Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-13 / 290. szám

PENTEK. 2002. DECEMBER 13. "AKTUALIS* 3 Új buszpályaudvar épülhet bankkal, postával, üzletekkel Mars tér és Bakay utca Elképzelhető, hogy a Bakay Nándor utcában épít új buszpályaudvart a Tisza Volán Rt. a helyközi és távolsági járatai számára, a Mars tér a helyi buszok központja marad. A Mars tér átépítése hosszú évek óta élénken foglalkoztatja a szegedieket. A tér tervezett rekonstrukciójáról szóló hírek iránt nem közömbösek a város határán kívül élők sem, hiszen a térre Csongrád megye minden településéről, az ország összes megyeszékhelyéről, sőt külföldről is érkeznek buszjáratok, míg a piacon árusító kereskedők közül is számosan hozzák portékáikat a környező falvakból. Pár hónappal ezelőtt még úgy tűnt, egy emeletes piac és a Tisza Volán Rt. osztozik a Mars téren, a közlekedési vállalat a XXI. század követelményeinek megfelelő közlekedési központot épít. Ezt a tervet szentesítette egy önkormányzati határozat is. Nemrégiben Szentgyörgyi Pál, Szeged gazdasági alpolgármestere viszont úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az új városvezetés már azt tartaná célszerűbb megoldásnak, ha a Mars téren nem terjeszkedne tovább a Tisza Volán. A régi pályaudvar megmaradna a szegedi helyi közlekedésben szolgálatot teljesítő buszok számára, míg a Volán a város másik körzetében építkezne, mivel Szeri István is felvetette, hogy a társaság központja mellett, vagyis a Bakay Nándor utca és a Vásárhelyi Pál utca sarkára építhetnek új buszpályaudvart. Szeri István vezérigazgató arra a kérdésre, hogy mennyire tartja elfogadhatónak a két buszpályaudvaros megolLehetséges, hogy a helyközi buszpályaudvar a Volán-telep mellé költözik. fotó: Karnok Csaba dást, azt válaszolta: - A Tisza Volán szempontjából három lehetőség képzelhető el a Mars téri rekonstrukció kapcsán. Az egyik a jelenlegi pályaudvar jelentős bővítése, s akkor a 0,8 hektáros mai Volán-terület mellett még 1,2 hektárt használhatunk fel a beruházáshoz. A másik a pályaudvar kiköltöztetése, s a Bakay Nándor utcában épülne fel egy olyan központ, ahol a helyi, a helyközi, a távolsági és a nemzetközi járatok is otthonra lelnek. A harmadik megoldás pedig az, amit az alpolgármester úr is felvázolt, vagyis hogy a helyi járatokat szolgálja csupán a Mars tér. Ennek valóban van realitása. Ám azt látni kell, hogy ez a variáció rendkívüli plusz terhet róna társaságunkra, hiszen két pályaudvar fenntartása nagyon költséges. - Már csak azért is - folytatta Szeri István -, mert a Bakay Nándor utcában egy olyan buszcentrum beruházásába kezdenénk, ami nem csupán egy hagyományos, s nem csak szegedi jelentőségű buszpályaudvar lenne, hanem az egész Duna-Tisza-Körös-Maros régiót szolgálná ki. Ebben a központban több közlekedési ágazat is találkozna, s az új pályaudvaron éppúgy megtalálnák a buszra várók a bankot, a postát, a gyorséttermet, vagy éppen boltokat. Ez az építkezés milliárdos nagyságrendű, s a buszközpont fenntartása is nagy anyagi áldozatokat kíván. Arra már nem maradna pénzünk, hogy a Mars téri pályaudvart egyedül üzemeltessük. Am ha a régi pályaudvar egy olyan közlekedési centrummá válna, amit a buszok mellett az SZKT járművei, a taxis társaságok is igénybe vesznek, vagyis a költségek több vállalkozás között megoszlanának, az önkormányzat is részt vállalna az üzemeltetésből, a mi cégünk is támogatni tudná ezt a megoldást - fogalmazott Szeri István. A vezérigazgató hozzátette: 2003-ban mindenképpen el szeretnék kezdeni az új buszközpont építését, ezért bíznak abban, hogy az