Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-03 / 281. szám

12 ÉP TESTBEN 2002. december 3., kedd AZ AGYKONTROLLTÓL A TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓIG A korlátozott mindentudás Gyógyfüvek nehéz napokra A változó kor, a menstruáció a nők közül sokaknak jelent nehéz napokat, könnyítésül azonban még csak kevesen választják a természetes gyógymódokat. Pedig a gyógynövényekben, a táp­lálékokban lévő anyagok a női bajok ellen is hatékonyabbak sokszor a gyógyszereknél. A nehéz napok előtt, illetve a menstruáció alatt érdemes például gyógyteákkal kúrálni magunkat. Évszázados jó tapasztalatok alapján alkalmazható ilyenkor a görcsoldó hatású palástfű. A herbáriákban kapható jótékony palástfűteát azok is sikerrel fogyaszthatják, akiknek cikluszavaraik vannak. A barátcserje ugyancsak segítség a rendszertelen ciklussal küszködőknek, de enyhíti a menstruáció előtti időszak kellemetlen tüneteit is. Hozzá hasonló kiváló hatása van a pásztortáskának, ami erősen görcsoldó és csillapítja a vérzést. A görcsök oldásában segíthet a citromfűtea, ami ellazít, nyugtat, csökkenti a ciklust közvetlenül megelőző napok feszültségét. Ugyancsak nyugtató, feszült­ségoldó hatású a komló, ám nem álmosít el, mint a citromfű. A zsályatea a változó korban kínzó hőhullámokat és az izzadást csökkenti. A menopauza idején jelentkező kellemetlen tünetek, panaszok kivédhetöek, enyhíthetőek gyógynövényekkel, gyógyhatású táp­lálékokkal. A változó kori depresszió, lehangoltság ellen jó hatású például az orbáncfű. A szója fogyasztása pedig már-már felér egy hormonpótló terápiával (bár annál kevésbé hatásos a hőhullá­mok ellen). A magnézium szervezetbe juttatására való figyeléssel meg mérsékelhetőek a változás korának „dührohamai": a stresszt segít megelőzni a magnéziumot tartalmazó búzakorpa, mogyoró, zabpehely, napraforgómag fogyasztása. (S az, ha a magnéziumhiányt előidézni képes alkoholt, teát, sót, kávét, zsí­ros és fehérjedús ételt kevesebbet fogyasztunk.) A nehéz napo­kon jelentkező izomgörcsök kivédésében segíthetnek a kalcium­ban gazdag ételek (például tejtermékek, szardínia), a kemény hé­jú gyümölcsök, a magvak is. SZABÓ MAGDOLNA Erőfeszítés nélkül nincs teljesítmény. Nagyon fontos a gyakorlás, a rendszeresség. Fotó: MTI Van olyan örök és jól bevált táplálási forma, ami nem vál­tozik és egyeduralmát semmi nem fenyegeti, ez az anyatejes táplálás. Az anyatej a legfontosabb táplálék, mivel tápanyagokban, Immunanyagokban gazdag, mindent tartalmaz, ami a kis­baba számára az élet első négy-hat hónapjában szüksé­ges és mennyiségében, ösz­szetételében alkalmazkodik a csecsemőnek a korral változó szükségletéhez. MENNYIT SZOPIK A CSECSEMŐ? Az az ideális mennyiség, amellyel jól fejlődik, az első napokban csak néhány gramm, egy hét után az anyatejszük­séglet testsúlykilogrammon­ként 150 ml. (Pl. egy 4000 grammos csecsemőnek kb. 600 ml a napi anyatejszük­séglete.) VAJON ELEGENDÖ-E A SZOPOTT TEJ­MENNYISÉG? Megbízható jele a megfelelő anyatejmennyiségnek, ha a ba­ba nyugodtan alszik, élénk, ér­deklődő, jól fejlődik. A meny­nyiség méréssel is ellenőriz­hető, a