Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-03 / 281. szám

KEDD, 2002. DECEMBER 3. * • A K T U A L I S • 3 Négy év után ismét kap normatív támogatást Algyő Az olajközség forintjai Amikor bántalmazzák a gyermekeket Jelentős helyiadó-bevétele mi­att négy éve nem kap állami íjormatív támogatást Algyő. Jö­vőre első lépésként a támogatás 20 százalékával rendelkezhet ismét a település. Alkotmánybírósághoz is fordult Algyő önkormányzata, amikor négy évvel ezelőtt az Orbán-kor­mány - a település jelentős adó­erő-képességére hivatkozva ­megvonta az önkormányzattól az állami normatív támogatást, így Algyő saját bevételeiből ­amelyek közül legjelentősebb a helyi iparűzési adó - tartja fenn önkormányzati intézményeit és finanszírozza a fejlesztéseket. Bár a település költségvetését nem fenyegette hiány, Algyő ép­pen azt a többletet veszítette el a normatíva elvonásával, amely a jelentős fejlesztésekhez lett vol­na szükséges. Algyő egyébként éves szinten 400 milliós helyiadó-bevétellel büszkélkedhet, amelynek jelen­tős részét a Mol Rt. fizeti be a kasszába. A költségvetésbe terve­zett - de ki nem fizetett - norma­tív támogatás összege pedig eléri a 170 millió forintot. A közalkalmazotti illetmény­növekedés évi 60 milliós terhet ró a település költségvetésére. Pi­ri József polgármestertől meg­tudtuk: az eredeti elképzelések szerint a kormány ennek kifize­téséhez sem nyújtott volna tá­mogatást. A költségvetési vitát követően a közelmúltban meg­hozott döntés azonban kimond­ja: az adóerő-képességük miatt normatív támogatásra nem jogo­A faluban sok a fiatal család, a kisgyermek. sult települések a béremelés biz­tosításához megkapják a norma­tíva 20 százalékát. Ez Algyő ese­tében 30 millió forint. Mivel a jö­vőben a helyben maradó szemé­lyi jövedelemadó arányát 5-ről 10 százalékra emelik, és nem vonják el az önkormányzatoktól a gépjárműadó-bevételt sem, így a település további 30 milliós plusz forráshoz jut. Ez már fede­zi a közalkalmazotti béremelés terheit. Piri József szerint jó esély van arra, hogy a reform nem ér itt vé­get, és a közeli jövőben a norma­tíva teljes összegét megkapják a jelentős adóerővel bíró települé­sek is. - Nem fenyeget bennünket hi­ány ellenkező esetben sem, de a már megkezdett fejlesztéseket csak úgy fejezhetjük be, és újak­ba csak akkor kezdhetünk, ha a központi költségvetéstől meg­kapjuk a normatív támogatást. Ekkor válhatunk igazán dinami­kusan fejlődő településsé: ez volt a célunk, amikor elváltunk Sze­gedtől - fogalmazott Piri. Algyő az elmúlt négy évben ­igaz, hitel felvételével - saját ma­ga végezte el a 100 százalékos csatornázást 500 millió forintért. Fotó: Gyenes Kálmán A településen mindenhol szilárd burkolatúak az utak, 50 millióért elkészült az új sportcentrum. Harmincszázalékos önerővel, 115 millióért - a Széchenyi-terv támogatásával - 14 önkormány­zati bérlakást építettek. Felújítot­ták könyvtárat és a teleházat, il­letve elkészült egy tájház is. Amennyiben a jövőben a norma­tíva mind nagyobb részét kapják meg, valósággá válhatnak a ter­vek egy szállodából, konferen­cia-központból és fürdőből álló komplexum felépítéséről, vala­mint egy ipari park létesítéséről. K. B. A megye Kuvaitja KÉRI BARNABÁS Csatornázás önerőből. A legtöbb magyar településen ismeretlen a fogalom, mi több, az istenkáromlást közelíti. Kevesen merhetnek gondolni felelős önkormányzati vezetők közül olyan költségve­tésre. amelybe bekalkulálható ilyen nagyságrendű beruházás, még ha hitel felvételével is. Magyarország háromezer-egynéhányszáz települése közül mindössze, ha negyven olyan van, ahol a testület dönthet ilyen kérdésben anélkül, hogy a működésképtelenség határára sodorná az önkormányzatot. Odafönt azonban négy éve tettek arról, hogy ók se érezhessék magukat valóban tehetőseknek. Algyőt negyvenedmagával „lebüntette" az előző kormány. Nem kapta meg ugyanis az egyébként neki járó normatív támo­gatást, mondván: túl magas a helyiadó-bevétele, azaz az adó­erő-képessége. így nem csupán a fejlesztéseihez kellett előterem­tenie a pénzt, de iskoláit, óvodáit is maga működtette, közalkal­mazottait fizette. A döntéshozói logika megbicsaklott. Éppen a magát polgárinak nevező kormány ébresztett fel évtizedes, már-már elfeledett ref­lexeket. Ahelyett, hogy ha többel nem is, azzal, ami jár, támogat­ták volna a sikeres önkormányzatokat, a jól ismert fűnyíróelvet alkalmazták. Az önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetbe került önkormányzatok ugyan kaptak annyi támogatást, hogy ne kelljen csődöt jelenteniük. A módosabbakat viszont, amelyek előtt a fejlődés új dimenziói nyílhattak volna meg, magukra hagy­ták. Igaz ugyan, hogy így sem vitték el a működési költségek a kincstár minden forintját, és még fejlesztésekre is futotta, ám ko­rántsem annyi, amennyit az algyőiek akkor reméltek, amikor a Szegedtől való elszakadásról döntöttek. Pedig Algyőnek most kell megalapoznia jövőjét: a föld alatti olaj- és gázmezők egyszer csak elapadnak. És ha addig nem sike­rül fejlődési pályára állítani a települést, nem lesz vállalkozás, amely a helyi adót fizesse. A normatívából pedig még annyira sem futja majd, mint most, egyedül a saját bevételekből. Olaj faló baktériumok után újabb szenzációs felfedezés Szegedi kutatók és a katasztrófák A szegedi kutatók által kidol­gozott olajfaló baktériumos technológia segíthetne a tar­tályhajók által okozott kataszt­rófák enyhítésében. Az intézet­ben újabb világszabadalmon dolgoznak. Az olajfaló baktériumokkal való talajtisztítás világszabadalma után az újszegedi Bay Zoltán In­tézet kutatói olyan világújdon­ságnak számító technológia ki­dolgozásán fáradoznak, mely al­kalmas a tenger felszínén lebegő olajszennyezés eltávolítására. Amennyiben sikerrel fejeződnek be kísérleteik, úgy hatékony se­gítséget tudnának nyújtani az olyan súlyos környezetvédelmi katasztrófák esetén, mint ami­lyet a Prestige tartályhajó elsüly­lyedése okoz a spanyol partok­nál. Kálmán Miklóst, az újszegedi intézet igazgatóját arról kérdez­tük, hogyan tudnának segíteni a katasztrófa sújtotta térség reha­bilitációjában, ugyanis a helyzet kétségbeejtő: becslések szerint eddig 11 ezer tonna olaj ömlött a tengerbe az elsüllyedt tankerből. A hajótörés után vízbe került el­ső ötezer tonna szinte azonnal a partra sodródott, hatalmas kárt okozva a kagyló- és halállomány­ban. Tengeri madarak százai, ez­rei pusztultak el, a kormány 400 kilométernyi partszakaszt zárt le a halászok és a kagylógyűjtők elől, ezrek veszítették el megél­hetésüket. A 3 ezer 700 méteres mélységben fekvő kettétört hajó­ból továbbra is szivárog az olaj. ­A tenger felszínén úszó, vastag olajréteggel szemben biológiai eszközökkel nem lehet felvenni a harcot - tájékoztatott a kutató. ­Olajfaló baktériumainkkal a partvidék szennyezett talaját tisztíthatnánk meg. A híradások szerint a kiömlött nyersolajnak magas a kéntartalma, s ez külö­nösen veszélyes az élő szerveze­tekre, hiszen a könnyebben oldó­dó kénvegyület azoknak az élőlé­nyeknek a szervezetébe is bejut, melyek el tudtak menekülni a szennyezés közvetlen közeléből - taglalta. A partra kisodródott olaj keve­redik a talajjal, megkötődik a ho­mokszemeken, s egyre mélyebb­re szivárog. A szennyeződött ta­lajt nem kellene rendkívül költ­séges módon égetőbe szállítani, az olajfaló baktériumok intenzív technológiával egy-másfél év alatt helyben elvégeznék a fel­adatot a költségek ötvened, szá­zad részéért. Az újszegedi inté­zetben olyan mikrobát is szapo­rítanak, ami a rendkívül mérge­ző kéntartalmú szénhidrogéne­ket is képes lebontani. Azon a szennyeződésen is segíthetnének az olajfaló baktériumok, ami már oldódott a tengervízbe, hisz ismernek olyan törzset, ami en­nek feldolgozására is képes. - A legnagyobb gondot az okozza a mentésben, hogy a ten­ger felszínén állandó mozgás­ban lévő, az élőlényeket az oxi­géntől elzáró olajréteget megfe­lelő eszközök híján nem képe­sek felszámolni - folytatta Kál­mán Miklós. - Nos, birtokunk­ban van az elvi alapja egy olyan eljárásnak, amely alkalmas le­het a tenger felszínén lévő szennyezés eltávolítására. A technológia kidolgozása kísérle­ti stádiumban van, sikereink optimizmusra adnak okot. Sem­mi közelebbit nem mondhatok, hiszen az ötlet maga felbecsül­hetetlen értékű - árulta el a ku­tató, s hozzáfűzte: arról azon­ban biztosíthatom, hogy intéze­tünk garantáltan környezetba­rát megoldás kidolgozásán munkálkodik. W.A. Az újszegedi Bay Intézetben újabb világszabadalom kidolgozásán fáradoznak. Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról Itt most nem a legjobb család­ban is elcsattanó nevelő célza­tú pofonról van szó, hanem a mindennapos ütlegekről, haj­égetésről, vasalózsinórral vagy szíjjal történő verésekről. ­Nagyon ritka, hogy a gyermek maga kér segítséget az otthoni erőszak miatt - mondja a jo­gásznő. - A testi fenyítés leg­többször látható nyomokat hagy a gyermeken, s ha ezeket észreveszik a pedagógusok, vé­dőnők vagy háziorvosok, jelzik a gyermekjóléti szolgálatnak. A verés mellett a másik veszély a szexuális zaklatás. Főleg ne­velőapák molesztálják szexuá­lisan lányaikat, s jellemző, hogy az esetek napvilágra kerü­lésekor az anyák a férjük, élet­társuk mellé állnak, őket vé­dik. Ezek az esetek rendre ké­sőn derülnek ki, mert a gyer­mekek, amíg kicsik, nem is fogják fel, mire kényszerítik őket. Később pedig a szégyenér­zet és a félelem gátolja meg őket abban, hogy feltárják a megaláztatást. A gyermekjóléti szolgálat a jel­zések nyomán és után figyelem­mel kíséri, segíti a gyermeket. Ha súlyos a helyzet, akkor a fia­tal intézeti elhelyezését kezde­ményezik. Ferenczi Zsuzsa - ahogyan a legtöbben ebben a kérdésben ­nem ezt tartja megoldásnak, ha­nem a bántalmazó szülő - aki rendszerint az apa - elszigetelé­sét látná célravezetőnek. « A testi fenyítést megtanulja a gyermek, és ő is ezzel a módszer­rel neveli majd saját gyermekét, így öröklődik az agresszív minta. Vetró Ágnes pszichiáter azonban nem csupán a szülői terrorral ma­gyarázza a gyermekek körében mind jellfemzőbb agressziót. A pszichiáter a tömegkommuniká­ció, a filmipar felelősségét, illetve felelőtlenségét emeli ki. Elmond­ta: ömlik a kegyetlenség és durva­ság a tévéből és a filmvászonról. Az agresszióra épülő filmek nézé­se nem vezeti le az indulatokat, mint azt néhány évvel ezelőtt állí­tották, hanem éppenséggel felerő­síti azokat. Az öldöklésre, vereke­désre épülő mozik kiváltképpen akkor veszélyesek, ha a pozitív hős agresszív, mert vele azonosul a gyermek. Az agresszió nemcsak durvaságra tanít, de közömbössé is teszi a gyermeket. K.K. Újhelyi az AIDS-ről A szegedi Kiss Ferenc szakkö­zépiskolában tegnap rendhagyó osztályfőnöld órát tartottak. Újhelyi István országgyűlési képviselő beszélt a diákokkal az AIDS-ről. MUNKATÁRSUNKTÓL December elseje az AIDS ellenes küzdelem világnapja. Ebből az alkalomból tegnap Újhelyi Ist­ván országgyűlési képviselő, a Parlament Ifjúsági és Sportbi­zottságának alelnöke a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközép­iskola tizedikeseinek tartott osz­tályfőnöki órát. - Az a tervem, hogy a követke­ző évben minél több sportoló, ze­nész tartson felvilágosító órát a fiataloknak. Hiszen ők azok, akikre a gyerekek felnéznek, il­letve megtalálják velük a közös hangot - mondta. Az óra kísérle­ti jellegű volt, de úgy érzi, hogy beváltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. Nem egészségügyi szem­pontból beszélt az AIDS-ről, ha­nem elsősorban a megelőzésről és a fiatalok szexuális életével kapcsolatos kérdésekről szólt. Magyarországon a becslések alapján 3-4 ezerre tehető az AIDS-betegek száma. Újhelyi szerint ezért is fontos, hogy nyíltan beszéljenek a legveszé­lyeztetettebb korosztállyal, vagyis a tizen- és huszonévesek­kel. A tegnapi órán a tanulók nem csupán előadást hallgat­hattak, hanem kérdéseket is fel­tehettek a bizottsági alelnök­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents