Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-19 / 269. szám

KEDD, 2002. NOVEMBER 19, •AKTUÁLIS" 5 Tyúkperek, minden mennyiségben A bíróságra járás jó magyar szokás Bíróságra járó nemzet a ma­gyar. A bírók nagyon jól tudják: néha elég, ha hagyják beszélni a feleket, s a jogvita magától megoldódik. Az örökös perle­kedés kórképét ismeri a pszi­chiátria is. A kerítés nagyon alacsony vagy éppen túl magas és különben sincs jó helyen. A szomszéd ku­tyája vitt el két tyúkot, az átlógó ágon nekem dalol a rigó. Nem véletlenül énekelte meg Arany János ez utóbbi esetet, hisz az ehhez hasonló ügyek Magyaror­szágon sokkal gyakrabban jut­nak bíróság elé, mint másutt. A magyar jogszabályok azonban tekintettel vannak nemzetünk e sajátosságára: külön paragrafus szögezi le mindenkorra, hogy azé a fa ágán termő gyümölcs, akinek az a kertjébe lóg. Ezért hát nem érdemes pert indítani. Az igazságügyben dolgozók által notórius perlekedőknek neve­zettek azonban találékonyak, mindig találnak okot a pereske­désre. Kovács György bíró immár 15 éve próbál a jogszabályok alapján igazságot tenni, pályafutása alatt megtanulta: az ügyfél szempont­jából nem létezik tyúkper. ­Ugyanakkora türelemmel és to­leranciával kell eljárnunk akkor is, ha esetleg nem látjuk túlzot­tan nagy horderejűnek az adott ügyet - kezdett tapasztalatai el­beszélésébe a polgári ügyekkel foglalkozó bíró. A konfliktusfel­oldásnak nem egyedüli módja a bírósági út, ennek csupán a leg­végső megoldásnak kellene len­nie. Aki a bíróságot választja, an­nak meg kell fizetnie a minimá­lis illetéket, hatezer forintot, ez is elveheti a hirtelen felbátoro­dók kedvét a pereskedéstől. A va­gyoni követelések esetében 200 ezer forint alatt csak akkor kerül a testület elé az ügy, ha a másik fél nem reagál kívánatos módon a bíróság által kiállított fizetési meghagyásra. - Magyarországon nincs ügy­védkényszer, vagyis aki akarja, tulajdonképpen maga is képvi­selheti ügyét a tárgyaláson ­folytatta a Kovács György. - A jogvita néha magától megoldó­dik, ha hagyjuk beszélni a két felet. Ha a szomszéd, akinek ku­tyája elragadott két tyúkot, bo­csánatot kér, megesik, hogy nem is kérnek ítéletet, peren kí­vül megegyeznek, vagy büntető­eljárásban a vádló eltekint a folytatástól - tette hozzá. A no­tórius pereskedők közé tartoz­nak azok a gondnokság alá he­lyezettek is, akiknek nincs be­tegségtudatuk, ők meghatáro­zott időszakonként eljárást in­díthatnak a gondnokság meg­szüntetéséért. Aki az igazságát keresi, szíve szerint elmenne „még az atyaúr­istenhez is". Lehetősége azonban ennél korlátozottabb. A helyi, majd a megyei bíróság után már nem kerülhet minden ügy auto­matikusan a Legfelsőbb Bíróság elé. Az igazságügyi miniszter a megalapozottnak tűnő panasz megválaszolására nem jogosult, az ügyet visszaküldi oda, ahol az­zal legutóbb foglalkoztak. Az ombudsmanok csak javaslatot tehetnek, a köztársasági elnök kegyelmi kérvényeket bírálhat el. Abban, hogy a bíróság elé mi­nél kevesebb ügy jusson, nagy szerepet játszhatnának a békél­tető tárgyalások, s ha igénybe vennék: a családterápia és a pszichológus segítsége. A felje­lentgetés, perlekedés, különbö­ző fórumok panaszlevelekkel való elárasztása a paranoid sze­mélyiségzavar velejárója is lehet - tájékoztatott Szabó Zoltán pszichiáter. Ha az illető folya­matos harcot vív, s ez családi életében, szociális alkalmazko­dóképességében zavart okoz, az már kórosnak tekinthető. Saj­nos azonban ezek a felfújt ap­ró-cseprő dolgok gyakrabban ke­rülnek hivatalos fórum elé, mint szakemberhez. W.A. Szigorúan ellenőrzött kerékpárosok Négy kivilágítatlan kerékpárost és három gyalogost ütöttek el Csongrád megyében az elmúlt egy hónapban. Mindannyian életüket vesztették. A biciklisek fokozott elfenőrzésre számít­hatnak a jövőben. A közelmúltban történt halálos balesetek miatt fokozott ellenőr­zésre számithatnak a kerékpáros­ok Csongrád megyében - jelentet­te ki tegnapi sajtótájékoztatóján Kovács Mihály rendőr alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője. Az alezredes elmondta: az el­lenőrzést kiterjesztik a település­határokon kívülre is, különös te­kintettel Ópusztaszer környéké­re, ugyanis a balesetek nagy része a lakott területen kívüli, de tele­pülésekhez közeli utakon törté­nik. A jövőben szigorúbban el­lenőrzik a kerékpárokra vonat­kozó rendelet betartását is, amely előírja, hogy a biciklit elől és hátul is fel kell szerelni lámpá­val és fényvisszaverővel. A szakember elmondta, a négy kivilágítatlan biciklisen kívül há­rom, sötét ruhát viselő gyalogost ütött el autó úttesten. - Ilyen esetben vizsgáljuk a gépjárműve­zetők felelősségét is, megtett-e mindent, hogy elkerülje a balese­tet. Ha nem, ő is felelős. Emberi életek, sorsok, karrierek mehet­nek így tönkre - hangsúlyozta Kovács Mihály. A. T. J. Továbbra is jár iroda az országgyűlési képviselőknek Városházi honatyák A harmadik olyan ciklus kez­dődött, amelyben Szeged egyéni országgyűlési képviselői a vá­rosházán is dolgozhatnak. Továbbra is biztosít irodát a sze­gedi egyéni országgyűlési képvi­selőknek az önkormányzat. Aho­gyan négy esztendővel ezelőtt, úgy most is csupán két iroda ki­utalására volt szükség. Bartha Lászlóhoz hasonlóan Botka Lász­ló is szerzett egyéni országgyűlési képviselői mandátumot és pol­gármesteri címet, így természete­sen a polgármesteri szobát hasz­nálja képviselőként is, akárcsak elődje. Balogh László ugyanazt a szo­bát kapta, mint négy éve: ő a há­rom egyéni körzetben az egyet­len, aki megtarthatta mandátu­mát. A tavasszal egyéni körzetben a parlamentbe jutott Újhelyi Ist­ván számára ugyancsak biztosí­tottak egy irodát a városházán. Az irodák fenntartására egyéb­ként nem kötelezi jogszabály az önkormányzatot. A Fidesz nem talált ellenszert a vádaskodásra Kövér uniópártot szeretne Dobó László, szegedi frakcióvezető, Kövér László, valamint Szőllősi Béla helyettes frakcióvezető. Fotó: Miskolczi Róbert Szegeden kicsiben ugyanaz zajlott, mint az országban nagyban - így értékelte a Fi­deszben és a Fidesszel történteket tegnap Szegeden a párt alelnöke, Kövér László. A Klebelsberg Társaság hívta meg Szegedre a Fidesz-MPP alelnökét, aki tegnap este az Átriumban értékelte az elmúlt hetek politi­kai eseményeit és elemezte a jobboldali po­litizálás lehetőségeit. A fórum előtti sajtó­beszélgetésen kérdeztük a pártvezetőt a Fi­desz szegedi csoportjában történtekről, az elnökségi tagok lemondásáról, illetve ennek a választási eredményekben tükröződő előz­ményeiről. Kövér László csak abból a szem­pontból tartotta „problémásnak" a szegedi polgármesterjelölést (mint emlékezetes, a választmányi elnökség magához vonta a je­löltállítás hatáskörét, miután a Fidesz helyi csoportja más személyt jelölt, mint akit a polgári körök akartak), hogy itt nem érvé­nyesült a papírforma: a hivatalban lévő pol­gármesternek nem volt nagyobb esélye a helyhatósági választásokon, mint egy új je­löltnek, hiszen az országgyűlési képvise­lő-választást elvesztette. Az alelnök szerint „Szegeden kicsiben ugyanaz zajlott, mint az országban nagyban: bizonyítatlan vádasko­dásokkal szemben nem sikerült megtalálni a Fidesznek az ellenszert". Kövér László nem tartotta szükségesnek, hogy a helyi csoport elnökségének a tagjai lemondjanak, a tavaszi tisztújításig elláthatták volna fel­adataikat, de utólag sem kívánja elvitatni a jogukat ahhoz, hogy a lemondással a szám­vetés lehetőségét megadják. Mindazonáltal nem ezt, hanem a polgári erők közötti egy­ség újrateremtését tartja a legfontosabbnak. (Az alelnököt egyébként éppen a lemondott szegedi elnökségi tagokból a városi közgyű­lés megalakulásakor létrehozott Klebelsberg Társaság - Szőllősi Béla frakcióvezető-he­lyettes szavaival: „egy baráti társaság"- látta vendégül tegnap.) A jobboldali országos politizálás irányáról Kövér László nem hagyott kétséget: szerveze­tileg egységes jobbközép polgári erő létreho­zása szükséges a jobboldali pártokból és poli­tikai csoportokból. Nem említette ezek kö­zött az MDF-et. Mint mondta, azért, mert tiszteletben tartja a párt önállóságát és nem kívánja provokálni egyetlen politikusát sem. A pártunió vagy uniópárt létrejötte egyéb­ként nem a Fidesz, hanem a jobboldali politi­kai csoportok, mint egyenrangú felek közös elhatározásától függ. Kövér szerint a polgári körökben ugyan sok a radikális jobboldali, a majdani uniópárt tagságának egy része mégis ezekből a körökből verbuválódhat. Orbán Viktor esetleges szerepvállalásáról annyit mondott: ez a volt miniszterelnök személyes döntésének függvénye. S. E. Molnár Gyula a levegő tisztaságáért és a természet védelméért dolgozik Zöld politikus, klarinéttal Molnár Gyula az újszegedi ma­rostői városrész képviselője­ként a környezetvédelmi szem­pontok érvényesítésére törek­szik. Biológus, ornitológus, tanár, mu­zsikus, természetfotós. Molnár Gyula azonban eddigi feladatai mellé még újabbat is vállalt: az újszegedi Marostő képviselője a városi közgyűlésben. Már a rend­szerváltozás utáni első szabad választáson is a környezetvéde­lem jegyében politizált, most pe­dig lehetőséget kapott a helyi ügyek intézésére is. - Az országnak az uniós csat­lakozás előtt a korábbinál is na­gyobb szüksége van arra, hogy a jelentős környezeti hatásokkal járó gazdasági döntéseket egyeztessék a környezetvéde­lem érdekeivel. Az elmúlt tizen­két évben azonban még nem ült a parlamentben igazi zöld szak­ember - mondta politikai törek­véseiről Molnár Gyula, aki a Zöld Demokraták, valamint a Centrum Párt tagjaként, az Összefogás Szegedért választási pártszövetség támogatásával, egyéni körzetből jutott be a köz­gyűlésbe. Kifejtette: eddig a gazdasági fej­lődés és környezetvédelem ér­dekellentéteit csupán egyoldalú, a természet rovására tett enged­ményekkel oldották föl. - A zöl­dek célja az, hogy megfelelő mi­nőségű életre alkalmas környe­zetet hagyjunk a jövő nemzedé­Molnár Gyula az újszegedi Marostő képviselője a városi közgyű­lésben. keinek - fogalmazott a szakem­ber. A zöld gondolat képviseletére a közgyűlés városüzemeltetési, környezetvédelmi, víz- és csa­tornabizottsága tagjaként nyílik módja. Kiemelte, hogy a bizott­ság vezetője - amint az elmúlt négy esztendőben is - az ellen­zéki Makrai László (Fidesz). Molnár Gyula nagy elismeréssel szólt az ökológus bizottsági el­nök szakértelméről, s bízik a jó együttműködésben. A harmincnyolc éve működő Molnár Dixieland Band alapítója a kulturális bizottságban is dol­gozik. Itt a város művészeti éle­tének magasabb szintre emelését tűzte ki célul. Szeged környezeti problémái között első helyen a levegő szennyezettségét említette. A régóta szükséges elkerülő út megépítése érdekében minden pályázati lehetőséget meg kell ragadni - hangsúlyozta. A vá­lasztási kampányban ígért tíz­ezer fa elültetése azért fontos, hogy a fák megvédjék a várost a széllel érkező allergiakeltő pol­lenektől. Választókörzetében a Holt­Maros rekonstrukciójának ter­mészetbarát folytatását tartja fontosnak: a meder Tisza felé eső szakaszán az élővilág megkímé­lésével teszik rendbe a környé­ket. Az újszegedi liget megújítá­sának továbbvitelét a parkot megillető helyi védettség szem­pontjai szerint tervezi. Molnár Gyula reménykedik abban, hogy városházi munkája nem hátráltatja majd korábbi tevékenységei folytatásában. A tanárképző főiskola biológia tanszékén tanárkollégái máris támogatásukról biztosították, és szükség esetén tehermentesí­tik politikussá (is) lett munka­társukat. A Molnár-dixie kedve­lőinek sem kell aggódniuk: a klarinétos zenekarvezető meg­ígérte: az együttes éppúgy szol­gálja majd közönségét, mint ed­dig. NYILAS PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents