Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-21 / 297. szám

"CSONGRÁD MEGYEI K I ü_ ESKEDELMI ÉS IPARKAMARA" SZOMBAT, 2002. DECEMBER 21. Ötszáz nappal az EU-csatlakozás előtt Kezdődik a visszaszámlálás Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke naprakészen tudja, hány nap van még hátra 2004. május elsejéig, Magyarország európai uniós taggá válásának időpontjáig. A jeles nap miatti természetes várakozás mellett főleg a tennivalók miatt számol. - Ötszáz nappal a belépés előtt, a kamara is igyekszik még nagyobb sebességi fokozatra kapcsolni a felkészítésben - jentette ki Szeri István. - Közelebb akarunk jutni a vállalkozásokhoz, elmegyünk a megye valamennyi városába, s road show-szerúen olyan speciális tudnivalókról, elvárásokról beszélünk, amelyek az adott térség jellemző ágazatait, szakmacsoportjait a leginkább érintik. Minél több információt, ismeretet, tapasztalatot igyekszünk beszerezni és továbbadni arról is, hogy mi történt azokban az országokban, amelyek előttünk csatlakoztak az Európai Unióhoz. - Ausztriában, ahol egyébként tízéves programmal készültek a csatlakozásra, a belépés után a vállalkozások harminc százaléka nehéz helyzetbe került - sokan társulással, szövetkezéssel, tőkekoncentrációval, fúzióval, beolvadással reagáltak az új piaci kihíváSzeri Isván naponta gondol 2004. május elsejére. Fotó: Karnok Csaba sokra, mások bezárták üzletüket, s volt, aki csődbe ment. Nálunk is úgy lesz: amelyik vállalkozás rugalmas, könnyen alkalmazkodó, be tud kapcsolódni a kooperációs rendszerekbe, beszállítói programokba, illeszkedik az EU belső piacaihoz, az megmarad, aki erre nem képes, bajba kerülhet. - Ami hazánk felkészültséget illeti, különös jelentősége van az ország exportorientáltságának magyarázta a kamara elnöke -, hiszen a magyar kivitel 80 százaléka most is az EU-ba megy. A szabályok és a jogi környezet ugyan változik 2004. május elseje után, de a kivitelen keresztül már jó ideje megvetettük lábunkat az uniós piacokon. Igaz, hogy az export java részét a multik produkálják, de ezek beszállítói viszont már a magyar vállalkozások. A felkészülést tekintve magam is az agráriumnál látom a legnagyobb lemaradásokat - jelezte Szeri István A kamara elnöke szerint az EU-csatlakozás sok jót is hozhat Csongrád megye gazdaságának. - A Balkán kapujában vagyunk, ott, ahol hamarosan a schengeni határ húzódik, ott ahonnét Kelet- vagy Délkelet-Európába lehet átlépni, ami önmagában is felértékeli ezt a térséget. Reményeim szerint itt logisztikai központok fognak épülni, virágozni fog a szállítmányozás, a raktározás, a kereskedelmi, pénzügyi és más határszolgáltatások rendszere. Lehet, hogy nem telepszik nehézipar Szegedre, de hogy a szolgáltató ipar igenis meg fog erősödni, abban biztos vagyok. A csatlakozás első éveinek hangulatát nagyban befolyásolja, hogy az árak és a jövedelmek milyen arányban és ütemben emelkednek. Ausztriában és Finnországban az első évek nehezek voltak, aztán egyre jobb, majd nagyon jó lett. - Azzal, hogy gyakorlatilag adminisztrációmentesen tudunk bejutni az Európai Unió 25 tagországába, óriási lehetőségek nyílnak meg előttünk. Bárhová mehetünk, bárhol üzletelhetünk, bárhol nyithatunk új vállalkozást, bárhol letelepedhetünk, bárhol vállalhatunk munkát, bárhol taníttathatjuk gyermekeinket, leomlik minden akadály. Beláthatatlan dimenziók véli Szeri István. EIC-központ: forródrót Brüsszelhez A kamara legfontosabb teendői közé sorolja a vállalkozók felkészítését az Európai Unióhoz való csatlakozásra. E stratégiai elhatározást évek óta sikeres Phare-pályázatok, képzési programok, EUtréningek jelzik. 1999-ben pedig egy sikeres pályázattal sikerült bekapcsolódni az Európai Bizottság Euró Info Központ (EIC) hálózatába. A szegedi regionális iroda megnyitásával a kamara, mint befogadó intézmény gyakorlatilag forródrótot létesített Brüsszellel. Az Euró lnfo Központ szolgáltatásaival bármelyik vállalkozó hozzájuthat az EU kiadványaihoz és adatbankjához, amelyek az Unió tevékenységének teljes körét felölelik, a gazdasági, pénzügyi és jogi kérdésektől kezdve a pályázati kiírásokon, közbeszerzéseken, át a tudományos, műszaki vagy munkaügyi problémákig sok mindent. A folyamatos információszolgáltatás szolgálatában áll a CSMKIK havi lapja a Kamarai Futár, valamint Euró Info Futár, az iroda heti elektronikus hírlevele is. A kamara Európai Információs Központja 2002-ben a következő témakörökben szervezett szakmai tanácskozást: uniós információforrások, strukturális alapok fogadása, a munkajog átalakulása, a minősegtudatos vállalatirányítás szerepe az EU gazdaságában, a kisés közepes vállalkozások országos felkészítője, vámgyakorlat az Unióban, környezetvédelem és hulladékgazdálkodás, CE-jelölés, közlekedési konferencia, pályázati lehetőségek. A rendezvények 2003-ban is folytatódnak. Az iroda egyre több szakmai programot kíván szervezni a kistérségekben is. A tervek szerint Szegeden az építőipar és a közlekedés, Hódmezővásárhelyen a gépgyártás-fémfeldolgozás és a textilipar, Makón a fafeldolgozás és bútorgyártás, valamint a kereskedelem, Szentesen a szolgáltatás és az élelmiszeripar, Csongrádon a műszertechnika és vendéglátás, Mórahalmon a feldolgozóipar, Kisteleken pedig a kézművesipar témakörben szerveznek felkészítő tanácskozásokat. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Euró Info Központjának elérhetősége: 6721 Szeged, Tisza L. Krt. 2-4. Tel.: 62/486-987/146, Fax: 62/426-149. E-mail: eicszeged@csmkik.hu, internetcím: www. csmkik.hu/eic Százak barátkoznak a Széchenyi-kártyával T •• // •• j • 11 • ' Jovore otmilliora nőhet a hitelkeret Több mint három hónapja forog immár a piacon a mikro-, és kisvállalkozások speciális hitelkonstrukciója, a Széchenyi-kártya. Csongrád megyében is folyamatos az érdeklődés a lehetőség iránt, s több mint félszázán használják is már az 500, illetve 1 millió forintos hitelkeretet. A bronzkártya után várhatóan jövőre megjelenik a Széchenyi-ezüst is, mely 5 millió forintos hitelkeretet ígér a nagyobb méretű vállalkozásoknak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók Országos Szövetsége, a Gazdasági Minisz-. térium és a Hitelgarancia Rt. főleg a tőkehiánnyal küszködő, ugyanakkor életképes kisvállalkozók erősítését, versenyképességük javítását célozta meg a konstrukcióval. A Széchenyi kártya „szilárdságát" az állami kamattámogatás és garanciavállalás biztosítja. A kártya valójában egy három elemből álló programtermék, ami áll egy ötszázezer vagy egymillió forintos hitelkeretből, aztán kötődik egy folyószámlához, amit célszerű a vállalkozás forgalmára is használni, valamint tartalmaz egy MasterCard típusú bankkártyát, ami modernizálja a kisvállalkozói kör pénzügyi forgalmát, fizetési szokásait. A hitelkeret költsége: 15 ezer forintos kártyadíj az ötszázezer, s 22 ezer forintos kártyadíj az egymillió forintos hitelnél, ami nemcsak a plasztikkártya árát tartalmazza, hanem a hitelfolyósítással kapcsolatos banki költségeket is. Mivel hitelkeretről van szó, kamatot mindig csak akkora összegre kell fizetni, amit éppen igénybe vesz belőle a vállalkozó. Az 5 százalékos állami támogatással csökkentett kamat mértéke 2002-ben 9,5-10,8 százalék között mozgott. Mint minden hitelkonstrukcióhoz, természetesen Széchenyi-kártyához is bizonyos feltételek mellett lehet hozzájutni. Talán a legfontosabb: az éves árbevételnek el kell érnie a négymillió forintot. A banki hitelminősítést nagyban segíti, gyorsítja, hogy a dokumentáció összegyűjtését, az adatrögzítést és egyfajta előszűrést a kamara, illetve a VOSZ irodái elvégezik. Az adatokat gyorsan, számítógépes úton továbbítják az ügyfél által kiválasztott bankba. Nem véletlen, hogy a hitelkártya-igénylés előfeltétele a kamarai vagy a VOSZ-tagság. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szegeden, Makón, Vásárhelyen és Szentesen is működtet szolgáltató irodát. Ó.F. Széchenyi-kártyás iroda a kamarában. Fotó: Cyenes Kálmán Békéltető testület a kamarában A fogyasztóvédelemről szóló törvény megteremtette a fogyasztói érdeksérelmek jogorvoslatának az új rendszerét is azzal, hogy létrehozta a fogyasztóvédelmi békéltető testületeket. Az igazságszolgáltatáson (bíróságon) kívüli jogorvoslati forma lényege, hogy a békéltető testület a jogvita tanulmányozása után megkísérli a felek közötti megegyezést vagy ennek hiányában határozott javaslatot ad a feleknek a vita megoldására. A békéltető testület eljárását a fogyasztó kezdeményezheti, ha azt megelőzően a gazdálkodó szervezet a nála bejelentett panasz jogosságát vitatta. A békéltető testületi eljárás a felek számára előnyös. Megkíméli óket a hosszadalmas, költséges, idegfeszítő pereskedéstől. Az eljárás indításának a költsége jelképes összeg, ezer forint. A tárgyalás hangja közvetlen, s ha a felek kompromisszumkészek, két héten belül befejeződhet az ügy. A kamara mellett működő békéltető testület elnöke: Arany Jánosné Dobler Katalin nyugalmazott bíró. A testület címe: Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Közéleti kávéházba járnak a vállalkozók Vásárhelyen Ha én ezt a klubban elmesélem Önálló szakmai rendezvények, szerepvállalás és -követelés a gazdasági döntésekben, ingatlanszakmai műhelymunka, vállalkozók kávéháza, s mindehhez egy agilis városi elnök - ez a vásárhelyi kamara. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarába integrálódott hódmezővásárhelyi városi szervezet, miközben nagyon ügyesen használja a megyei kamara meglévő infrastruktúráját és szakértői hátterét, komoly önálló életet él: saját rendezvényeket szervez a vállalkozókat leginkább érdeklő aktuális kérdésekről, s korrekt kapcsolatokat kiépítve az önkormányzattal, igyekeznek beleszólni a gazdasági jellegű döntések előkészítésébe. Hampel Tamás, a városi kamara elnöke, a Code-In Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Kereskedelmi Az oldal a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült. Szerkesztette: Órfi Ferenc Hampel lámás: gazdasági döntéseknél a kamarát ne lehessen megkerülni! Fotó: Tésik Attila és Iparkamara ingatlanszekcióját is vezeti, s ebbéli minőségében egyik zászlóvivője az ingatlanos szakma megújításának: közreműködésével elkészült az etikai kódex, jó úton halad a felsőfokú képzés megteremtése, s változások várhatók a szabályozásban. Szeptemberben meg arról kaptunk hírt, hogy a vállalkozók kezdeményezésre, angol típusú klubként, közéleti kávéház indult be Vásárhelyen. A kamara városi szervezete örömmel állt a civil szerveződés élére, hiszen neki is az a szándéka: járjanak csak össze Vásárhely vállalkozói, gazdasági szereplői. Az összejöveteleket péntekenként tartják, 18 órától már rendre gyülekeznek az érdeklődők. Hét órától valamilyen programmal, meghívott vendégekkel is kirukkolnak a szervezők. A rendezvény állandó helyszíne a Fekete Sas. (Az ünnepekre való tekintettel most szünetel a kávéház.) A kamara elnöke szerint a klub lényege az, hogy „ha péntek este betoppansz a kávéházba, név szerint köszönt majd a pincér, hozza a kedvenc sörödet, az asztalodnál ismerősök, barátok várnak, s megkérdezik: mi van veled?" A klub jó esélyt ad a vendégeknek, hogy a kávéházi esten nemcsak kellemes hangulatra, hanem hasonlóan gondolkodó, tapasztalatait megosztani kész kollégára, üzlettársra, barátra találhat. Hampel Tamás reméli, hogy ebben a jókedvű, pezsgő szellemi közösségben olyan komoly dolgok is születhetnek majd, mint például javaslatok Vásárhely gazdasági stratégiájához. Szakképzés, tanulószerződéssel A kamara szakképzési tevékenységének legfontosabb célja egy munkaerő-piaci irányultságú szakképzési rendszer megvalósítása. A pályakezdők szakmai tudása ugyanis gyakran nem felel meg a versenyszféra elvárásainak. Az országosan feszítő gond abból adódik, hogy a gyakorlati képzés súlypontja tendenciájában egyre inkább az iskolai tanműhelyi képzésre helyeződik át, illetve ezzel párhuzamosan a gyakorlati képzés óraszámának drasztikus csökkenése miatt a fiatal végzett szakmunkások szakmai tudása nem felel meg a munkaerőpiac elvárásainak. A szakképzési struktúra átalakításakor kulcskérdés a tanulószerződés intézményrendszerének kiterjesztése, valamint az Oktatási Minisztérium által támogatott tanácsadói hálózat eredményes működtetése. A gyakorlati képzés területén elért Csongrád megyei eredményeket jól jelzi, hogy a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati oktatáson lévő szakmunkástanulók 67 százalékának, az ipari-, kereskedelmiés vendéglátó-ipari technikus jelöltek 57 százalékának van tanulószerződése. Az országos arány alig éri el a 20 százalékot. A tanulószerződés a legbiztosabb garanciája annak, hogy a piac elvárásai szerint folyjék a szakképzés. A tanulószerződéssel egyrészt jól jár a tanuló, mert valóságos munkahelyen szerezhet gyakorlatot úgy, hogy még anyagi és szociális juttatást is kap, másrészt jól jár a munkáltató is, hiszen saját szakmai elvárásai szerint oktathatja a fiatalokat, a ráfordítás ellenénékét pedig elszámolhatja a képzési alap terhére. A Csongrád megyei tapasztalatok felhasználásával indult be a 20 megyei kamaránál a tanácsadói rendszer kiépítése. A CSMKIK egy év alatt 614 gyakorlati képzőhely felügyeletét látta el, míg a mesterképzés területén 14 szakmában 62 új mestert avatott. Nyolc kiállítás 2003-ban A Kamara Expo Kft.-t 2001. december l-jén alapította a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az idén öt kiállítást szerveztek, jövőre pedig már nyolcat terveznek. Ez év márciusában a vállalkozás tulajdonosi köre kibővült Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Gellért és Fiai Consulting Kft.-vei, a Szegedi Városkép Kft.-vei és a McLine Kiállításszervező Kft.-vei. A cég megalapításával és tulajdonosi körének kibővítésével az volt az alapító és az új tulajdonosok célja, hogy Dél-Magyarország legnagyobb kiállítás- és rendezvényszervező vállalkozása kezdje meg működését azon az új kiállítási területen, amely Hangár Expo és Konferencia-központ néven nyílt meg. A Kamara Expo Kft. már az első évben öt sikeres kiállítást, illetve vásárt szervezett. Rendezvénynaptár Kelengye esküvői kiállítás: ruhák, kellékek, esküvői szolgáltatások, babakelengye, ékszerek - február 7-9., Hangár. Szabadidő, sport, szakkiállítás: szabadidős és sporteszközök, vadászat, horgászat, lovaglás, sport turizmus, extrém sportok, utazási irodák ajánlatai, egészséges életmód - április 11-13., Hangár. Országos Kamarai Vásár: az ország kamaráinak bemutatkozása, fogyasztási és beruházási javak vására, április 24-27., Hangár. Borfesztivál: bortermelők, borászatok, borkereskedők, gasztronómia, borverseny, borárverés - május 21-25., Széchenyi tér. Szeged Expo építőipari szakkiállítás:építőipar, építészet, lakberendezés ingatlanfejlesztés, befektetés nehézgép-kölcsönzés, irodaház, lakóparktervezés, értékesítés, építési hitel, lízinglehetőségek, szakmai szövetségek bemutatkozása - július 2-6., Hangár. Mezőgazdasági szakkiállítás: növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar, csomagolástechnika, gasztronómia, vendéglátás, szolgáltatói és technikai eszközgyártói reformtermékek szeptember 24—28., Hangár. Hulladék-újrahasznosítási kiállítás és konferencia - november 6-9., Hangár. Karácsonyi ajándékvásár - december 2-23«, Szeged Belvárosa. ikamari iiNiiiliKSHgi