Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-09 / 7. szám

CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUAR 9. - A K T U A L I S « Csúszkálunk... A hó képes elválasztani településeket a külvilágtól, de össze is tudja kötni az embereket. Fél óra hólapátolás alatt többet lehet megtudni a legközelebbi szomszédról, mint öt szélsőséges időjárástól mentes esztendőben. Es a kicsit távolabbiról is, hiszen a hóeltakarítást ötpercenként megszakíthatja a mellékutcából munkába indulók autóinak tologatása. Tegnap reggel, a szerkesztőségbe jövet a mellékutcákat választottam, s a hóláncos kerekek adta magabiztossággal haladtam volna, ha nincs minden második sarkon reménytelenül csúszkáló, elakadt autó. De volt, s a járóképes kocsik vezetői minden alkalommal kiszálltak, s többen összefogva, káromkodás nélkül addig tolták a bajba jutott autókat, amíg azok kerekei újra tapadtak. Úgy tűnik, mindenki annyival hamarabb indult útnak, hogy ez még belefért. És az emberek nem csupán akkor segítettek, ha ezt érdekük diktálta, vagyis ha keresztben állt nekik valaki, hanem olyan esetben is, ha nyugodtan elhúzhattak volna az ügyetlenkedő mellett. Annál inkább, mert ez az ügyetlenkedő elég gyakran udvariasságának esett áldozatul, vagyis az egy nyomon kitaposott hosszú utcában ő volt az, aki kitért a két szembejövő közül, s a szűz hó mindjárt ott is marasztalta. A hó kiegyenlíti az esélyeket és megnöveli a különbségeket: ahol nyári gumival az tízmiüiós, automataváltós, hátsókerék-hajtású BMW elakad, a Trabi, a Wartburg még vígan tovább megy. Persze ennek ellenkezője is igaz: az összkerékhajtású, téli gumival szerelt terepjárónak nincs járhatatlan út, vezetőjének alig kell levennie lábát a gázról, s a fékpedált sem muszáj szükségképpen elfelejtenie. Persze a jó téligumi-garnitúra drága, a magyar gépjárműpark legöregebb, leglestrapáltabb harmadába tartozó kocsik értékét egy ilyen beruházás 30-50 százalékkal is emelheti. De nem emeli, mert nem veszik meg, másrészt, az autópiacon azt mégsem lehet mondani, hogy a Lada ára télgumival 300, anélkül 200 ezer forint. így azután tovább csúszkálunk. KOVÁCS ANDRÁS Nem divat a hólánc Kevesen áldoznak téli gumira Hiába a hó, ha kevés a pénz. A gumisokat most sem rohamozták téli köpenyért. Fotó; Karnak Csaba Autók ezrei csúszkálnak megyénkben a havas utakon, ám mégis csak kevés személygépkocsi-tulajdonosnak jut eszébe, hogy téli gumival, hólánccal szerelje fel járművét. Roham? Hát az nincs. Mármint téli gumikért, de hóláncért sem tolonganak Szeged városában tudtuk meg tegnap délelőtt a gumikereskedőket, autószervizeket járva. A Kossuth Lajos sugárúton Török Róbert szerelő elmondta, akkor se tudna túl sok biztató szóval szolgálni, ha a nagy hóeséstől megijedve be is térne hozzájuk a sok vásárló. - Néhány típushoz ugyan vehetnének nálunk téli gumit az érdeklődók, de az igazság az, hogy ilyenkor már egyetlen gumikereskedő sem tart nagy készletet a raktáron. Aki ugyanis téli gumit szeretne felrakatni, már november végén, december elején megteszi, míg januárban csak egy-két vevő téved be ilyen szándékkal a boltba. Márpedig ezt a szezonális terméket senki sem raktározza szívesen egy éven át, a következő télre várva. Pedig nem fizet rá az, aki áldoz 10-20 ezer forintot egy-egy téli gumira, ugyanis a puhább anyagból készült, speciális bordázatú gumik nagyon hasznosak lehetnek a havas, jeges úton. Ebben a reményben autózott be tegnap Szegedre Darócz Tamás is, aki a Vásárhelyi Pál utcai gumiszerviznél várt a sorára. Mint elmondta, Algyőn akkora hó zuhant a falura, hogy moccanni