Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-11 / 9. szám

V. SZIESZTA 2003. január 11., szombat BARANGOLÁSOK REBÁK SÁNDORRAL Az Európai Unió szíve: Brüsszel 2003-ban sorozatot indítunk, amelyben az Európai Unió tag- és tagjelölt országai fővárosait mutatjuk be. Mi mással kezdhetnénk, mint az unió szívével, Brüsszellel. A régebben leginkább csipkéjéről híres várost ma az Európai Unióval összefüggésben emlegetjük a legtöbbet. Az, hogy a kiváló forgalmi helyzetű Belgium fővárosába került az EU központja, ma már tény. Talán az is indokolta ezt, hogy a környező fontos városokból, Amszterdamból, Londonból, Párizsból autóval könnyen és hamar elérhető. Sokszínűségét a rengeteg diplomata, hivatalnok és üzletember állandó jelenléte csak fokozta. Napjainkra hatalmas, csupa üveg- és nemes burkolatú beton épületcsodákból álló európai igazgatási negyede alakult ki. A város bár két nyelvű, a legjobban mégis franciául boldogulhatunk. Elegáns, biztonságos, a turistáknak bőven ad élményeket. A leghíresebb brüsszeli „polgár" egy szobor, a Manneken Pis, a Pisilő kisfiú alakja. A közel négyszáz éve készült figurát minden turista felkeresi. Talán a belgák szabadságszeretetét fejezi ki e meghökkentő ábrázolás. (Kevesen tudják, hogy a közelben van hasonló kislányszobor is, de ő nem tett szert hírnévre.) Sok-sok történet fűződik hozzá. Többször ellopták, egyszer össze is törték. XV. Lajos francia király Szent Lajos rendjének lovagjává ütötte. A meztelenként ismert fiúcska ruháinak se szeri se száma. Időnként fel is öltöztetik, ruhatárának darabjait - az ügyvédi tógától a matyó népviseletig - egy múzeumban mutatják be. az atomium Brüsszel legnagyszerűbb látnivalója azonban mégis csak a Grand' Place, a Fő tér. A világörökség része, a világ egyik legszebb tere. Négy oldalán az egykori céhházakon az építtetők gazdagságát bizonyítja a sok tornyocska, kőfaragás, aranyozás és girland. Elnevezésük a régi céhjelvények vagy díszítésük alapján történt, úgymint Pékek háza, Róka-ház, Kürt-ház. A hatalmas városháza tornyán a lentről aprónak tűnő Szent Mihály arkangyal-szobor valójában ötméteres. Az idegenforgalmi szezonban esténként fény- és hangjáték keretében tárulkoznak fel a tér rejtett szépségei. Tavasszal csodás virágszőnyeget varázsolnak a kövezetre, míg télen itt alakítják ki a kontinens legszebb korcsolyapályáját. A város katedrálisát Szent Mihály arkangyal és Szent Gudule (akinek egyébként földi maradványai itt nyugszanak) tiszteletére szentelték. A templom nyugati tornyai csonkák, gyönyörű gótikus ívek, mérműves ablakok, támpillérek, jól áttekinthető világos belső jellemzik. A főhajó pilléreit a tizenkét apostol óriási méretű szobrai díszítik. A város kulturális intézményei közül említést érdemel az I. Albert Királyi Könyvtár, a Régi Művészet Múzeuma, a Modern Művészet Múzeuma, a Szépművészetek Palotája. Az 1958-as világkiállítás híres építménye az Atomium. Olyan sikeres volt, hogy az esemény után sem bontották le. Tulajdonképpen a vas százötvenmilliárdszorosan felnagyított, térközepes elemi kristálya. Egy sarkára állított kocka, amelynek csúcsain és középpontjában egy-egy, összesen kilenc gömb foglal helyet. Ezeket csövek kötik össze. Százkét méter magas, kétezer-négyszáz tonna tömegű. Az egész alumíniumborításű. A legfelső gömb kilátó, további háromban pedig kiállítás van. a belga sör Brüsszelben, a lüktető nagyvárosban kellemes sétákat tehetünk. A legjobb megpihenni egy söröző teraszán és inni valamelyik helyi sörkülönlegességből. Az ajándékvásárlással sincs gondunk, hiszen bőven van belga jellegzetesség. A híres csokoládéból szaküzletekben válogathatunk. Feltétlenül kóstoljuk meg az egyedi receptek alapján készült pralinékat. Az évszázados hagyományokra visszatekintő brüsszeli csipke is kiváló ajándék. Pénztárcánkhoz mérten válogathatunk a finom brabanti lenfonálból készült könnyű terítők vagy ruhadíszítések között. Ami a franciáknak a bor, a skótoknak a whisky, az a belgáknak a sör. Belgiumban a sörfőzésről szóló feljegyzések közül 1068-ban keltezték a legrégebbit. Ekkor leginkább kolostorokban főzték e nedűt. A XX. század elején háromezernél is több kis sörfőzdéjük volt. Ma nincs még egy olyan ország, mely annyi sörfajtát állítana elő, mint Belgium. A legkényesebb igényeket is képesek kielégíteni a több mint 800 sörmárkából. Az egy főre jutó sörfogyasztásuk meghaladja az évi száz litert. Az sem utolsó, hogy becslések szerint harmincezer sörözőt tartanak nyilván. kirándulás waterlooba A Brüsszeltől mindössze 15 kilométerre fekvő Waterloo neve mindenki számára az 1815-ben itt lezajlott csatát jelenti. Ezzel zárult le Franciaország és a többi európai hatalom két évtizedes háborúskodása. Az addig győztes Napóleon Waterloonál vesztett. A központi emlékhely, az Oroszlán-domb tetejéről belátni az egész csatateret. Napóleon hetvenkétezer katonája nézett itt szembe WelA leghíresebb brüsszeli „polgár" egy szobor, a Manneken Pis, a Pisilő kisfiú alakja. lington hatvannyolcezer fős szövetséges és Blücher negyvenötezres porosz seregével. A végeredmény Napóleon bukásán kívül csaknem ötvenezer sebesült és halott. Mindezt szemléletesen mutatja be a domb tövében a híres Waterlooi panorámakép, ahol szinte az ütközet közepén érezhetjük magunkat. Tervek a Nemzetiben budapest (mti) A Nemzeti Színháznak belátható időn belül olyan találkozóhellyé kell válnia, ahol sokféle szellemi irányzat van jelen, s amely központi helyet foglal el a magyar kulturális életben egyebek között erről beszélt Jordán Tamás direktor első hivatalos sajtótájékoztatóján. A január l-jével kinevezett főigazgató szólt arról, hogy a Nemzeti Színház a következő évadban kizárólag magyar szerzők műveit mutatja be. A tervek szerint három darabot a nagyszínpadon, hármat pedig a stúdióban tűznek műsorra. Az újdonságok sorát gyermekdarab vezeti be, azzal a nem titkolt céllal, hogy újabb közönséget nyerjenek meg Thalia szentélyének - fűzte hozzá a főigazgató. Közölte: azokra a nézőtéri ülőhelyekre, ahonnan rossz a rálátás a színpadra, nem adnak el jegyeket, illetve az előadások jobb hallhatósága érdekében akusztikai módosítások lesznek. Közeleg a filmszemle A 34. Magyar Filmszemle végleges versenyprogramjáról csütörtökön döntött a szemletanács, amely az ülésen áttekintette a január 28-án kezdődő esemény eddig rendelkezésre álló költségvetését is. budapest (mti) Hermann Krisztina, a Magyar Filmművészek Szövetségének (MFSZ) főtitkára elmondta: a filmszemlét Budapesten, a II. kerületi Millenáris Park teátrumában és a Mammut bevásárlóközpont mozitermeiben rendezik meg. Tájékoztatása szerint a Filmszemle Tanács elnöke az idén Koltai Lajos operatőr, a testület tagja Hartai László, Bollók Csaba, Molnár György és Sípos András rendező, valamint Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) főtitkára. Mint Hermann Krisztina jelezte, az idei filmes mustra költségvetése még nem állt össze teljesen. Utalt arra: az eseményt az idén is támogatja az MMK és a Nemzeti Kulturális Alapprogram, nem érkezett azonban egyelőre ajánlat az Országos Rádió és Televízió Testülettől, míg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával még folynak az egyeztetések. Új támogatóként lépett a körbe a Szerencsejáték Rt. Lapinformációk szerint a szemlén harminc nagyjátékfilm versenyez, nyolcat pedig információs vetítésen mutatnak be. A kisjátékfilmek kategóriájában tizenhat alkotás, míg a dokumentum- és ismeretterjesztő filmek szekciójában huszonegy munka mérkőzik meg. FARKAS CSABA HORGÁSZROVATA Lékekből lélegzik a tó A jég alatti halpusztulás ellenszere a lék. Minél nagyobbat, s minél többet nyitunk, annál hatékonyabb. Fotó: Tésik Attila Télen csak a halak pihennek - közülük sem mindegyik -, a horgászok, különösképpen a vízkezelők korántsem. A leghidegebb időszakokban ugyanis, amikor jégpáncél borítja a tavat, ugyanolyan könnyen bekövetkezhet halpusztulás, mint a nyári kánikulában. Ellene azonban van orvosság: a lékvágás. Miért fontos léket nyitni - minél többet, s minél nagyobb felületűt - a tavon? Mert a jég alá nehezen szűrődik be a napfény, főleg mikor hó fedi, így a növények - a lebegő algáktól az áttelelő hínársarjakig - fény hiányában nem tudnak oxigént termelni. Ellenkezőleg: ők maguk is egyre csak fogyasztják a vízben oldott oxigénmennyiséget. Mely ráadásul a légkörből sem pótlódhat, hisz hermetikusan elzárja a vizet a levegőtől a jég. Kétségtelen: amikor a víz hideg, az élőlények életműködése jócskán lecsökken, így kevesebb oxigént igényelnek, mint nyáridőn, ám a jég, főleg a vastag hótakaróval borított jég alatti sötétségben ez a kevés oxigén sem áll rendelkezésre, s a következmény könnyen lehet halpusztulás. Ezt többnyire csak hetek-hónapok múlva, jégveszte után észlelik a horgászok - föltéve, ha egyáltalán észlelik. Mi a teendő ennek elkerülésére? A lékvágás. Minél több, és minél nagyobb felületű léket nyitunk a tavon, annál jobb. A léket persze nem elég egyszer kivágni, nyitva is kell tartani, az újrafagyó jégréteget naponta eltávolítani. így részint fény is jut be a tóba, újraindulhat a növények oxigéntermelése, részint közvetlenül a levegővel érintkezve légköri oxigént is oldhat a víz. Ha nagyon súlyos a helyzet, maguk a halak is megjelennek a lékben, s „pipálva" igyekeznek oxigénhez jutni. Amennyiben hóréteg fedi a tavat, nagyon hasznos lehet, ha hosszú sávokban „letoljuk" a jégről a havat, ha mással nem, hólapáttal ezáltal is több fény jut a vízbe, mintha teljes egészében hó takarná a jégfelületet. Ám vigyázat! A jéggel borított tó „veszélyes üzem", csakis akkor menjünk jégre, ha meggyőződtünk arról, hogy elérte már a jó néhány centi vastagságot. Mindenképp vigyünk magunkkal botot, életmentő lehet, amennyiben véletlenül beszakadnánk. Ja, és a baltát (fejszét, jégcsákányt) ne felejtsük otthon! KÖNYVAJÁNLÓ Hazudni nem szabad Deák Ferencről, a „haza bölcséről" szóló anekdotákat gyűjtött csokorba Deák Ferencz az anekdoták tükrében című új könyvében Liska Dénes író. A Panoráma Kiadó által gondozott kötet címe kapcsán Liska Dénes az előszóban megjegyzi, hogy Deák Ferenc (1803-1876) még másképp írta keresztnevét, mint manapság szokás: Ferencz áll születési anyakönyvi kivonatában, a régi okiratokban és az emlékezések hosszú sorában. A könyv alcíme, „Hazudni nem szabad" pedig egy Deák-anekdotához kapcsolódik, miszerint a modern Magyarország megalkotója, aki páratlan tekintélyt szerzett magának, de soha semmilyen kitüntetést nem fogadott el, állítólag bizalmas körben gyakran mondogatta: „Ha tőlem függne, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad!"