Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-03 / 281. szám

KEDD, 2002. DECEMBER 3. • AKTUÁLIS" 5 MEGYEI KÖRKÉP A karácsonyi vásárt Makón már harmadik éve a Hagymaház előtti dísztéren rendezik meg. Idén mintegy ezer négyzetméternyi terü­leten várják a vásárlókat és nézelődni vágyókat december 6-ától. Különlegessége a makói vásárnak, hogy az ott megjelenő árusok­nak nem kell bérleti díjat fizetniük. Elvétve lesznek csak kereske­dők, főleg fazekasok, szűcsök és más iparosok mutatják be porté­káikat a sátrak alatt. Vásárhelyen nem lesz kirakodóvásár, az Andrássy utcán legfel­jebb fenyőfákat árulnak majd. Ennek, mint Kalocsai Géza, a vá­rosfejlesztési bizottság elnöke elmondta, az az oka, hogy a kará­csonyi vásárok korábbi szervezője, Samu Ágoston most nem vál­lalta ezt a feladatot. Szentesen és Csongrádon sem állítanak fel sátrakat, idén kima­rad a családi kikapcsolódásnak sem utolsó utcai vásár. Gyovai Gáspár, Csongrád alpolgármestere elmondta: sajnos későn fogtak hozzá a szervezéshez, s valószínűleg nem jelentkezett volna elég kereskedő, így most elmarad az Aranykapu. Nagy Sándor brüsszeli utazása MUNKATÁRSUNKTÓL Nagy Sándor szegedi alpolgár­mester az Európai Unió régiók bizottságának kulturális és okta­tási bizottsága brüsszeli ülésén a magyar közigazgatás rendszeré­ről tartott előadást. Az alpolgár­mester ismertette azokat konk­rét lépéseket, amelyeket az inter­netes ügyintézés, az internetes kultúra széleskörű elterjesztése érdekében tettek a magyar ön­kormányzatok, azon belül is Sze­ged városa. A bizottsági ülésen egyebek mellett azt vizsgálták, hogyan halad a csatlakozni kívá­nó országokban az úgynevezett „eEurope" program. Ennek lé­nyege az olcsó és nagy sebességű internet elterjesztése, melynek segítségével korszerűbbé és haté­konyabbá válhat a kormányzati és önkormányzati ügyek intézé­se. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester egyébként ma délután egy szegedi középisko­lás diákcsoportot fogad és ve­zet végig a városházán „A nyi­tott városháza" program kere­tében. Tehetségeket toboroznak A szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium az Arany János tehet­séggondozó programban felvételt hirdet a kistelepüléseken, tanyán vagy külterületeken élő nyolcadik osztályos tanulók számára. Az Okta­tási Minisztérium pályázati felhívása alapján a nyerteseknek a középis­kola öt éven keresztül biztosítja a kollégiumi elhelyezést. A pályázat­nak tartalmaznia kell a helyi önkormányzat képviselő-testületének ha­tározatát, a nevelőtestület és a szülők támogató nyilatkozatát, személyi adatlapot és osztályfőnöki jellemzést. Az űrlapok a Radnóti gimnázi­umban szerezhetők be, vagy az oktatási tárca honlapjáról tölthetők le. HÍREK SZECSODI-KONCERT ABARTÓKBAN Az éneklő hegedű címmel rende­zik meg ma 18 órától Szecsődi Ferenc hegedűművész jubileumi hangversenyét a Bartók Béla Mű­velődési Központ dísztermében. A pályakezdésének 25. évfordu­lóját ünneplő Liszt-díjas művész vendége Iván Ildikó operaénekes lesz. A műsorban Sarasate, Mo­zart, Donizetti, Csajkovszkij, Puccini, Verdi és Reinecke művei csendülnek fel. Zongorán közre­működik: Szentpéteri Gabriella. EMLÉKHANGVERSENY