súlygyarapodás az első fél évben heti 150 gramm, a második fél évben havonta 500 gramm. MEDDIG SZOPJON A CSECSEMŐ? Legalább hat hónapos koráig a baba anyatejet kapjon, de a leválasztás megkezdése után is szopjon, Ideális, ha egyéves korig. TEÁZTASSUK-E A BABÁT? A szopós csecsemő folya­dékszükségletét az anyatej fe­dezi, csak betegség (láz, há­nyás, hasmenés) idején szorul teára (világosra főzött babatea, de jobb, ha tea helyett forralt vizet kap testmelegen, később szobahőmérsékleten). BARKÓ PÁLNÉ DIETET1KUS Erőfeszítés, rendszeresség, gyakorlás - ezek növelhetik az emberi agy hatékonyságát, így magának az embernek a tel­jesítményét. Csodatévő szerek nincsenek, eredményes szelle­mi tevékenységfokozó techni­kák annál inkább; ezek job­bára a meditáció különféle formái - az agykontrolltól az imádságig. - Az emberek mindig is sze­rették volna, ha létezne ké­pességeiket nagyságrendek­kel megnövelő csodaszer, lásd például a népmesék va­rázsgyűrűjét, amely minden­tudóvá teszi azt, aki viseli, megérti az állatok beszédét, átlát a falakon, a varázscsiz­mát, mellyel egyik lábam itt, másik ott, és így tovább ­mondja dr. Mayer Péter, a vá­sárhelyi Erzsébet Kór­ház-Rendelőintézet osztály­vezető főorvosa. A varázslók és társaik sok ezer évvel ez­előtt is használtak már tudat­módosító szereket, ezek ma is ismertek, illetve körük to­vább bővült. Közös sajátossá­guk: az általuk elérhető tu­datmódosulás rövid idejű, az ezt követő mértéktelen fá­radtság már jóval hosszabb, a szervezetre gyakorolt káros hatásuk pedig maradandó le­het. Az, hogy régen is, ma is hasonló hatásmechanizmusú szerekkel kísérleteztek az em­berek, nem véletlen; fönnma­radt koponyák mérete alap­ján úgy tűnik, a korai kőkor ideje óta az emberi agy nem változott, akkorra már elérte a mostani fejlettséget. - Ré­gen is sok összpontosítást, éberséget, gyors reagálást, előrelátást igényelt, hogy életben maradjon az ember, és ma is. Mindemellett az is igaz: nagyon megnőtt szelle­mi teljesítményt igénylő munkák köre; a mindennapi megélhetéshez szükséges alapvető tevékenységek is bonyolult eszközök használa­tának elsajátítását igénylik. Érthető tehát, hogy sok em­ber érdeklődik az agyi telje­sítmény fokozásának lehető­ségei iránt - részletezi dr. Ma­yer Péter. E fokozás - hívja fel a figyel­met - bizonyos keretek közt le­hetséges. Figyelembe kell ven­nünk azonban, hogy az egyes emberek agyi teljesítménye között is vannak különbségek; akadnak, akik a kisegítő iskolát is nehezen végzik el, mások könnyedén szereznek több egyetemi diplomát is, miköz­ben művészeti és sporttevé­kenységet végeznek kiemelke­dően. Az eredendő agyi kapa­citás számottevően aligha nö­velhető, de azt, hogy az ember „kihozza" a saját magából ki­hozható maximumteljesít­ményt, elősegíthetik egyszerű módszerek. Legfontosabb, hogy ki-ki találja meg az egyé­ni teljesítőképessége határát, s ezen belül megszervezve éle­tét, saját magának legmegfele­lőbb ritmusban dolgozzék. Ta­lán sablonosnak tűnik, de erő­feszítés nélkül nincs teljesít­mény, s nagyon fontos a gya­korlás és a rendszeresség. Ezek biztosítják, hogy az eredetileg komoly szellemi tevékenysé­get igénylő műveletek mecha­nikussá, gyorsabbá váljanak, s így az agyunk akár ezekkel pár­huzamosan, hosszabb ideig további, hasznos gondolatok­kal is foglalkozhat. Hatékonyak-e a szellemi te­vékenység fokozására a külön­féle technikák, az agykontroll, a transzcendentális meditá­ció, a jóga és társai? Közös sajátosságuk - magyarázza dr. Mayer Péter, hozzátéve: e sor­ba tartozik a hívő emberek által jól ismert hatású, elmé­lyült imádság is -, hogy a kül­világ információáradatát idő­legesen lezárják, és a már be­fogadott információk rende­zésével szabadítanak föl a szellemi tevékenység számára agykapacitást. F.CS. A zsálya csökkenti a kínzó hőhullámokat. MIT TANACSOL A DIETETIKUS? Az egészséges csecsemő táplálása A jódhiány elváltozásokat okoz Sí Z L A jódozott só fogyasztása gyermekünknek már a kezdetektől, a magzati korban is védelmet nyújt. Fotó: Gyenes Kálmán Hazánkban 10 emberből 8 jódhiányosan táplálkozik és általában nem vagyunk tisz­tában a jódhiány következményeivel sem. MUNKATÁRSUNKTÓL Az 1990-es évek közepén az ivóvíz jód­tartalmára vonatkozó vizsgálatok meg­mutatták, hogy a 3200 magyar település közül csak 84 lakói fogyasztottak meg­felelő jódtartalmú vizet (150 mikro­gramm literenként). A golyva előfordu­lásának gyakorisága pedig 3 kivételével (Bács-Kiskun, Csongrád, Vas) minden megyében meghaladja a nemzetközileg elfogadott 5 százalékos arányt. SZERVEZETÜNK JÓDSZÜKSÉGLETE Szervezetünknek nagyon kevés jódra van szüksége, de fontos, hogy napi rend­szerességgel hozzájussunk a szükséges mennyiséghez. Különböző életkorban különböző az ember jódszükséglete. A napi megfelelő jódbevitel: csecsemőkorban: 40-50 mg/nap csecsemő-óvodás korban: 70-100 mg/nap iskoláskorban: 100-150 mg/nap felnőttkorban: 150 mg/nap terhesség idején: 175 mg/nap szoptatás idején: 200 mg/nap A JÓDHIÁNYÁLLAPOT KÖVETKEZMÉNYEI A magzat fejlődése során az első hó­napban, a szövetek differenciálódásának idején a legfontosabb az anya megfelelő jódellátottsága. Újabb kutatások szerint az ilyenkor meglévő enyhe jódhiány kö­vetkeztében 10-15 ponttal csökkenhet a születendő gyermek IQ-ja. A terhesség második harmadában adott jódpótlás javít a magzat ideg-, immun- és csontszövetfejlődésén, de teljesen nem állítja helyre az első harmadban elma­radtakat. Jódhiány esetén gyakrabban fordul elő spontán vetélés, magasabb az újszülöttkori halálozás. Az enyhén vagy mérsékelten jódhiá­nyos gyermekeknél 7-8 éves korukra ala­kul ki a golyva, mérhető a szellemi és növekedési elmaradás, halláskárosodás, nő a fertőző betegségek iránti fogékony­ság. Enyhe jódhiány esetén egész életen át gyakoribb a magasabb koleszterinszint, az érelmeszesedés és az elhízás. A jód­hiány gyermek és felnőtt esetén egyaránt csökkenti a testi és szellemi teljesítő­képességet. EGYSZERŰ A MEGELŐZÉS A jódhiány kialakulása könnyen, kis odafigyeléssel megelőzhető. Az étkezés­hez használt jódozott só fogyasztásával gyermekeinket megóvhatjuk az egészség­károsodástól. Napjainkban azonban már csak a háztartások egyötöde fogyaszt jó­dozott sót hazánkban. Ideje lenne ezen önnek is változtatni!

Next

/
Thumbnails
Contents