Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-05 / 257. szám

KEDD, 2002. NOVEMBER 5. • AKTUÁLIS« 3 Festékfoltok borítják a városkapu épületét, lepusztult a váróterem Szégyenfolt a nagyállomás Ha az utasok nincsenek is elragadtatva a váróteremtől, ez a macska remekül pihen a kopott széken. Sínfirka BÁTYI ZOLTÁN Egy éve sincs, hogy Szeged városában közlekedési konferenciát rendeztek. A MÁV akkori vezérigazgatója, Kukely Márton kolléganőm kérdésére - mégis, mit szól a szegedi nagyállomáson uralkodó állapotokhoz? - nemes egyszerűséggel annyit válaszolt: ó még soha nem látta ezt a pályaudvart, mert hogy autóval közlekedik. Nem kérkedett a sínvezér, nem is panaszkodott a kellő információk hiánya miatt, csupán egy tényt rögzített. Ám hozzátette: munkatársai természetesen pontosan tájékoztatták arról, hogy a szegedi pályaudvar felújításra szorul, s lesz is rá pénz, hamarosan. Kéretik messzemenő következtetéseket véletlenül sem levonni abból, hogy a magyar vasutak első embere meg sem nézte, mire kérik tőle a százmilliókat. Hát istenem, egy fontos beosztású vezető azért mégsem kukucskálhat be minden bakterházba, még ha eme „bakterház" Magyarország egyik legnagyobb városának, a Dél-Alföld régióközpontjának pályaudvara is. lómagam dehogyis bántom Kukely urat. Sokkal inkább irigylem, mert nem kellett szembesülnie azzal a látvánnyal, amit nekünk, szegedieknek, valamint mindazoknak, akik Csongrád megye székhelyére vonaton érkeznek, bizony meg kell nézniük. A hatvanas évek dizájnját idéző, viharvert asztalok a váróteremben, falak, amiket már csak a kosz, no meg a tömérdek falfirka tart össze, patináson rozsdásodó vasszerkezetek, kopott lépcsők adják a díszletet egy-egy Szegedről induló, vagy éppenséggel ide érkező utazáshoz. Mi, helybéliek meg szemlesütve terelgetjük ismerőseinket a kijárathoz. És ha időnk engedi, elmondjuk vagy hússzor, hogy lesz ám itt olyan rekonstrukció, meg miegymás, hogy talán még kacsalábat is tolnak az 1902-ben épült, valaha bizony nagyon is szépnek számító épület alá. A gond csupán kettő. Az egyik: eme látványos átépítés évek óta késik, s az Indóház tér ápolaüansága miatt évtizedek óta kesergők talán már el sem hiszik, hogy valaha is megcsodálhatják a megszépült pályaudvart. A másik hajunk pedig az, hogy az összefirkált falat nézve fel nem foghatjuk - tényleg egy nagyrekonstrukció kell itt a megújuláshoz, vagy elég lenne a gondos gazda gondossága is. Mondjuk olyan gazdáé, aki őrt állít a lépcsőházba, hadd ne gyakorlatozzon már az állomás falán minden önjelölt firkasuhanc, olyan gazdáé, aki, uram bocsá!, még le is festeti a falat. Már persze, ha kap pénzt efféle gigantikus munkálatokra. Vagy a kacsalábas átépítésig inkább őrizzük meg a Szeged pályaudvar hangulatát ? Ez is egy megoldás. Ám akkor kéretik legalább ebben az épületben szóba sem hozni olyan dolgokat, mint Európai Unió, csatlakozás, meg hogy felkészültünk. Mert a végén még a fejünkre zuhan a plafon. Januártól megnyílik az árampiac egyharmada Csak a nagyoknak lesz szabad a gazda A tervezés és az engedélyezés elhúzódása miatt csak jövőre kezdődhet a lepusztult szegedi nagyállomás felújítása. A lépcsőházat falfirkák borítják. A vonattal Szegedre érkező első pillantásra még szépnek is találhatja a megkopottságában is sajátos varázst árasztó, százéves állomásépületet. A sínek közt műkő virágtartók sorakoznak, a peronról nyíló posta előtt vasalt kerekű, fából készült kézikocsi áll. Közelebbről nézve már jobban látszik az idő nyoma. A tornácra emlékeztető, oszlopos tető faléceiről lepörgött a zöld festék, alatta foltokban üt át a nedvesség. Az első filctollas firka a lejárati lépcső fehér ajtaján üti meg a Szeged városkapuján belépni készülő vendég szemét, de a vastagon fölkent krikszkraksz semmiség ahhoz a látványhoz képest, ami két lépéssel beljebb tárul föl. „Zebu" és „Kera S.H." ezek az első, fekete föliratok a falat védő műanyag lambérián. Följebb, a piszkossárga vakolaton, ameddig a firkálók karja fölér, sűrű graffitidzsungel. Még