Az SZTE Konzervatórium nagy­termében Narciso Yepes-emlék­koncertet rendeznek ma este 7 órakor. Narciso Yepes, aki most lenne 75 éves, Andrés • Segovia mellett a XX. század legnagyobb spanyol gitárművésze volt. A műsoron többek között Domeni­co Scarlatti, J. S. Bach, Heitor Villa-Lobos és Astor Piazzolla művei szerepelnek. Az esten közreműködnek a konzervatóri­um növendékei, Pavlovits Dávid és Bozóki Andrea osztályából. VAROSOR MIKULÁS Az Önkormányzati Városőrség tíz éve rendszeresen szervez in­gyenes Mikulás-járatokat a rá­szoruló gyermekek részére Sze­ged és a közeli tanyák területén. A városőr Mikulások a korábbi években feltérképezett családo­kat, óvodákat, szociális intézmé­nyeket látogatják. A városőrök Mikulás-járatát korlátozott számban még meg lehet rendelni délelőtt 9 és 15 óra között a 62/488-800-as vagy a 466­74l-es, délután 17 és 19 óra kö­zött pedig a 70/235-0512-es tele­fonszámon. FILMVETÍTÉS A Millenniumi Kávéházban (Szeged, Dugonics tér 12.) ma folytatódik A leléptetett husza­dik század filmklub. Este 7 órá­tól A kertben című filmet vetítik. A REINKARNÁCIÓRÓL Varga László István pszi sebész tart ma este fél 7-től előadást az egész­ségről, a betegségről, illetve a rein­karnációról a szegedi Bibliotéka könyvtárban (Kálvária sugárút 12.). Árak, áruk és négyzetméterek a szegedi tereken Három a karácsonyi vásár Szegeden a Dóm és a Dugonics téri karácsonyi vásár már fo­gadja az érdeklődőket. A har­madik, a Széchenyi téri Arany­kapu holnap nyílik meg. A hét végén észrevétlenül de­cemberre fordult át a naptár, ami egyben azt is jelenti, itt az ünne­pi készülődés és az ajándékvásár­lás ideje. Szegeden három hely­színen is számítanak a vásárlók rohamára az árusok: a Széchenyi téren, ahol két év szünet után új­ra nyit az Aranykapu, valamint a Dugonics és a Dóm téren, ahol kézműves jellegű kirakodóvásárt tartanak. A Széchenyi téren már kifeszí­tették azokat a csíkos ponyvákat, amelyek nemcsak a járókelők, de a pavilonok fölé is védőszárnya­kat borítanak. Esőtől, hótól óv­ják majd a vásárolni szándékozó­kat. Már áll a színpad, amelyen mindennap programok, iskolá­sok műsorai szórakoztatják a kö­zönséget. Mint ahogy azt Rill Ág­nes, a Széchenyi téri karácsonyt szervező Kamara Expo Kft. ügy­vezető igazgatója elmondta, örül­nek, hogy az önkormányzat megadta az engedélyt a vásárra, hiszen szükség van egy olyan helyre, ahol az emberek olcsóbb ajándékokhoz, használati cik­kekhez is hozzájuthatnak. A Széchenyi térre eddig már több mint 50 kereskedő jelentke­zett, a legkisebb bérelt terület 4, A Dóm téren már lehet költeni a pénzt, a hangulatos környezet biztosított. Miskolczi Róbert a legnagyobb 24 négyzetméteres. A csaknem háromhetes időtar­tamra négyzetméterenként 34 ezer forintot fizetnek a vállalko­zók. Ebből a pénzből a szervező­nek ki kell fizetnie a 3-4 millió forintba kerülő közterület-hasz­nálati díjat, fel kell építenie a pa­vilonokat, gondoskodnia a taka­rításról és az őrzésről, valamint le kell tennie azt a szintén több millió forintos kauciót a Szegedi Közterület-fenntartási Kht.-nak, amelyből az esetleges károk té­rülnek meg. - Áldozunk arra, hogy jövőre is megkapjuk a lehe­tőséget a vásárrendezésre - tette hozzá Rill Ágnes. A Dóm téri karácsonyi ünnepi hetek és kézművesvásár szerve­zőjének, az Ördögszekér Bt.-nek nem kell kifizetnie a közterü­let-használati díjat egy, az előző önkormányzattal megkötött szerződés alapján, továbbá a vá­ros még másfél millióval támo­gatja is a november 30-án meg­nyílt rendezvényt. Mocselini Ru­dolf, a bt. vezetője azonban eh­hez hozzátette, ha nem kapná­nak engedményeket, nem tud­nák kifizetni a december 23-áig tartó programokat, a színvonalas előadásokat a Dóm téren álló fűthető faszínházban. A tér különben szombat óta megtelt emberekkel, a 42 sátor még este fél nyolckor is nyitva tartott, szemben a tavalyi 6 óra körüli zárással. A kézművesektől a szervezők egy napra 1500 fo­rintos négyzetméterenkénti díjat kérnek, így nagyjából a Széche­nyi téri összegekért adják bérbe a helyet a vállalkozóknak. - A kul­turális rendezvények nem élnek meg vásár nélkül, a vásár pedig nem él meg kulturális rendezvé­nyek nélkül - foglalta össze filo­zófiájának lényegét Mocselini Rudolf. A tegnap megnyitott Dugonics téri, kézműves jellegű vásárra 20 árus jelentkezett - tájékoztatta lapunkat Ludányi Márton, a szervező Almandin Kft. ügyveze­tő igazgatója. A Dóm térihez ha­sonló kézműves kavalkád ugyan­azokat a kereskedőket szerződ­tette, akik húsvétkor és a nyáron is vásárlásra csábították a látoga­tókat. A 9 négyzetméter alapte­rületű „egyensátrakért" 20 ezer forintos árat fizetnek a bérlők négyzetméterenként. Ezekből az összegekből az Almandin is ki­gazdálkodja a közterület-haszná­lati díjat. Abban mindhárom szervező egyetért, hogy ennél több hely­szín már szétaprózná a „vásárló­erőt", sőt így is kicsit sokan van­nak már. S amiben még hasonlí­tanak egymásra: mindenütt lesz forralt bor és kürtös kalács. F. K. A Fidesz szerint 15 milliárdtól esik el a város Az önkormányzat és a szegedi szemétügy Sirályok portyáznak a szegedi szeméttelep fölött. Fotó: Gyenes Kálmán Huszonöt év alatt legkevesebb tizenötmilliárd forinttól esik el a szegedi önkormányzat, ha nem köt szerződést a befekte­tővel a hulladéküzletág üzemel­tetésére - állítja a Fidesz-frak­ció. Az előző szegedi közgyűlés által kihirdetett győztessel április 30-áig tárgyal tovább az önkor­mányzat a hulladéküzletág 26 százalékának értékesítéséről és üzemeltetéséről. A Szegedi Víz­mű Rt. és az Energott Kft. által alkotott konzorcium kifizetné azt a 338 millió forintot, ami a hulladékgazdálkodás ISPA által is támogatott, 3,4 milliárdos korszerűsítésének önkormány­zati önrésze. Bár az ügyben már két héttel ezelőtt döntést hozott a szegedi közgyűlés, a pénteki ülésen a legnagyobb ellenzéki frakció több tagja is szóba hozta a befektető bevonásának szüksé­gességét. Makrai László, a Fidesz köz­gyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, a vá­rosüzemeltetési bizottság elnöke a hulladékszállítási díjak emelé­se kapcsán beszélt az ügyről. Sze­rinte az előző testület által meg­szavazott infláció plusz tízszáza­lékos emelés ugyan fedezné a 338 millió forintos önrészt, ám csak 2007-re gyűlne össze a pénz, holott a beruházást 2004. december 31-éig be kell fejezni, így az önkormányzatnak min­denképpen meg kell előlegeznie