sem tud a kocsi nyári gumikkal, hát most megpróbálkozik a cserével. S bár ottjártunkkor nem volt egyedül, a sorállás mégsem jelenti azt, hogy az utóbbi napok nagy havazása extra profithoz juttatná a kereskedőket - erősítette meg Török Róbert szavait Görhöny Imre, a Vásárhelyi Pál utcai kereskedés vezetője. - Ha decemberben jött volna ez az égi áldás, most biztos több dolgunk akadna. Am januárban az alföldi ember már úgy gondolkodik - mindjárt itt lesz a húsvét, nehogy most költsék téli gumira. Ami pedig a hóláncot illeti - nem divat ez mifelénk. Tegnap ugyan eladtunk kettőt, de előtte két év alatt egyet sem - mondta el Görhöny Imre. B.Z. A középiskolások nagy többsége tegnap otthon maradt Szünet, vagy amit akartok A szegedi középiskolák többségében tegnap nem volt tanítás. Az óvodákban és az általános iskolákban viszont nem okoztak zavart a kényszerszünetről szóló, egymásnak ellentmondó híradások. A tízéves Kristóf tegnap reggel 8 órakor még pizsamában ült a televízió előtt és a Minimaxot nézte. Ő úgy értesült, hogy szerdán nincs iskola. Rosszul tudta. Miután édesanyja telefonon érdeklődött a Ságvári általános iskolában, van-e tanítás, határozottan felszólította fiát: öltözzön, irány az iskola! Szerda délelőtt 10 óra körül egy csapat gimnazista hógolyózott a Stefánián. - Ez itt az osztály: kilenc fő - mutatott a fiatalokra Wirth István, a szegedi Radnóti gimnázium testnevelő tanára. A 11/R osztály 27 tanulójából ugyanis mindössze ennyien jelentek meg tegnap a gimnáziumban. - Kezelhetetlen a helyzet, ugyanis nem voltak egyértelműek a kényszerszünetről szóló híradások. Ha a diák azt hallja, hogy nem kell iskolába menni, akkor nem is megy - fogalmazott Wirth. Egy másik pedagógus pedig egész egyszerűen szégyennek nevezte a szünettel kapcsolatos fejetlenséget. A kilenc radnótis diák egyike, Kispéter Zsófi Domaszékről jött be Szegedre. - Fél órát késett a busz, a földes utak pedig még mindig járhatatlanok - mesélte a lány, aki azért választotta az iskolát a pihenés helyett, mert éppen történelemversenyre készül. - Akik bejöttek, azokat természetesen fogadtuk, de tanítás nem volt - mondta Dobi fános, a Ságvári gimnázium igazgatója. Ugyanez volt a helyzet a Tömörkény és a Deák gimnáziumban is. A szegedi önkormányzat által fenntartott harminc általános iskola közül kettőben, a tizenkilenc középiskola közül pedig tiA legtöbb szegedi középiskolában tegnap nem volt tanítás. Fotó: Miskolczi Róbert zennégyben rendelt el tanítási szünetet az intézmény vezetője tájékoztaott a szegedi polgármesteri hivatal oktatási irodája. Amikor az egyik helyi általános iskola telefonszáma után érdeklődtem a V-fon veszprémi székhelyű tudakozójánál, a kisasszony kíváncsian visszakérdezett: maguknál van tanítás? Majd kiderült, hogy reggel 6 óra óta folyamatosan érdeklődtek a bizonytalan szülők a tudakozónál a szegedi oktatási intézmények telefonszáma felől Az Alsóvárosi Általános Iskola igazgatója, Imreh Balázsné lapunknak elmondta, akadt néhány hiányzó, akiknek a szülei az esti híradásokból úgy értesültek, hogy szerdán nem lesz tanítás. Am sokan telefonon érdeklődtek arról, hogy „akkor most van vagy nincs iskola". Ezek a szülők kisebb-nagyobb késéssel, de folyamatosan hozták az iskolába csalódott csemetéiket. A Ságvári általános iskola vezetőjével nem is tudtunk beszélni, hiszen Sipos Ibolya éppen órát tartott. Helyette a titkárnője, Szauer Károlyné tájékoztatott: a kicsikre vigyázni kell, őket nem lehet szélnek ereszteni - Igaz, akad néhány hiányzó, de van tanítás az iskolában - tette hozzá. Az óvodákban egyáltalán nem okozott zavart vagy fejetlenséget a havazás miatti kényszerszünet. Az Agyagos utcai óvoda vezetője, Vasas Tamásné elmondta: jóllehet kora reggel érdeklődtek a szülők, de később ugyanúgy jöttek a kicsikkel, mint bármely más napon. A középiskolások öröme azonban csak egy napig tartott. Az oktatási iroda sajtóközleménye szerint ugyanis „tekintettel a jelenlegi időjárási és közlekedési viszonyokra, az intézményvezetőkkel tartott konzultáció után, Szeged városa nem tartja indokoltnak a rendkívüli szünet elrendelését a további napokra". Azért némi reményre ad okot, hogy mára ismét húsz centiméternyi havat jósolnak a meteorológusok. ARANYT. JÁNOS Sok az ember, kevés a lapát Hejhó, hejhó, a hómunkásnak jó! Nyolcórás éjszakai munka - háromezer forintért. Ennyit kapnak Szegeden az alkalmi hómunkások. A környezetgazdálkodási kht. Madách utcai irodája előtt hosszú sor kígyózott kedd este, de csak az első száz szerencsés ragadhatott lapátot. - Már elihez is protekció kell! fakadt ki kedd este egy középkorú férfi a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Madách utcai irodája előtt. Ugyanis a cég a rendkívüli havazás miatt alkalmi hómunkásokat keresett. Közel kétszázötvenen álldogáltak a sorban, hogy megszerezzék a háromezer forintos melót. Ez csak az első száznak sikerült, mert utána elfogyott a lapát. Valaki beszélgetéssel, valald cigizéssel, mások meg kisebb-nagyobb szitkok eleresztésével mulatták az időt. - Kilenc óra óta dekkolok itt. Most már tíz is elmúlt, aztán csak pár métert haladtunk - bosszankodott egy férfi, majd egy hatalmasat sercintett a közeli hóbuckába. A lassú poroszkálás oka egyébként az volt, hogy csupán egy adminisztrátor ült az asztalnál, aki a jelentkezők papírjait töltötte ki. Munkát csak az kaphatott, aki fel tudta mutatni személyi igazolványát, taj-kártyáját, valamint adószámát. A boldog lapáttulajdonosok fürgén vágtak neki a szegedi éjszakának, zsebükben az útvonaltervvel. Az egyik brigád a Pusztaszeri utcát és szűkebb környékét kapta feladatul. - Na, gyerekek! Beleköpünk a tenyerünkbe, aztán nekiveselkedünk - adta ki az ukázt a kis csapat vezetője. A társaságon látszott, Lapátok és emberek. (Képünk illusztráció, nem a riport helyszínén készült.) Fotó: Karnok Csaba hogy nem először lapátolnak együtt. Az öt férfi előbb föllazította a letaposott havat, majd a két nő a járda szélén lévő kupacokra dobálta azt. Ahogy telt az idő, úgy fogyott a termoszból a gyümölcsteával kevert forralt bor. A védőitalt persze csak a nagy hideg miatt hozták, de a hangulatot is javította. Hajnali egy felé már rövidebb-hosszabb nóták is felcsendültek. A csapat legfiatalabb tagja, egy 19 éves fiatalember, a hét törpe indulóját adta elő hómunkás stílusban: „Hejhó, hejhó, a hómunkásnak jó! A hómunkásnak azért jó, mert nyáron nincsen hó!" A hoppon maradottak többsége úgy döntött, hogy szerda este már nyolcra az iroda elé áll. - Talán még sorszámokat is fognak osztogatni - jegyezte meg egyikük. Sokuknak nincs munkája, ezért jól jön a háromezer forint. Azonban nem mindegyikük csinálja csak a pénzért. Egy harminc év körüli férfi összeveszett feleségével és úgy gondolta, hogy az éjszakát inkább az utcán, semmint a házsártos asszonnyal tölti. - Itt most jobb a társaság, mint otthon - tette hozzá nevetve. A hajnali hideg sem szegte kedvét az alkalmi hómunkásoknak. A mínuszokban kicsit hangosabban dolgoztak, mivel fel kellett törni a már lefagyott havat. - Ha már mi nem alszunk, ne aludjon más se! - tréfálkozott egy nő, majd tovább verte a jeget. Az ütések zaját pedig visszaverték a házfalak. K.T.