Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-08 / 260. szám

PÉNTEK, 2002. NOVEMBER 8. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Téli dzsekik -20% A. adidas TÁPAI ANTAL SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA 6725 Szeged, Kálvária sgt. 86. pályaválasztási nyílt napot tart: 2002. november 11-én és 2003. január 13-án, 15 órai kezdettel RAMNINITF Vezető pénzügyi cég államilag támogatott lakáshitelek értékesítéséhez főállású és mellékállású munkatársakat keres. Önéletrajzot „Lakáshitel 020631797" jeligére . a Sajtóházba kérjük. ALAP/TVA 1902 Hagyomány és megbízhatóság már 100 éve Megjelent 2002/2003-as síajánlatainkat tartalmazó programfüzetünk. Óriási kedvezmények diákcsoportoknak. Zakopanéban 8 nap 7 éj apartmanban, teljes panzióval 27 800 Ft/lő Napfényre vágyik? Keresse irodánk egzotikus ajánlatait! Thaiföld, Sri Lanka, Maldív-szigetek, Mauritius, Seychell-szigetek, Kenya, Mexikó (Teneritfe 133 900 Ft/főtől, repülőgéppel) Körutazások, városlátogatások a világ minden részére. Belföldi szállásárakból 11% kedvezmény! 6720 Szeged, Oroszlán u. 3. Tel.: 62/471 177 Fax: 62/420 626 szeged@iroda.ibusz.hu www.ibusz.hu 06 80 302 302 információs vonal MTX416, 476. oldal Olasz Kőporcelán Centrum Az országban eddig öten vesztették életüket a hideg időjárás miatt. Mindannyian kihűltek. Ebben több esetben közrejátszott, hogy az áldozatok alkoholt fogyasztottak. A téli hidegben a legkiszolgáltatottabbak a hajléktalanok. - Télen ember nem maradhat kint az utcán. A szociális munkásaink, akik folyamatosan az utcákat járják, rendszeresen tájékoztatják a hajléktalanokat arról, hol juthatnak ételhez, hol éjszakázhatnak. Az erősen ittas embereket pedig szinte berángatAZ ÉLELMESEK A legélelmesebb hajléktalanok egy napja, mint megtudtam, a következőképpen néz ki: reggel fél hétkor reggeli a ferenceseknél. Mivel ezt helyben nem lehet elfogyasztani, az Acél utcai melegedőben eszi meg a reggelit, majd tévét néz és beszélget délig. Ekkor következik az ebéd. Némi séta után tovább lehet melegedj ni az Acél utcai otthonban, amit vacsora követ a ferenceseknél. Az éjszakát vagy a Bajai úton, vagy pedig a Moszkvai körúton lehet eltölteni. ják a krízisszállók, éjjeli menedékhelyek küszöbén, hiszen ők fagynak meg a leghamarabb - fogalmazott Szabó Katalin, az önkormányzat humán szolgáltató központ hajléktalanellátó hálózatánakvezetője. Szegeden, a Bajai úton 45 fős éjszakai menedékhely várja azokat, akiknek nincs fedél a fejük fölött. Ezért a szállásért nem kell fizetni, a melegedni és aludni vágyók érkezési sorrendben foglalhatják el a helyüket. Az Indóház téren átmeneti szálló működik, ezért havonta 9240 forintot kell fizetni. A magas térítési díj ellenére az intézmény egész évben százszázalékosan kihasznált. A városban negyedik éve létezik egy menedékhely jellegű krízisszálló a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatán nyert pénzből. Az intézmény ma délután 6 órakor nyitja meg kapuit a rászorulók előtt. A 60 személyes (40 férfi, 20 nő) szálló öt hónapon keresztül várja a hajléktalanokat, délután 6 órától. A fedél nélkül élők közül már tegnap sokan várták a menedékhely megnyitását. - A Bajai úti szálló nagyon