az összeget, amelyet a befektető azonnal kifizetne. Ráadásul el­képzelhető, hogy a konzorcium gazdaságosabban üzemeltetné az üzletágat, így nem lenne szükség az inflációt meghaladó emelé­sekre sem. A korszerű üzletág üzemeltetése is számos plusz­költséget hozhat, amelyet befek­tető nélkül a lakosságnak kell megfizetnie - állítják a Fi­desz-frakció tagjai. Makrai ugyan azt elismerte: a korábbi, Fidesz többségű testület döntött a hét éven keresztül az infláció­nál tíz százalékkal magasabb emelésről, ám szerinte ez csak egy elvi döntés, amelyet minden évben felül lehet vizsgálni. A városüzemeltetési bizott­ságelnöke szerint az 1998-ban tervezett hulladékgazdálkodási reform költsége ma már jóval meghaladja az eredeti elképze­lést, az ehhez mérten maga­sabb önrészt a befektető állná. Ráadásul 25 év alatt vagy a vá­rosnak fizetett pénzben, vagy fejlesztésekben 15 milliárd fo­rinttal emelné a hulladéküzlet­ág értékét, amelynek tulajdon­joga mindvégig a városé ma­radna. - A gazdasági alpolgár­mester egymásnak ellentmondó nyilatkozataiból úgy érezzük: az önkormányzat húzza az időt. A költségvetés helyzete vélemé­nyünk szerint megkívánja a be­fektetői tőke bevonását, amely a város számára előnyökkel is jár. Tehát vagy lemond ezekről az önkormányzat, vagy új befekte­tőt keres - szögezte le Makrai László. Egyúttal cáfolta, hogy a befektetői pályázat kiírása bár­miféle jogszabályba ütközött volna. A pénteki közgyűlésen és azt követően Botka László polgár­mester leszögezte: megengedhe­tetlen a fideszes városvezetés el­képzelésének megvalósítása. Emlékeztetett: a város kettévá­lasztotta a nyereséges szemétüz­letágat, és a komoly támogatást igénylő közterület-fenntartást. ­Alig egy év után 300 milliós hi­ánnyal küzd a közterület-fenn­tartási ágazat, a nyereséges és fej­lesztés előtt álló hulladéküzlet­ágat privatizálná a Fidesz. A nye­reséget elvinné a befektető, az önkormányzat pedig kénytelen lenne fenntartani a deficites ága­zatot. Ilyet nem lehet csinálni ­hangsúlyozta Botka. A pénteki közgyűlésen egyéb­ként a két cég újraegyesítéséről döntöttek. K.B. Polgári állam és egyház MUNKATÁRSUNKTÓL Polgári állam és a katolikus egy­ház viszonyáról 1848-ban című könyvének bemutatóját tartja Sarnyai Csaba Máté történész, a Szegedi Tudományegyetem Val­lástudományi tanszékének kül­ső munkatársa, a Radnóti Mik­lós gimnázium tanára szerda es­te 6 órakor a Szegedi Közéleti Kávéházban. Az est házigazdája Marjanucz László történész, tanszékvezető egyetemi docens lesz. A szerző fő kutatási területe az XIX. századi magyar egyháztör­ténet. Könyvében különös érdek­lődéssel fordul a polgári átalaku­lásnak a katolikus egyház belső életére és az államhoz való viszo­nyára gyakorolt hatásai felé. Munkájában a felekezeti szem­pontból semleges állam és a libe­rális eszmék gyakorlati megvaló­sulásának, illetve a katolikus egyház ezekhez való viszonyá­nak 1848-as mozzanatait emeli ki. Az írás bemutatja, hogy ugyanazt a fogalmat, jelesül a ka­tolikus autonómiát, mennyire különböző értelemben használ­ják ma is a más-más eszmei bá­zisról induló, különböző célokért küzdő és eltérő politikai érdekű csoportok.

Next

/
Thumbnails
Contents