Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-30 / 302. szám

8 "AKTUÁLIS* HÉTFŐ, 2002. DECEMBER 30. Mi történt a nagyvilágban 2002-ben? A kizárólag Magyarország történelmével foglalkozó könyvekbe is bekerülnek olyan idei események, amelyek a világhíradók vezető hírei voltak, például hazánk további kilenc országgal együtt az EU tagja lesz, vagy Kertész Imrének ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. A világ sajnos az idén sem nyugodhatott meg, a terrorcselekmények folytatódtak, emiatt az öbölháború után újabb háború kezdődhet a térségben: az USA egyedül vagy szövetségeseivel bármelyik pillanatban megtámadhatja Irakot. De több száz ártatlan áldozatot követelt az izraeli-palesztin konfliktus. Mamutcégek tűntek el egyik pillanatról a másikra a világ gazdasági térképéről, először rendezték meg a Föld-csúcsot, de volt orosz-amerikai, oroszkínai és amerikai-kínai csúcs is. Carter felkereste Fidel Castrót, Milosevics a hágai bíróság előtt mindent tagad és 101 éves korában meghalt a brit anyakirálynő. Az év elején számos európai országban a hivatalos fizetőeszköz az euró. Január 1.: Mexikó, Szíria, Bulgária, Kamerun és Guinea a Biztonsági Tanács nem állandó tagja lett kétéves időtartamra. - Hat hónapra Spanyolország vette át az Európai Unió soros elnökségét. Ugyanezen a napon bevezették az eurót. 2.: Megérkeztek Kabulba az afganisztáni nemzetközi biztonság-elösegítő erő első katonái. 10.: George W Bush amerikai elnök vizsgálatot rendelt el az Enron energia-nagykereskedelmi óriásvállalat 2001. decemberben bejelentett csődje nyomán. 13-17.: Csu Zsung-csi személyében egy évtized után először járt hivatalos látogatáson Indiában kínai kormányfő. 15.: Az Európai Parlament az ír fíat Coxot, a liberális demokraták pártcsoportjának vezetőjét választotta elnökévé. 16.: Nicosiában Gláfkosz Kleridesz, Ciprus görög elnöke és Rauf Denktas, a török közösség vezetője az ENSZ közvetítésével negyedszázada először közvetlen tárgyalásokon egyeztetett a sziget megosztottságának megszüntetéséről. 23.: Pakisztánban elrabolták Dániel Pearl amerikai újságírót, akit február 21-én meggyilkoltak. A bűntettet megszervező Ahmed Omar Szajed sejket július 15-én halálra ítélték. 29.: George W. Bush amerikai elnök az unió helyzetéről mondott beszédében Észak-Koreát, Iránt és Irakot „a gonoszság tengelyének" nevezte a világban. Február 2.: A volt olasz királyi család Genfben élő tagjai hűségnyilatkozatot tettek az Olasz Köztársaság alkotmánya mellett, így lehetővé vált visszatérésük hazájukba. 4.: A szerbiai parlament elfogadta a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot. 4.: Igor Ivanov orosz külügyminiszter személyében először járt magas rangú moszkvai politikus Afganisztánban a szovjet csapatok 1989-es kivonulása óta. 12.: A hágai Nemzetközi Törvényszéken megkezdődött Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő pere. 17.: Szaúd-Arábia béketervet dolgozott ki Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok normalizálására. 17-22.: George W. Bush amerikai elnök ázsiai körútján felkereste Japánt, Dél-Koreát és Kínát. 28.: Kofi Annán ENSZ-főtitkár személyében először beszélt a világszervezet vezetője a német parlamentben. 28.: Brüsszelben megtartotta ünnepélyes alakuló ülését az Európa jövőjével foglalkozó konvent, amelynek feladata, hogy előkészítse a kibővülő unió következő, nagyobb szabású reformjait. Március 4.: A pristinai törvényhozás Ibrahim Rugova politikust választotta meg Koszovó elnökévé. 6.: A Vatikán engedélyezte a hívőknek, hogy egy korty bort is magukhoz vegyenek áldozáskor. 12.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Közel-Kelettel foglalkozó határozatában először használta a „palesztin állam" kifejezést, s első ízben említette különálló országként Izraelt és Palesztinát. 14.: Belgrádban aláírták a megállapodást a jugoszláv államszövetség jövőjéről, amelyet a montenegrói, a szerbiai és a jugoszláv parlament is elfogadott. A közös állam neve Szerbia és Montenegró lesz. 15-16.: Az Európai Unió barcelonai csúcsértekezletén első ízben vettek részt egy munkaülésen a tagjelölt országok vezetői. 21-22.: Ötvennyolc állam- és kormányfő részvételével rendezték meg a mexikói Monterreyben a szegénység leküzdésének kérdésével foglalkozó ENSZcsúcsértekezletet. 24.: Az idei Oscar-díj kiosztásán négy-négy díjat kapott az Egy csodálatos elme és a Gyűrűk Ura: a Gyűrű Szövetsége című film, de a legjobb film és rendezés díját az előbbi alkotás nyerte el. 29.: Az izraeli kormány egy, huszonegy áldozatot követelő merénylet után ellenségnek nyilvánította lasszer Arafat palesztin vezetőt, tankokkal záratta körül Rámalláhban főhadiszállását. 30.: Százegy éves korában Windsorban elhunyt Erzsébet brit anyakirályné. Április 4.: Hivatalos tűzszüneti megállapodást írt alá az angolai kormány és az ellene harcoló UNITA felkelőszervezet. 