a lépcsőfordulóban, tekintélyes magasságba fölcsavarozott hamburgerreklámra is jutott egy odavetett monogram (?) - alkotója ügyesen fölállt a vaskorlátra, így törhetett mindenki mást túlszárnyalva, művészi magaslatokra... Gyakran utazó szegediek (akik pedig már alaposan ismerik a járást a nagyállomáson) mondják, hogy száraz időben sem veszélytelen lelépkedni a száz év alatt csúszósra kopott lépcsőn - különösen, ha nem néznek a lábuk alá, hanem a firkákon szörnyülködnek. Mielőtt pedig Szeged vendége, aki a megérkezés pillanataiban szerzi első benyomásait a napfény városáról, kilépne az Indóház térre, még megtekintheti az „Üdvözöljük a (itt egy cég neve következik) Szeged városában!", ugyancsak fekete graffitivel elcsúfított táblát. A pénztárcsarnokból fölvezető kőlépcsők sem úszták meg a filctollal támadó vandálok rohamát. A könyöklők és korlátbábok Fotó: Karnok Csaba szinte sírnak a velük megesett gyalázattól. „A szabadtéri játékok idei szezonja előtt lefestettük a graffitiket, de a falak nagyon gyorsan ismét megteltek firkákkal" - tájékoztatta lapunkat Tóth Gyula, a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatóságának főépítésze. A nagyállomás fölújítása az eredeti elképzelések szerint idén nyáron kezdődött volna, de a tervezés és a tervek engedélyeztetése időigényesnek bizonyult, ezért várhatóan csak jövőre foghatnak neki a munkának. Addig pedig nem akarnak költeni a falak újrafestésére, hiszen a graffitisek minden bizonnyal ismét csak beterítenének minden szabad felületet. A falra írás vágya nem új keletű: ezt az épület homlokzatának tégláiba vésett dátumok is bizonyítják. A gyors szemle alapján legkorábbinak látszó beírás szerint „Klaus" 1944-ben, „A. T." pedig 1927-ben hagyott emléket maga után a nagyállomás falán. NY. P. A törvényi szabályozás szerint 2003. január l-jén megkezdődik, és néhány éven belül teljessé válik a villamosenergia-piac liberalizációja. Amennyiben jövőre az év elejétől megnyílik az árampiac, jelentős változások következnek be úgy az ügyfelek, mint a szolgáltatók életében. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) elképzelései szerint a piacnyitás mértéke az első lépcsőben 30-33 százalékos lesz. A döntés előzményei a tavalyi CX. törvényhez nyúlnak vissza. Ennek értelmében 2003. január l-jétől kezdődően minden olyan villamosenergiát felhasználó, akinek a fogyasztása - a döntését megelőző 12 hónap során egy fogyasztási helyen - meghaladja a 6,5 GWh-t, választási lehetőséget kap. Az új fogyasztóktól is hasonló értéket várnak, további feltételek teljesülésével együtt. A törvényből kiderül, hogy az árampiac megnyitása egyelőre csak a nagyfogyasztóknak, valamint a települési önkormányzatoknak szól, ezért mondják a szakemberek: egyelőre csak a villamosenergi a-piac egyharmadán lesz szabad a gazda. A választás mellett döntő fogyasztók a jelenlegi elképzelések szerint közüzemi szerződésüket 2003. június 30-áig bezárólag 60 napos felmondási határidő mellett mondhatják fel, azt követően a közüzemi és versenyszektor közötti váltáshoz a Versenytanács előírásai értelmében 6 hónapos felmondási határidő betartásával kell számolni. A versenypiacra történő kilépés előfeltétele, hogy a fogyasztó saját energiaszükségletének időbeli alakulását pontosan tervezni is tudja, így lehetősége nyílik arra, hogy a tényleges igényének megfelelő, se nem kevesebb, se nem több energiát vásárolhasson minden mérési időintervallumra. A liberalizáció természetesen azt is jelenti, hogy a mindenkori közüzemi árhoz képest várhatóan olcsóbban juthatnak hozzá a nagyfogyasztók - később pedig a kicsik is - a villamos energiához. Briglovics Gábor, a Démász Rt. kereskedelmi igazgatója azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a fogyasztóknak mérlegelniük kell a liberalizált energiapiacra való kilépésüket, mert, mint minden döntésnek, ennek is vannak kockázatai. A Démász segíti a hozzá forduló régi fogyasztóit a döntésben F. K. FOLUJITAS EGYMILLIÁRDÉRT A Szeged Állomás rekonstrukciója mintegy egymilliárd forintba kerül. A városi önkormányzat 100 millió forinttal támogatja a beruházást. A tavaly meghirdetett megbízásos, titkos tervpályázatot a szegedi HVT Építész Iroda Bt. nyerte. A Hajós Tibor vezette építész csoport ez év nyarán adta át a kiviteli terveket, amelyek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal követelményeinek is megfelelnek. A nagyállomás épületét ugyanis időközben ideiglenesen műemlékké nyilvánították. A tervek engedélyeztetése folyik. Vita a Bursa Hungarica körül Hiába segítik havi ösztöndíjjal a települési önkormányzatok az egyetemi hallgatókat, ha közben épp emiatt kapnak kevesebb szociális támogatást az egyetemen - hangzott el nemrég a megyei közgyűlésben. A két évvel ezelőtt bevezetett Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatról szólva Szirbik Imre szentesi polgármester elmondta: több szentesi hallgató is jelezte, hogy amiatt nem kapta meg a neki járó szociális támogatás egy részét, mert a Bursa Hungarica támogatottjai között is szerepelt. A megyei közgyűlés felhatalmazta elnökét: kezdeményezzen tárgyalást az egyetem rektorával, s vizsgálják meg, van-e lehetőség arra, hogy a helyzet megváltozzon. - A Szegedi Tudományegyetem tizenegy karának hallgatói önkormányzatai többnyire ugyanúgy járnak el, ami a Bursa Hungarica figyelembe vételét, s a szociális támogatások elosztását illeti - mondja Döbör András, a HÖK elnöke. A probléma legfőbb oka szerinte az, hogy a Bursa Hungarica ösztöndíj egy részét, amelyet elvileg az állam ad, azt a hallgatói önkormányzatoknak részben saját szociális támogatási keretük terhére kell kifizetniük. És ez a keret is szűkös, sok az igénylő, így kézenfekvő, s demokratikus megoldásnak tűnik, hogy ha nekik odaadják a Bursa Hungaricához járó kiegészítést, inkább másnak adnak szociális támogatást. Esztergályos Dóra, a Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke azt mondja, ha a hallgató ezer forintot kap a helyi és ugyanennyit a megyei önkormányzattól, a hallgatói önkormányzat ugyanennyivel egészíti ki az összeget. De mivel nem minden település lépett be a Bursa Hungaricát folyósító önkormányzatok körébe, a szociális támogatások elosztásakor az egyetemi hallgatói önkormányzat azt is figyelembe veszi, hogy ne kerüljenek hátrányba, akik olyan településen élnek, amely nem ad Bursa Hungaricát. A hallgatói önkormányzatok szerint a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszer legnagyobb hibája - és a probléma gyökere -, hogy a minisztérium nem tudott külön forrást biztosítani az állami - intézményi - rész fedezésére. Az állami rész fedezetéül a költségvetési törvényben szereplő hallgatói normatívát jelölték meg. Mivel az OM tudatában volt a felemás helyzetnek, a Bursa Hungaricát létrehozó miniszteri rendelet is megengedi, hogy a rendszeres szociális támogatás összegét a Bursánál beszámítsák. Ez év tavaszán a kormány kötelezettséget vállalt, hogy a 2003-as költségvetési évtől a Bursa Hungarica ösztöndíj állami részét külön költségvetési soron tervezik be, tehát az intézményeknek nem a szociális támogatás keretének terhére kell majd ezt kifizetniük. így a probléma 2003 januárjától megszűnhet. - Én azért emeltem szót, mert igazságtalannak tartom, hogy az a hallgató, aki eddig például tízezer forintos szociális támogatást kapott, Bursa nélkül, most Bursával együtt kap ugyanennyit - mondja Szirbik Imre. Hiába ad neki két-kétezret a megyei és a helyi önkormányzat, s ezret az állam, ha ennyivel kevesebb szociális támogatást kap. A szentesi polgármester bízik abban, hogy tényleg megszületik a megoldás, ha nem, a város kilép a Bursa Hungarica köréből. B.A. A péhztártóC vaCó távozás után 3 000 000 forintot nyerActt 6 fífíO QOfí ft iwikismtittoQkisrí ÖH hi Nyerjen októberi vagy novemberi vásárlással 3 000 000 forintos takarékbetétkönyvet, vagy egyet a 100 db 30 000 Ft értékű Coop vásárlási utalványból! Mindezért csak annyit kell tennie, hogy 2000 Ft felett vásárol a Coopban! Részletek mindenhol, ahol Coop, CODP