Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám

SZOMBAT, 2002. NOVEMBER 2. • MEGYEI TŰKOR" 3 MUNKATÁRSUNKTÓL Frontálisan ütközött csütörtökön délután, fél négy után pár perccel a 45l-es számú főút Szentes és Csongrád közötti szakaszán, a tiszai híd szentesi felvezető szakasza előtt egy Wartburg és egy Lada típusú személygépkocsi. A Csongrád irányába közlekedő Wartburg áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és frontálisan ütközött a szembe jövő Ladával. A Wartburgot vezető 61 éves asszony és 73 éves utasa - mindketten kecskemétiek - a helyszínen életüket vesztették, a Ladát vezető, az autóban egyedül utazó középkorú csongrádi asszonyt súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállította a mentőhelikopter a szegedi klinikára. Mivel a balesetnek nem volt szemtanúja, a műszaki szakértői vizsgálat miatt este 7 óráig teljes útlezárás mellett végezték a helyszínelést. A halálos kimenetelű baleset körülményeinek vizsgálatakor még nem sikerült megállapítani a Wartburg hirtelen sávváltásának okát, egyelőre csupán annyi bizonyos, hogy nem előzés miatt végezte el a sofőr a végzetes manővert. Költségvetés közös lova Csütörtök délután három napra leállt az ország hivatalos része, a hosszú hétvégén benépesülnek az utak a temetők környékén. A visszafelé néző, emlékező három nap előtt azonban nagyon is racionális dolgokkal búcsúzott a kurta hét, nevezetesen a jövő évi költségvetéssel, s az idei számok véglegesítésével. Ezermilhárd forintokról van szó. Az átlagember persze már a lottófónyeremény több mint egymilhárdjával sem tud mit kezdeni. Addig még világos, hogy körülbelül ennyibe kerül egy kilométer autópálya, de arról már fogalma sincs, mire költené, ha megérkezne átutalási betétszámlájára ez a temérdek pénz. Szerintem elkezdené számolni a nullákat, hátulról előre. Az állam ezzel szemben nagyon is tudja mire költeni a pénzét, ráadásul megengedheti magának, hogy többet költsön, mint amennyije van. Ebben az évben például 1450 milliárddal többet, körülbelül ennyi lesz ugyanis az idei államháztartási hiány. A tekintélyes mínuszhoz a távozó kormány éppen úgy hozzájárult, mint az újonnan érkező, az utóbbi sara az osztogatás száznapos programok, a választási ígéretek „kerül amibe kerül" betartása például százmilhárdos nagyságrendű tétel. Benne van ebben a hiányban persze legalább háromszázmilliárd forint megörökölt autópályás kötelezettség, bő százmilhárd a vasút hitelkonszolidációjára, hogy csupán a nagyobb tételeket említsük. Van azért abban az ellenzéki felvetésben is valami, hogy az új kormány lemondott az idei költségvetésről, azt egyfajta szemetesládának tekinti, amibe sok mindent beledobál, a következő évek esedékes kiadásai közül. Meri, mert a kormányváltás évének költségvetése amolyan közös 16, amelyikért egyik fél sem vonható igazán felelősségre. A 2003-as tiszta esztendőért viszont már igen, jövőre, a tervek szerint a hiány alatta marad a kilencszázmilliárdnak. Vagyis a bruttó hazai termékre, a GDP-re vetítve már csupán négy és fél százalékos lesz, szemben az idei nyolc-kilenc százalékkal. És itt minden tizedszázalék számít, az EU ugyanis árgus szemekkel figyeli a csatlakozni vágyó országok legfontosabb százalékszámításának végeredményét. Ez az óriási javulás miként érhető el? A kormány szerint elég lesz a kiigazítás - a mozgástér, a legitimáció a meggyőző fölényű önkormányzati hatalomváltással növekedett -, az ellenzék azonban úgy véli, a kiigazítás megszorítást, mi több, Medgyessy- vagy László-csomagot jelent. És egy ilyen kis országban, mint a mienk, ezt azért nem lehet biztosan előre látni. Rabok és bévés tisztek együtt koszorúztak Halottak napi megemlékezés MUNKATÁRSUNKTÓL Munkájuk közben életüket vesztő börtönőrökre, a Szegedi Fegyház és Börtön bútorgyárában 1988-ban pusztított tűz áldozataira emlékeztek a halottak napja alkalmából Szegeden a büntetés-végrehajtási intézet alkalmazottai. A fegyintézet Mars téri főépületének oszlopcsarnokában lévő emlékfalnál koszorút helyeztek el a Csillag börtön és az Alföldi Bútorgyártó Kft. vezetői. Tatabányán bévés tisztek és a börtönben ma fogva tartottak koszorúzták meg K. János egykori elítélt sírját, aki a bútorgyári tűzben 23 évesen hunyt el. Bódi György továbbra is a Szegedért Alapítvány titkára marad A civilek és a 11 milliárd Megbénult a forgalom Szentes és Csongrád között Kettős halál a Tisza-hídnál A karambolt okozó autóban utazók életüket vesztették. Fotó: Csongrádi VTV KOVÁCS ANDRÁS Tetők, ablakok és kocsik sérültek a hétfői viharban Bódi György, a Miniszterelnöki Hivatal (MeHi) civil kapcsolatokért felelős főosztályának vezetője a jövőben is a Szegedért Alapítvány titkára marad. - Milyen út vezetett a szegedi civil szervezettől az ország öszszes hasonló szerveződését öszszefogó kormányzati főosztály élére? - Az elmúlt másfél évtizedben valóban másról sem szólt az életem, mint a Szegedért Alapítványról: az alapító okiraton 1989. július 4-én száradt meg a pecsét. Az alapítványtól új lehetőségeket kaptam - akkoriban alakultak meg az első civil szerveződések-, s azt, hogy mi a civil társadalom, ekkor tanultam meg. Szerencsém volt, hogy jó célokért létrehozott, jól működő alapítvány titkáraként dolgozhattam, sok mindent megtanulhattam: eközben írtam meg szakközgazdászi értekezésemet a nonprofit pénzügyekből, s a témát felsőoktatási intézményben is oktattam. Ez év tavaszán önálló könyvem jelent meg Hogyan szerezzük meg az állampolgárok adójának egy százalékát? címmel. Az pedig, hogy a szakmámban elismertséget szerezhettem, a Szegedért Alapítványnak is köszönhető, mert a hitelemet ez a „mögöttes" adta meg. Majd idén nyáron a kormányváltás után meghirdették a MeHi civil kapcsolatok főosztályának vezetői állását, amelyre 51 pályázat érkezett. Végül egy háromfős grémium engem tartott alkalmasnak a feladatra, a főosztályt szeptember 10. óta vezetem. - Nehezen hagyta itt Szegedet7 - Két kérésem volt az új megbízatás elfogadásakor: hogy ne kelljen Szegedről elköltöznöm, családom tehát továbbra is itt él, s hogy engedélyezzék, önkéntesként, társadalmi munkában továbbra is elláthassam a Bódi György: korszakváltás készül a magyar civil szektor életében. Fotó: Karnok Csaba Szegedért Alapítvány titkári teendőit. Azért, hogy belülről élhessem meg a civil létet, amelyért állami köztisztviselőként vagyok felelős, másrészt úgy gondolom, vannak olyan kapcsolataim a városban, amelyek hasznosak lehetnek az alapítvány számára. - Mi a feladata a civil kapcsolatok főosztályának ? - Most készül a kormányzat civil stratégiája, amelynek fontos eleme a Nemzeti civil alap, s a különböző civil szolgáltató központok létrehozása. Szükség van arra, hogy a civil szféra működését jogszabályokkal, költségvetési forintokkal biztosítsuk. Idén a magyar „civilek" összes bevétele 600 milliárd forint, amelyből 30 százalék költségvetési és önkormányzati forrásokból származik. Ez az arány az Európai Unió országaiban 40-60 százalék közötti. Ha tehát az állam egyenrangú partnernek tekinti a civil szférát, akkor támogatottságát növelnie kell, mert ezek a szervezetek nemcsak kérnek, de adnak is. Az oktatás, a kultúra, a szociális ellátás, a környezetvédelem, az egészségügy elképzelhetetlen a civil szféra aktív közreműködése nélkül. Ma ötvenezer működő nonprofit szervezetet számlálunk az országban, amelyek a semmiből jöttek létre másfél évtizede, most pedig majd állami feladatokat is elláthatnak - politikai függetlenségük megőrzése mellett. - Hogyan lehetne gyarapítani a helyi szervezetek vagyonát ? - Ha az adózók mindegyike adójának egy százalékát felajánlaná a civil szervezeteknek, 11 milliárd forint gyűlhetne össze, ehelyett azonban idén csak 5 milliárd 200 milliót ajánlottak fel, így 6 milliárd a költségvetésben maradt. Ekkor azt javasoltuk, hogy ebből a pénzből hozzunk létre egy nemzeti civil alapot, amelyhez támogatásokért lehetne folyamodni. Medgyessy Péter szeptember 26-án jelentette be a parlamentben az alap megteremtését, s reméljük, 2003 első felében az ehhez szükséges törvényt is elfogadják. Ami korszakváltás lesz a magyar civil szektor életében. FEKETE KLÁRA har által okozott károkról ez idáig közel 800 kárbejelentés érkezett, az ország minden részéről tudtuk meg Sipos József kommunikációs igazgatótól. A károk legnagyobb része az ingatlanokban keletkezett, ezen belül is a tetők, kerítések és nyílászárók károsodásai a leggyakoribbak. A gépkocsik sérüléseit jellemzően leeső tárgyak (mint például faág, tetőcserép) okozták, de előfordult az is, hogy egy tizedik emeletről lezuhanó ablakszárny hullott a parkoló autóra. Az ilyen típusú károk' esetében a gépjármű-tulajdonosok az első lépésben az ingatlanok fenntartóit kereshetik meg, hogy azok felelősségbiztosítása terhére rendezzék a kárt. Ha ez valami okból nem bizonyul járható útnak, akkor saját casco biztosításuktól remélhetik a káruk megtérítését. Az eddig felbecsült lakossági kár értéke összességében több 10 milliós nagyságrendű, ám jó hír, hogy személyi sérülés sehol sem történt. A szélviharokkal kapcsolatosan a Dél-Alföldön péntekig 250, Csongrád megyében száz kárbejelentés történt csak az Allianznál. Az összes káreset száma ennek többszöröse lehet. Az összesítés még tart, de az biztos, hogy több tízmilliós a kár. K. B. Csak az egyik nagy biztosítótársasághoz száznál is többen nyújtották be kárigényüket Csongrád megyében a hétfői vihar miatt. Hétfőn hajnali két órakor érte el az az időjárási front Csongrád megyét, amelynek következtében közel száz kilométeres széllökések pusztítottak. Szegeden több fa kidőlt, az egyik egy nagy értékű gépkocsit is megrongált. Sok helyen tetőcserepeket sodort le a szél, és volt, ahol teljes melléképületek is összedőltek az évtizedes rekordviharban. Az ítéletidő azonban nem csupán az Alföldön, de az egész országban jelentős károkat okozott. Csak az Allianz Hungária Biztosító Rt.-hez a hét eleji szélviFákat is kidöntött a vihar. Fotó: Gyenes Kálmán