Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-18 / 268. szám

HÉTFŐ, 2002. NOVEMBER 18. • AKTUÁLIS* 5 Pincetűz Szegeden MUNKATÁRSUNKTÓL Mától támogatják a sertéstermelőket Plusz 800 millió Báloztak a gólyák A Szegedi Tudományegyetem gólyái báloztak pénteken a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban rendezték meg pénteken a Szegedi Tudományegyetem gólyabálját. Az ünnepélyes megnyitót nyitó tánc követte, majd ottjártunkkor, negyed tízkor a tornacsarnokban felállított színpadon a SIC énekegyüttes dalolt. Utánuk a hagyományosan humoros gólyaeskü következett, amelyen feltűnően kevés elsőéves hallgató vett részt. Az eskü szövegét Kecskeméti István elsőéves gyógyszerészhallgató olvasta fel. A különböző karok felsorolásánál, a jogászokhoz érve némi fújolás hallatszott a gólyák soraiból. A multimédia, némi reklám jelleggel körítve, megállíthatatlanul begyűrűzött a gólyabálba. Az egyik mobiltelefon-szolgáltató ugyanis legújabb szolgáltatását népszerűsítendő, mobiltelefon segítségével készített fényképeket a fiatalokról, amelyeket az internetről lehet letölteni. A lehetőséget sokan ki is használták. A bál szépe címre pályázókról szintén itt készítettek felvételeket, majd a hölgyeket kivetítőn lehetett megtekinteni, a következő felirat alatt: Szépek, vagy csak bátrak? A tornacsarnokban a Zanzihár, majd az Unique együttes próbálta megvadítani a közönséget, kevés sikerrel. A csápolok ugyanis szinte elvesztek a csarnokban. Nem úgy a kisteremben, ahol a Drink Panthers együttes játszott nosztalgia- és mai slágereket. A helyiséget zsúfolásig megtöltő egyetemi ifjúság pedig csak ropta szüntelen és lelkesen. Az udvar, ahol Molnár Lajos keverte a talpalávalót, egyszerre volt dohányzóhelyiség és szabadtéri diszkó. A feltűnően csinosan, elegánsan öltözött hölgyek közül jó néhányan vélhetően kiadós megfázást, tüdőgyulladást szedhettek össze lenge és kihívó estélyi ruháikban. Elfogyott a sertéstenyésztők támogatására szánt idei keret, a jövő éviből csoportosítanak át forrásokat. MUNKATÁRSUNKTÓL Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint a sertéstartók helyzete tarthatatlan, mivel önköltségi ár alatt kell értékesíteniük, ráadásul elfogyott a sertéstartók támogatására szánt idei keret. Az év elejétől 310 forintról 258 forintra csökkent az élő sertések kilogrammonkénti átvételi ára, amely az utóbbi hetekben kissé emelkedett, jelenleg 278 forint. A sertéstenyésztők válságos helyzete elsősorban a kedvezőtlen kül- és belpiaci viszonyokkal magyarázható. A túltermelési válság miatt a nagy sertéstermelő országok jelentős exporttámogatást adnak kivitt árujukhoz, ezzel azonban a magyar költségvetés nem tud versenyezni. Eközben a magyar piacon ugyancsak csökkennek a húsárak, s a nagy élelmiszer-áruházláncok még akciós termékként is kínálják a sertéshúst. Tóth István úgy fogalmazott, hogy az átvételi árak csökkenése miatt a sertéstartókat az idén mintegy 20-30 milliárd forintos árveszteség érheti. Zádori László, a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) titkára hozzátette: idén a sertéságazat állami támogatása mintegy 8 milliárd forintot tesz ki, hasonlóan az előző évihez. Az ágazat működésének feltételeit jövőre mintegy 21 milliárd forintos állami támogatás biztosíthatná, figyelembe véve a várható kedvezőtlen piaci körülményeket. Zádori László bejelentette: annak érdekében, hogy a magyar sertéstartók ne maradjanak az év végéig támogatás nélkül, a VHT saját intervenciós kasszájából a jövő évi keret terhére mintegy 800 millió forintos támogatást nyújt hétfőtől a tenyésztőknek. Idén a Vágóállat- és Hús Terméktanács saját intervenciós kasszájából mintegy 2,8-2,9 milliárd forinttal támogatta az ágazatot. Az utakat sorrendben takarítják a hótól Mindenki készüljön A megyei utakért felelős közútkezelő kht. fölkészítette hókotró és homokszóró gépeit a télre. Csongrád megye 1350 kilométer hosszú úthálózatának járhatóvá tételére 40 gépet mozgósíthat a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. - tájékoztatta lapunkat a pénteki hóértekezleten Rigó Mihály főmérnök, a társaság műszaki igazgatója. Minthogy egyszerre nem lehetnek ott mindenütt, a megye útjait fontossági sorrendben takarítják. A rangsort központi szabályozás határozza meg. Először természetesen a nagy forgalmú, tömegközlekedési szempontból is jelentős feladatot ellátó vonalakon kezdik a munkát. A főmérnök arra kéri a közlekedőket, hogy lehetőleg mindenki készüljön a télre. Az első fagy és havazás ugyanis mindig meglepetésként éri az autósokat: a tél eleje ritkán múlik el halálos vagy súlyos baleset nélkül. Közismert, hogy a hidakat már akkor is jégpáncél borítja, ha a följáróig még száraz az út. A vasszerkezet gyorsan lehűl, s rajta jéggé fagy a lecsapódó pára. Nagy hidegben szinte csdk lépésben szabad áthajtani a hidakon. NY. P. Tavasszal kezdődhet a park északi oldalának rendezése Tovább szépül a Stefánia Elkészült a szegedi Stefánia rendezésének harmadik, befejező szakaszáról szóló terv. A rajzon már az egész Stefánia sétány olyan szép, mint a valóságban a vár és az Arany János utca közötti rész. Fekete Zoltán táj- és kertépítész mérnök elkészítette a park északi oldalának rendezési tervét. A Hortus Kerttervező, Kertépítő és Szolgáltató Bt. cégvezetője az akkor még létező Szegedi Ökológiai Társaság tagjaként dolgozta ki a Roosevelt tér, Móra park és a Stefánia rendezési tervét. A munka 1994-ben kezdődött: a vár és a Kass Szálló közti parkszakaszt négy év alatt hozták rendbe. Kivágták a beteg, csenevész, valamint az egészséges, értékes növények elől tápanyagot elszívó fákat, megritkították a sűrű aljnövényzetet. - Megnyílt a színházzal szemközti parktükör: a terület áttekinthetővé vált, a sétány belsejéből is föltárult a színház szépsége. Az Erzsébet királyné-szobor méltó elhelyezésével a korábban a várkertben félretett műalkotás már a Kossuth Lajos sugárút, Széchenyi tér, Vörösmarty utca tengely felől is megmutatja szépségét - foglalta öszsze az első rendezési szakaszban történteket Fekete Zoltán. A folyóparti sétányt szegélyező, nyílegyenes rézsüt a park belső szerkezetét követő, hullámvonalas följáróvá alakították, s kellő szélességű lépcsőket építettek. A földbe új közművezetékeket, A közeljövőben a park Arany János utcától északra elterülő részét újítják föl. Fotó: Miskolcrí Róbert automata öntözőrendszert fektettek. A régi, csúnyácska lámpákat a környező házak stílusához illő kandeláberek váltották föl, s hasonlóan szép padokat állítottak. Díszburkolatos járdát építettek, a sétautakat vízáteresztő gyöngykaviccsal szórták fel. Ugyanebben a szellemben folytatódott a Stefánia megszépítése a Dankó Pista-szobortól az Arany János utcáig. Új játszótér is létesült, bár nem fajátékokkal rendezték be, amint az Fekete Zoltán eredeti, tervein szerepelt. A „harmadik ütem" a Kass Szállótól a Glattfelder térig terjedő területet foglalja magába. Tovább épül a díszburkolatos járda és a gyöngykavicsos sétány. Az Arany János utca vonalában, a rézsű oldalában apró körterasz készül. Leszerelik a Lidice-emlékmü két oldalán őrt álló, óriáslámpákat, helyükre a már ismert kandeláberek kerülnek. Az emlékművet alacsony szegéllyel teszik hangsúlyosabbá, mögé zászlótartó rudak kerülnek. A Sajtóház előtti virágoskert középső szalagágyát megszüntetik, így a gyeptükörbe foglalt, két oldalsó virágsáv visszaadja az épület homlokzatának ritmusát. A Kőrösy lózsef szakközépiskola előtt az iskolát