Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-04 / 282. szám

SZERDA, 2002. DECEMBER 4. • AKTUÁLIS« 5 A szociális irodán nem tudják, mennyivel tartoznak Díjhátralékosoknak szőtt védőháló A forgalomlassítás a lakóutcákban élőket védi A harmincasok és Európa fojRÓKUS ÉSZAKI VÁROS már megvalósult DM-grafika KORLÁTOZOTT SEBESSÉGŰ ÖVEZETEK SZEGEDEN A Csongrád Megyei Bíróság júniusban jegyezte be a tavaly no­vemberben létrehozott szegedi Védőháló a Díjhátralékosoknak Közalapítványt, amely azokon segít, akik nem tudják fizetni a közüzemi számlákat. Az alapítvány várhatóan jövőre kezdi meg működését. Húszmillió forintos törzstőkével tavaly novemberben alapították meg a szegedi Védőháló a Díjhátralékosokért Közalapítványt. Négy önkormányzati cég, illetve intézmény: a Szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt., a Szetáv Vagyonkezelő Kft., a Szegedi Hőszol­gáltató Kft., valamint a városi önkormányzat 5-5 millió forinttal já­rult hozzá az alapítvány létrehozásához. - A Védőháló azoknak a családoknak nyújt segítséget, amelyek az önkormányzattól - a jelenlegi szociáüs támogatási rendszeren belül ­nem részesülnek támogatásban olyan mértékben, amely a díjhátra­lék csökkentésére hatékony segítséget nyújtana, továbbá olyan csalá­doknak is segítséget jelent, amelyek szociáüs támogatásban a jogo­sultsági feltételek hiánya miatt nem részesülhetnek - tájékoztatta la­punkat Novkov Veszelinka, a polgármesteri hivatal szociális, család­védelmi és egészségügyi irodájának helyettes vezetője. Az alapítvány működésének - jogi szempontból - pillére a szociális törvényben foglalt adósságkezelési támogatás. Az országgyűlési kép­viselők éppen ezekben a napokban tárgyalnak a törvény adósságkeze­lést érintő elemeiről, így a módosított jogszabályok hatályba lépése januárban várható. Ezzel egy időben az ország jövő évi költségvetés­ének elfogadásával ismertté válik, hogy az állami adósságkezelési tá­mogatást mennyivel segíti az állam. A törvénymódosítás januárban várható. Akkor derül ki az is, hogy az állami költségvetés mennyivel járul hozzá a Védőháló a Díjhátralékosokért Közalapítvány működé­séhez. - A közüzemi adósság sokszorosa a közalapítvány törzstőkéjének, amelynek tényleges összegéről nincs információnk. Ezért nem várha­tó el, hogy a Védőháló fölszámolja majd a hátralék teljes összegét. Azt viszont szeretnénk elérni, hogy a vissza nem térítendő támogatások­kal kezelhetővé váljon a fűtésdíj-, lakbér-, villanyszámla- és egyéb hátralékok mértéke - hangsúlyozta az irodavezető-helyettes. Helyzetük javításáért azonban maguknak a hátralékosoknak is ten­niük kell: mielőbb forduljanak a polgármesteri hivatal szociális irodá­jához (Huszár u. l.J. Díjtartozásukról, jövedelmükről szóló beadvá­nyukhoz mellékeljék a szolgáltatótól kapott igazolást a tartozás ösz­szegéról. Arról is nyilatkozzanak, vállalják-e a részletfizetést, illetve azt, hogy erről köt-e velük megállapodást a szolgáltató. Az igényeket a kérelmezők szociáüs helyzete szerint bírálják el. NY. P. Straub-napok az SZBK-ban A téma az agykutatás Az MTA Szegedi Biológiai Köz­pontjában (SZBK) idén is meg­rendezik a Straub-napokat. A tegnap kezdődött, háromnapos tudományos tanácskozáson az agykutatás jelene és jövője ki­emelt témájuk. Dudits Dénes akadémikus, az SZBK főigazgatója megnyitójá­ban fölhívta a város és az ország vezetőinek figyelmét Szeged sa­játos, egyedülállóan gazdag szel­lemi adottságaira. Aligha van ugyanis Magyarországnak még egy olyan régiója, városa, sőt vá­rosrésze, ahol ilyen nagy szám­ban koncentrálódnának az élőtu­dományokkal foglalkozó kutató­intézetek. Újszeged ad otthont az egye­tem biológiai intézetének, a Ga­bonatermesztési Kutató Kht.­nak, a Bay Zoltán Biotechnológi­ai Intézetnek, az SZBK-nak, a Ti­sza túlpartján pedig a klinikákon ÚJHELYI FOGADÓÓRÁJA Lakossági fogadóórát tart csütör­tökön délután 4 órától Újhelyi István országgyűlési képviselő az MSZP szegedi székházában (Ti­sza Lajos körút 2-4.). ILLYÉS GYULA-EST ABARTÓKBAN Haza a magasban címmel Illyés Gyula-estet szervez az Ötágú Síp Kulturális Egyesület ma 18 órá­tól a szegedi Bartók Béla Művelő­dési Házban. Az író 100. szüle­tésnapja tiszteletére rendezett esten Bíró Zoltán irodalomtörté­nész tart előadást. FOGADÓÓRÁT TART A MIKULÁS Kübekháza polgármestere, Mol­nár Róbert Mikulás-ruhában fo­gadja a település lakóit decem­ber 4-én, szerdán és december 5-én, csütörtökön 14 órától a kübekházi polgármesteri hiva­talban. A rendhagyó fogadóóra után a falu gyermekeit ottho­folynak ugyancsak biológiai ku­tatások. Mindez kitörési pontot jelent­het Szegednek, ha jól sáfárkodik értékeivel. Most, amikor a Nem­zeti Fejlesztési Terv kialakítása napirendre került, az EU keret­programját tanulmányozó szak­emberek figyelmét nem kerülhe­ti el, hogy az ott megfogalmazott prioritások között fontos helyet foglal el a funkcionáhs genomika és az egészségügyi kutatások. A rendezvény nyitónapján, tegnap délelőtt Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke és Hámori József akadémikus, az MTA alelnöke is előadást tartott agykutatási eredményeiről. Az esztendő legsikeresebb kutatójá­nak kijáró Straub-plakettet ezút­tal - a NORK-nak elnevezett re­ceptorgén fölfedezéséért - Kiss György Botond vehette át a fő­igazgatótól. S. E. nukban keresik fel a település álruhát öltött vezetői az alábbi szereposztás szerint: Mikulás I. - Molnár Róbert polgármester, Mikulás II. - Kátai Tibor házior­vos, Krampusz I. - Kucsera Ist­vánná alpolgármester, Kram­pusz II. - Novodonszki Ildikó önkormányzati képviselő. ISZLÁM, KERESZTÉNYSÉG ÉS SZENTHÁROMSÁG A Millenniumi Kávéház (Szeged, Dugonics tér 12.) mai vendége Abdul Fattah Munif. Az ELTE ta­nára este 7 órától A Biblia és a Korán - Szentháromság az isz­lám és a kereszténység szemével címmel tart előadást. 1848-RÓL A KÁVÉHÁZBAN Polgári állam és a katolikus egy­ház, avagy eszmék és érdekek erőterében (1848. március-de­cember) címmel rendeznek ká­véházi estet ma 18 órától az Eöt­vös-kollégiumban. A vendég: Sarnyai Csaba Máté. A harmincas zónák nem las­sítják lényegesen az átjutást, a levegő tisztább, a környék csen­desebb a védett lakóutcákban. Lapunkban többen kifogásolták a szegedi 30-as övezetek kiter­jesztését. Amint arról többször is írtunk: a nagykörút külső ívén fekvő területek zömében 30 km/órára korlátozták a sebessé­get, a kereszteződésekben pedig a jobbkéz-szabály határozza meg az elsőbbséget. - A fölgyorsult élettempó mel­lett nincs idő harminc kilométe­res sebességgel araszolni; a gya­kori lassítás-gyorsítás jobban szennyezi a levegőt; sokan meg­szokásból vezetnek és nem ad­nak elsőbbséget a jobbra nyíló, kis utcákból érkezőknek - sora­koztatták az ellenérveket. Körtvélyesi Csaba, a szegedi polgármesteri hivatal városfej­lesztési osztályvezetője a kifogá­sokra válaszolva először a lassú zónák kialakításának céljáról be­szélt. - A forgalom növekedésé­vel egy időben erősödött az em­berek igénye a csendes, tisztább levegőjű lakókörnyezet iránt, ezért Európa sok városában már a hetvenes-nyolcvanas években kísérleteztek a forgalomlassítás módszerével. Hamburg csaknem teljes területe, Bécs és Berlin két­harmada védett övezetekből áll. Egész Grazban, a fő- és gyűjtőu­tak határolta területeken belül, csak harminccal haladhatnak a járművek. A szegedi lassú zónák tervét 1999-ben, jelentős többséggel fo­gadta el a közgyűlés. Ugyancsak a képviselők döntöttek minden egyes övezet kijelöléséről is. A la­kossági igény azonban még na­gyobb: egyre több körzetből kérik - képviselőjük közvetítésével - a 30-as övezet kialakítását. A közlekedési szakemberek utánaszámoltak, mennyivel hát­ráltatja az övezeten átjutást a harmincas sebességhatár. Az 50 km/órás tempóhoz képest példá­ul a Zákány utcán 67 másod­perccel lassabban autózhatunk végig. Minthogy azonban a köz­lekedők 70-90 százaléka a fő- és Tíz bankszámla is kevés lehet az ötösnek A titkos milliárdos Ha a hét végén valaki megnyeri a 25. hete halmozódó lottó ötöst, a 2 milliárd 340 millió forintot, hívja a kiemelten nagy nyeremények vonalát. Amennyiben valaki lesz olyan szerencsés - egyesek szerint ek­kora összeg esetében inkább sze­rencsétlen -, hogy mind az öt nyerőszámot eltalálja az ötöslot­tón, és miután túltette magát az első megrázkódtatáson, a sorso­lás napjától számított 90 napig nyújthatja be igényét a nyere­ményre. Ez az összeg ezen a hé­ten 2 milliárd 340 millió forint. A nagy nyeremények vonalá­nak számát Somorai László, a Szerencsejáték Rt. kommuniká­ciós igazgatójának kérésére nem közöljük lapunkban. A telefon­számot a lottózókban lehet meg­találni. - Vannak, akik viceelőd­nek, bohóckodnak ezen a szá­mon, leggyakrabban akkor, ami­kor a sajtóban megjelenik a hívó­szám - mesélte az igazgató. Ha a szerencsés lottózó való­ban milliárdos lett, a Szerencse­játék Rt. alkalmazottja néhány kérdés segítségévél azonosítja, valóban a nyertes telefonál-e. A személyes találkozó az rt. mun­katársaival nem kerülhető el. Ezen a megbeszélésen kell meg­adni azt a számlaszámot, amely­re a Szerencsejáték Rt. utalja a pénzt. A milliárdokat csak ma­gyar pénzintézetben működő számlára utalják át. Igaz, a pénzintézeteket köti a banktitok, ám a kommunikációs igazgató azt tanácsolta, több számlára utaltassuk a pénzt. ­Mivel sokan nyernek, így nem annyira egyértelmű, ki a milliár­dos - magyarázta Somorai. Mindezek ellenére elgondol­kodtató, ha a nyertes tíz számlát nyit tíz különböző bankban, az utalandó összeg még úgy is 234 millió forint. Lelki szemeimmel látom, ahogy munka után, vagy a kávészünetben összesúgnak a bank-kisasszonyok: - Tfe, kép­zeld a Tóth Ottónak egy csomó pénzt utaltak a Szerencsejáték­tól. Lehet, hogy ő nyerte a két­milliárdot? Majd szép lassan el­kezd suttogni a város. És, hogy miért suttog? Hát azért, mert mindannyian emberek vagyunk. A.T.J. Petri-tanítványok Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának székházában tartják szom­baton délelőtt 10 órakor a Petri Gábor-tanítványok baráti körének idei tudományos ülését. Az orvosegyetem egykori rektorának, Petri Gábor sebészprofesszornak emlékét őrző baráti kör rendezvényén tudomá­nyos előadások hangzanak el a sebészet legújabb eredményeiről, s le­vetítik Németh András professzor Ad astra című filmjét. gyűjtőutakat választja, a kény­szerű lassítás naponta csupán 3-5 százalék időveszteséget okoz. - A városiak többsége lakóut­cákban él, környezetük egészsé­gesebbé tétele igen fontos szem­pont - hangsúlyozta Körtvélyesi Csaba. A mérések szerint a vé­dett körzetekben kisebb a zaj, s jelentősen csökkent a levegő nit­rogénoxid", szénhidrogén- és szénmonoxid-tartalma, vala­mint az autók fogyasztása is. Meglepő, hogy a gyűjtőutakon viszont csupán 1 százalékkal nőtt a levegő szennyezettsége. A lassú övezetekkel védett város­ban kevesebb a baleset: a már említett Hamburgban csaknem felére csökkent a súlyos és halá­los balesetek száma. Persze mindehhez szabálytisztelő autó­sok kellenek. Ehhez képest a sze­gedi nagykörút és Kossuth Lajos sugárút sarkán mindössze öt perc alatt négyen hajtottak át a piros jelzés alatt egy rendőrséggel közösen végzett szúrópróba ide­jén. A lassú zónák egyéb előnyei: a terület könnyebben átjárható, mint az egyirányú „utcahurok­ban"; javult a gyerekek, gyalogo­sok és kerékpárosok biztonsága, így a védett övezetben kerékpár­úira sincs szükség. - Az ellenérzés oka lehet, hogy Szegeden az elmúlt 15-20 évben nem volt hasonló nagyságrendű forgalmirend-változás. Emellett nem bizonyult elegendőnek a la­kosság tájékoztatása: ezen a zó­nahatárokat várostérképen jelző szóróanyag készítésével igyek­szünk segíteni - mondta végeze­tül az osztályvezető. NY. P. MUNKATÁRSUNKTÓL A polgármesteri széket is kipró­bálhatták azok a középiskolások, akiket tegnap kora délután Nagy Sándor városfejlesztési alpolgár­mester kalauzolt a szegedi város­házán. A fiatalok az alpolgár­mester idegenvezetése mellett megismerkedhettek az épület történetével, bekukkanthattak az irodákba, s természetesen a közgyűlés üléseinek otthont adó díszterembe is. Megtudhatták, hogyan szavaznak a városatyák, miként szólhatnak hozzá egy-egy vitához, de kitekinthet­tek a sóhajok hídjáról is. Középiskolások látogattak a városházára Idegenvezető lett az alpolgármester A gyerekek a dísztermet is megnézték. Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents