Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-16 / 267. szám

SZOMBAT, 2002. NOVEMBER 16. • KAPCSOLATOK" 3 Rapcsák nem akarta agyonütni Mónust MUNKATÁRSUNKTÓL A vásárhelyi városi bíróság pénteken szü­letett, jogerős végzésében megszüntette a veszélyes fenyegetés miatt indult szabály­sértési eljárást ifj. Rapcsák Andrással szemben. Mint arról lapunkban korábban, számos alkalommal már beszámoltunk, Mónus Áron bejelentése miatt indult eljárás ifj. Rapcsák András ellen, aki a magát íróként emlegető Mónus szerint az idén május 24-én, a Zrínyi utcában életveszélyesen megfenyegette őt azért, mert beadta örö­kösödési igényét a város néhai polgármes­tere hagyatékára. A pénteki tanúmeghallgatáson azonban sem az akkor a helyszínre érkezett rendőr­járőr, sem a Mónus által megnevezett két tanú vallomása nem támasztotta alá a be­jelentő állításait. A bíróságon csak az iga­zolódott, amit ifj. Rapcsák is elismert, hogy azon a napon találkoztak, és vitat­koztak. Mónus Áron állítását, miszerint ifj. Rapcsák megszorította a karját, s agyonütéssel fenyegette, semmi sem bizo­nyította. Bulvártop SULYOK ERZSEBET Ambivalens vagyok, ami ez esetben azt jelenti, hogy jónak is, meg rossznak is gondolom a Magyar Hírlap most közzé tett listá­ját. Ez száz emberről szól - meg még sok mindenről, ami a pénz ürügyén elmondható -, akikről most először jelent meg írásban, nyilvánosan, hogy ők a leggazdagabbak Magyarországon. Szeren-' csésebb országokban bevett dolog a vagyoni toplista, sőt van ilyen az egykori szocialista országokban is. Ideje volt hát behozni a le­maradásunkat e téren, mondhatnánk. Ideje van, hogy ne kelljen szégyellnie senkinek ebben az országban, hogy gazdag. Föltéve, ha törvényes úton, saját kitartó munkája, ügyessége, jó képessé­gei vagy szerencséje révén érte el, amit elért. Ahogyan a harma­dik legvagyonosabb, Demján Sándor mondogatja, jókor ért oda egy sarokra, ahol ráadásul a megfelelő emberrel találkozott... Őszintén szólva nem is hiszem, hogy az ilyenektől bárki irigyel­né a vagyonát - ahghanem ezen túl vagyunk. Az SI- faktorral (Sár­ga Irigység) mégis számolni kell. Miért ? Mert túl sokan vannak a sikertelenek, a szerencsétlenek, a vesztesek. A szegények. És túl sokan vannak olyanok is, akik arról vannak meggyőződve, hogy sok pénzre csak sok disznóság árán lehet itt szert tenni. Az irigy­ség keresztül-kasul szövi ezt a társadalmat és veszélyt jelent a­gazdagokra. Na most, ha egy ilyen tophsta hibásnak bizonyul, nemcsak kicsit, hanem nagyon - az nagyon rossz. Akinek tényleg nagy vagyona van, az a saját és családja biztonságáról igyekszik jobban gondoskodni, mint a vagyontalan. De mi van akkor, ha egy vagyontalan, vagyis biztonsági óvintézkedések nélkül élő em­berről azt közlik nyilvánosan, hogy milliárdjai vannak' Beszéltem ilyennel. Sebtében lemondta külföldi útját, majd idegességében, tehetetlen bénultságában toporgott otthon és nem tudta eldönteni: maradjon, mert a szimpla zár olyan a betörőnek, mintha nem is lenne 1 Vagy menjen - a gyereke elé f Nehogy elra­bolják! Tegyük fel, a százból csak egyszer trafáltak ennyire mellé a vagyonbecslők. De annak az egynek - annyi. A toplistás könyv persze ettől még bestseller lesz. Az is lehet, hogy némelyek gazdagságát