Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-13 / 10. szám

SZOMBAT, 2003. JANUÁR 11. • AKTUÁLIS" A pártok vitája után az em­bereket megszólító politika megvalósítására törekszik a Magyar Demokrata Fórum sze­gedi szervezetének új elnöke, Zakar Péter(képünkön). - Milyen helyzetben vette át elődjétől, Hingl Lászlótól az MDF szegedi szervezetének irá­nyítását ! - Több mint száz tagja van az MDF szegedi szervezetének, amelyben nagyon komoly szak­mai munka folyt az elmúlt évek­ben. Ezt elnökségi tagként ma­gam is végigkövettem. Termé­szetesen ahogyan országosan, úgy helyben is szükség van a dol­gok tisztázására. Meg kell értet­nünk, hogy egy stabil, mindenfé­le szélsóségtől mentes, nyugod­tan politizáló jobbközép párt az MDF. Úgy érzem, a szegedi cso­port elhanyagolta a kommuniká­ciót, nem fektetett kellő hang­súlyt arra, hogy tevékenységét megismertesse az emberekkel. És ahogyan az egész jobboldal­nak, úgy az MDF-nek is nagy szüksége van a megújulásra. - Mindezzel együtt az MDF-nek sikerült októberben, ami a Fidesznek nem: egyéni képviselőt juttatott a közgyűlés­be. Igaz, Szabó László nem a „nagy öregek" közül kerül ki. - Nagy fegyvertény, hogy Szabó László mandátumot szerzett. De az is, hogy az MDF ismét önálló frakciót alakíthatott a közgyűlés­ben. Természetesen a munkában nem feledkezünk meg olyan ta­pasztalt politikusokról, mint Vá­nyai Éva, Mécs László vagy Hingl László, akik, ha listán is, de ugyancsak bekerültek a testület­be. - Milyen kapcsolatra törek­szik a Fidesszel? - Természetesen jó a kapcso­latunk, szorosan együttműkö­dünk. Ám nem szabad elfelejte­ni: a szövetségkötés idejét a vá­lasztások hozzák el. Nekünk NÉVJEGY Zakar Péter 1963-ban szüle­tett, tanulmányait 1989-ben fejezte be a JATE történe­lem-filozófia szakán. Főisko­lai tanár, 1990-től a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán dolgozik, szakterülete a XIX. századi magyar történelem. A Magyar Demokrata Fórum­nak 1992 óta tagja. önállóan kell folytatnunk az utunkat. Azon kell dolgoznunk, hogy modern, mérsékelt jobbol­dali pártként - éljünk a valódi néppárttá válás lehetőségével. Az ellenzéki munkában is saját hangnemet kell találnunk. Iga­zi, konstruktív ellenzék szeret­nénk lenni, nem akarunk min­denre automatikusan nemet mondani, nem akarunk kizáró­lag kritikusan fogalmazni. Egy példa: rendezvényeket szerve­zünk az Európai Unióval kap­csolatban, de nem azért, hogy bíráljuk a kormányt, hogyan, milyen feltételekkel vitte be az országot az EU-ba, sokkal in­kább, hogy a gyakorlatban hasz­nálható információkkal lássuk el az embereket. Tudniuk kell, hogy mire számítsanak. Mind­azonáltal forttos ügyekben min­dig felemeljük majd a szavun­kat. - A párt városi elnökeként nem tagja a közgyűlésnek. Ho­gyan veszi ki a részét a gyakor­lati munkából7. - Egyik elődöm, Mécs László vezeti az MDF önkormányzati frakcióját, de a képviselőcsoport ülésein magam is részt veszek, így tájékozódom a városi ügyek­ben. Emellett az én feladatom a pártépítés, és a kommunikáció irányítása. Fontosnak tartom, hogy mindenki megtalálja a fel­adatát. KÉRI BARNABÁS Gyömbér maradt a megyei MDF-elnök MUNKATÁRSUNKTÓL Gyömbér László maradt a Ma­gyar Demokrata Fórum Csong­rád megyei szervezetének elnö­ke. A régi-új elnök lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az MDF hét végén megtartott me­gyei választmányi tisztújító gyű­lése a fiatalítás jegyében zajlott. Mint megtudtuk, Gyömbérnek nem akadt kihívója. A régi-új el­nök 2000 óta áll a megyei szerve­zet élén. Most újabb két évre ka­pott felhatalmazást. A szombati gyűlésen döntöt­tek az alelnökök, az elnökségi tagok és az országos választmá­nyi tagok személyéről is. Alel­nöknek választották Asbóth Ákost és Kószó Pétert, az elnök­ség tagja lett Mikulán László és Ternai Levente, az országos vá­lasztmányba pedig Grezsa Ist­vánt, Mécs Lászlót és Ternai Le­ventét delegálták. Gyömbér László elmondta, hogy a megyei szervezet Dávid Ibolyát és Gé­mesi Györgyöt támogatja a feb­ruári országos elnökválasztá­son. A gyűlésen megemlékeztek a doni áttörés hatvanadik évfor­dulójáról és a magyar kultúra napjáról. Zakar Péter nem kedveli a pártvitákat Fotó: Miskolczi Róben Megyénk kipottyant az akcióból Savanyú lett az iskolatej A Jósika utcai noviciátusban nem fér el a könyvtár A jezsuiták bontanának Csak a legrászorultabb megyék vehettek részt az iskolatej-ak­cióban - az agrártárca, majd az ifjúsággal foglalkozó miniszté­rium döntése alapján. Az elmúlt két évben igénybe vehető prog­ramból Csongrád térségének di­ákjai kimaradtak. Gyulay Endre megyés püspök szentelte fel január 6-án a je­zsuiták Jósika utcai noviciátu­sát. A Kálvária sugárúti rendház továbbra is üresen áll. A rend nem tett le arról a szándékáról, hogy lebontsa a három éve visz­szakapott épületet, s helyette újat emeljen. Január 6-án felavatták a Jósika utcában a Jézus Társasága Ma­gyar Rendtartománya szegedi noviciátusát. A 200 millió forin­tos költséggel, Tarnai István Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján elkészült épület mind­össze néhány háznyira áll a rend Kálvária sugárúti, üres székházá­tól, ahová eredetileg a könyvtárat és a noviciátust költöztették vol­na. A rend szerint az önkor­mányzat kétszázmillió forintos kárt okozott, amikor nem enged­te, hogy lebontsák a Kálvária su­gárúti épületüket, és ott építse­nek noviciátust. Az adomány­ként kapott Jósika utcai telken ugyanis akkor nem építkeztek volna. - A bontás tervéről továbbra sem tehetünk le, hiszen a novi­ciátus épülete nem alkalmas a több tízezer kötetes könyvtár és lelkipásztori központ befogadá­sára. Erre csak a Kálvária sugár­úton felépítendő új rendház len­ne alkalmas. Az önkormányzat­nak 11 látványtervet mutattunk be, mégis megtagadták a bontási engedély kiadását - tudtuk meg Járai Bélától, aki a rend gazdasági ügyeiért felel. Az 1879-es nagyárvíz után épült Kálvária sugárúti palotába 1920-ban költöztek a jezsuiták. Egészen 1952-ig működtek itt, amikor át kellett adniuk a helyet a Kossuth Zsuzsanna Egészség­ügyi Szakközépiskolának. A rendszerváltás után az egyház visszaigényelte az ingatlant. Ké­résüket az önkormányzat úgy tudta teljesíteni, hogy 1999-ben megszüntette a Gutenberg utca iskolát, s annak helyére költöz­tette a Kossuth szakközépisko­lát. Azonban a jezsuiták eredeti el­képzeléseikkel szemben nem akarják felújítani az épületet. Szakértők szerint ugyanis a fel­újítás sokba kerülne, és így sem lehetne a neki szánt feladatokra maradéktalanul alkalmassá ten­ni az épületet. Inkább lebonta­nák, és újat emelnének helyette. Ez ráadásul