Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-26 / 275. szám

HÉTFŐ, 2002. NOVEMBER 25. • AKTUÁLIS« 5 Nem kell félteni nemzeti értékeinket Bátor népnek tartják a magyart Olaszország budapesti nagykö­vete gyakran jár Szegedre. Giovan Battista Verderame leg­utóbbi látogatása alkalmával in­terjút adott lapunknak, amely­ben elmondta, hogy az olaszok harcos és bátor népnek tartják a magyart. - Milyen sztereotípiák élnek a magyarokról Olaszország­ban1 - A magyarokat harcos és bátor népnek tartják az olaszok, és rendkívül tisztelik a magyar né­pet történelme miatt. Honfitár­saim szerint Magyarország so­sem tűrte sokáig a politikai el­nyomást, diktatúrát. - Miért éppen Magyarorszá­gon vállalt diplomáciai mun­kát ? - Tény, hogy mehettem volna más országba is, de én ragasz­kodtam Magyarországhoz. Jól­lehet megérkezésem előtt sem­milyen személyes kapcsolat nem fűzött Magyarországhoz, sokat hallottam az ország kul­turális örökségéről, és szá­momra társadalmi és politikai berendezkedés szempontjából is ez tűnt a legizgalmasabb ál­lamnak a térségben. Szegedet pedig azért látogatom sűrűb­ben, mint a többi vidéki nagy­várost, mert a fővároson kívül egyedül itt működik Olasz Kul­turális Központ, s az egyetem és a város hagyományainak kö­szönhetően különösen pezsgő a kulturális élet. - Mi hiányzik otthonról a leg­jobban ? Az igazi olasz ízek vagy valami más 1 - Mivel az európai országok­ban is a globalizáció útjára léptek az európai éttermek, alig van olyan nemzeti étel, amihez ne le­hetne hozzájutni. Ráadásul ne­kem szerencsém van, hiszen ná­polyiként a halat szeretem a leg­jobban, és azt Magyarországon is remekül készítik el. -Mi a véleménye a globalizá­cióról1 - Hiszem azt, hogy mindenki­nek jobb lesz, ha végre a megosz­tott Európa helyébe egy egységes Európa lép, amelynek az együtt­működés az alapja. Ez Magyaror­szágra is érvényes, hiszen számos támogatási alap fog a rendelkezé­sére állni a csatlakozást követően. A belépés nem csupán Magyaror­szág, de az Unió érdeke is. - Sokan attól tartanak, hogy a nemzeti kultúra beleolvad az európaiba és elveszíti különle­ges arculatát. - Olaszországban ez nem je­lent problémát, ugyanis az emlí­tett lehetséges káros hatásokból egy sem érzékelhető. Biztos va­gyok abban, hogy Magyarország csodálatos műemlékeivel és ha­gyományokban gazdag kultúrá­jával érdekes színfoltja lesz az Európai Uniónak. ASZÓDI ÉVA Giovan Battista Verderame: Magyarország hagyományokban gaz­dag színfoltja lesz az uniónak. Fotó: Gyenes Kálmán Természetvédelmi központ Mártélyon Az állam is támogatja azt a be­ruházást, amelynek eredménye­képpen jövőre már környezet­védelmi előadásokat is tarthat­nak a tiszai árterületen, Már­tély közelében. - Azt reméljük a bázistól, hogy segít közelebb vinni a fiatalokat a természethez, és kimozdítja őket a négy fal közül - magyarázta Varga Ferenc, a vásárhelyi önkor­mányzat környezetvédelmi elő­adója. Éppen ezért olyan progra­mokat szerveznek majd a hama­rosan felépülő intézményben, amelyek bemutatják a mártélyi tájvédelmi körzet növény- és ál­latvilágának különlegességeit, és hangsúlyozzák a természet sze­retetének és védelmének fontos­ságát. Emellett környezetvédel­mi előadásokat és konferenciá­kat rendeznek majd, továbbá ter­veznek egy állandó kiállítást is. ­Az oktatóbázis mindenkihez szól majd, legyen az óvodás, di­ák, vagy éppen felnőtt - hangsú­lyozta Varga Ferenc. Az ártéri környezet miatt osz­lopokon álló, közel 400 négyzet­méternyi alapterületű intéz­mény építése elől minden aka­dály elhárult: 12 millió forint vissza nem térítendő, valamint ugyanennyi visszatérítendő álla­mi támogatást nyert a környe­zetvédelmi alap célirányzat pá­lyázatán a vásárhelyi önkor­mányzat. Miután a beruházási összköltség fennmaradó részét a város önrészként magára vállal­ta, a finanszírozás problémája megoldódott. A közelmúltban kihirdetett, a bázis megépítésére vonatkozó közbeszerzési pályázatra két he­lyi, egy szegedi és egy pesti cég je­lentkezett. Ezek közül a vásárhe­lyi székhelyű Építészmester Rt. nyerte el a munkát, amelynek befejezésére hozzávetőlegesen egy év áll rendelkezésre. A már­télyi oktatóbázis elkészülte így kézzelfogható közelségbe került. Remélhetőleg jövő ilyenkor már természetvédelmi előadásokat hallgathatnak az érdeklődők a mártélyi ártérben. SZ.A. I. Kutyák miatt maradt el a kora reggeli kocogás A lány fut, a papa dönt Az újszegedi kutyák törték ketté Szentgyörgyi Pál futókarrierjét. A szegedi gazdasági alpolgár­mester lánya, Katalin azonban fényes sikereket ért el közép- és hosszútávfutóként. Jeles ünnepek vagy komolyabb sportsérülések hozzák össze a szegedi Szentgyörgyi családot, így történt ez a napokban is. Szentgyörgyi Katahn közép- és hosszútávfutónak egy spanyol versenyen az utolsó kétszáz mé­teren pattant el az Achilles-ina. A műtét után a Nyíregyházi VSC versenyzője a Tisza-parti város­ban pihen. Katalin igazi csúcstartó. Nem elég, hogy ötszörös Európa-baj­nok, 2000-ben elért eredménye egyedülálló. Ugyanis ő az egyet­len olyan versenyző, akinek sike­rült mind juniorként, mind pe­dig felnőttként győznie. A 21 éves hölgy amúgy a család fekete báránya. Rajta kívül min­denki közgazdász vagy annak ta­nul. Kishúga most ötödéves a pé­csi egyetemen. Katalin sok min­dent kipróbált már a futás mel­lett, amire 12 évesen kötelezte el magát. Járt zeneiskolába,. ahol csellózni tanult, de néptáncolt és korongozott is. - Szüleim azt hit­ték, hogy a futás is olyan rövid hóbort lesz, mint a többi. De va­lahogy kitartottam mellette ­mondta. Katalin nagyon büszke volt édesapjára, amikor megtudta, A büszke apa és leánya. A szegedi gazdasági alpolgármester, Szentgyörgyi Pál, illetve a közép- és hosszútávfutó Katalin. Fotó: Miskolczi Róbert hogy kinevezték Szeged gazdasá­gi alpolgármesterének. Persze ő egyáltalán nem kacsingat se a poütika, se a gazdaság felé. Úgy gondolja, mindenki maradjon a saját kaptafája mellett. Ő fut, a papa pedig irányítsa Szeged gaz­dasági életét. Szentgyörgyi Pál régebben rendszeres futott. Azért kelt fel hat órakor, hogy még a munka előtt lekocoghassa napi adagját. - Futókarrieremet az újszegedi kutyák törték ketté. Nagyon fél­tem tőlük, és mindig megijesz­tettek, amikor a ligetben futot­tam - mesélte nevetve. A kora reggeli kocogásokra két lányát is magával cipelte, akik ezt nagyon rosszul viselték. Ka­talin akkoriban irtózott a futás­tól, manapság azonban már per­sze teljesen más a helyzet. Az édesapa természetesen szurkol a lányának, bár az Euró­pa-bajnok hölgy kicsit babonás, úgy érzi, azok a versenyei az eredményesebbek, ahol nincs ott a papa. K.T. Az uniós állatvédelmi szabályok és a magyar valóság Boldog sertésnek jó a húsa Szigorú európai uniós szabályok lépnek életbe Magyarországon - köztük a haszonállatok életére vonatkozóak is. A legfőbb vezérlő elv: az állatok komfortérzetének biztosítása. Ezeket például a vásárhelyi gazdák többsége nem ismeri, így nem is alkalmazza. Azoknak az épületeknek, berendezéseknek, tárgyak­nak az anyaga, melyeket a sertéstartáshoz használ­nak, nem lehet ártalmas az állatok egészségére. A jó­szágokat tilos egész nap sötétben tartani, tartózko­dási helyüket úgy kell kialakítani, hogy módjuk le­gyen nehézség nélkül felállni, lefeküdni és pihenni; az állatokat ütlegelni vagy éppen éheztetni egyálta­lán nem szabad. A szabályozás még azt is megmond­ja, mekkora testtömeghez mekkora szabad területet kell biztosítani. Az állatok életkörülményei - papí­ron - sok esetben jobbak, mint a valóságban az azo­kat tartó gazdákéi. Míg az előbbieket nem szabad egészségtelen környezetben, mondjuk dobos ólban tartani, addig az emberek nagy részének - legalábbis Vásárhelyen — vizes a lakása. A helyi állattartók egy része már hallott valamit a fokozatosan bevezetendő szabályokról, de a való­ságban nem szívesen változtatnának állataik jelen­legi életkörülményein. - Minek építsek új ólat a disznóknak - nézett végig három, igencsak kis helyen szorongó sertésén az egyik külvárosi utcában élő Mihály bácsi. - Már a nagyapám is itt tartotta a disznókat, én csak ki-kime­szelem időnként az ólat. Meg aztán mi sem élünk sokkal jobb körülmények közt, hiszen otthon is vize­sedik a fal. A disznókat úgyis leadjuk, még akkor is, ha nem jön vissza a munka, amit beléjük tettünk. - Mindig is így tartották a tyúkokat, és bizony nem csak a szárnyukat, de még a karmukat is le­vágták - mondta az a neve elhallgatását kérő asz­szony, aki kevéske nyugdíját egészíti ki baromfite­nyésztéssel és tojáseladással. - Elkapirgálnak ezek itt a kis udvarban - mutatta a drótkerítés által öve­zett néhány négyzetmétert, ahol vagy tizenöt szár­nyas szorongott. - Kapnak egy kis kukoricát, de nem sokat, mert az nagyon drága. De nem enge­dem ki soha őket, mert akkor elpusztítják a vete­ményeskertet. Vásárhelyen a gazdák egy része tökéletesen meg­elégszik a jelenlegi helyzettel: szűk helyen tartja ál­latait, nem egyszer félhomályban egész nap. Né­hány esztendeje a Garai utcában egy asszonyt arra kellett köteleznie a városnak, hogy a patkányok el­szaporodása miatt szállíttassa már el az udvarán felhalmozódott nagy mennyiségű trágyát. Az em­berek többségére nem jellemző, hogy haszonálla­tainak életkörülményeire adna. Pedig még a tyúkok is meghálálják a törődés ezen formáját. - Baj, hogy az állattartók nem is ismerik a uniós követelményeket, pedig azokról ma már sok he­lyen, így az egyesületnél is tájékozódhatnának ­mondta lapunknak Huszár Lajos, a Vásárhelyi Gazdasági Egyesület elnöke. Szerinte probléma, hogy míg a tenyésztőknek az unióban előírt köve­telményeket teljesíteniük kell, addig a saját földol­gozásra állatot nevelők olyan körülményeket bizto­sítanak jószágaiknak, amilyet akarnak. Huszár Lajos úgy tudja, az élelmiszer-alapanyag­ként nevelt állatokra nemcsak a vágóhídtól a fo­gyasztókig, hanem a termelőtől a vágóhídra kerülé­sig is előírás lesz az ISO-minősítés - éppen a fo­gyasztók védelme érdekében. - Minden állatnak hasznára válik, ha jó körülmé­nyek közt, stresszmentes környezetben él - tette hoz­zá az egyesület elnöke -, hiszen igaz az a német mon­dás, mely szerint: csak a boldog sertésnek jó a húsa. KOROM ANDRÁS A malacok is szeretik a jólétet és a szabadságot. Fotó: Karnak Csaba Uj verseskönyv, Vásárhelyen Üzenet címmel új verseskötete jelent meg a vásárhelyi Fehér Józsefnek a Bába és Társai Ki­adónál, Hajdú Andrea grafikái­val. A kötetet - melynek bemutató­ját a Németh László Városi Könyvtárban tartották - Simái Mihály, József Attila-díjas költő lektorálta. „Fehér József üzen, és nem kinyilatkoztat" - olvas­ható a könyv előszavában. Va­lóban: a kötetbe foglalt versek írójától messze áll bármiféle „ex cathedra" kijelentés. Egy 1950-ben született költőnek már elég élettapasztalata gyűl­hetett össze ahhoz, hogy meg­szívlelendő tanulságokat fogal­mazzon meg, azonban, észlel­hetően, úgy látja: legtöbbet az őt körülvevő természeti kör­nyezet szemgyönyörködtető momentumainak érzékelteté­sével teheti az alkotó; köteté­nek egyik kulcsszava a „re­mény". „Ha költő vagy / ne lármázz, / megteszik majd / helyetted a / politikusok" - hívja fel a figyel­met a kötet címadó verse, s ez egybecseng a közkeletű megálla­pítással: ma, a demokráciában ­szemben a rendszerváltozás előt­ti időszakkal - a költőknek nem föladata társadalmi kérdésekben állást foglalni. Versei: a napi munkában megfáradt olvasót gyönyörködtető képek sorozata, mint egy relaxációs kazetta — írásban. Ez egy társadalmilag hasznos könyv. „Míg hallgatom, ahogy / a tücsök muzsikál, / vá­rom, egyre várom, / hogy az ég-peremről / aláröppenjenek / s köpenyem szélére áttelepedjenek / mind-mind a csillagok" - olvas­suk az Üzenetben. Fehér lózsef első önálló elbe­széléskötete Üvegcserepek cím­mel az Agroinform Kiadónál je­lent meg, a Fogócska című, gyermekeknek írott verses­könyvének létrejötte pedig a Bá­ba és Társai Kiadó nevéhez fű­ződik. F.CS.

Next

/
Thumbnails
Contents