Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-05 / 283. szám

Csütörtök, 2002. december 5. BIZALMASAN 9 »TI Adventi napok Nehezen tudom eldönteni, mit is szeretek jobban: a karácsonyt megelőző napokat, heteket, a várakozással teli készülődést, vagy a szenteste meghitt hangulatát, a gyertyák fényét, a csillogó tekinteteket. A karácsony iránti áhítatos szeretetem a gyermekkoromból ered, sok szép gyertya- és fenyőillatos estére emlékezem. Édesapám volt a lelke, a titokzatos szervezője ezeknek az ünnepi estéknek. Most én szeretném lányaimnak az adventet, a karácsonyt különlegessé, varázslatossá tenni. Évek óta, november utolsó napján előkerülnek az adventi zsákocskák, hogy aztán december huszonnegyedikéig minden reggel valami apró meglepetést találjanak bennük a lányok: egy szem szaloncukrot, egy szép ceruzát, radírt, képeslapot, egy különleges könyvecskét... A zsákokat csak egyszer kellett megvarrnom, de úgy látom, még hosszú évekig sok örömük lesz ebben a kedves, közös játékban. Bármilyen sok is a dolgom, a mézeskalácssütés nem maradhat el. Együtt gyúrjuk, nyújtjuk, sütjük, díszítjük a kalácsot. Ráadás az együtt szorgoskodásban, hogy a ház is megtelik finom mézes illattal! Nóra és Laura még csak tizenegy és nyolcévesek, de néhány éve már ök is felfedezték, hogy ajándékot nemcsak kapni, de adni is jó. Idén is korán elkezdtük a személyre szabott ajándékkészítést: gyertyát öntöttünk, üveget, kavicsot, pólót festettünk, gyöngyöt fűzünk. S miközben együtt szorgoskodunk, elképzeljük, hogy vajon ki mennyire örül majd a meglepetésnek. E készülődés közben még gyorsabban repülnek a napok, hamar elérkezik huszonnegyedike reggele. Éveken keresztül a párommal titokban, rohanva díszítettük a karácsonyfát, amit aztán annak rendje és módja szerint a Jézuska csengőszóval „meghozott". Hiányérzetemet egy „ zseniális" ötlettel oldottam meg. Két évvel ezelőtt, huszonnegyedike reggelén egy szép fenyőfa állt a szoba közepén, alatta a díszek és egy levél a Jézuskától: „Rohanok. Segítsetek feldíszíteni a fát, este visszajövök az ajándékokkal." Azon a karácsonyon ez volt a gyerekek legnagyobb öröme! Ók díszíthették fel a fát, egész nap csinosították. Ezt a hagyományt azóta is gondosan ápoljuk. Hát így telnek nálunk az advent napjai. Egyszerűen, hétköznapian, de talán a szokásosnál még több időt együtt töltve. Ezeket a perceket, órákat, az együtt készülődés örömét semmivel el nem cserélném. Kívánom, hogy Önöknek is sok hasonló örömteli pillanatban legyen részük a várakozás napjaiban. ENDREI JUDIT Sztrájkoló sztriptíztáncosok Az Amerikai Egyesült Államokban az egyetlen szakszervezettel rendelkező egzotikus táncklub peep-show munkásai sztrájkba léptek. A táncosok azt kifogásolják, hogy a San Francisco-i Lusty Lady vezetősége olyan szerződést ajánlott, amelyben csökkenti az órabérüket, és megszünteti az egyetlen fizetett beteg-napot. Á beteg-nap a szakszervezet első elért eredménye volt 1997-ben, mikor a dolgozók első szerződésüket kötötték. JRT £ GYÓGYNÖVÉNYÉS REFORMHÁZ ^ ^ 300 m2-en ÁRAINKBÓL: Infralámpa (100 W-os izzóval) 2699 Ft Lázmérő digitális (hosszú élettartamú elemmel) 799 Ft Fogkefe (felnőtt) 99 Ft Látásjavító szemüveg (0,5-4 dioptriáig) 979 Ft-tÓI Papír zsebkendő (100 db-os, 3 rétegű) 55 Ft Tönkölybúza-sütemények (sós, édes, grillázs) Kamillavirág-tea (25 filteres) Hársfavirágtea (25 filteres) Flavin 7 gyümölcslékoncentrátum 200 ml Oxigénnel dúsított víz 1,5 I Nyitva: hétfő-péntek: 9-19-ig. Szombat: 9-13-ig 199 Ft-tól 199 Ft 299 Ft 8490 Ft 99 Ft Üzletünk megtalálható a sus Patika mellett. Szeged, Kálvin tér 2. Tel.: 62/424-993 j SZELLEM, JÉGTÜNDÉR, ANGYALKA UTÁN Fehér szakállú, jóságos télanyu? Általában úgy vélik, hogy a Mikulás egy fehér szakállú, jóságos öregapó. Arról, hogy a titokzatos decemberi ajándékhozó némelykor anyó - keveset szól a fáma. Pedig a női Mikulás manapság nem anynyira fura jelenség, mint a „nyári Mikulás". A gyerekek többsége decemberben egy piros kabátos, bojtos sapkás, fehér szakállú, barátságos öregapótól várja és kapja ajándékát - a Mikulás figurájának „személyiségjegyei" férfiasak. S ha a jelmezben netán nő rejtőzik, azt mifelénk a legutóbbi időkig igyekeztek eltitkolni, nehogy újabb férfiprivilégium tépázódjék meg. Pedig a Mikulásság, a kicsik tél közepi megajándékozása már régen sem, a legendáriumban sem volt a férfiak kiváltsága. Svédországban és egyes német vidékeken a rejtélyes ajándékozó Julkappnak nem volt neme. Olaszországban a gyerekekkel egy női szellem, Befana bolondozott az újév réges-régi szokásai szerint. Régi német ábrázolásokon az ajándékot kosárban egy gyertyakoszorút viselő kisleány hozta, aki ezüstharanggal csengetett. Az orosz Télapó a jótékonysági barangolásokra mindig magával vitte bájos hölgyeit, a Jégtündért vagy Hópelyhecskét. A rénszarvasszánon száguldó lappföldi jóságos apók segítői, a manók között is régóta ott vannak a nők, miképpen a magyar Mikulásokat kísérgető krampuszok között is. Hogy a hölgyek mikor kaptak kedvet ahhoz, hogy az újmódi, Santa Claus dizájnos jelmezbe bújjanak, arról egyelőre nincsenek megbízható történeti források. Valószínűsíthető, hogy az alapötletet az adhatta, hogy sok anyukának magának kellett csemetéje kitisztított cipőjébe tenni az ajándékot, azaz eljátszania a Mikulás szerepét. S ha ez otthon, éjjel, titokban sikerült, miért ne próbálkozhattak volna vele nyilvánosan is? S aki már volt korábban krampusz vagy angyalka, miért ne bújhatott volna bele a jóságos apó kabátjába is? Azt rebesgetik, a nők a Mikulásságban is Amerikában lettek élenjárókká. Az ünnepek előtti jótékonysági gyűjtőakciók önkéntesei között szép számmal akadtak, akik Santa Claus jelmezét öltötték magukra. A különböző vétségekért közszolgálati munkára bíró által kötelezett nők között is voltak, akik szívesen vállalták azt, hogy a szegénynegyedekben santamaskarában osztanak meleg ételt, fenyőfát, édességet, apró ajándékokat. BeHogy a hölgyek mikor kaptak kedvet ahhoz, hogy az újmódi, Santa Claus-dizájnos jelmezbe bújjanak, arról egyelőre nincsenek megbízható történeti források. bizonyosodván, hogy a szakáll (ha elég ügyesen felragasztják) nem esik le a hölgyek fejéről sem, később az élelmesebbek pénzkereseti forrást is felfedeztek a télanyózásban. Mostanra a tanodákban, gyorstalpaló tanfolyamokon kiképzett Mikulások hadseregében sok nő járja az amerikai házakat, hogy eljátssza a legendás öregapó szerepét, elvigye a kicsinyeknek a szülők által megrendelt ajándékokat és intelmeket. Mások a céges partik közkedvelt szereplőivé kezdenek válni - immár mélyen dekoltált, rövid szoknyás