Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-27 / 300. szám
PENTEK, 2002. DECEMBER 27. • A K T U A L I S • 3 Bálint Gábor szegedi professzor az Öböl után Boszniában is szolgált Orvosként járt háborúkban Üzleti alapon BAKOSANDRÁS Mindenki a piacról él. Ezt egy szegedi radiológus szakorvos mondta, amikor azt kérdeztem tőle, szerinte van-e esély arra. hogy a Csongrád megyében komputertomográfot üzemeltető kórházak lemondjanak a makói és környékbeli betegekről a makói kórház javára. Ez a kórház ugyanis az idén sem kapta meg az úgynevezett befogadói nyilatkozatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Ami azt jelenti, hogy azon a komputertomográfon, amelyet a térség önkormányzatai vásároltak a kórháznak 2000-ben, egyelőre csak a fekvő betegeket lehet megvizsgálni. A járó betegek makói CT-vizsgálatát nem támogatja a pénztár; igya Makó környékén élő pácienseknek Szegedre kell beutazniuk, ha éjszaka kapnak időpontot, akkor éjszaka. A minisztérium szerint van más megoldás is: az OEP egy bizonyos mennyiségű vizsgálatot finanszíroz Csongrád megyében, így a CT-t működtető megyei intézmények lemondhatnának a Makó térségéből érkező betegekről, így jutna vizsgálatszám a makói kórháznak is. Ez már nem új ötlet: az Orbán-kormány korábbi egészségügyi minisztere, Mikola István is felajánlotta, összehívja ezt az egyeztető fórumot. Most Kökény Mihály tett erre ígéretet. A történetben nem is ez az érdekes, hanem az, hogy majdnem mindenki, akit e témában megkérdeztem, valahogyan szóba hozta az üzleti érdeket. Ami sérül. A komputertomográf drága berendezés: karbantartásának költségei is nagyok. Akkor érdemes működtetni, ha minél többet használják. így elvileg nem érdeke egyik intézménynek sem, hogy lemondjon a vizsgálatokról, azaz a „piaci részesedés egy részéről". Ezen a ponton azonban - szerintem - kiderül, miért álságos azt gondolni az egészségügyről, hogy piaci alapon is működtethető. Hiszen a kínálat ezen a téren nem gerjeszti a keresletet: attól nem lesz több, CT-vizsgálatra szoruló beteg egy területen, ha javul az ellátás. Másrészt, lehet, hogy üzleti szempontból egy ekkora megyében luxus hat CT-t működtetni. Ám ha úgy dönt tizenhét, zömében forráshiányos önkormányzat, hogy szinte fillérenként összeadogatva az árát, a megye segítségével vesz a kórházának egy CT-t, elsősorban azért, hogy az itt lakóknak ne kelljen hetven kilométert utazniuk egy vizsgálatért, nem biztos, hogy egy ilyen döntés jogosságát - üzleti alapon - meg lehet kérdőjelezni. A szegedi radiológus szakember azt is elmondta, a szakma - jó értelemben - irigyli a makói kórházat, amely olyan egészségügyi intézmény, amelynek a jelek szerint van igazi gazdája. Sez- szerinte - nagy szó ma. Amikor a magyar egészségügy „piacáról" él olyan klinika is, amelynek csak a működési feltételek szinten tartására a következő hat évben egymilliárd forintra lenne szüksége, de azt még nem tudják az intézményben, hogy melyik tárcától várhatják ezt a pénzt: az oktatásitól vagy az egészségügyitől. Eddig több mint száz orvos jelentkezett a Honvédelmi Minisztériumnál, valamennyien szeretnének ahhoz az egyelőre ismeretlen számú nemzetközi csoporthoz csatlakozni, amely egy Afganisztánban felállítandó kórházban szolgálna. Az orvosok átlagfizetése mintegy 3 ezer euró lesz. Egy szegedi belgyógyászprofesszor orvosként részt vett az öbölháborúban és a boszniai harcokban. Most nem jelentkezik. Bálint Gábor, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára kétszer is tagja volt háborús övezetben szolgálatot teljesítő nemzetközi orvoscsoportnak: 1991ben Szaúd-Arábiában, 1996-ban pedig Boszniában. Mint mondta, nem ó jelentkezett, hanem szaktudása és nyelvismerete miatt felkérték. A belgyógyász szegedi egyetemi tanár trópusi orvostudományi és toxikológiai szakképesítéssel is rendelkezik. Ez utóbbi tudására az Öböl-háborúban szükség is volt, hiszen a vegyi fegyverek bevetésétől állandóan tartaniuk kellett, éppen ezért egy lépést sem tettek gázmaszk nélkül. Szaúd-Arábiában a kint töltött mintegy 5 hónap alatt 36 orvostársával együtt egy 200 ágyas kórház betegellátásáról gondoskodtak. A háború idején a sérült katonákat gyógyították, utána pedig hagyományos civil kórházként működtették tovább az intézményt a polgári lakosság számára. Bálint Gábor hangsúlyozta: közvetlen életveszélyben nem voltak, hiszen nem a tűzvonalban dolgoztak, bár a repülőtér, ahol a kórház állt, katonai célpont volt, így sokszor lőtték a Bálint Gáborék az Öböl-háborúban vegyi fegyverektől félhettek, Boszniában állandó veszélyhelyzetben dolgoztak. Fotó: Gyenes Kálmán környéket. Háborús sérülteket a rán kilőttek, legalább száz emszolgálati idő alatt szerencsére bert sebesített meg, akiket előcsak egyszer kellett ellátniuk: az szőr a magyar orvosok „kórházáutolsó rakéta, amit a háború so- ba" szállítottak. A boszniai szolgálatra Bálint professzort már az öbölháborús „bajtársak" hívták. Itt egy évet töltött el az előre tervezett fél év helyett. Belgyógyászként ő látta el a magyar kontingens 400 tagját, valamint őt nevezték ki az egészségügyi szolgálat vezetőhelyettesévé. Boszniában, bár soha nem lőttek rájuk, állandó életveszélyben dolgoztak. Soha nem lehetett ugyanis tudni, hogy a következő pillanatban honnan és ki fog támadni. Ráadásul a balkáni háborúba elsősorban műszaki alakulatot küldött a magyar kormány, akik kint dolgoztak a terepen, a háborús övezet kellős közepén. Őket pedig egy orvosnak minden alkalommal el kellett kísérnie. Bálint doktor elmondta, volt olyan alkalom, amikor néhány méterre az aknamezőtől dolgoztak. De emlékezetes volt a Zsuzsi híd építése is, a túlparton ugyanis az ellenséges szerb hadsereg állomásozott, akik bármikor átlőhettek volna. Szerencsére nem tették. A professzor elmondta, az ottani akkori helyzetet hűen tükrözte az a felirat, amit egy ház falán olvasott: „Aki nem volt itt, az nem tudja elképzelni. Aki itt volt, nem tudja elfelejteni." Bálint Gábor a háborús szolgálatot szakmai és emberi kihívásnak tartja. Mielőtt bárki is arra gondolna, hogy a valós vészhelyzeteket bőven kárpótolták anyagilag, téved, ugyanis a professzor azt is elmondta: akkoriban nem sokkal kaptak több fizetést, mint otthoni munkahelyükön. Viszont szert tett rengeteg barátra és egy teljesen másfajta emberi tartást szerzett a háborúkban töltött másfél év alatt. TÍMÁR KRISZTA A DÉGÁZ Rt. tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy 2002. december 23-án, 27-én, 28-án, 30-án, 31-én ügyfélszolgálati irodái zárva tartanak, ezért a személyes és telefonos ügyfélszolgálat szünetel. Gázszivárgás, gázömlés bejelentése esetén hívja a 06-80/820-141 ingyenes zöldszámot. A DÉGÁZ RT. MINDEN TISZTELT ÜGYFELÉNEK ÉS PARTNERÉNEK EZÚTON IS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN. A szegedi Molnár Gyula is részt vett a Európa Parlamentben dolgozó zöld szövetség brüsszeli találkozóján. „A tagállamok késlekednek végrehajtani a nyolc éve elfogadott élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvek határozatait" - hangzott el Brüsszelben, az EU Parlament Európai Zöldek/Európai Szabad Szövetség szervezésében, december 11-15-ig megtartott konferencián. Hozzátették, hogy a természeti értékek megőrzése az unió polgárainak szívügye, valamint a környezetvédelmi törvénykezés az unió politikájának egyik legfontosabb része. A program megvalósításának eszköze a természeti értékek megőrzését célzó Natura 2000 hálózat kiépítése lehet. Mindezt a tanácskozás szegedi résztvevője, a városi önkormányzat képviselője, Molnár Gyula biológus, ornitológus mondta el. A szakember volt az egyetlen a huszonhárom fős magyar küldöttségben, aki egy személyben politikusként és civil természetvédőként lehetett jelen a rangos megbeszélésen. A 650 meghívott között, az uniós országok természetvédőiből álló küldöttségei mellett ott voltak a csatlakozásra váró országokat képviselő zöldek is. A felszólalásokból kiderült, hogy a természetvédelem még az unióban sem teljes, valamint hogy fokozni kell a tagállamokra nehezedő nyomást, hogy betartsák az irányelveket. Fölhívták az Európai Bizottságot, hogy gyorsított ütemben vizsgálja ki azokat az eseteket, amelyekben megsértették a tagállamok által elfogadott elveket. A brüsszeli konferencián többek között javasolták egy független európai segélyszolgálat létrehozását: a szervezet a Natura 2000 munkáját végző helyi csoportokat segítené. A konferencia résztvevőinek egyhangú véleménye szerint különösen nagy figyelmet kell fordítani az unióhoz csatlakozó államok természeti értékeinek védelmére, s kimondták azt is, hogy a hatékony munkához jelentős anyagi források szükségesek. A környezeti hatásokra érzékeny területeken ökológiai folyosókat és ütköző (idegen szóval: pufferj-zónákat hoznának létre utóbbiak a természetvédelmi területeket körülfogva védenék a természetközeli élőhelyeket. A tanácskozáson többször fölszólaltak a magyar küldöttség tagjai, köztük Droppa György, a Zöld Demokraták és a Duna-kör elnöke is. Fölvetéseiket kedvezően fogadták, így elhangzott, hogy esély mutatkozik a magyarországi Duna-völgy ökológiai rehabilitációjának anyagi támogatására is. NY. P. Még nincs tömeges megbetegedés Molnár Gyula az európai zöldek brüsszeli tanácskozásán Természetvédelem az unióban Ladányi János szociológus (balról) és Droppa György, a Zöld Demokraták és a Duna-kör elnöke a megbeszélésen. Csongrád megyében eddig még nem regisztráltak influenzajárványt. A két héttel ezelőtti, ismeretlen eredetű vírusfertőzés óta nem volt tömeges megbetegedés. MUNKATÁRSUNKTÓL A hetek óta tartó hideg nem kedvezett a vírusok szaporodásának, ennek köszönhetően a megyében nincs járvány. A két héttel ezelőtti, ismeretlen eredetű vírusfertőzés óta, amikor is mintegy félszáz kisgyermek betegedett meg két óvodában, nem regisztráltak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál (ANTSZ) tömeges megbetegedést. Akkor, mint megírtuk, főleg óvodákban és kórházakban jelentkező járvány két nap alatt lezajlott, azonosítani a vírust azonban egyelőre nem tudták a szakemberek. Tombácz Zsuzsanna, az ANTSZ járványügyi osztályvezetője elmondta, az ilyenkor szokásos felső légúti, hurutos megbetegedéseket leszámítva, nincs tömeges megbetegedés a megyében, influenzát sehonnan nem jelentettek. A szünidő kezdetével az összezárt gyermekközösségek sem jelentenek fertőzőforrást. Az időjárás szintén kedvező a járványok szempontjából, a hidegben ugyanis nem szaporodnak olyan gyorsan a vírusok. Mivel a hideg tovább tart, az osztályvezető nagyon reméli, hogy az év vége járványmentesen zajlik majd. A zöldek Brüsszelben az Európa Parlament épületében találkoztak. Fotó: Molnár Gyula