tényleg rehabihtálja. De a felületes­ség, a felelőtlenség, a slendriánság a becslésben megengedhetet­len. Nem európai. Senki sem engedélyezte a vagyoni adatok közlését Vajon perelnek a gazdagok? A Magyar Hírlap kiadványának száz leggazdagabb embere kö­zött több szegedi, illetve Csong­rád megyei gazdasági vezető és üzletember neve is szerepel. Kö­tődik a városhoz az előkelő 4. helyezett, a 30 milliárdos be­csült vagyonnal rendelkező Le­isztinger Tamás, akinek Arago nevű cége a Pick Rt.-ben ér­dekelt. Az alábbiakban a sze­gedi, illetve szentesi „milliár­dosok" első reakcióit foglaljuk össze. Dr. Bába István ügyvéd tőlünk tudta meg, hogy megjelent a száz leggazdagabb magyarról szóló ki­advány és hogy 3,5 milliárdra be­csült vagyonával ő a 48. helye­zett a toplistán. Azt mondta, be­szélt ugyan egy újságíróval, ám arra gondolt, afféle portré jelenik meg róla egy sorozatban, amely tehetős emberekről készül. Va­gyonról - pláne összegszerűen ­nem volt szó. A szegedi sztárügy­véd nem tudja, hogyan becsül­hették meg a vagyonát, csak azt, hogy jelentősen túlbecsülték. Bá­ba István tegnap még nem dön­tött arról, bepereli-e a kiadót. Tudott a kiadványról Bihari Vilmos, a Pick Rt. vezérigazgató­ja, aki 3 milliárdosra becsült va­gyonával az 57. helyezést kapta a 100 leggazdagabb magyar között. A Magyar Hírlap e-mailen érke­zett megkeresésére ő is elektroni­kus levélben válaszolt, azt, hogy nem járul hozzá a kiadványban szerepeltetéséhez, mert a kivá­lasztott kritériumok alapján nincs az első száz között... Vagyis nincs 2,5 milliárdja. A vezérigaz­gató mégsem tervez jogi lépése­ket és helyreigazítást sem kér. Nem tartja olyan horderejűnek az ügyet, hogy foglalkoznia kell­jen vele. Csonka Gábor volt szegedi al­polgármester viszont megszólal­ni is alig tudott a felindultságtól és a felháborodástól tegnap, ami­kor felhívtuk. Mint megtudtuk, elküldte neki a Magyar Hírlap a megjelentetni tervezett, róla szó­ló cikket, de ő nem járult hozzá a közléséhez. - Mert egyetlen sza­va sem igaz! Pénzről, összegről pedig egyáltalán nem volt szó benne - szögezte le Csonka Gá­bor, aki a „határértéken", 2,5 milliárdos vagyonnal a 79. helye­zett a listán. - Ez teljes abszurdi­tás! - hüledezett a volt alpolgár­mester, aki nem mondja magát szegény embernek, ám sajnos még milliókkal sem dicsekedhet, nemhogy milliárdokkal. Mivel úgy véli, a valótlanságok kárt okoznak neki és családjának, be­pereli a kiadót. - Nem igaz, amit írtak rólam ­mondta Magyar fózsef, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója, majd tételesen cáfolta a 100 leg­gazdagabb magyar című kiad­vány róla szóló fejezetének szin­te minden állítását. A szócikk­ben még az első munkahelyének a megnevezése is hibás - nem a szentesi baromfi-feldolgozónál, hanem a Csongrád Megyei Tej­ipari Vállalatnál kezdett -, de persze nem ez a legfájóbb. A ki­adványban 5 milliárd forintra be­csülték a szentesi csúcsmene­dzser vagyonát. - Fogalmam sincs, honnan vették ezt. Ha ennyi lenne, nem tagadnám, ám a valóság az, hogy be sem kerül­hettem volna az első száz leggaz­dagabb közé - mondta Magyar. A vezérigazgató további tárgyi téve­déseket is felfedezett a róla szóló írásban. Például nem igaz, hogy a vámospércsi liba-kacsa sütő spe­ciális üzem fele részben az övé. Nem igaz, illetve félrevezető, hogy a Hungerit Rt.-ben „fő tu­lajdonos", hiszen a kifejezést ál­talában úgy értik az emberek, mint amivel a fele, vagy az 50 százalék feletti tulajdonrészt je­lölik. Neki nincs ennyi tulajdon­része a cégben. Magyar József el­mondta, felhívta ugyan egy új­ságíró, de ő nem járult hozzá, hogy bármi megjelenjen róla. Ezért már el is küldött egy faxot a Magyar Hírlap főszerkesztőjé­nek, amelyben helyreigazítást kér. Ha nem kap elégtételt, kész beperelni a kiadót. Nem tudtuk elérni tegnap Var­ga Mihályt, a KÉSZ Kft. tulajdo­nosát, aki a 98. helyet foglalja el a listán 2,5 milliárdos becsült va­gyonával. Pontosabban: nem akartuk. Szingapúrba kellett vol­na telefonálnunk, a költség a hí­vás fogadóját terheli. Ha az ő ese­tében is akkorát tévedtek a va­gyonbecslők, mint a többieknél, akkor ez több lett volna, mint udvariatlanság. S. E. Rendőrségi vizsgálat a vásárhelyi fedett uszoda miatt Lázár a kormányvállalásról Makói gabonaper Szegeden A melegfrontra érzékenyek maradjanak otthon Ma 25 fok is lehet Pénteken megdőlt a melegre­kord az országban. Ma várha­tóan tovább emelkedik a hő­mérséklet. Megdőlt a 2000. november 15-én Bácsalmáson mért 23,2 fokos melegrekord az országban: péntek 13 órakor Nagykanizsán már 23,6 fokot mértek. Nyárias hétvégére lehet számí­tani, szombaton kifejezetten májusi időjárás lesz. - A számí­tógépes előrejelzés szerint ma csúcshőmérséklet várható, 23-25 fokos melegre számítha­tunk - tájékoztatta lapunkat Lé­vai István, az Országos Meteoro­lógiai Intézet szegedi állomásá­nak ügyeletese. A szakember sze­rint a hónap eleji hideg miatt érezzük rendkívül melegnek a mostani időjárást, mivel a hő­mérséklet nem fokozatosan, ha­nem hirtelen emelkedett. - A sokéves átlagnál legalább nyolc fokkal mértünk melegebbet a na­pokban - tette hozzá Lévai Ist­ván. Vasárnap felhős lesz az ég, de térségünkben nem várható csa­padék. Jóllehet a jövő hét első napjaiban hűvösebb lesz az idő, a hőmérséklet azonban még így is meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot. A hét közepén várhatóan visszaesik a hőmérséklet, de még így is 4-5 fokkal lesz melegebb, mint a szokásos 9-14 fok. Az egészséges szervezetet is megviseli a melegfront, ám aki érzékeny a fronthatásokra, job­ban teszi, ha nem mozdul ki ott­honról és sokat pihen a hét vé­gén. A szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknél ugyanis a melegfront hatására je­lentősen megnő az infarktusve­szély. A. T. J. Ma otthon lehet hagyni a kabátokat, hogy ne kelljen karon cipelni. Fotó: Schmidt Andrea B. József és három társa a vád­irat szerint több százmilliós kárt okozott magánszemélyek­nek, gazdasági társaságoknak, amikor nem fizetett a felvásá­rolt gabonáért. A strandmedencék felújításának nincs sok köze a fedett uszoda ügyéhez. Fotó: Tésik Attila Folytatás az 1. oldalról A volt és jelenlegi ellenzék min­den alkalommal arra hívta fel a városvezetés figyelmét, hogy a fedett uszoda építése - melyet néhai Rapcsák András polgár­mester szorgalmazott - a többi városi nagyberuházással együtt túl nagy terhet jelent a komoly anyagi gondokkal küszködő vá­ros számára. Egy küldöttség még a sportminisztériumban is tájékozódott a dolgok állásáról. Az uszodaépítés szeptember 16-án, az önkormányzati vá­lasztások kampányidőszakában mégis megkezdődött, s ma is fo­lyik. - Az állam vagy teljesíti vállalt kötelezettségeit, vagy kártérítést fizet - fejtette ki az uszodaüggyel kapcsolatos álláspontját Lázár János, Hódmezővásárhely pol­gármestere, aki hozzátette: jelen pillanatban mindkét megállapo­dás él, az akkori városvezetés pe­dig mindenképpen jóhiszeműen járt el. Az pedig, hogy a kormány biztosított-e ezekre fedezetet, vagy a minisztériumon belül sza­bályosan zajlott-e a szerződéskö­tés, nem az önkormányzat fele­lőssége. Ha valamilyen ok miatt a város mégsem kapna pénzt, úgy Lázár jogi eszközök igénybevételét he­lyezte kilátásba, szerinte ugyanis a „biztatásból" eredő kárt az ál­lamnak mindenképpen meg kell térítenie. A polgármester azon­ban hangsúlyozta: továbbra is bí­zik abban, hogy sikerül megálla­podásra jutni a kormányzattal. B. K. A.-SZ. A. K. Befürödtek volna az uszodával? MUNKATÁRSUNKTÓL A vásárhelyi strandrekonstrukciónak két eleme van. Az egyik a medencék felújítása, a másik ­amelynek támogatása miatt a rendőrségi eljárás in­dult - a teljesen új, fedett uszoda létesítése. Ez utóbbi megépítésének 400 milliós támogatá­sáról szóló szerződést 2001. augusztus 20-án írta alá a sportminiszter és Rapcsák András polgármes­ter. Az alapkövet Deutsch Tamás akkori ifjúsági és sportminiszter, valamint Almási István, a polgár­mester jogkörében eljáró alpolgármester és Mako­vecz Imre építész, a létesítmény tervezője tette le a Népkert székely kapu mögötti részén idén, február 27-én. A 400 milliós garanciavállalásról szóló szer­ződés idén májusban köttetett meg. A város később úgy döntött, hogy a Makovecz Imre tervénél ol­csóbb, finn típustervet valósítaná meg. Több napon át tárgyalja B. József és három társa ügyét a szegedi bí­róság. A Makói Malom Kft. ma­lomipari termékek gyártásával, mezőgazdasági termények felvá­sárlásával és sütőipari árufélesé­gek előállításával foglalkozott. Az I. rendű vádlott, B. József a káefté ügyvezetője volt, a főkönyvelő tisztét Sz. fánosné látta el, aki a perben II. rendű vádlottként áll bírái előtt, míg a III. rendű vád­lott Sz. Zoltán kereskedelmi igaz­gatóként dolgozott a cégnél. A kft. 1996-ig problémamente­sen intézte ügyeit, a felvásárolt terményekért 20-30 napon belül minden esetben kifizették a vé­telárat. Am 1996-ban különböző okok miatt megrendült a társa­ság anyagi helyzete, több előny­telen szerződést is kötöttek, s vé­gül a cég fizetésképtelenné vált. Ennek ellenére a felszámolási el­járás megindításáig (ez 1998 jú­niusában következett be) folya­matos és egyre nagyobb fedezet­hiánnyal küszködve tovább foly­tatták a felvásárlást, holott a tár­saság vezetői tudták: már nem áll módjukban fizetni a gazdák­nak. Előfordult az is, hogy a bú­zát leadó személyeknek - hogy azok lezárhassák adóévüket és elkészíthessék adóbevallásukat ­papíron kifizették a vételárat, de ugyanakkor úgynevezett rövidle­járatú kölcsönről szóló szerző­dést kötöttek a gazdákkal. Akadt olyan magángazda, akinek száz­ezer, másnak másfél millió forint járt volna a terményéért. Az ügyészség egyebek mellett csalással és sikkasztássá B. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents