Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-26 / 275. szám

HÉTFŐ, 2002. NOVEMBER 25. • AKTUÁLIS« 5 Nem kell félteni nemzeti értékeinket Bátor népnek tartják a magyart Olaszország budapesti nagykövete gyakran jár Szegedre. Giovan Battista Verderame legutóbbi látogatása alkalmával interjút adott lapunknak, amelyben elmondta, hogy az olaszok harcos és bátor népnek tartják a magyart. - Milyen sztereotípiák élnek a magyarokról Olaszországban1 - A magyarokat harcos és bátor népnek tartják az olaszok, és rendkívül tisztelik a magyar népet történelme miatt. Honfitársaim szerint Magyarország sosem tűrte sokáig a politikai elnyomást, diktatúrát. - Miért éppen Magyarországon vállalt diplomáciai munkát ? - Tény, hogy mehettem volna más országba is, de én ragaszkodtam Magyarországhoz. Jóllehet megérkezésem előtt semmilyen személyes kapcsolat nem fűzött Magyarországhoz, sokat hallottam az ország kulturális örökségéről, és számomra társadalmi és politikai berendezkedés szempontjából is ez tűnt a legizgalmasabb államnak a térségben. Szegedet pedig azért látogatom sűrűbben, mint a többi vidéki nagyvárost, mert a fővároson kívül egyedül itt működik Olasz Kulturális Központ, s az egyetem és a város hagyományainak köszönhetően különösen pezsgő a kulturális élet. - Mi hiányzik otthonról a legjobban ? Az igazi olasz ízek vagy valami más 1 - Mivel az európai országokban is a globalizáció útjára léptek az európai éttermek, alig van olyan nemzeti étel, amihez ne lehetne hozzájutni. Ráadásul nekem szerencsém van, hiszen nápolyiként a halat szeretem a legjobban, és azt Magyarországon is remekül készítik el. -Mi a véleménye a globalizációról1 - Hiszem azt, hogy mindenkinek jobb lesz, ha végre a megosztott Európa helyébe egy egységes Európa lép, amelynek az együttműködés az alapja. Ez Magyarországra is érvényes, hiszen számos támogatási alap fog a rendelkezésére állni a csatlakozást követően. A belépés nem csupán Magyarország, de az Unió érdeke is. - Sokan attól tartanak, hogy a nemzeti kultúra beleolvad az európaiba és elveszíti különleges arculatát. - Olaszországban ez nem jelent problémát, ugyanis az említett lehetséges káros hatásokból egy sem érzékelhető. Biztos vagyok abban, hogy Magyarország csodálatos műemlékeivel és hagyományokban gazdag kultúrájával érdekes színfoltja lesz az Európai Uniónak. ASZÓDI ÉVA Giovan Battista Verderame: Magyarország hagyományokban gazdag színfoltja lesz az uniónak. Fotó: Gyenes Kálmán Természetvédelmi központ Mártélyon Az állam is támogatja azt a beruházást, amelynek eredményeképpen jövőre már környezetvédelmi előadásokat is tarthatnak a tiszai árterületen, Mártély közelében. - Azt reméljük a bázistól, hogy segít közelebb vinni a fiatalokat a természethez, és kimozdítja őket a négy fal közül - magyarázta Varga Ferenc, a vásárhelyi önkormányzat környezetvédelmi előadója. Éppen ezért olyan programokat szerveznek majd a hamarosan felépülő intézményben, amelyek bemutatják a mártélyi tájvédelmi körzet növény- és állatvilágának különlegességeit, és hangsúlyozzák a természet szeretetének és védelmének fontosságát. Emellett környezetvédelmi előadásokat és konferenciákat rendeznek majd, továbbá terveznek egy állandó kiállítást is. Az oktatóbázis mindenkihez szól majd, legyen az óvodás, diák, vagy éppen felnőtt - hangsúlyozta Varga Ferenc. Az ártéri környezet miatt oszlopokon álló, közel 400 négyzetméternyi alapterületű intézmény építése elől minden akadály elhárult: 12 millió forint vissza nem térítendő, valamint ugyanennyi visszatérítendő állami támogatást nyert a környezetvédelmi alap célirányzat pályázatán a vásárhelyi önkormányzat. Miután a beruházási összköltség fennmaradó részét a város önrészként magára vállalta, a finanszírozás problémája megoldódott. A közelmúltban kihirdetett, a bázis megépítésére vonatkozó közbeszerzési pályázatra két helyi, egy szegedi és egy pesti cég jelentkezett. Ezek közül a vásárhelyi székhelyű Építészmester Rt. nyerte el a munkát, amelynek befejezésére hozzávetőlegesen egy év áll rendelkezésre. A mártélyi oktatóbázis elkészülte így kézzelfogható közelségbe került. Remélhetőleg jövő ilyenkor már természetvédelmi előadásokat hallgathatnak az érdeklődők a mártélyi ártérben. SZ.A. I. Kutyák miatt maradt el a kora reggeli kocogás A lány fut, a papa dönt Az újszegedi kutyák törték ketté Szentgyörgyi Pál futókarrierjét. A szegedi gazdasági alpolgármester lánya, Katalin azonban fényes sikereket ért el közép- és hosszútávfutóként. Jeles ünnepek vagy komolyabb sportsérülések hozzák össze a szegedi Szentgyörgyi családot, így történt ez a napokban is. Szentgyörgyi Katahn közép- és hosszútávfutónak egy spanyol versenyen az utolsó kétszáz méteren pattant el az Achilles-ina. A műtét után a Nyíregyházi VSC versenyzője a Tisza-parti városban pihen. Katalin igazi csúcstartó. Nem elég, hogy ötszörös Európa-bajnok, 2000-ben elért eredménye egyedülálló. Ugyanis ő az egyetlen olyan versenyző, akinek sikerült mind juniorként, mind pedig felnőttként győznie. A 21 éves hölgy amúgy a család fekete báránya. Rajta kívül mindenki közgazdász vagy annak tanul. Kishúga most ötödéves a pécsi egyetemen. Katalin sok mindent kipróbált már a futás mellett, amire 12 évesen kötelezte el magát. Járt zeneiskolába,. ahol csellózni tanult, de néptáncolt és korongozott is. - Szüleim azt hitték, hogy a futás is olyan rövid hóbort lesz, mint a többi. De valahogy kitartottam mellette mondta. Katalin nagyon büszke volt édesapjára, amikor megtudta, A büszke apa és leánya. A szegedi gazdasági alpolgármester, Szentgyörgyi Pál, illetve a közép- és hosszútávfutó Katalin. Fotó: Miskolczi Róbert hogy kinevezték Szeged gazdasági alpolgármesterének. Persze ő egyáltalán nem kacsingat se a poütika, se a gazdaság felé. Úgy gondolja, mindenki maradjon a saját kaptafája mellett. Ő fut, a papa pedig irányítsa Szeged gazdasági életét. Szentgyörgyi Pál régebben rendszeres futott. Azért kelt fel hat órakor, hogy még a munka előtt lekocoghassa napi adagját. - Futókarrieremet az újszegedi kutyák törték ketté. Nagyon féltem tőlük, és mindig megijesztettek, amikor a ligetben futottam - mesélte nevetve. A kora reggeli kocogásokra két lányát is magával cipelte, akik ezt nagyon rosszul viselték. Katalin akkoriban irtózott a futástól, manapság azonban már persze teljesen más a helyzet. Az édesapa természetesen szurkol a lányának, bár az Európa-bajnok hölgy kicsit babonás, úgy érzi, azok a versenyei az eredményesebbek, ahol nincs ott a papa. K.T. Az uniós állatvédelmi szabályok és a magyar valóság Boldog sertésnek jó a húsa Szigorú európai uniós szabályok lépnek életbe Magyarországon - köztük a haszonállatok életére vonatkozóak is. A legfőbb vezérlő elv: az állatok komfortérzetének biztosítása. Ezeket például a vásárhelyi gazdák többsége nem ismeri, így nem is alkalmazza. Azoknak az épületeknek, berendezéseknek, tárgyaknak az anyaga, melyeket a sertéstartáshoz használnak, nem lehet ártalmas az állatok egészségére. A jószágokat tilos egész nap sötétben tartani, tartózkodási helyüket úgy kell kialakítani, hogy módjuk legyen nehézség nélkül felállni, lefeküdni és pihenni; az állatokat ütlegelni vagy éppen éheztetni egyáltalán nem szabad. A szabályozás még azt is megmondja, mekkora testtömeghez mekkora szabad területet kell biztosítani. Az állatok életkörülményei - papíron - sok esetben jobbak, mint a valóságban az azokat tartó gazdákéi. Míg az előbbieket nem szabad egészségtelen környezetben, mondjuk dobos ólban tartani, addig az emberek nagy részének - legalábbis Vásárhelyen — vizes a lakása. A helyi állattartók egy része már hallott valamit a fokozatosan bevezetendő szabályokról, de a valóságban nem szívesen változtatnának állataik jelenlegi életkörülményein. - Minek építsek új ólat a disznóknak - nézett végig három, igencsak kis helyen szorongó sertésén az egyik külvárosi utcában élő Mihály bácsi. - Már a nagyapám is itt tartotta a disznókat, én csak ki-kimeszelem időnként az ólat. Meg aztán mi sem élünk sokkal jobb körülmények közt, hiszen otthon is vizesedik a fal. A disznókat úgyis leadjuk, még akkor is, ha nem jön vissza a munka, amit beléjük tettünk. - Mindig is így tartották a tyúkokat, és bizony nem csak a szárnyukat, de még a karmukat is levágták - mondta az a neve elhallgatását kérő aszszony, aki kevéske nyugdíját egészíti ki baromfitenyésztéssel és tojáseladással. - Elkapirgálnak ezek itt a kis udvarban - mutatta a drótkerítés által övezett néhány négyzetmétert, ahol vagy tizenöt szárnyas szorongott. - Kapnak egy kis kukoricát, de nem sokat, mert az nagyon drága. De nem engedem ki soha őket, mert akkor elpusztítják a veteményeskertet. Vásárhelyen a gazdák egy része tökéletesen megelégszik a jelenlegi helyzettel: szűk helyen tartja állatait, nem egyszer félhomályban egész nap. Néhány esztendeje a Garai utcában egy asszonyt arra kellett köteleznie a városnak, hogy a patkányok elszaporodása miatt szállíttassa már el az udvarán felhalmozódott nagy mennyiségű trágyát. Az emberek többségére nem jellemző, hogy haszonállatainak életkörülményeire adna. Pedig még a tyúkok is meghálálják a törődés ezen formáját. - Baj, hogy az állattartók nem is ismerik a uniós követelményeket, pedig azokról ma már sok helyen, így az egyesületnél is tájékozódhatnának mondta lapunknak Huszár Lajos, a Vásárhelyi Gazdasági Egyesület elnöke. Szerinte probléma, hogy míg a tenyésztőknek az unióban előírt követelményeket teljesíteniük kell, addig a saját földolgozásra állatot nevelők olyan körülményeket biztosítanak jószágaiknak, amilyet akarnak. Huszár Lajos úgy tudja, az élelmiszer-alapanyagként nevelt állatokra nemcsak a vágóhídtól a fogyasztókig, hanem a termelőtől a vágóhídra kerülésig is előírás lesz az ISO-minősítés - éppen a fogyasztók védelme érdekében. - Minden állatnak hasznára válik, ha jó körülmények közt, stresszmentes környezetben él - tette hozzá az egyesület elnöke -, hiszen igaz az a német mondás, mely szerint: csak a boldog sertésnek jó a húsa. KOROM ANDRÁS A malacok is szeretik a jólétet és a szabadságot. Fotó: Karnak Csaba Uj verseskönyv, Vásárhelyen Üzenet címmel új verseskötete jelent meg a vásárhelyi Fehér Józsefnek a Bába és Társai Kiadónál, Hajdú Andrea grafikáival. A kötetet - melynek bemutatóját a Németh László Városi Könyvtárban tartották - Simái Mihály, József Attila-díjas költő lektorálta. „Fehér József üzen, és nem kinyilatkoztat" - olvasható a könyv előszavában. Valóban: a kötetbe foglalt versek írójától messze áll bármiféle „ex cathedra" kijelentés. Egy 1950-ben született költőnek már elég élettapasztalata gyűlhetett össze ahhoz, hogy megszívlelendő tanulságokat fogalmazzon meg, azonban, észlelhetően, úgy látja: legtöbbet az őt körülvevő természeti környezet szemgyönyörködtető momentumainak érzékeltetésével teheti az alkotó; kötetének egyik kulcsszava a „remény". „Ha költő vagy / ne lármázz, / megteszik majd / helyetted a / politikusok" - hívja fel a figyelmet a kötet címadó verse, s ez egybecseng a közkeletű megállapítással: ma, a demokráciában szemben a rendszerváltozás előtti időszakkal - a költőknek nem föladata társadalmi kérdésekben állást foglalni. Versei: a napi munkában megfáradt olvasót gyönyörködtető képek sorozata, mint egy relaxációs kazetta — írásban. Ez egy társadalmilag hasznos könyv. „Míg hallgatom, ahogy / a tücsök muzsikál, / várom, egyre várom, / hogy az ég-peremről / aláröppenjenek / s köpenyem szélére áttelepedjenek / mind-mind a csillagok" - olvassuk az Üzenetben. Fehér lózsef első önálló elbeszéléskötete Üvegcserepek címmel az Agroinform Kiadónál jelent meg, a Fogócska című, gyermekeknek írott verseskönyvének létrejötte pedig a Bába és Társai Kiadó nevéhez fűződik. F.CS.