messze van, a villamos se megy ki odáig. Sokat kell gyalogolni. A Moszkvai körútra megyünk - mesélte Forrni Zoltán, akit ebéd közben zavartunk meg az Acél utcai népkonyhán. A középkorú férfi két éve él az utcán. - A nagymamámnál laktam, de miután meghalt, a nagybátyám nem engedett be a lakásba - panaszolta. A férfi és barátai a téli hidegben leginkább a lépcsőházakban húzzák meg magukat; - Igaz, szinte mindegyik zárva van, de ha bejutunk, ott fűtenek. Mivel nem balhézunk, ezért nem zavarnak el tette hozzá, majd elbúcsúztunk, jó munkát kívánt, evett tovább. Az Acél utcában egyébként 150 adag ételt osztanak ki délben. Az intézmény emellett a hajléktalanok nappali melegedője is, hiszen reggel 7 és délelőtt 11, majd délután 3 és este hét között húzhatják meg itt magukat. Vannak olyan hajléktalanok is, akik nyolc-tíz éve az utcán élnek és semmilyen intézményi kötöttséget nem viselnek el. Ok mindenféle ellátástól idegenkednek. Ott jártunkkor, nem sokkal délután egy óra előtt már az ebéd és a húskonzerv is elfogyott. Egy köpcös férfi a vezetőasszonyt meglátva, hangosan méltatlankodott. - Tegyenek ki konzervet, ne csak kenyeret! - kérte emelt hangon, majd, hogy igényét nyomatékosítsa, azt asztalt csapkodta. - Laci, későn jöttél - mondta neki valaki, mire azonnal érkezett a válasz: - Kapd be! Laci később megbékélt. Talán ma több szerencsével jár. ARANY T. JÁNOS muv 'ÁQ7nA \J CUKRÁSZDA Kálvária tér 32. 443-884 06-30-239-7304 Egészségügyi, l testápolási termékek • forgalmazására l hasonló területen ; tapasztalatokkal, l kapcsolatokkal rendelkező l vállalkozókat keresünk. I Jelentkezés: ¡; (1) 350-6460 vagy ÍJ 06 (30) 948-5626 l Őszi bőség.. Ennivalóan édes... Szeged, Kálvária sgt 65-67. Tel/fax: 62/543-866 Szilveszterig minden hétvégén a megrendelt zsúrtorta helyett eggyel NAGYOBB méretet adunk. Már új helyen is! Kis Kálvária Cukrászda Károlyi u. 4. 426-175 Vasárnapi nyitva tartással! Szombaton vaddisznót is nyúznak Böllérnap Balástyán MUNKATÁRSUNKTÓL Böllérnapot tartanak e hét szombatján Balástyán a rendezvényház melletti téren. A tavalyi sikerre való tekintettel idén is láthatóak lesznek a reggel 7 órai megnyitót követően a különböző bontási és vágási módok: kopasztás, szalmás és fapörzsölés. A tavalyi programhoz képest újdonság, hogy birka, marha, disznó és strucc mellett vaddisznót is nyúznak a szakemberek. Szintén újdonság a délelőtt tíz órakor útjára induló böllérkommandó bemutatója. Aki megéhezik, az a frissen készülő bográcsos vaddisznó-, birka- és marhapörköltöt kóstolhatja meg, esetleg a nyárson sülő malacot. A struccvágás és az állat feldolgozásának bemutatása délelőtt 11 órakor kezdődik. Az őshonos magyar állatfajok kiállítása egész nap meglátogatható. A húsipari cégek kiállítása és vására reggel 8-tól délután 4-ig tart nyitva a rendezvényházban. A színpadon egész nap kvízműsorok és bohócok szórakoztatják a közönséget. Délután fél kettőtől az Aranypódiumon tehetséges fiatalok mutatkoznak be. Este hétkor a böllérbállal zárul a rendezvény. Négyszer fosztják a libát Az elmúlt napokban öten haltak meg a hideg miatt Ember az utcán nem maradhat a zimankóban Fő a derűlátás! Fotó: Gyenes Kálmán A Mártély melletti tanyán élő, lúdtartással