szakértőik vélemé­nye szerint még kevesebbe is ke­rülne, mint a rekonstrukció. Az önkormányzat tavaly a Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal­lal egyetértésben másodszor is elutasította a rend bontási kérel­mét. A korábbi elutasító határo­zatot követően a rend fellebbe­zett, ezért került tavaly augusz­tusban ismét az önkormányzat elé az ügy. Igaz, az épület nem műemlék, egy helyi védelmi ren­delet hatálya mégis vonatkozik rá. Az örökségvédelmi hivatal hatóságként nem járhatott el az ügyben, ám szakértői állásfogla­lásában ellenezte a szanálást, a jegyző ezért nem adta ki a bontá­si engedélyt. K. B. A szegediek közül sokan sajnálják, hogy a Kálvária sugárúti épület már három éve üresen, kihasználatlanul áll. Fotó: Schmidt Andrea Csongrád megye nem használ­hatta ki a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium (FVM), majd a Gyermek-, Ifjúsá­gi és Sportminisztérium (GYISM) által meghirdetett isko­latej-program lehetőségeit. Az akcióhoz ugyanis csak a rászoru­ló megyék önkormányzatai csat­lakozhattak. Az elmúlt években tehát Csongrádon, Makón, Szentesen, illetve Vásárhelyen sem fo­gyaszthatták a gyerekek az in­gyen iskolatejet. Az oktatási in­tézmények többsége viszont igyekezett pótolni a hiányt. A csongrádi diákok például önkor­mányzati támogatással, a napkö­ziben naponta fogyaszthatnak tejtermékeket. Három évvel ezelőtt - ugyan csak pár hónapig - a vásárhelyi diákok részesei lehettek hasonló kezdeményezésnek, és a Kertvá­rosi Általános Iskola tanulói is élvezhették az iskolatej-akciót. Csonkáné Hézső Mária igazgató­helyettes véleménye szerint akár a tejet, akár a kakaót szívesen fo­gyasztották a nebulók. Az igaz­gatóhelyettes sajnálja, hogy az elmúlt időszakban nem élhettek ezzel a lehetőséggel. A gyerekek többsége ugyanis reggelizés nél­kül érkezik az iskolába, ahol a zsebpénzük nagy részét nem tej­re, vagy kakaóra fordítják, in­A diákok többsége szívesen fogyasztja a tejtermékeket. Illusztráció: Tésik Attila kább cukorkát, illetve csokit vá­sárolnak belőle. Az iskolatej-ak­ció kiválóan szolgálta az egészsé­ges táplálkozásra nevelést. Emel­lett akadt olyan tanuló is, akinek a család nehéz anyagi körülmé­nyei miatt is segítséget jelentett a tápláló tejtermékek ingyen fo­gyasztása. A Csongrád megyei általános iskolák maguk szervezik meg az úgynevezett iskolatej-akciót. A mórahalmi Móra Ferenc Általá­nos Iskola pályázati úton, illetve a helyi önkormányzat segítségé­vel jutott hozzá az iskolatejhez. Ennek köszönhetően az intéz­mény mind az 533 tanulója 1999-ben, egy éven keresztül na­ponta két deciliter tejet kapott. Tavaly a szegedi Sole Hungária Tejipari Rt. Bács-Kiskun, illetve Nógrád megye iskoláiba, napon­ta 28 ezer pohár tejet szállított. Nagygyörgy Eva, a részvénytársa­ság kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: az érintett megyék önkormányzatai 30 szá­zalékos költségtérítéssel járultak hozzá a program finanszírozásá­hoz. A fennmaradó összeg kifize­tését pedig a szaktárca vállalta fel. December 31-én lejárt a mi­nisztérium és a tejfeldolgozók közötti szerződés, újról pedig még nem született megállapo­dás. Ezért a hét megyét, valamint Székesfehérvárt és Baranya or­mánsági részét érintő is.kola­tej-program is szünetel. K.T.-T.A.

Next

/
Thumbnails
Contents