Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-09 / 286. szám

HETFO. 2002. DECEMBER 9. • A K T U A L I S » 3 Nem csak a vízumkényszertől kell félnünk Kevesebb vásárló és kocsi? Makón mindent megvesznek, ami csak kapható Minden harmadik vevő romániai Gondban lennének a makói üzletek, ha egyszer megszűnne a bevásárlóturizmus. Például a Penny Marketben minden harmadik vevő Romániából érkezik. A Szegedi utcai áruház parkolójában szinte mindig sok az autó. Közülük nem egy román rendszámú. Megesik, hogy a bevásárolni érkezők szervezetten, csoportokba verődve, mikrobusszal érkeznek, de az sem ritka, hogy hárman-négyen egy nagyobb kocsival. Mint az a társaság, akiket éppen bepakolás közben próbáltunk szóra bírni. A borostás, a mi fogalmaink szerint rosszul öltözött, negyven-ötvenes férfiak bizalmatlanok, szűkszavúak és nem tudnak, vagy nem akarnak magyarul megszólalni. Annyit azért elárulnak: Pécskáról érkeztek és azért jöttek Makóra, mert itt még mindig jóval olcsóbban tudnak bevásárolni, mint otthon, akár a nagyobb áruházakban is. A régi, sötét színű Renault gyorsan megtelik; csodálkozom, hogyan fér el például annyi lefóliázott kétliteres kóla, amennyit belepakolnak. A mennyiségből úgy tűnik, nem csupán a maguk számára viszik a holmit. - Nincs a romániaiakkal semmi bajunk, rengeteget vásárolnak, rendesen fizetnek. Ha nem jönnének, bizony megérezné a forgalom - mondja a kasszában ülő fiatal eladó, miközben szorgosan jár a keze és számol. Bár hét közben sem kevés a vásárló, szombaton valóságos csúcsforgalom alakul ki, a pénztárak mögött hosszú sor kígyózik és akár negyedórát, olykor még többet is kell várni a fizetésig. Ennek ellenére senki sem türelmetlen. A makói boltokban vásárlók közül minden harmadik Romániából érkezik. Meglepően tájékozottak az árakat, sőt: az akciókat illetően is. A kérdésre, hogy mit visznek a leggyakrabban, azért nem lehet válaszolni, mert szívesen vásárolnak mindent - a tartós élelmiszertől, a konzervtől az édességen át a sajtig, üdítőig és szeszes italig. Még fagyasztott zöldséget és húsféleséget is visznek, pedig kérdéses, ezek milyen állapotban érnek célba. Most, karácsonyhoz közeledve sokan vásárolnak édességet, mint mi is. Népszerűek körükben az itt viszonylag kis mennyiségben, de ugyancsak olcsón kapható híradástechnikai eszközök. A rohamnak nincs szezonja, mert egész évben egyenletesen jönnek Romániából a bevásárlóturisták. A Penny bejáratát fél órán át figyelve, gyors fejszámolással a következtetés: a nyitvatartási időt figyelembe véve, naponta legalább ezerötszáz vásárló fordul meg a Szegedi utcai üzletben. Ha közülük minden harmadik romániai, az csak Makón naponta ötszáz vásárlóturistát jelent. SZABÓ IMRE A béke embere PANEK SÁNDOR Szalay István egykori országgyűlési képviselő (MSZP), a szegedi polgármesterből lett egyházügyi államtitkár bekerült az egyházfinanszírozási vita őrlökövei közé. A tanárképző egykori matematikus-főigazgatójáról a jobboldali sajtó némileg igazságtalanul álhtja, hogy kívül áll az egyházügyi kérdéseken, hiszen szegedi polgármesterként alkalmas tárgyalópartner volt az egyházi ingatlanok rendezésében. Államtitkárként azonban jóhiszemű embernek megoldhatatlan helyzetbe került: pártja úgy készül egy nemzetközi vonatkozású parlamenti döntést semmibe