Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-17 / 293. szám

• A K T U A L I S • KEDD, 2002. DECEMBER 17. A sikerlista elején a Darvasi-könyv Karácsonyra Trapitit Darvasi László könyvbemutatója egy szegcdi iskolában. Fotó: Karnok Csaba Az országos sikerlistán egyre följebb kúszik Darvasi László gyermekregenye, a novemberben megjelent TYapiti, avagy az első tökfőzelék-háború. Tíz komoly, felnőtteknek szánt kötet után megszületett a legkomolyabb: Darvasi László gyermekregényt írt. A jelző helyénvalóságát nemcsak az támasztja alá, hogy a legfiatalabb olvasóközönségnek a kedvére tenni mindig is az egyik legszebb és legnagyobb írói „feladat", hanem az is, hogy a Trapiti, avagy az első tökfózelék-háború című könyvnek várakozáson felüli a sikere. Gyerekeknek veszik - az egész család elolvassa. Miért? Egyrészt nem hemzsegnek a könyvpiacon az új magyar meseregények. Másrészt és főképpen: a rossz divatok árjával szembeúszó könyv különösen kevés - és kedves. A Darvasi-mese ugyanis úgy izgalmas, hogy nincs benne semmi erőszak, s úgy játékos, hogy egyszersmind filozofikus. Ezért lehet amolyan családi könyv, egyszerre felnőttek és gyerekek olvasmánya. Vagy lehetne, ha lenne belőle elég példány, mondjuk Szegeden, ahol a kortárs szerző él és ír... Mivel ideális karácsonyi ajándéknak gondoljuk, gondoltuk, megkérdezzük néhány könyvesboltban: hogyan megy a Trapiti? Nos, a város középponti boltjában, a Kárász utcán a Mórában sehogyan sem megy, mert hetek óta nem lehet kapni. Császárné Surányi Rita azt mondja, reménykedik, hogy a héten még mindenképpen megérkezik az üzletbe az utánrendelt mennyiség. A kiskörúti Fókuszban, amely igen jó kapcsolatokat ápol Kertész Imre, Esterházy Péter kiadójával, a Darvasi-gyermekkönyvet is gondozó Magvetővel - mindig van Trapiti. Szegeden itt kelt el belőle eddig a legtöbb, Molnár Imréné üzletvezető úgy számolta, mintegy kétszáz kötet. Nagyon jól megy a könyv a Szeged Plazában lévő HÍREK TESTÜLETI ÜLES LESZ BAKSON Képviselő-testületi ülést tartanak december 18-án, szerdán Bakson. Ezen többek között szó lesz a jövő évi költségvetésről, valamint a 2003-as első félévi ülésterv megállapításáról. TEMPLOMOSOK A KÁVÉHÁZBAN Tfcmplomos lovagok Magyarországon címmel rendeznek kávéházi estet ma 18 órától a Juhász Gyula Művelődési Központban. Vendégek: Lakatos Sándor nagyprior és Király István József lovag. Házigazda: Szilágyi Árpád építész. A MUSIC A PARLANTE KONCERTJE Meszlényi László vezényletével szerdán este fél 8-tól a Tisza Szálló nagytermében a Musica Parlantc Kamarazenekar ad koncertet a Filharmónia Kht. kamarabérleti sorozatában. A szólisták: Dér Krisztina (ének) és Januj Anna (blockflöte). Az ünnepi hangulatú műsorban Hándel, Corelli, Scarlatti, Esterházy Pál és Vivaldi művei csendülnek fel. POLGÁRI ESTEK GYULAY ENDRÉVEL Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök és Kovács Kálmán, az MKDSZ Csongrád megyei szervezetének elnöke a vendége a Hajrá Magyarok Polgári Szövetség Polgári esték című beszélgetéssorozatának. A rendezvény a Civil Közösségi Házban (Szeged, Eszperantó utca 1.), december 18-án, este hét órakor kezdődik. TOBORZÓK ELISMERÉSE A honvédségnél a napokban értékelték az idei toborzás eredményét. Országosan mintegy tízezren jelentkeztek önkéntesnek, Csongrád megyéből pedig 703-an. A megyei jelentkezők közül 246 főt fel is vettek katonának. Veesei Imre alezredes, a megyei hadkiegészítő parancsnokság toborzó osztályának vezetője a szolgálati érdemjel arany fokozatát, Kovácsné Iványi Ibolya vásárhelyi törzsőrmester bronz fokozatát kapta. Szabó László rehabilitációs tanácsadó a honvédelemért kitüntető cím harmadik fokozatát vehette át. Segítség az állatoknak A kóbor állatoknak is lehet karácsonya, ha a segíteni szándékozók összefognak. A szegedi Tappancs Alapítvány és szerkesztőségünk a hét végén gyűjtőakciót szervezett az utcákon élő kutyák, macskák megsegítésérc. A két nap alatt több nrint 300 kilogramm állateledel és majd 81 ezer forint gyűlt össze. Az adakozók közül többen kóbor állatot is szívesen örökbe fogadnának. Aki most nem talált magának megfelelő állatot, az feliratkozhatott a várólistára. Ez az alapítványnak is könnyebb, hiszen menhely hiányábán elsősorban közvetítői szerepet tud betölteni. A kétnapos akció alatt nemcsak eledelt és pénzt hoztak a segíteni akarók, hanem néhányan azt is vállalták, hogy részt vesznek az állatok ellátásában. Alexandra könyvesboltban is, Veszelka Mária üzletvezető szerint a Potter-könyvek után a karácsonyi szezonban ez a legkeresettebb ajándékkönyv. Újra és újra elfogy a Trapiti az Oskola utcai Sík Sándor könyvesboltból, ám itt nem jelent gondot az utánpótlás Sisák Gizella üzletvezetőnek. Ilyen a szegedi pillanatfelvétel a „helyi kötődésű", már számtalan iskolába meghívott, s november óta rendületlenül dedikáló szerző könyvének forgalmáról. A siker másik mutatója sokkal látványosabb. Az országos listán, amelynek első tíz helyére szinte elvétve kerül magyar szerző műve, a Darvasi-könyv immár a hatodik helyen szerepel. Az éllovas Potter-kötetek és néhány más külföldi szerző gyerekkönyvén kívül csak a kisiskolásoknak „kötelező" Ablak-zsiráf előzi meg a Trapitit. És karácsonyig van még egy teljes hét... S. E. Mátyássy zongora helyett választotta a színészetet A salemi boszorkányok Hale tiszteletesét játszotta az előző évadban Mátyássy Szabolcs, amikor az egyik előadás szünetében rosszul lett. Betegségéből felépülve, inost fergetegesen bolondozó táncos-komikusként láthatja a közönség a Marica grófnőben. - Hónapokig nem láthatta a közönség a színpadon, sokan aggódtak. Pontosan mi történt? - Az előző évadban A salemi boszorkányok egyik előadásán rosszul lettem a szünetben és nem tudtam már folytatni a második felvonást. Egy évek óta húzódó pszichés probléma következménye volt mindez, felerősödéséhez a magánéleti gondjaim és a túlhajszoltság is biztosan hozzájárultak. A betegség gyógyszerekkel eredményesen kezelhető, kár, hogy nem fordítottam rá már korábban is elég figyelmet. Szerencsére ma már teljesen jól vagyok. - Újra táncos-komikusként láthatja a publikum a Marica grófnőben. Testhezálló ez a szerepkör? - Tavaly Bóni grófot játszottam a másik Kálmán-operettben, a Csárdáskirálynóben, az volt az első táncos-komikus feladatom. Hihetetlenül élveztem, igazából akkor kezdtem alaposabban ismerkedni ezzel a műfajjal. Remélem, a jövőben is kapok még hasonló szerepeket. A zenével nincs problémám, nyolc éven át zongoráztam, a szolfézst sem hanyagoltam el. Altalános iskola után még a budapesti zenekonzervatóriumba is felvettek, közben azonban filmszerepeket kaptam és tizennégy évesen a színészet jobban csábított, mint a napi hét-nyolc órás, kemény gyakorlást kívánó zongoraművészi pálya. - Meglepő volt, hogy Rácz Ritával egészen más játékstílust képviseltek, mint a produkció másik párosa. - A másik Pista és Liza, Bozsó József és Teremi Trixi sok verzióban, több nyelven számtalanszor játszották már a Marica grófnőt, minden mozdulatukat, táncukat kipróbált panelekből, nagy profizmussal építették fel. Számunkra kevesebb idő, mindössze másfél hét maradt a táncpróbákra, ami nem elég a tökéletes felkészülésre. A fergeteges tánc helyett ezért inkább a humorra, a gegekre koncentráltunk, ez az egy lehetőségünk volt, hogy jók legyünk. Megérezhette a közönség, hogy mindketten imádjuk az operettet. A nézők azért is roppant hálásak, ha őket is bevonjuk a váratlan színpadi helyzetekbe. Együtt nevettek velünk, amikor az első előadáson lecsúszott a parókám. Nem estem kétségbe, nem blokkoltam le, ilyenkor pörög az agyam, mindig kitalálok valamit, ami jól sül el. - Állandó színpadi párost alkotnak már Rácz Ritával? - Tavaly a Csárdáskirálynőben véletlenül kerültünk össze. Imádunk együtt játszani. Örülnék, ha kapnánk további hasonló szerepeket. - Miben láthatja a közönség a közeljövőben ? - Remélem, játsszuk még A salemi boszorkányokat is, mert úgy érzem, mostanra sokkal érettebb lett az előadás. Valló Péter rendezésében mutatjuk majd be a Kicsengetést a Kamara-Tantuszban. Ez egy külföldi hallgatók számára létrehozott angliai nyelviskolában játszódó, izgalmas darab. A hét közül az egyik nyelvtanárt én játszom, remek szerepnek ígérkezik. Az évad második felében kerül színre A revizor, abban is kaptam feladatot. H.ZS. Rácz Rita és Mátyássy Szabolcs táncos párosa a Marica grófnőben. Fotó: Schmidt Andrea Ritka madarak Csongrád megyében Pusztai sast, ezüstsirályt és csüllőt is láttak a madarászok az utóbbi napokban Csongrád megyében. MUNKATÁRSUNKTÓL Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportjának szakembere arra hívta föl a figyelmet, hogy a pusztai sas rendkívül ritkán fordul meg errefelé: most egy idősebb példány jelent meg a tömörkényi Csaj-tavon. A közepes méretű madár Eurázsia sztyeppéin fészkel, Kelet-Ukrajnától Hátsó-India északi feléig. Magyarországon kevesebb mint harminc alkalommal találkoztak vele. A szakemberek szerint az egy-két éves, kóborló egyedek vetődnek el hozzánk, illetve azok, amelyek dél-nyugati vonulásuk közben kissé nyugatra sodródnak. A pusztai sasok többsége a Kaukázuson és Izraelen át Afrikába repül a hideg, téli hónapokra. Két, ugyancsak ritkaságnak számító sirályfélét láttak a szegedi Fehér-tó és Fertő halastavainál. A dankasirály méretű csüllő az északi madárszigeteken költ, a szárazföldre ritkán vetődik. Ugyancsak ritka alkalom az ezüstsirály látogatása: a madár Észak- és Nyugat-Európa tengerpartjain költi ki tojásait. A madarászok szerint nagyon meglepő az is, hogy még mindig több mint 22 ezer daru „húz be" éjszakára a Szeged melletti Fehér-tóra. Egy hónapja folyamatosan 20 ezernél is több daru tart téli pihenőt a megyében: ilyen sokan, ennyi ideig nemigen telepszenek meg nálunk. Két éve ugyan 25 ezer daru vendégeskedett a Fehér-tón, de akkor csak néhány napig maradtak. A múzeum karácsonyi ünnepségén adták át az elismerést Tömörkény-díjas múzeumi régészek A díjazottak nevében Szalontai Csaba fogadta a gratulációkat. Fotó: Karnok Csaba Idén az Acta Archaeologica szerkesztői: Bende Lívia, Lőrinczy Gábor és Szalontai Csaba kapta a Tömörkény-díjat. A Móra Ferenc Múzeum karácsonyi ünnepségén vehették át tegnap a szegedi várban a Tömörkény-díjat. A Trogmayer Ottó igaztósága idején, kilenc éve alapított kitüntetést azok a múzeumi alkalmazottak kaphatják, akik folyamatosan magas színvonalon teljesítenek, vagy akik az adott esztendőben kiemelkedőt alkotnak. Idén az Acta Archaeologica szerkesztői: Bende Lívia, Lőrinczy Gábor és Szalontai Csaba érdemelték ki ezt az elismerést. A régészeti évkönyv hármuk munkájának és kitartásának eredményeképp - a hasonló jellegű periodikák közül szinte egyedüliként - megjelenik minden évben. Ahogy Vörös Gabriella múzeumvezető és Nagy Imre tudományos igazgató méltatásában elhangzott: napjainkban ez hatalmas eredmény. A szerkesztőség tagjai nyolc éve dolgoznak együtt. Hármójuk nevében Szalontai Csaba fogadta a gratulációkat. W.A.