Mikulás-anyóként. Feltűnnek nőies santajelmezekben a reklámokban is. - S lévén a mi jó öreg kontinensünkön az újvilági példa mindig is ragadós, Európában is elszaporodtak az utóbbi időben a Mikulás-tanodák, és padjaikban a hölgydiákok. Az újmódi szokás persze bennünket, magyarokat is elért, sok vállalkozó kedvű fiatal, színész - köztük sok nő - hirdeti, vállalja decemberben a Mikulásságot. A hölgyek szerint is jó móka. És nem is esik nehezükre, hiszen a gondoskodás, a jótékonykodás, a meglepetésszerzés az év többi napjain is leginkább az ő feladatuk. A hétköznapi gyermeknevelési penzumokhoz képest a télanyós szerep és törődés valóságos felüdülés... Arról, hogy a nők valójában mennyire „Mikulások", persze még jó sokáig viták várhatók. A kérdést a repülőtéren, sajnos, nem tették fel a riporterek a legilletékesebbnek, a Lapphonból hozzánk a.múlt héten ellátogató európai „főmikinek", Joulupukkinak, aki azért jött, hogy Nyíregyházán zsűrizzen a Mikulás-szépségversenyen. Pedig ő elmondhatta volna, mik az igazi ajándékosztók jellemzői... SZABÓ MAGDOLNA Díszbe öltözik az otthon i A IBfl 1 B ;JH, % l - C "^HK rj Sivl 1 | T'MPS. ; Fotó: Karnok Csaba Az elmúlt vasárnap gyúlt ki az adventi koszorú első gyertyájának fénye, amely nemcsak azt üzeni, hogy közeleg a meghitt ünnep, hanem azt is: jó, ha kicsit beleerősítünk a készülődésbe. Bármit sugalljanak a reklámok, a szép kivitelű magazinok képei, a karácsonyi készülődés bizony nem mindig megy simán és mosolygósan, s nem éppen ez a legpihentetőbb ünnep. Azért az ember lánya mégis úgy van vele, decemberben nem történhet semmiféle baki, dacára a munkahelyi év végi hajrának, az óvodai-iskolai téli szünetnek: megpróbálunk meghittségét varázsolni magunk köré. Ennek legjobb módja, ha körbenézünk az ünnepi kellékek piacán. Az apróságok nagyon fontosak - mondja egy belvárosi virágszalon vezetője, aki örül abbéli tapasztalatának: az elmúlt években egyre többen keresik az adventi koszorúkat. Melyek közül elsősorban a klasszikus formájú és színű a leginkább keresett, a zöld-arany-piros színtrió verhetetlen. Érzékelhetőek persze más igények is, például aki a naturalista stílus híve, az diót, gesztenyét, almát és valódi méhviasz gyertyát köttet a koszorúra, míg a napjainkban divatos minimál-art lakberendezési stílus követői az adventi koszorú díszítését is minimalizáltatják, egyszerű, letisztult formákkal, sok fémmel és kevés színnel érve el érdekes hatást. Adventi koszorút vásárolni szinte minden sarkon lehet, a kínálat széles, különbség inkább az árakban mutatkozik: ezer és hatezer forint között minden álom megtalálható a boltokban. Virágárusoknál kaphatók cserépben várakozó apró örökzöldek és törpefenyők, melyekből jellemzően ezerkétezer forint között válogathatunk, ám a kedvencnek számító alig ötven centis cukorsüvegfenyő ára elérheti az ötezer forintot is. Az ünnepvárás e fontos kellékei mellett számtalan apró csecsebecse teheti hangulatossá a decembert. Eredeti adventi naptárakhoz, szép, ajtót díszítő füzérekhez, mécsestartókhoz, kiegészítőkhöz és illatos gyertyákhoz hogy a legfontosabbakat említsük - évek óta itthon is hozzá lehet jutni. Csak gyertyából több százfélét kapni, van eredeti natúr viasz, s van a vegyipar csúcstechnológiáját illusztráló csöppmenetes, önmagát eloltó is. O. K. K.