önkormányzat mielőbb meghozza a végleges döntést. BÁTYI ZOLTÁN Az OCF többségre számít az országos vezetésben Romák megyei fóruma Makón Az eddigi egy helyett a jövőben két képviselője lesz Csongrád megyének az Országos Cigány Önkormányzatban - hangzott el az Országos Cigányszervezetek Fóruma (OCF) megyei tanácskozásán, tegnap Makón. A Kalász vendéglő különtermében tizennégy Csongrád megyei település roma önkormányzatának vezetői, az OCF helyi képviselői gyűltek össze az országos kisebbségi önkormányzati választásra való felkészülés jegyében tudtuk meg Graur Istvántól, a tanácskozás szervezőjétől. Az országos testületben jelenleg is mandátummal rendelkező Graur István — egyébként a magyarcsanádi helyi roma önkormányzat elnöke is egyben - a megbeszélésről elmondta: az OCF - mint a megye és az ország legnagyobb társadalmi bázissal rendelkező cigány szervezete - arra számít, hogy a jövő januárban esedékes országos választás alkalmával többséget szerez a vezetésben. A makói ülés résztvevői megválasztották a szervezet jelöltjeit az országos testületben Csongrád megyének járó két küldött helyére. Az aspiránsok Graur István, illetve a szentesi kisebbségi önkormányzat elnöke, Faur Zoltán. Mindketten azt tartják legfontosabb feladatuknak, hogy az országos vezetés munkájába bekapcsolódva, információkkal lássák el a megye kisebbségi önkormányzatait a különböző pályázati lehetőségekről, különös tekintettel a munkahelyteremtésre és a cigányság életkörülményeinek javítására. Az ötvenhárom tagú Országos Cigány Önkormányzatban egyébként a Csongrád megyei romákat eddig egy küldött képviselte, Graur Isván személyében. Mint tőle megtudtuk, az új testületben azért kap Csongrád két helyet, mert szemben az eddigi héttel az októberi választásokat követően a megye tizenhat településén alakult helyi cigány önkormányzat. sz. I. M. A régi és új városvezetés másképpen ítéli meg Szeged kiemelkedően magas adósságát Nyilatkozatháború a nyolcmilliárdról Szeged volt polgármestere, Bartha László szerint nincs eladósodva a város. Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester azt mondja: nem beszél a levegőbe, amikor a súlyos helyzetre hívja fel a figyelmet. Hetek óta nyilatkozatháború folyik a város 8,2 milliárd forintos adósságállományáról. Bartha László expolgármester állítja, Szeged nincs eladósodva, a szóban forgó hitelek „nincsenek felvéve, tehát nem is lettek elköltve". A volt polgármester szerint csak lehetőségekről van szó, amelyekhez fejlesztések esetén hozzá lehet nyúlni. Ami pénzt pedig felvettek, azt a város javára költötték el. Bartha példaként az ISPA-beruházást (csatornahálózat-építés, szennyvízelvezetés és -tisztítás, hulladékkezelés) említette, amelynek megvalósulása esetén a 2-3 milliárd forintos önkormányzati önerőhöz ugyanekkora összegű EU-s és még plusz kormányzati források vehetők igénybe. A 8,2 milliárdos hitelállomány tehát azt jelenti, hogy annak mindefl egyes milliárdja 3-4 milliárdnyi I Mt: 9HIHH9IB Szentgyörgyi Pál: Pontosan tudjuk, mikor, mennyit kell törleszteni. Fotó: Karnok Csaba uniós vagy állami pénzt hoz Szegednek. Döntés kérdése, hogy ezeket a lehetőségeket a városvezetés kihasználja-e - mondta Bartha. A hiteleket felmondhatják, ám annak az a következménye, hogy a város sem fejlődik, államilag támogatott beruházások nem valósulnak meg az elkövetkező négy évben. Máris látszik, hogy az Anna-fürdő építéséből sem lesz semmi, az új városvezetés luxusberuházásnak minősítette, holott itt lett volna a 40 éve várt lehetőség: Szeged bekapcsolása a gyógy-idegenforgalomba. Bartha László: A szóban forgó hitelek nincsenek felvéve, így elköltve sem. Fotó: Karnok Csaba Szentgyörgyi Pál, Szeged gazdasági alpolgármestere ezzel szemben azt állítja: nem beszél a levegőbe, a 8,2 milliárd forint egy valódi, meglévő, igénybe vett hitelállomány. „Pontosan tudjuk, mikor, mire, mennyit kell törleszteni - a visszafizetések már meg is kezdődtek -, a tételek szerepelnek az önkormányzat köny-. veiben." A 8,2 milliárdból 6,7 a rövid- és hosszú lejáratú kölcsön - ez utóbbi kosár a fejlesztési hiteleket tartalmazza -, 1,5 milliárd pedig az önkormányzati cégek hitelei utáni városi kezességvállalás. A Bartha által említett ISPA-beruházással kapcsolatban elmondta: a 8,2 milliárdos adósságállományban ez a tétel még nem szerepel, hiszen a fejlesztés el sem kezdődött. Jövőre, ha kell, leteszik a szükséges saját erőt. A fürdőfelújítást hasonlóképpen nem fenyegeti veszély, a rekonstrukcióhoz pedig úgyszintén nem vették még fel a hiteleket. A változás annyi, hogy az új vezetés más műszaki tartalommal szeremé megvalósítani a felújítást. Bartha László az újonnan felvett 1 milliárd forintos folyószámlahitellel kapcsolatban megjegyezte: azért volt rá szükség, mert nincs meg a pénz se a 13. havi közalkalmazotti fizetésre, se az 50 százalékos béremelésre. Szentgyörgyi viszont elmondta, azért folyamodtak hitelhez, mert még karácsony előtt szeretnék odaadni az érintetteknek a 13. havi járandóságot, s már januárban visszafizetik a kölcsönt, amint a helyi iparűzési adó esedékes része megérkezik a város folyószámlájára. FEKETE KLÁRA Drága forintunk SZAVAY ISTVÁN Hónapok óta tart a mind keményebb hangú vita a Magyar Nemzeti Bank árfolyampohtikájáról. A helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy fárai Zsigmond MNB-elnököt a napokban Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke már lemondásra szólította föl, mondván, a drága forint visszaveti az exportot. A kijelentést az ellenzék egy alkotmányos intézmény elleni példátlan támadásnak minősítette és sürgette a kormányt, hogy foglaljon állást az ügyben. Tegnap újabb fejlemény következett: az Országgyűlés gazdasági bizottságában az ellenzék és a kormánypártok egyetértettek abban, hogy nem értenek egyet, fárai kijelentette, hogy az infláció növeléséhez az MNB hozzájárulását kérni nemcsak illetlen, hanem értelmetlen is. A fideszes Fónagy fános azt fejtegette, hogy a kormány a magas inflációban érdekelt, így akarja visszavenni a kiáramlott jövedelmeket, az SZDSZ-es Kuncze Gábor pedig azt közölte, hogy az MNB monetárispolitikája megbukott. Nos, ebben a helyzetben az olvasó többnyire csak kapkodja a fejét, végképp nem tudván eligazodni a dolgokon. Főképp akkor nem, ha az olyannyira félt mumust, az inflációt emlegetik legtöbbet ebben a vitában. Pedig sok tekintetben másról (is) szól ez az ügy. Például arról, hogy a jegybanki kamatpolitika a legtöbb közgazdasági iskola szerint nem csak az inflációról szól, hanem például a gazdasági fejlődés üteméről, a munkanélküliség és a fizetési mérleg alakulásáról, vagyis egy ország állapotának sok-sok makrogazdasági mutatójáról. Úgy tűnik, hogy fárai maradéktalanul azt az iskolát képviseli, amit az Európai Központi Bank vezetése, amelyet szintén sok támadás ér monetáris politikája miatt. Hiszen az euróövezet is lassuló fejlődéssel és magas munkanélküliséggel küzd. Ezzel szemben például az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatpolitikája alakításakor ügyel ugyan az inflációra is, de messze több ügyeimet fordít a gazdaság általános állapotára, figyelembe véve, hogy az alacsony kamatok és a reális árfolyamok gyorsíthatiák a gazdasági fejlődést, növelik a foglalkoztatást és a megalapozott, tehát nem inflációnövelő fogyasztást. Nálunk nyomokban sem látszik az, hogy a szembenálló felek konszenzust keresnének és igyekeznének figyelembe venni a másik fél szempontjait is. Pedig meg kellene tenniük, hiszen a jegybank függetlensége csak úgy működhet, hogy saját szakmai szempontjait a kormány gazdaságpolitikáját is figyelembe véve érvényesíti. Ehelyett elfajult és nyilvánossá vált a vita, ami komoly baj, mert csökkenti a presztízsveszteség nélküli kompromisszum lehetőségét. Amelynek esélyét szinte nullára redukálja, ha a parlamenti ellenzék is ringbe száll, elfeledvén, hogy kormányzati pozícióban 6 is élesen támadta a jegybank akkori elnökét, Surányit, aki a pénzvilágban nagyon komoly tekintély volt ugyan, de hát nem igazán parírozott. Pedig hát kompromisszumra nemcsak lehetőség, hanem szükség is van. A szlovák jegybank például az elmúlt hónapban kétszer is csökkentette a repokamatot és 500 millió eurónyi korona fölvásárlására is rákényszerült. A valódi tét nálunk is már rég nem a presztízs és nem is annyira az infláció, hanem a gazdaság fejlődése, a foglalkoztatottság és a fizetési mérleg alakulása. Ezek pedig fontosabb dolgok annál, semmint dühből és dacból döntsünk felőlük. Jövőre dől el, hol épül fel az új francia autógyár Nem csak Szeged várja a Peugeot-1 Szeged mellett még öt magyar város, a lengyelországi Katowice, a szlovákiai Nagyszombat, és több cseh település neve is szóba került a PSA leendő üzemének helyéről szóló hírekben. Idén valószínű már nem derül ki, hol épül föl az új francia Peugeot-autógyár. Várhatóan csak jövőre hozza nyilvánosságra a francia PSA Peugeot Citroen autógyár, melyik közép-európai országban építi fel új, háromezer embernek munkát adó üzemét. Az új Peugeot-gyár építéséről idén októberben adott hírt először a francia sajtó. A 700 millió euró értékű beruházás leendő helyszíneként IVJagyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia is szóba került. Tatabánya polgármestere úgy nyilatkozott, nagyon valószínű, hogy városában épül föl az új üzem. Medgyessy Péter miniszterelnök is azt mondta egy helybeli fórumon, Tatabányát látja a legesélyesebb helyszínnek. Ám szóba került Dunaújváros, Komló, Pécs és Gyöngyös is. Amikor Medgyessy Péter Franciaországban járt, találkozott a PSA vezetőivel is. Bejelentette, a magyar fél minden olyan kedvezményt és lehetőséget megadna, amelyet az Európai Unió lehetővé tesz, és infrastruktúrával jól ellátott területet biztosítana a beruházás számára. A Csongrád megyei elnök lobbilevele Medgyessy f#anciaországi látogatása után született. Mint arról a múlt héten hírt adtunk, Frank fózsef, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy Szeged, illetve Csongrád megye ideális környezet lenne egy ilyen üzem számára, ugyanakkor egy ekkora beruházás nagyon nagyot lendítene a megye gazdaságán. Válasz egyelőre nem érkezett a lobbilevélre. A cseh Mladá Fronta Dnes című napilap viszont december elején már azt írta, valószínű, hogy nem Csehországra gondolt a PSA, hiszen a konszern a Prága-közeli Kolínban már épít egy autógyárat a Toyotával közösen, és a francia cég vezetői azt mondták, egy országban nem építenek két üzemet. A cseh lap Magyarországot is említi, ám értesülése szerint sokkal nagyobb esély van arra, hogy a lengyelországi Katowicében, illetve a szlovákiai Nagyszombaton épül fel az alsó középkategóriás gépkocsikat gyártó üzem. Amely a tervek szerint 2006-tól kezdi meg a termelést és évi 300 ezer járművet készít el. B.A.