Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-25 / 274. szám

Érdeklődni: 20/9583-781 telefonszámon lehet. LAKÁSTEXTIL-AKCIÓ A FIX-PONTBAN! Pamut és pamut-műszál ágyneműk 1390 Ft Krepp ágyneműk 1690 Ft Flanel ágyneműk 1790 Ft Szatén ágyneműk egyszínű és mintás 2000 Ft Frottírlepedő több méretben 800 Ft-tól Pamutlepedő több színben 630 Ft-tól Toll kispárna 550 Ft • toll nagypárna 1300 Ft • tollpaplan 4100 Ft Cím: 6723 Szeged, Dorozsmai út 14. 1 Nyitva tartás: H.-P: 9-17. Szo. 9-12 Brit tulajdonú Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító Rt. P^l felvételt hirdet MÉBIT TANÁCSADÓI munkakörbe. CCNU UGVUWAT Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes városokból, valamint vonzáskörzetükből MAGAS EGZISZTENCIA. KIEMELT JÖVEDELEM ÉS KÉPZÉS. A hat hónapos átképzés Időszakára havi rendszeres jövedelmet biztosítunk. , Jelentkezés: 2002. november 27., du. 16-ig az irodavezetőnél, az alábbi telefonszámon: 62/551 -470. < hogy másokat is megkárosított, ezért várják a károsultak jelentkezését. Rendőrök kerestetnek A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola érettségire épülő, kétéves, nappali tagozatos keresztévfolyamos képzést indít jövő februártól. Az iskola elvégzése után a Készenléti Rendőrségen vagy a Budapesti Rendőr-főkapitányságon tiszthelyettesként lehet majd elhelyezkedni. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon, illetve a rendészeti szakközépiskolában (Szeged, Bajai út 14.) kaphatnak. A jelentkezési határidő: 2002. december 6. A HANSA-KONTAKT ÉLELMISZER-VEGYI ÁRU NAGYKERESKEDELMI CÉG AZONNALI BELÉPÉSSEL KERES ÜZLETKÖTŐT • TÚRAAUTÓS ÉRTÉKESÍTÉSI MUNKÁRA (Van Sales) Feltételek: • jogosítvány • vállalkozói igazolvány • értékesítési gyakorlat • nagy munkabírás • kreatív személyiség A jelentkezők önéletrajzaikat a 62/558-323-as faxszámra, vagy levélben a 6724 Szeged, Huszár u. 1. címre adhatják le 2002. november 28-ig. Jelige: „Túraautó" A hat, közös évtized alatt egyszer voltak nyaralni Gyémántlakodalmat ültek Fodoréknál Gyermekeik, unokáik és dédunokáik köszöntötték fel szombati gyémántlakodalmukon Fodor Gézát és feleségét, Tóth Ilonát. A mórahalmi pár hatvan éve mondta ki a boldogító igent. - A dolog hozott össze minket! - mesélte a 80 esztendős Fodor Géza gyémántlakodalmukon. A bácsi az 1930-as évek végén a mórahalmi tanyavilágba járt kapálni. Egyszer azon a földön kellett dolgoznia, ami szomszédos volt Tóth Ilona szüleinek házával. A legénynek hamar megtetszett a kislány és udvarolni kezdett Ilonának. Az első találkozásuk után három évvel, pontosabban 1942. november 11-én már a mórahalmi templomban fogadtak egymásnak örök hűséget. Mi másból is élhettek volna, mint a földből. Tizenöt holdon többnyire szőlővel foglalkoztak, amit a piacra vittek, de azért jutott belőle a hordókba is. Mind a mai napig azon a tanyán élnek, ahol egykoron megismerkedtek és mostanáig szántottak, vetettek és arattak. - Akkor még nem ilyen világ volt, mint most. Keményen meg kellett dolgozni a kenyérért, hisz semmi sem pottyant az ölünkbe - mondta a néni. K.T. SZEGEDEN, AZ ÚJ VÁSÁR TERÜLETÉN 2000 m2, ipari, termelési, raktározási célra alkalmas, fűtött, magas raktár BÉRBE ADÓ! Mintha itt lett volna a Géza - mondta az egyik vendég szombaton este a szegedi Pinceszínházban. Zsúfolásig megtelt a belvárosi pince, amely a kabaré francia őshelyszínének nevéről Chat Noirnak keresztelte el humoros hetét. A Pinceszínház kabaré* és humorfesztiváljának szombati estjét Boncz Géza emlékének szentelték a szervezők, az alternatív színház fiatal színész-mindenese, Kancsár József magára vállalt mindent, ahogyan ez egy mindeneshez illik, összeszedte az anyagot, megpróbálta megszerkeszteni, hívott vendégeket, felkérte a fellépőket, plusz ő volt a moderátor. Nem is ismerte Boncz Gézát. Életében. Ha úgy vesszük, pirulhatnánk, megint, mindannyian, akik ismertük, mégsem nekünk jutott eszünkbe... - Minden úgy van, mint amikor még élt a Géza; valahogyan olyan érzésem van, mintha most is itt lenne - mondta egy vendég a szünetben, és tényleg, voltak pillanatok az esten, hogy azt várta az ember, egyszer csak megjelenik a számára túl alacsony boltívek alatt, mondjuk egy hajlekötőben, meghajol, mert különben beverné a fejét, a közönség meg eszement röhögésbe kezd, Géza némán és félszegen meglóbálja a kezét, üdvözli a sok ismerős arcot, azok boldogan nevetnek... Még mindig segít élni nekünk. Nevettetéssel hessenti el homályos lelkiismeret-furdalásunkat: hogyan van az, hogy csak mostanában kezdjük tudni, mekkora nagy - ember volt. Nem úgy, mint Farkasházy konferanszának poénjában, miszerint Boncz 192 centi, hanem - igaziból. Mindenféle jelzőket lehetne halmozni - meg az ellenkezőjüket; csak egy biztos, hogy szikrázóan tehetséges volt. Pár hónappal a halála előtt jelent meg a könyve, Az őrület határa. Az ebben összegyűjtött írásokból adtak elő a szombati emlékesten a színészek, köztük kedvenc unokaöccse, Boncz Adám, s beszéltek róla a családtagok, a fia, Boncz Dániel, a testvére dr. Boncz István, majd a barátok közül Kelemen István és Farkasházy Tivadar. Kifejezetten családias hangulat támadt a pincében, ahol, úgy tetszett, összegyűltek mindazok, akik a hatvanas-hetvenes években voltak itt fiatalok, ezért alig bírnak most magukkal, ú§y röhögnek az ezerszer hallott szövegeken, hogy „Éljen a megbonthatatlan konzerv!", hogy „Télen-nyáron jövet-menet veled vagyok szakszervezet", és hogy „Moszkva; sztálingózik a hó, a kocsmából halk muzsikok szűrődnek ki, a tükrön fekszik hason Mása"... Képzeletünkben Boncz Géza hallgatag megértéssel nézett végig rajtunk, de amint a búcsúmeghajlás után még egyszer fölpillantott, mintha egy ironikus kis mosoly megjelent volna a szája sarkában. Mi meg, mint afféle rántotthús-alakú Magyarország polgárai - elengedtük. S. E. 4 • A K T U Pinceszínház-produkció Boncz a Chat Noirban A legendás humorista bátyja, dr. Boncz István (jobbról) és az est házigazdája, Kancsár József a pincében tartott esten. Fotó: Karnok Csaba Filmdíjak A szegedi Juhász Gyula Művelődési Központban rendezett IV. Csongrád Megyei Filmszemlén tizenhat filmkészítő huszonnyolc alkotása közül választotta ki a zsűri a legjobbakat. A művész-, humoros, úti-, dokumentum- és természetfilm kategóriákban nevezett filmekről Madurkáné Marton Erzsébet, a művelődési ház igazgatója, Pavlovits Miklós, a Ibiin TV főszerkesztője és Nagy Károly festőművész mondott véleményt. A zsűri döntése szerint Hencz Alajos első, Szatmári Csaba második, Ratkai János harmadik helyezést ért el. Különdíjat a Szabó Katalin, Révész Zsolt alkotópáros és Misku Norbert kapott. Az operatőri díjat Kukli Györgynek ítélték oda, közönségdíjas: Gera Zsolt. ALIS« HÉTFŐ, 2002. NOVEMBER 25. A gazdaasszonymisétől a forralt borig Hatvan éve él boldog házasságban Fodor Géza és Tóth Ilona. Háttérben az esküvői fotójuk. Fotó: Gyenes Kálmán Sátorváros született a szőregi búcsún Károsultak jelentkezését várják a rendőrök Ferenc, a cégalapító Alkalmi tolvajt fogtak el a közelmúltban a Szegedi Rendőrkapitányság belvárosi rendőrőrsének munkatársai. A férfi azonban nem csak Szegeden lopott. A 32 éves N. Ferenc Zsolt (képünkön) több szegedi és budapesti ügyvédi irodát keresett fel azzal a szándékkal, hogy céget szeretne alapítani. Amíg az ügyvédek a papírok előkészítésével foglalkoztak, a férfi az irodákból bankkártyákat, okiratokat, készpénzt, valamint személyes iratokat tulajdonított el, mintegy 300 ezer forint értékben. A rendőrség húsz bűncselekményt rábizonyított, feltételezik, Az új templom 1816-os felszentelése óta tartanak Katalin-napi búcsút Szőregen. Szombaton kiállítás nyílt, cserkészek találkoztak és bált rendeztek, vasárnap pedig az ünnepi szentmise után búcsúfiát válogathattak a szőregiek. A szőregi új templomnak alexandriai Szent Katalin a védőszentje. A korábbi leégett faépület helyén felépült és 1816-ban felszentelt templom búcsúját mindig az advent előtti utolsó vasárnap rendezik meg. A szőregiek a hét végén ismét védőszentjúkre emlékeztek, valamint cserkésztalálkozót és bált rendeztek. Az utóbbi években a rossz, hideg idő miatt elmaradt és végül teljesen meg is szűnt a körmenet. A tegnap 9 órás ünnepi szentmise után a szőregiek nem siettek haza, hanem a több tucat sátor között nézelődtek, vásárolgattak. A gyerekeket legjobban az óriási, felfújható csúszda érdekelte. Míg az apróságok cipőt levetve játszottak a hatalmas építményen, a papák megihattak egy-két pohárka forralt bor. Egyikük meg is jegyezte, csak a hidegre való tekintettel vesz magához néhányat a forró italból. A sátorsor közepe táján műanyag halacskák vártak arra, hogy a gyerekek kifogják őket. Medencéjükben nem volt víz, de ez nem zavart senkit. Az egyik apuka tréfásan biztatta is fiát, hogy legalább akkora harcsát emeljen ki a pecabotjával, mint amekkorát ő hozott haza a minap. A ponyvák alatt a már szokásos búcsúfiák lapultak. Rengeteg játék, édesség, kazetta, festmény és dísztárgy közül válogathattak az érdeklődők. A cukorka-, csoki-, mézeskalácshalmok előtt volt a legnagyobb nyüzsgés. Nemcsak a legkisebbek húzták ide szüleiket egy-egy nyalókáért vagy törökmézért, de a felnőttek is szívesen vették és ették az édességet. Egy idős néni pedig igencsak megörült, amikor megpillantotta az egyik tálcán a medvetalpat. - Utoljára kislány koromban ettem ilyent! Most is kérnék belőle tíz dekát - mondta az árusnak. Búcsúkor jönnek látogatóba a rokonok és az ismerősök is. A háziasszonyok ilyenkor ki se látszanak a munkából, sütnek, főznek és takarítnak. Ezért Kókai Pál plébános kitalálta az úgynevezett gazdaasszonymisét. - A hölgyek arra panaszkodtak, hogy vasárnaponként nem érnek rá templomba jönni a rengeteg dolog miatt. Ezért szombaton délután tartunk nekik misét - mesélte. A plébános végül még hozzáfűzte, hogy sajnos, a mai fiatalok többségének a búcsú egyet jelent a sátrak közti nézelődéssel. Pedig aki nem vesz részt a vasárnapi misén, annak nincs is búcsúja. Után pedig nyugodtan lehet vásárolgatni, felülni a kisvasúira vagy sörözgetni. K.T. Igazi kavalkád volt a faluban. Fotó: Miskolczi Róbert