Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-23 / 273. szám

Szombat, 2002. november 23. SZIESZTA II. KOCSIS GYÖRGY FELÉPÜLT ÉS ÚJRA KOMÉDIÁZIK Kudelka, árnyékában MUNKATÁRSUNKTÓL A tűzhányók nélkülözhetetlen elemei bolygónknak: hegyeket emelnek és alakítják környezetünket. Kitöréseik biztosítják a légkörben a létfontosságú gázok és ásványi anyagok egyensúlyát. Nélkülük nem létezhetne élet a Földön. Ha nem lobognának ekkora tüzek a Föld gyomrában, planétánk hideg és élettelen lenne. A közelmúlt híradásaiban gyakran találkozhattunk a vulkánkitörések következményeit és áldozatait bemutató megrázó képsorokkal, amelyek azt sugallják, növekedett a kitörések száma és intenzitása. De vajon ez tény, vagy csak látszat? A Telin Televízióban vasárnap 19 órakor kezdődő Negyedik Dimenzió stúdióvendégeként dr. Pál Molnár Elemér geológus, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének adjunktusa számol be a vulkanológia legújabb kutatási eredményeiről. Még egy Kocsis György és Kalocsai Zsuzsa a Marica grófnő főpróbáján. Fotó: Schmidt Andrea Egy nő a mai korban, mai problémákkal és konfliktusokkal. Egy szétesett személyiség és egy szétesőben lévő házasság. Még egy nő címmel jelent meg a forgatókönyvíróként és rendezőként ismert Pataki Éva első regénye, amelyből a gyenm jO iw Tír 1 gébbik nem mai képviselői közül sokan magukra ismerhetnek. A regény főhőse az újságíróként dolgozó, harmincas éveiben járó Annamari, akinek lába alól kicsúszott a talaj. Elvált gyermekei apjától, nincs rendes munkahelye, bár sokat dolgozik, de soha nem rendes munkaidőben. Annamarinak nem volt része biztos menedéket nyújtó párkapcsolatokban, két válás után rossz házasságban él a szarkasztikusan csak hármas számúként emlegetett férjével. Azonban még mindig bízik abban, hogy sikerülhet normális családi életet teremtenie. Az író egyszerre áll a történet középpontjában, s szemléli a főhőst kívülállóként, önironikus stílusban. H.SZ. (Pataki Éva: Még egy nő, Athenaeum 2000 Kiadó, Bp. 2002, 336 oldal, 1790forint.) Kocsis György fergeteges humorral adta a Szentivánéji álom Tisbéjét tavaly, ám közbejött egy műtét, ami hosszú hónapokra leparancsolta a színpadról. Most egy ziccerszerepet kapott: Kudelkát, az inasok gyöngyét alakítja a Marica grófnőben. Makón született, a szegedi Radnótiban érettségizett Kocsis György, aki a Gyalog galoppban vendégként aratott sikere után két évvel ezelőtt szerződött a Szegedi Nemzeti Színházhoz. Emlékezetes büdös Banya volt az Indul a bakterházban, kocsmáros a Portugálban, Ardonjak földbirtokos a Galóczában. Majd megszakadt a nevetéstől a közönség, amikor Tisbét adta az Alföldi Róbert rendezte Szentivánéji álomban. Azután hónapokra eltűnt a színpadról. - Januárban nem éreztem jól magam, ezért elmentem az orvoshoz. Kiderült, hogy volt két, lábon kihordott szívinfarktusom. Teljesen kimerült a szervezetem, mellhártyagyulladást is kaptam - adja meg a választ a miértre a népszerű művész. - Vígszínházi színészkollégám és barátom, Oberfrank Pál sógornője vett kezelésbe. Műtétre is szükség volt, ötórás bypassbeavatkozáson estem át. Ha nem lennék ilyen jókedvű, az életet mindig pozitívan szemlélő, alapvetően optimista ember, biztosan padlót fogtam volna. Kocsis György a néhány hónapos kényszerpihenő után a Dóm téri III. Richárdban dolgozott először újra. Jakab Tamással a két gyilkost játszották. - Az orvosok igazából csak szeptembertől engedélyezték számomra a munkát. A Marica grófnő Kudelkája egy édes szerep, igazi komikusfeladat. Azt mondják, valamikor Latabár Kálmán parádézott benne. Operett-musical szakon végeztem a főiskolán, de az azóta eltelt 16 évben alig játszottam operettet. Énekszámom most sincs és csak a III. felvonásban van dolgom, mégis nagyon örülök ennek a feladatnak. A Portugált is újra elővettük és még mindig játszanunk kell az Indul a bakterházat, mert annyira imádják az emberek. A vidéki színházak budapesti találkozóján is bemutatjuk december 5-én, a Thália Színházban. Életem egyik csodájának tartom, hogy eljátszhatom majd ebben az évadban Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabjának főszerepét. A közönség biztosan emlékszik Agárdy Gáborra, aki a tévéváltozatban zseniálisan alakította Sípos urat. Elképesztően jó szerep és a darab is fantasztikus. Remélem, Szegeden is sikerül úgy megcsinálnunk, hogy szeressék a nézők. A női főszerepekben Miiller Júlia és Főző Ditta lesznek a partnereim. Ha marad még erőm, akkor tavasszal Valló Péter rendezésében Simon Gray Kicsengetés című darabjának főszerepét is eljátszom. Több pesti felkérést is lemondtam, most csak Szegedre koncentrálok. Az itteni nagyszerű csapatban jól érzem magam. HOLLÓS) ZSOLT -«fel^r m p arm —mm H-6720 Szeged, JKL. Tisza L. krt. 34. 7™ ™ www.fokuszonline.hu kttnyvarutiftz Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu GREGUSS MÁTÉ ELKOBZOTT VAGYONA Székkutason Ötvenkét esztendővel ezelőtt a Magyar Dolgozók Pártja és az Államvédelmi Hatóság uralkodott az egész országban. Sem vagyon-, sem jogbiztonság nem létezett a mai formájában. A termelőszövetkezeti csoportok szervezéséhez, mely akkoriban elsőként volt napirenden, a proletárdikatúra minden eszközt igénybe vett. Ha kellett, hamis vagy megtévesztett, ha kellett, „megdolgozott" tanúkat is, mint történt a székkutasi Greguss Máté esetében. Greguss Máté, a vásárhelyi mezőgazdasági szakközépiskola névadójaként is ismert mintagazda fia 1949-ben 23 hektáron gazdálkodott, s bizony erre a birtokra is szemet vetett az állam. Elkobzásához azonban jogcímet kellett találni. ÉHBÉRÉRT DOLGOZTAK Az első kísérletet a tszcs-be belépni nem akaró gazda megregulázására Kocsis Imre Vásárhely-Kutas gazdajegyzőjének egyik ellenőrzése adott okot. 1949 szeptemberében ugyanis a DEFOSZ (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége) kutasi csoportjának taggyűlésén felszólalt Kovács István, aki sérelmezte, hogy a kulákok éhbérért dolgoztatják a parasztokat. Juhász Sándorné meg is nevezte Greguss Mátét, akinek állította - a gyümölcsösében a szokásos egynegyed-egyötöd helyett egytizedért szedik a lehullott gyümölcsöt a munkások. FOGÁST KERESETT RAJTA A HATÓSÁG Greguss hibájává rótta fel, hogy egykori csendőr veje Kakasszékfürdőn étkezdét tart fenn, s annak gyümölcsösében ugyanakkor derékig ér a gaz. A termés pedig a földön rohad. Márpedig a demokrácia nem engedheti meg, hogy a föld olyan embernek a tulajdonában legyen, aki nem műveli. Greguss szemére vetették, hogy az ellenőrzés során a helyszínen arról panaszkodott, hogy a gyümölcsöt nem lehet értékesíteni. Mindezek hatására a szegedi államügyészség a közellátást veszélyeztető bűntett miatt eljárást indított a gazda ellen. A szegedi uzsorabíróság Vásárhelyen működő bírája azonban 1949. november 15-én kelt ítéletében felmentette a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekmény bűntettének vádja alól. Greguss Mátén azonban mindenféleképpen fogást keresett a hatóság. A Herczeg Mihály vásárhelyi helytörténész által lapunknak eljuttatott perirat szövege szerint 1950. szeptember 11-én Greguss Máté Székkutas határában találkozott Juhász Sándorné és Tóth Jánosné tszcs-tagokkal. Az Államvédelmi Hatóság szegedi osztálya vásárhelyi kirendeltségében felvett jegyzőkönyv szerint Tóth Jánosné és Juhász Sándorné az akkor 65 éves Greguss Máté székkutasi kulákot a demokrácia ádáz ellenségének ismerte, aki állandóan izgatott a rendszer, a tszcs-k ellen, s rémhíreket terjesztett a környék reakciósainak hangadójaként. Amikor találkoztak, a tanúk szerint azt mondta (nem tudván, hogy tszcs-tagok): „Itt (tudniillik Magyarországon - a szerk.) is azt a piszkos szovjet rendszert akarják bevezetni ezek a rabló kommunisták, azt akarják, hogy itt is mindenki kolhozba menjen, ahol már kezdik bevezetni a csajkarendszert. Engem is ki akarnak tenni a tanyámból ezek a piszkosak, hogy aztán a naplopó tszcs-tagok tönkretegyék. De nem sokáig fog már ez a rendszer így tartani, mert jönnek az amerikaiak és felszabadítanak bennünket. Ezért nem érdemes a tszcs-be lépni, mert nemcsak a kommunistákat fogjuk akkor felakasztani, hanem az összes tszcs-tagot is. Majd - tette hozzá állítólag Greguss - én is tudni fogom akkor, hogy mit kell csinálni, nekem is vannak már kiszemelt kommunistáim, akiket én fogok elintézni. Szeretném akkor majd látni azt a bitang zsidó Rákosit is, amint a szél fogja fújni a fán." A két asszony jegyzőkönyvbe foglalt vallomásának hitelét jelentősen csorbítja, hogy azok egymással tökéletesen, betűről betűre megegyeznék, még a bekezdések is egyforma helyen vannak, ami azt mutatja, hogy előre megfogalmazott vallomást írattak velük alá, ma már kideríthetetlen körülmények között. A Szegedi Megyei Bíróságon 1950. december 13-án tárgyalták Greguss Máté ügyét, akit izgatás bűntette miatt állítottak bíróság elé. A vádlott tagadta, hogy a két asszony által vallott mondatokat valaha is elmondta volna. Azt azonban hozzátette, hogy tanyája is beleesett a tagosításba, s a földje egy részét már le is adta. Ugyanakkor állította, hogy szeptember 11-én Orosházán tartózkodott. A bírósági tárgyaláson kiderült, hogy Juhászné volt, aki a gyümölcshullásért az előző évben feljelentette Gregusst, azaz haragudott rá. KIMONDTÁK AZ IZGATÁS BŰNÉT A megyei bíróság nem nagyon értékelte dr. Jezerniczky Ákosnak, Greguss Máté ügyvédjének azon védekezését, miszerint védence ellenérték nélkül, 31 ezer forint értékben ajándékozott facsemetéket, kerítésoszlopokat, tornafákat és két anyakocát, s bármelyik szegény embernek ár alatt adott el fát. Ha pedig az nem tudott fizetni, nem perelte érte. Adóit és a beszolgáltatást mindig idő előtt teljesítette. Az idők szavát megértve, a családja számára szükségen felüli területeit, azaz gyümölcsösét, faiskoláját pedig felajánlotta az államnak. A megyei bíróság dr. Kovács László vezette tanácsa Greguss Mátét bűnösnek találta izgatás bűntettében, ezért nem jogerősen kétévi börtönre, háromezer forint pénzbüntetésre, tízévi hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére, valamint mellékbüntetésül - ingatlanvagyona egynegyed részének elkobzására ítélte. A vádlottra rótták a felmerülő perköltséget is. AZ ELVESZETT VAGYON A védő fellebbezést jelentett be, mely eredményeképp a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felfüggesztette. Az ítélet indoklásából pedig kiderül, mi is volt a lényeg: „A részleges vagyonelkobzást az a körülmény indokolja, hogy a vádlott vagyonának teljes egészében való meghagyása demokratikus államrendünk érdekében károsnak mutatkozik, viszont a részére meghagyott ingatlanhányad neki és családjának még mindig rendes megélhetést biztosít." Miről is volt szó? Greguss vagyona régebben 68 hold föld volt, az eljárás idején már csak 23, de a tárgyalásig megmaradt a tanyája, három lova, két tehene, tizenöt disznója és a vetőgépe. KOROM ANDRÁS