foglalkozó Rácz Posztós Sándorék története arról szól: a pályázati pénz nagyon megkönnyítheti a gazdaság indulását. Négyszer fosztják tollától a toll- és húshasznosítású libát, mire vágóhídra kerül. Kinn vagyunk a dértől-harmattól csillogó határban. A távolban nyers-téglafalú, modern tanya és gazdasági épületek jelzik, hogy megfelelő helyen járunk: Rácz Posztós Sándorék otthona és családi gazdaságuk telephelye a cél. Az ezernyi (egészen pontosan: 2500) liba gágogása szintén arra utal: jó felé megyünk. Tollúk fehérlése nem utalhat erre csatakosak, nagy a sár, ezért a libák inkább szürkék, mint fehérek. Ez az utolsó órájuk a tanyán: április eleje óta, napos koruktól bérhizlalja őket a Rácz Posztós házaspár, most meg mindjárt jön a vele szerződéses kapcsolatban álló cég szállítója és viszi a ludakat a vágóhídra. Korábban azonban - lévén nemcsak hús-, de tollhasznosításúak is - többszörösen tollfosztották a libákat Rácz Posztósék. - Ott értékesítjük a tollat, ahol a legkedvezőbb árat kínálják érte - mondja Rácz Posztós Sándorné. Már szülei is libázással foglalkoztak, sőt máig azzal foglalkoznak. A szülők adták a korábban echte városi foglalkozást űző fiataloknak az ötletet: vágjanak bele a libázásba. Kilencvenhétben el is kezdték. - Tőkénk kevés volt, de folyamatosan figyelemmel kísértük, kísérjük a különféle pályázatokat, támogatásokat - halljuk Rácz Posztós Sándornétól. Az istállót például 80 százalékos térítést biztosító minisztériumi támogatással sikerül t fölépítenünk. Most épp egy Sapard-pályázatunk van folyamatban - teszi hozzá. S persze, saját pénzt is igényelt az indulás, nem is keveset; volt, hogy autóját is eladta a házaspár, amit csak lehet, „barkácsolással", a feleség édesapja segítségével oldottak rneg. A tanyát a telephellyel párhuzamosan építették föl - közben hol itt laktak, hol ott. A tanyához tartozó földterületen takarmányt termesztenek, de emellé még bőven kell vásárolni is eleséget. A libázás rengeteg munkát igényel; bár az etető, itató ma már automatizált a telepen, ez nem mindig volt így és amíg kicsik a libák, muszáj éjjel kétóránként fölkelni hozzájuk, páratartalmat, hőmér-. sékletet, egyebeket mérni. Az első „fosztás" nyolchetes korukban következik be - külön e célra alakult „tépőbrigádok" végzik; egy szakértő tépő száz libát is megfoszt tollától egy nap alatt -, aztán hathetente; azért épp hathetente, mert akkor amúgy is vedlik a lúd, nincs a tollában élet. Összesen négyszer tépik őket, majd jön egy tépetlen időszak, a vágóhídra szállításig. A tollat fölvásárlóknak adja el a libatartó, az pedig feldolgozóknak továbbítja. Toll és toll közt nagy a különbség, a legfinomabb a pehelytoll, ez kerül kabátba, párnába; ugyanakkor foszfortartalma miatt - a hadiipar is tollfölhasználó. Mostanában - mint halljuk a házaspártól - kevésbé éri meg a libázás, mint két éve. „Az a jó, ha egy mázsa takarmányár és egy kiló tollár egyensúlyba kerül. Most a takarmányár 200 forinttal több, mint a toll ára. Bízunk abban, hogy hosszú távon kiegyenlítődik minden." F.CS. Tudni kell élni a pályázatok biztosította lehetőségekkel - ezt mutatja, érzékelteti Rácz Posztós Sándorék példája is. Fotó: Tésik Attila SZEGED, KÁRÁSZ U. 2.