Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-18 / 294. szám

SZERDA, 2002. DECEMBER 18. MŰSOR H I R 0 E T E S « 3 A köz szava a megye A következő év költségvetési koncepciója is szóba kerül a me­gyei közgyűlés csütörtöki ülé­sén. Többek között e napirendi ponttal kapcsolatban is el­mondhatják majd véleményü­ket az érdeklődők. Közmeghallgatást rendez a me­gyei közgyűlés ez évi utolsó, de­cember 19-i ülésén, mely reggel kilenckor kezdődik a megyeháza nagytermében. Az érdeklődők ­többek között - a közgyűlés kö­vetkező évi munkatervével, a megye környezetvédelmi straté­giájával, és a megyei önkor­mányzat jövő évi költségvetési koncepciójával kapcsolatban mondhatják el a véleményüket.' A koncepció arról szól, hogyan képzeli el a jövő évet a megyei önkormányzat, mennyit szeret­ne az intézmények működteté­sére, mennyit fejlesztésre költe­ni. Maga a költségvetés csak az állami forrás ismeretében készít­hető el, és akkor derül ki, mire jut pénz. A csütörtökön napirendre ke­rülő koncepcióban többek között az áll, hogy a közgyűlés az idén összesen száztizennégy millió fo­rintot szán önként vállalt felada­taira. így létrehoznának tízmillió forinttal egy megyei mecenatúra alapot, melyből civil szerveződé­seket támogatnak. Ötmillió fo­rinttal járulnak hozzá - a tervek szerint - a főiskolákon, egyete­meken tanuló megyei diákok Bursa Hungarica-ösztöndíjpályá­zatának támogatásához. A me­gyei önkormányzat - többek kö­zött - támogatni fogja az ITD Hungary irodáját, amelynek az a feladata, hogy külföldi befektető­ket hozzon a régióba. A területi önkormányzat az idén is szeretne pályázni céltá­mogatásra, egészségügyi műsze­rek beszerzését tervezik ebből a forrásból. Úgy számolják, száz­millió forint saját erővel - sikeres pályázatok esetén - százhatvan­ötmillió forintos fejlesztés való­sulhat meg. Most a deszki kór­ház rekonstrukciójára, az új, százötven férőhelyes, fogyatéko­sokat gondozó csongrádi otthon létesítésére, és Hódmezővásár­helyen egy középsúlyos fogyaté­kosokat ellátó intézmény új épü­letére kértek címzett támogatást. A deszki igényről már kiderült, hogy nem támogatja a kormány. A 2004. évi címzett támogatá­sokról később kell határozni. Emellett szerepel a koncepció­ban - többek között - a szegedi Móra Ferenc Múzeum Roosevelt téri főépületének homlokzati fel­újítása is. Ehhez tizenötmillió forintra lenne szükség: a város­képi jelentőségű épület főhom­lokzatán ugyanis málladozik a festék és a vakolat és több gipsz­stukkó is leesett. A közgyűlésen szóba kerülő, a döntést előkészí­tő dokumentumok már megte­kinthetők a www.csongrad-me­gye.hu honlapon. B. A. Kényszerkonvojok alakulnak ki a keskeny megyei utakon Több a halálos baleset Gyakran kerékpáros a karambol szenvedő alanya. Folytatás az 1. oldalról Fotó: Miskolczi Róbert A közelmúltban négy kivilágí­tatlan kerékpáros és három gyalogost ütöttek el Csongrád megyében. Mindannyian életü­ket vesztették. - Ilyen esetben vizsgáljuk a gépjárművezetők felelősségét is, megtette-e min­dent, hogy elkerülje a balese­tet. Ha nem, ő is felelős. Embe­ri életek, sorsok, karrierek me­hetnek így tönkre - hangsú­lyozta Kovács. A leendő kapitány elmondta: Csongrád megyében az autóve­zetők mindössze 10-15 száza­léka használja a biztonsági övet. A halálos balesetek 80 százaléka elkerülhető lenne, ha a sofőrök és az utasok be­kötnék magukat. - Ez azt je­lenti, hogy tíz emberből nyolc még ma is élne, ha indulás előtt becsatolta volna magát ­tette hozzá Kovács Mihály. A. T. J. Havi négymillió forintos veszteséggel jár a próbaüzem Kinek sürgős a sürgősségi? December 13-a óta próbaüzem­ben működik a szegedi városi kórház sürgősségi betegellátó helye. Két évvel az épület elkészülte után, a múlt hét péntekétől végre a szegedi városi kórház új épüle­tében látják el a sürgősségi ellá­tására szoruló betegeket. Előbb a baleseti sürgősségi szakambu­lancia, majd a belgyógyászati fel­vételes ügyelet költözött át a mo­dern épületbe. December 20-a után az általános sebészetre ér­kező is megfeledkezhet majd egy pillanatra minden bajáról, ami­kor a formatervezett fogadópult­nál azonnal számba veszik pana­szát, kényelmes székeken vára­kozhat a tágas teremben, majd olyan rendelőbe érkezik, amilyet csak televízióban láthatott ez idáig. Mindez azonban egyelőre havi 4 millió forintos veszteséget jelent a kórháznak. - A 10 ágyas új építmény nem sürgősségi betegellátó osztály­ként (SBO), hanem sürgősségi betegellátó helyként (SBH) kezd­te meg próbaműködését - tájé­koztatott Nárai György, a kórház főigazgatója. Ahhoz, hogy külön osztályként működjön a sürgős­ségi, egyelőre nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek, ezek hiányában az OEP sem finanszí­rozza megfelelően. Az önkor­mányzat késlekedik a beindítás­hoz szükséges összeg folyósításá­val. Az elmaradt 35 millió forint lehetővé tenné a még hiányzó 5-6 műszer beszerzését, az indu­láshoz szükséges, előírt textilne­mű, gyógyszer és kötszer megvá­sárlását - fejtette ki Baráth Lajos gazdasági igazgató. Az SBH személyi feltételei sem adottak. Belső átcsoportosítással, a jelenlegi állomány lát el itt is szolgálatot. - Tizenöt nővért és három orvost kellene alkalmaz­nunk, valamint egy orvos szak­mai vezetőt - számlálta össze Tóth Csilla ápolási igazgató. ­Egyelőre szociális munkás főis­kolai hallgatók látják el szakmai gyakorlat részeként a fogadószol­gálatot - fűzte hozzá Dorogi Mag­da főnővér. A gazdasági igazgató tájékoztatása szerint az intéz­mény jövő évi terveiben már sze­repel a szükséges létszámbővítés. Valóban minőségi változást je­lenthetne az orvosi ellátásban, ha beindulhatna ez az osztály. A próbaüzem beindítása havonta 4 milliós veszteséget jelent a kór­háznak, mivel a szükséges mini­mumfeltételek híján az egészség­biztosítási pénztár az itt elvég­zett beavatkozásokért nem sür­gősségi, csupán járóbeteg-ellátási díjat térít, s ebből működése nem fedezhető. A szakemberek úgy vélik, ha végre megérkezne az önkormányzattól az egyszer már jóváhagyott, de később a rendelőintézet felújítására átcso­portosított 35 millió forint, gaz­daságosan tudnák működtetni az új létesítményt. Az ide érkező betegeknek sürgős ellátásra van szükségük, a kórháznak sem mindegy, mikor szabadul meg a havi 4 milliós veszteségtől. W.A. Országosan is kiemelkedő színvonalú ellátást biztosíthatnának az osztályon. Fotó: Gyenes Kálmán Új arcát mutatja meg az egyetem Befektetői kampányra indul a Szegedi Tu­dományegyetem az ország nyolc nagyvá­rosába. A Szegedi Tudományegyetem (SZTEj együtt­működő partnere szeretne lenni a gazdasági élet szereplőinek - foglalta össze a napokban kezdődő befektetői tájékoztatósorozat lénye­gét Szabó Gábor professzor, az SZTE rektor­helyettese. Csütörtökön Szegeden, a rektori hivatalban találkozóra kerül sor közel 150 Csongrád megyei vállalat és vállalkozás kép­viselőivel, ezt követően pedig januárban és februárban további hét helyszínen népszerű­sítik a tudományegyetemet: Békéscsabán, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Székesfehérvárott, Szombathelyen és Kapos­várott. Szabó Gábor hangsúlyozta: az egyetem új arcát kívánja megmutatni és szellemi tőké­jét kínálja fel a gazdaságnak. A rektorhe­lyettes úgy véli, noha 2000. január l-jével megvalósult az integráció, s az SZTE tizen­egy kapával az ország egyik legjelentősebb szellemi bázisa (32 milliárdos költségvetés­sel, 27 ezer hallgatóval, 7 ezer munkatárssal rendelkezik), a köztudatban még mindig a hagyományos kép él róla a külvilágban. Holott az egyetem világa megváltozott, már a 21. század felsőoktatását képviseli, s hogy még inkább megfelelhessen a kihívásoknak, az EU-csatlakozáskor pályázatokkal és együttműködő partnerekkel kell ott állnia az unió kapujában. Egymilliárd forinthoz például pályázatokon jutott hozzá 2001-ben az egyetem. Az SZTE-nek egy megaversenyben, nemzet­közi porondon kell megmérkőznie és - mivel előbb-utóbb kicsi lesz számára az ország - kül­földről kell hallgatókat „vásárolnia". Szabó Gábor azt mondta, a gazdasági élet szereplői­vel, a leendő partnerekkel azt szeretnék tudat­ni, érdemes az egyetembe fektetni. Az SZTE már eddig is ápolt kapcsolatokat a gazdaság­gal, létrehozta a kooperációs kutatási közpon­tot, amely a legjelentősebb helyi vállalkozáso­kat tömörítve, több nagyszabású projektet si­keresen pályázott meg a Nemzeti kutatási és fejlesztési programból. A munkáltatóknak 2001 óta lehetőségük van arra, hogy ne csak a középiskolai, hanem az egyetemi szakképzést is támogassák, szer­ződések keretében. Szakképzési hozzájárulás­ként pedig az egyetemen folyó gyakorlati kép­zések eszközparkjának megújítására úgyneve­zett fejlesztési támogatás adható. De ezeken kívül is az együttműködésnek számos lehető­sége képzelhető el, olyan formák, amelyek mindkét fél számára előnyösek. ek. Kocsitánc BÁTYI ZOLTÁN Laza a csávó, bú, de laza - tapsikolt örömében mellettem a járda­szigeten egy tinisrác. Láttam arcán, minden elismerése azé az úr­vezetőé, aki - megunva a piros lámpás várakozást - egyszer csak tolatni kezdett, motort hergelt, fékezett, vélhetően a kéziféket is hadra foghatta a nagy bravúrhoz. És verdájával (valaha: személy­gépjármű) egyet fordult, kettőt pördült, s már el is tűnt a Budapes­ti körúti forgatagban. Mint mostanság mondani szokták: ezerrel. Az éktelen fékcsikorgásra (ami még a kocsiból kizúduló zenét is elnyomta, pedig hát nem volt könnyű dolga) négy-öt idegesebb nyugdíjas a szívéhez, egy kismama pedig a babakocsijához ka­pott, s mit mondjak - én sem éreztem mellkast feszítő boldogsá­got. Mert hogy azon a napon talán már a negyedik száguldó kocsi­val (s lóerőket hergelő gazdájával) kellett találkoznom Szeged több pontján is. Pedig, ha jól emlékszem, sehol nem olvastam, hogy a Forma-l-nek nevezett autóscirkuszba kerestek volna mi­felénk új sztárokat. De, minek is nekünk Forma-1., amikor megyénk csöppet sem szelíd motorosai és autósai, fittyet hányva útviszonyokra, várható rendőri ellenőrzésre, alattomosan megbújó kátyúkra oly fergete­ges iramban járják a kocsitáncot, mintha ezért külön fizetség, de legalábbis egy kis fejbúbsimogatás járna. Az úgynevezett 30-as zónákban (Szegeden nem is kevés ilyen van) már annak is örül­nek az úttesten átkelők, ha csak hatvannal robog át cipőjük sar­kán egy-két felturbózott Lada, vagy éppenséggel egy szalonból frissen kiszabadított kocsicsoda. De igencsak sokat érő felvételeket készíthetnének a traffipaxos zsandárok a vásárhelyi, a makói úton, netán a Vásárhelyről Szen­tesre vezető aszfaltcsík mellett is. Vagyis az őrület még véletlenül sem helyhez kötött. Mint ahogy a halál sem. Most pedig, ha megengedik, néhány számot idéznék a Csong­rád Megyei Baleset-megelőzési Bizottság legfrissebb (s hozzáte­szem - azóta, sajnos már „elavult") statisztikáiból. Csongrád me­gyében az idén 356 könnyű, 294 súlyos és 49 halálos baleset tör­tént. Ötszáznegyvenegyen könnyű, báromszázhuszonnyolcan súlyos, ötvenheten pedig halálos sérülést szenvedtek. És még előttünk a tél, a maga összes felfagyott útjával, havas latyakkal, jeges és ónos esőjével. Arról pedig fogalmunk sincs, hányan nem lesznek már ott a karácsonyi gyertyagyújtásánál, mert addig még föltétlenül ki kell próbálniuk, mennyit is bír a motor abban a pa­pától elcsent álomkocsiban. Folytatódik a Meló-Diák-per Mind a négy vádlottat felmen­tette az ellenük felhozott vádak alól a közelmúltban hozott íté­letében a Szegedi Városi Bíró­ság. A Meló-Diák-ügyként el­híresült pernek még nincs vége, ugyanis az ügyész fellebbezést nyújtott be. A JATE Meló-Diák Szegedi Diák­szövetkezeti Csoport - amely tagja lett a Meló-Diák Vállalko­zásszervező Szövetkezet orszá­gos hálózatának - még 1991-ben jött létre. Az 1300 fős szegedi csoport, amit az intézőbizottság vezetett, 1993 januárjától önálló gazdálkodási tevékenységet vég­zett a gesztor ellenőrzése és irá­nyítása alatt. 1999 januárjában a gesztor képviselője előbb a Szege­di Városi Rendőrkapitányságon, majd a Szegedi Városi Ügyészsé­gen és az APEH budapesti bűn­ügyi igazgatóságánál is feljelen­tést tett, mert úgy vélte, hogy az intézőbizottság tagjai a csoport vagyonából fiktív számlázással és szolgáltatásokkal vontak el jö­vedelmeket. A feljelentést vádemelés követ­te: az ügyészség a Meló-Diák négy volt vezetőjét sikkasztással, magánokirat-hamisítással, adó­csalással és számviteli fegyelem megsértésével is vádolta. A vád­irat szerint összesen 3,8 milliót fizettek ki fiktív szolgáltatáso­kért, míg az adócsalás mértéke összességében meghaladta a 8 millió forintot. Az eljárás során az ügyész a vádat módosította, több cselekmény vonatkozásá­ban is felmentést kezdeménye­zett, s csupán 2,3 millió forint értékű fiktív számlázás és ehhez kapcsolódó adócsalás megállapí­tását szorgalmazta. A Szegedi Városi Bíróság több tárgyalás után mind a négy vád­lottat - közöttük az I. rendű Sz. Lászlót, a II. rendű V. Jánost, a III. rendű K. Viktóriát és a IV rendű vádlott T. Borbálát, akiket ifj. Szilágyi /ános védett - vala­mennyi ''ádpontban felmentette. A sikkasztás és az adócsalás vád­ja alól bizonyítottság hiányában, míg a magánokirat-hamisítás és a számviteli fegyelem megsértése esetében bűncselekmény hiá­nyában született felmentő ítélet. Az eljárás még nem fejeződött be, ugyanis az ügyész fellebbe­zést nyújtott be, így az ügy a Csongrád Megyei Bíróságon foly­tatódik. B. Z. A kormány átvállalja az SZKT hitelét Az országgyűlés tegnapi döntése nyomán a kormány átvállalja a Szegedi Közlekedési Társaság 335 milliós hitelállományát. MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged eredetileg 170 millió fo­rintot kapott volna a kormány­tól a Szegedi Közlekedési Társa­ság működési hiteleinek ellen­tételezésére, ám a kabinettel folytatott tárgyalások nyomán végül is 335 millió forintos ja­vaslat került tegnap az ország­gyűlés elé. Szeged négy vidéki nagyvárossal együtt akkor jelez­te igényét a támogatásra, ami­kor a kormány átvállalta a Bu­dapesti Közlekedési Vállalat többmilliárdos hitelállományát. A tárgyalások végére sikerült el­érni, hogy a kormány a központi költségvetésen keresztül átvál­lalja az SZKT valamennyi mű­ködési és önkormányzati kezes­ségű hitelét, összesen 335 mil­lió forint értékben.

Next

/
Thumbnails
Contents