venni, hogy neki kehene elterelni a gyanút: mindez nem a katohkus és református egyház jobboldalhoz húzó megnyilvánulásai miatt történik. És az is a véletlen műve, hogy a társadalmat megosztó kérdésben a szociahsta párt sem az országgyűlési, sem az önkormányzati választások előtt nem állt elő tervével, hanem csak pár héttel a törvényi változás határideje előtt. Az MSZP-s sunyipohtika buliját egy magát nagyvonalúnak ismerő ember viszi el. A vita magva: a magyar kormány 1997-ben megállapodást írt alá a Vatikánnal, amelybe 2001-ben beiktatta azt a parlament által elfogadott módosítást, miszerint az egyházak állami támogatásának alapja 2003. január l-jétől nem a személyi jövedelemadóból felajánlott 1 százalékok aránya lesz, hanem az, hogy a népszámlálás alkalmával milyen egyházhoz tartozónak vallották magukat az emberek. A módosítás logikája szerint az egyházi hovatartozásról nem fest hiteles képet, ha csak az adózó állampolgárok körét mérik fel, továbbá a felajánlásokból levonható következtetés a nagyobb egyházak számára túlzóan kedvezőtlen, hiszen híveik átlagban kevésbé jómódúak, mint a kisebb egyházak hívei. A katolikusok és reformátusok között például lényegesen nagyobb a nem adózó nyugdíjasok aránya, mint a kisegyházakban, és a korábbi 1%-os adatok tanulsága szerint a kisjövedelmű emberek is többen vannak, mint egynémely más egyházban. Ezzel szemben az MSZP és az SZDSZ az adórész felajánlására alapozott „valláspiaci" megmérettetést látja helyesnek, amelynek lényege, hogy nem a tényleges társadalmi beágyazódottság számít, hanem az, hogy ne legyen különbség történelmi egyház és kisegyház, sőt, marginális szektajellegű egyház között. Ez utóbbi felfogást, amely önmagában egy méltányolható liberáhs demokrata álláspontot tükröz, az MSZP-SZDSZ-kormányok arra használták fel, hogy a kisegyházak erősítésével azokat a hagyományos egyházakat gyengítsék, amelyek vélhetőleg a politikai ellenfélnek fontosak. A mai kormányoldal célozgatásokkal érzékelteti, hogy vele szemben pénzéhes, politizáló nagyegyházak állnak, noha a tét a kor viszonyaihoz (igaz: lassan és nehezen kommunikálva) alkalmazkodó egyházak társadalmi szerepének megtalálása lenne. Szalay István a béke embere, a fenti célt bizonyára szívből vallja, de úgy tűnik, ilyen pártháttérrel és ilyen politikai környezetben nem lesz hatékony. Hogy Szalay már-már naivan vágyik a megegyezésre, az a félreértés is mutatja, amellyel a vatikáni nunciussal tartott tárgyalásáról állt fel: a két fél teljesen mást értett a megbeszélteken. Egészen a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságáig jutott az államtitkárnak az a félrehallása, hogy a nuncius elfogadta a szocialisták módosításait; az egyháznak kellett cáfolnia. Ugyancsak a szegedi szocialista politikus jóhiszeműségét mutatja áthidaló javaslata, miszerint név nélküh, 4 évre szóló szavazó-nyilatkozó kártyát kellene bevezetni arról, hogy az állam melyik egyházat támogassa. Sajnos ezt sem fogadta lelkesedés, mert nyilvántartási problémákba ütközik és eredménye alighanem megegyezne a népszámláláséval. A legutolsó hírek szerint Semjén Zsolttól (Fidesz), az ellenzéki oldalról új kompromisszumos javaslat érkezett: legyen választható az 1 % és a népszámlálás közül az az elbírálás, amely az egyházaknak kedvezőbb. Hátha ez a javaslat Szalay segítségére lesz. Amennyiben jövőre bevezetjük a jugoszlávokkal szemben a vízumkényszert, kevesebben érkeznek majd a határon túlról Szegedre vásárolni. Ráadásul egyre több áruház is épül odaát. MUNKATÁRSUNKTÓL Megfogyatkozhatnak a Szerbiából érkező vásárlók a szegedi bevásárlóközpontokban, miután a szlovén Mercator-lánc ma megnyitja első hipermarketjét Belgrádban - értesült a beruházásról lapunk. Ugyanakkor még ebben a hónapban megnyílik a görög Veropoulos-áruházlánc első egysége is, jövőre pedig megérkezik a Cora a szerb fővárosba. Az elszigetelődés évei, vagyis a Milosevics-rezsim miatt Szerbia kimaradt a kelet-közép-európai hipermarket-boomból. Aki megengedhette magának, az az utóbbi években Szeged irányába indult el, ha be akart vásárolni. A Mercator mintegy 30 ezer féle cikket kínál majd, szemben a szerbiai boltok 7 ezres átlagával. A cég egyébként ezzel csak viszszatér régi dicsősége helyszínére, hiszen az áruházlánc már a hajdani Jugoszláviában is létezett, új, 70 ezer négyzetméteres belgrádi hipermarketje pedig a legnaBizonyára kevesebb lesz a munkájuk a vámosoknak a röszkei határátkelőn, ha bevezetik a vízumkényszert. Fotó: Schmidt Andrea gyobb lesz az ex-Jugoszlávia területén. A Mercator terjeszkedni készül Bulgáriában és Romániában is. Az ismeretek birtokában tehát a szegedi bevásárlóturizmust már nemcsak az EU-csatlakozásunk előttre tervezett vízumkényszer veszélyezteti. A helyi kereskedők abban bíznak, a Vajdaságból érkezők inkább Szegedre jönnek majd, hiszen kevesebbet kell autózniuk, mintha Belgrádba mennének. És arra is van remény, hogy a jugoszlávok olyan vízumot kapnak majd, amely többszöri utazásra jogosítja fel déli szomszédainkat. A makói espereskerületnek is fel kell készülnie a paphiányra Világi plébániavezetők jövője Tisztújító küldöttgyűlést tartott a MIÉP Kovács László maradt az elnök Kovács László maradt a MIÉP megyei szervezetének elnöke. Jóllehet Kovácsnak volt kihívója, fölényesen győzött a hétvégi tisztújító küldöttgyűlésen. Tisztújító küldöttgyűlést tartott szombaton a Magyar Igazság és Élet Pártjának Csongrád megyei szervezete az algyői Kastély Hotelben. Az elnöki posztért ketten szálltak harcba: a hódmezővásárhelyi Kovács László és a szegedi K. Szabó Sándor. A küldöttgyűlés Kovácsnak szavazott bizalmat, így továbbra is ő irányítja a MIÉP megyei szervezetét. Alelnöknek Gera Ferencet, a tömörkényi alapszervezet vezetőjét, a Becsületbíróság elnökének Tóth Sándornét, az ifjúsági tagozat vezetőjének pedig Borsodi Attilát választották meg a küldöttek. A párt országos választmányába Gera Ferencet és Fagyai Bélát delegálták. A februárban esedékes országos elnökválasztással kapcsolatban Kovács László a voksolást követő sajtótájékoztatón elmondta: jóllehet most még nem tudni, lesz-e kihívója Csutka Istvánnak, a Csongrád megyeiek a küldöttgyűlésen támogatásukról biztosították a pát jelenlegi első emberét. A megyei elnök a Pannon Rádió elleni támadást otrombaságnak, az ifj. Hegedűs Lóránt ügyében hozott bírósági ítéletet pedig igazságtalannak nevezte. - Ám hiába akarnak bennünket megfélemlíteni, nem adjuk fel a küzdelmet. Üzenjük azoknak, akik a MIÉP bedarálására törekszenek, hogy a párt egységes - hangsúlyozta Kovács. A megyei elnök, aki az országos elnökségnek is tagja, kérdésre válaszolva közölte: biztos abban, hogy Csurka István vezeti majd továbbra is a pártot. Az EU-csatlakozással kapcsolatosan megjegyezte, a MIÉP tovább gyűjti az aláírásokat és népszavazást kezdeményez abban az ügyben, hogy a termőföld ne kerülhessen külföldiek kezébe. sz. c. sz. Csökken a katolikus papnak jelentkezők száma, így a Szeged-Csanádi egyházmegyében is gondot jelent a paphiány. Az egyházközségek több mint fele már most is plébános nélkül működik például a makói espereskerületben, megoldást világi templomigazgatók kinevezése jelentene. A múlt héten egyeztettek a szeged-csanádi katolikus egyházmegye espereskerületeinek vezetői Gyulay Endre megyés püspökkel az egyházi feladatok jövőjéről. A tanácskozáson felvetődött: az évtizedek óta jellemző paphiány már a közlej övőben is komoly gondot jelenthet az egyházi ellátásban. Idős lelkészek A kevés papi szemináriumba jelentkező fiatal mellett országosan is komoly problémát jelent, hogy a jelenleg aktív katolikus lelkészek zöme időskorú, hatvan év feletti, így nem nehéz kiszámítani: egy évtizeden belül is a mostaninál jóval kevesebb pap szolgál majd a szeged-csanádi egyházmegyében. De már most is rendkívül nehéz a helyzet, hiszen például a makói espereskerületben is több plébániahivatal áll üresen, mint amennyiben pap lakik és dolgozik. A hiányt eddig átszervezéssel oldották meg, ám a jövőben más megoldást kell keresni. Napi dilemmák - Jelenleg tizenhat egyházközség tartozik a makói espereskerülethez, ebből hét hivatal élén áll plébános, a többi kilenc plébánia úgynevezett fiba, azaz más plébániához rendelt egyházközség, így természetesen a papi feladatokat is az anyahivatal papja látja el tudtuk meg Katona Pál esperestől, a makói belvárosi plébánia vezetőjétől. - A hamarosan egyre súlyosbodó paphiányból fakadó problémákra természetesen számos megoldást lehetne találni, többen felvetették a papi közösségek gondolatát, azaz, hogy a jövőben három-négy plébániáról lássák el az espereskerületet, ám ennek megvalósítása számos akadályba ütközik. Eredményes megoldást jelentene azonban, ha az egyházmegye vezetése a komoly feladatra vállalkozó világi híveket bízná meg az egyes települések templomainak igazgatásával. Ezt a püspök is támogatja. A püspök véleménye Gyulay Endre lapunknak elmondta: már évek óta szószólója a pappá nem szentelt hívek pasztorális munkába való bevonásának. Az egyházi jog szerint családos férfiak akolitusként, azaz a misézésen és a gyóntatáson kívül szinte minden szertartás elvégzésére alkalmas világiként és diakónusokként, azaz szerpapokként vezethetnék a közeljövőben az egyes települések egyházközségeit. Az egyházmegye erre a szolgálatra vállalkozó családokat vár, és így elképzelhető, hogy hamarosan a plébániák többségét hívő családok vezetik. ILLYÉS SZABOLCS PLÉBÁNIÁK ÉS FILIÁKAMAKÓI ESPERESKERÜLETBEN A plébániáké lén pap áll, a filiák a plébánia alá tartoznak, így oda egyelőre nincs kinevezve saját vezető. Makó belvárosi plébánia filiája: Makó-Bogárzó. Makó újvárosi plébánia filiája: Maroslele. Földeáki plébánia filiája: Oföldeák. Apátfalvi plébánia filiái: Magyarcsanád, Királyhegyes. Csanádpalotai plébánia filiája: Nagylak. Kövegyi plébánia filiái: Csanádalberti, Ambrózfalva valamint Nagyér. A pitvarosi plébánia önálló.