10-11.: A jugoszláv parlament mindkét háza elfogadta a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést szabályozó törvényt. 14.: Xanana Gusmao, a függetlenségi harc vezetője győzött a függetlenségét tavaly elnyerő Kelet-Timor első elnökválasztásán. 17.: Az al-Kaida magára vállalta a szeptember 11-i amerikai merényleteket. 18.: Visszatért hazájába Muhammad Záhir sah, Afganisztán huszonkilenc éve római száműzetésében élő volt uralkodója. 24.: Bosznia-Hercegovina az Európa Tanács 44. tagja lett. 27.: Hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban Hu Csin-tao kínai alelnök. 29.: A strasbourgi Emberi lógók Európai Bírósága megtagadta a kegyes halál jogát egy gyógyíthatatlan izomsorvadásban szenvedő brit asszonytól, aki május 12-én elhunyt. Május 8-10.: New Yorkban rendezték meg a gyermekek helyzetével és jogaival foglalkozó világtalálkozót. 9.: Jacques Chirac nyerte a franciaországi elnökválasztást. 12-17.: limmy Carter személyében először látogatott (már nem hivatalban lévő] amerikai elnök Kubába az 1959-es forradalom óta. 15-26.: Az 55. cannes-i nemzetközi filmfesztivál fődíját Román Polanski A zongorista című alkotása nyerte, a rövidfilmek között Mészáros Péter Eső után című alkotása győzött. 22-26.: II. János Pál pápa Azerbajdzsánba és Bulgáriába látogatott. 23-26.: Első alkalommal tett hivatalos látogatást Oroszországban George W. Bush amerikai elnök, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fegyverzetkorlátozási megállapodást írt alá. 28.: Jasszer Arafat palesztin elnök kihirdette a Palesztin Hatóság alaptörvényét. 28.: A NATO és Oroszország csúcstalálkozóján aláírták az új együttműködést meghirdető Római Nyilatkozatot és a NATO-Oroszország Tanács működésének céljait és szabályait rögzítő okmányokat. Június 6.: Szentpéterváron tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz és Csiang Cö-min kínai államfő a „sanghaji hatok" csúcstalálkozója előtt. 7-én ugyanott a két ország, valamint Kazahsztán, Tádzsikisz- * tán, Kirgizisztán és Üzbegisztán vezetői létrehozták a Sanghaji Együttműködési Szervezet intézményi hátterét. 11-19.: Az afganisztáni a törzsi elöljárók huszonöt év után összeülő hagyományos gyűlése Hamid Karzait, az ideiglenes kormány vezetőjét választotta meg államfővé. 13.: Hatályát vesztette az Egyesült. Államok és Oroszország közti, az átfogó rakétavédelmi rendszerek megteremtését tiltó 1972. évi ABM-szerződés. 1-15.: Képviselőházi választást tartottak Csehországban. A kormányt Vladimír Spidla, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSDj elnöke alakította meg július 15-én. 21.-július 10.: Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma, majd a szenátus is elfogadta a földtörvény tervezetét, amely 1917 óta először tenné lehetővé a termőföld magántulajdonát. 21-22.: Sevillában találkoztak az EU állam- és kormányfői. Augusztus 26.-szeptember 4.: A dél-afrikai Johannesburgban rendezték meg az úgynevezett Föld-csúcsot. Minden idők legnagyobb ENSZ-tanácskozásán nyilatkozatot fogadtak el a fenntartható fejlődésről. 24.: George W. Bush elnök az Egyesült Államok új közel-keleti politikáját vázoló beszédében olyan „ideiglenes palesztin állam" megteremtésére tett javaslatot, amelynek határait annak létrejötte után tisztáznák. 25.: A WorldCom, a második legnagyobb amerikai távolsági távközlési és adatforgalmi szolgáltató az amerikai gazdaság legnagyobb csődjét jelentette be. 26-27.: Oroszország a G8 teljes jogú tagja lett. 27. Kubában az új alkotmányban rögzítették, hogy a szocializmus megmásíthatatlan. Július 1.: A chilei legfelsőbb bíróság bizonyítékok hiányában lezárta a többrendbeli gyilkossággal és emberrablással vádolt Augusto Pinochet egykori diktátor elleni eljárást. - Hat hónapra Dánia vette át Spanyolországtól az Európai Unió soros elnökségét. - Hágában megkezdte munkáját a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelynek feladata, hogy kivizsgálja a népirtás, az emberiség elleni és háborús bűntetteket. 8-9.: Megszűnt az Afrikai Egységszervezet, helyébe az Európai Uniót mintának tekintő Afrikai Unió lépett. 15.: A 71 éves Abdul Kalamot választották meg India 12. elnökévé. 16.: Az ír Köztársasági Hadsereg hivatalos nyilatkozatban kért bocsánatot azoknak az északír polgári áldozatoknak a hozzátartozóitól, akik fegyveres akciói során vesztették életüket. Július 23.: II. János Pál pápa amerikai körűtián Kanadában, Guatemalában és Mexikóban járt. 26.: Az amerikai képviselőház megszavazta a terrorizmus elleni védelem céljából felállítandó belbiztonsági minisztérium létrehozását, élére Tom Ridge, Bush elnök bizalmi embere került. Február 12-én a hágai Nemzetközi Törvényszéken megkezdődött Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő pere.