kiszolgáló jármüvek beállására is alkalmas burkolatot építenek. Serege János, a Szegedi Közterület-fenntartási Kht. igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint hamarosan minden munkafázisra árajánlatokat kérnek, s a kivitelezők kiválasztása, valamint a jövő évi költségvetés elkészülte után várhatóan tavasszal kezdődhet a munka. NY. P. Fotó: Schmidt Andrea Kigyulladt egy lakatlan ház pincéje Szegeden a hét végén. A tűzoltók, akiket a szomszédok értesítettek, két autóval érkeztek a Moszkvai körútra, majd rövid időn belül megfékezték a lángokat. A pincében egy régi heverő kapott lángra. Egyelőre nem tudni, hogy a helyiség hézagosan bedeszkázott ablakán dobott-e be valaki egy égő csikket, vagy az épületben időnként meghúzódó hajléktalanok okozták a tüzet. Az elhagyatott pince egyébként nem első alkalommal gyulladt ki. A Kossuth Lajos sugárúton tíz emberrel dolgozik az új cég Egy ruhagyárból mára kettő lett November elején Szegedi Ruhagyártó Kft. néven új céget jegyeztettek be a Trifex Kft. tulajdonosai a Szegedi Ruhagyár területén. Két ruhagyár is működik egymással párhuzamosan két hete, a Kossuth Lajos sugárúton. A Szegedi Ruhagyárat idén április 1. óta működtető Trifex Ruhaipari Kft. ugyanis új kft.-t hozott létre, a jelenleg működő üzem árnyékában. A cég egyelőre 10 főt alkalmaz, ennyien jelentkeztek varrónőnek a hirdetésekre, 2 embert a meglévő dolgozók közül csábítottak át. A nevük elhallgatását kérő volt ruhagyáriak arra gyanakszanak, a tulajdonosok az új cégbe azért szeretnék átvinni az embereket, hogy azok kikerüljenek a kollektív szerződés hatálya és a szakszervezet védőszárnyai alól, a kiürített gyárat pedig majd be lehet zárni 2003. március 31-ét követően (addig vállaltak foglalkoztatási kötelezettséget a felszámolóval aláírt szerződés értelmében). Ily módon nem kellene kifizetni a dolgozóknak azt a 120 millió forintos végkielégítést, amely gyakorlatilag a vételár fejében szerepelt az idén tavasszal megkötött szerződésben. A dolgozók aggodalmát nem értik a tulajdonosok, a Trifex üzletrészein osztozó Feketevár Rt., Excellent Kft. és Trióda Rt. vezetői. Nagy László, a Csongrádon is ruházati üzemet működtető Feketevár Rt. szakértője azt A régi ruhagyárban magasabb költségek rakódnak a termékekre. Fotó: Karnok Csaba mondta el lapunknak, a jelenlegi nyomott piaci árak nem bírják el azokat a költségeket, amelyekkel a ruhagyár még működik. A termékeket az olcsóbb - például romániai - munkaerő mellett tovább drágítja, hogy azokra a bérszámfejtők, egyéb adminisztratív létszám járandósága is rárakódik. Az új cég például a könyvelését, bérszámfejtését külső irodára bízta. A textiliparban a kis üzemek a versenyképesek - mondta Nagy László -, amelyek egy-két szalag* gal a kis tételek megvarrását vállalhatják el. Ugyanez a jelenlegi ruhagyári szerkezetben, amely a nagy szériákhoz szokott, s felépítését is a korábbi mértekhez igazították, sokkal nehézkesebb. Az újonnan alapított cég, a Szegedi Ruhagyártó Kft. csak 25-30 fővel szeretne működni a továbbiakban. A tulajdonosoknak nem célja a gyár bezárása, a két cég nyugodtan termelhet egymás mellett, ugyanazon épületben, csak a munkamegosztás változik. A Trifexet alapítók már több mint 70 millió forintot fektettek a ruhagyárba, s addig dolgoznak, amíg az nyereséges nem lesz ígérik. Az egyik tulajdonos, az Excellent Kft. például felmondta egy szerződését a Styl ruhagyárral, hogy 20 ezer darab öltönyt a szegedi asszonyokkal varrasson meg. A tulajdonosok ígérik, hogy nem küldenek el senkit, hiszen a létszám megtartását vállalták. Az új kft.-hez valamivel magasabb bérrel veszik át a dolgozókat, azért, mert kisebbek a működési költségek - tette hozzá Nagy László. FEKETE KLÁRA a