Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-14 / 265. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. NOVEMBER 14. • AKTUÁLIS» 3 msmm Lakáshitelek a HVB Banktól, állami támogatással, használt és új lakás vásárlásához, gyors és rugalmas ügyintézéssel. Kamat már 2,75%-tól.* További részletekért hívja: 06-40/50-40-50 6722 Szeged. Kossuth L sugárút 18-20. | www.hvb.hu | A HVB Group tagjo 'éves kamat + 2% éves kezelési költség- A bank a kamatváltoztatás jogát fenntartja. Biztonságos révbe vontatták a Millennium úszóházat Nem fenyegeti a hidakat Az óriási úszóhajó első útja a téli kikötőbe vezetett. Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról Popovics József, az úszóházat építő Mahart Tisza Yacht Kft. igazgatója kétszeresen is megkönnyebbült. Egyrészt megszabadult az úszómű tárolásának anyagi terhétől és felelősségétől, másrészt végre újra vállalhat hasonló nagyságrendű megrendelést. Erre eddig nem volt módja, mert a Millennium az üzem vízterületének nagy részét elfoglalta, más úszójármű nem is fért már be a hajóépítő műhelybe. - Végig követtem a Millennium útját a kikötőbe, minden rendben zajlott, az úszóház biztonságosan úszott el a hidak alatt és sérülésmentesen dokkolt - mondta Popovics József. Azt azonban továbbra sem tudni, mi lesz a sorsa a hatalmas úszóháznak. Közel egy hónappal ezelőtt a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. birtokba vette az úszóművet, a tegnapi vontatás költségeit is ők fedezték. A Millennium-Úszóház Kft. ugyanis megszegte a Magyar Fejlesztési Bankkal kötött szerződést. A tulajdonosok a Széchenyi-terven nyert 75 millió forint mellett befektetői tőkéből és banki kölcsönből akarták felépíteni csaknem egymilliárdos költséggel az úszóházat. Az építkezés azonban leállt, mert pénzzavarba kerültek. Budavári Katalin, a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója egyelőre nem tudott válaszolni arra a kérdésre, mit kezdenek a Millenniummal. K.B. A románoknak valószínűleg nem lesz vízumkényszer Szabadon utaznak az EU országaiba A román állampolgárok 2002. január elseje óta szabadon utaznak valamennyi EU-tagállamba. Román részről egyelőre nem tudnak arról, hogy Magyarország vízumkényszert kívánna bevezetni keleti szomszédjával szemben 2003. július 1. után - nyilatkozta lapunknak Andrei Oancea szegedi román főkonzul. Mint mondotta, sikerült elérniük, hogy a román állampolgárok idén január elseje óta már vízum nélkül léphetik át a határokat, ha európai uniós tagállamba utaznak. A román főkonzult azért kerestük meg kérdéseinkkel, mivel tegnapi lapunkban megírtuk: információink szerint jövő nyártól Jugoszláviával szemben Magyarország vízumkényszert vezet be. Úgy értesültünk, hasonló sorsra juthat Románia és Bulgária is. Andrei Oancea szerint azonban erre nem kerül sor. F.K. A szegedi polgármester egyik utolsó intézkedése A város kiszállt a ruhagyárból Eladta ruhagyári tulajdoni részét a szegedi önkormányzat. A szerződés aláírása Bartha László expolgármester egyik utolsó intézkedése volt. Ma még nem tudni, az utókor a jó döntések között tartja-e majd számon azt az adásvételt, amelynek keretében a szegedi önkormányzat megvált ruhagyári tulajdonától. A szerződés dátuma 2002. október 9., ez a nap az önkormányzati választásokat mindössze másfél héttel előzte meg. Mint emlékezetes, az előző szegedi városvezetés próbált lépéseket tenni a Szegedi Ruhagyár megmentése érdekében és 2002 tavaszán közreműködött egy négytagú konzorcium létrehozásában. Tízmillió forintos törzstőkével megalakult a Trifex Kft., amelyben 30 százalékkal, 3 millió forintos tulajdoni hányaddal a város is képviseltette magát a további befektetők, a Feketevár Rt., az Excellent Kft. és a Trióda Rt. mellett. Az önkormányzat 27 milliós tagi kölcsönt is nyújtott az új cégnek. Ez a Trifex adott be pályázatot a felszámolási eljárás során a ruhagyár megvételére, amely eredményes volt: április l-jétől gyakorlatilag készpénz nélkül sikerült megszereznie a termelőegységet a telekkel együtt. A konzorcium ugyanis 120 millió forint plusz áfát fizetett volna, ám mivel átvállalta a jogutódra háruló kötelezettségekét, az esetleges végkielégítések kifizetését, a 112 millió plusz áfát, csak 8 millió plusz forgalmi adót kellett letennie az asztalra. Az új cég a 290 ember egyéves foglalkoztatási kötelezettségét is felvállalta, amely 2003. március végén jár le. A ruhagyár jövőjéért aggódok azt vetik fel, mivel a város október 9-én eladta a Trifex Kft.-nek a tulajdonhányadát - névértéken -, a jövőben már nem lesz befolyása a munkahelyek megtartására. Mert mi van akkor, ha a gyenge piaci szereplésre való hivatkozással a tulajdonosok jövő tavasszal bezárják a gyárat? Farkas László volt önkormányzati képviselő, akit egy szeptemberi közgyűlésen a Trifex Kft. felügyelőbizottságába delegáltak, azt mondta el lapunknak: hiába volt fb-tag, nem tudott az adásvételről. Szerinte a Trifex azért jutott ilyen kedvező áron a ruhagyárhoz, mert az önkormányzat a háta mögött állt, a munkahelyeket védve. Azzal viszont, hogy a város kiszállt a cégből, már semmibe sincs beleszólása. Bartha László volt polgármester azt mondta, a városnak nem feladata, hogy gazdasági társaságban részt vegyen, az alakuláskor mindössze segédkezet akartak nyújtani. A munkahelyeket sikerült megmenteni, s miután stabilizálódott a cég gazdálkodása, sőt tudomása szerint a vállalat további fejlesztésekbe kezd, a felkeresésre, miszerint megvennék a város részét, ő igent mondott. Az összeg azóta már meg is érkezett a város számlájára. Engi Imre, a Trifex Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta: november 11-i dátummal levelet írtak Botka László polgármesternek, meghívták a következő, november 19-i taggyűlésre, s felajánlották: amennyiben rossz döntésnek tartja, visszavásárolhatja a volt önkormányzati tulajdonhányadot. Engi Imre nem érti a bizalmatlanságot, hiszen a ruhagyár működik, a tulajdonosok eddig 70 millió forintot féktettek be üzemeltetésébe. A cég vezetői felajánlják, bárkit szívesen látnak, aki segíteni szeretné a gyárat. FEKETE KLÁRA Közgyűlést tartottak a Tisza Volánnál Új tagok az igazgatóságban Rendkívüli közgyűlést tartott tegnap a Tisza Volán Rt., ahol megválasztották az igazgatóság és a felügyelő bizottság új tagjait. A szegedi központú busztársaság gazdálkodásáról is szó volt tegnap azon a rendkívüli közgyűlésen,- amelyen több igazgatósági és felügyelöbizottsági tagot viszszahívtak, s helyükre új tisztségviselőket választottak. A tanácskozáson elhangzott többek között az: a Tisza Volán eredményessége lehetővé teszi, hogy a tervezett 10,5 százalék helyett 12,3 százalékos bérfejlesztést valósítsanak meg. Szeri István vezérigazgató beszámolt arról, hogy fontos állomásához érkezett a járműfejlesztési program újabb öt darab alacsony padlós autóbuszt vásárolt a társaság, így Szegeden immár hét ilyen korszerű jármű szolgálja az utasokat. A busztársaságokkal szemben megfogalmazódott az elvárás: járműparkjuknak legalább 3-5 százaléka olyan buszokból álljon, amelyekre a mozgássérültek is különösebb nehézség nélkül fel tudnak szállni. Szegeden ezt a követelményt az új buszok szolgálatba állításával teljesíti a Tisza Volán, s az elkövetkező években a vidéki városok buszparkjai is gazdagodnak alacsony padlós buszokkal - mondta a vezérigazgató. A rendkívüli közgyűlés külön napirendje volt a tisztújítás. A közgyűlés visszahívta az igazgatóságból Póda Jenőt, B. Nagy Lászlót, Czirbus Antalt, Hardy Andrást és Szűcs Gábort. A Tisza Volán Rt. igazgatóságának új tagjai: Ábrahám László, Szabó Jenő, Susányi Tamás, Valkár István és Pálmai Antal. A felügyelőbizottsági tagok közül Kálmán Lászlót, Dömsödi Józsefet, Kerekes Pétert és Lippai Pált hívta vissza a közgyűlés, s helyükre tagnak választották Kósa Zsigmondot, Reindl Lászlót, Bihari Pált és Lajos Jánost. Az igazgatóság, valamint a felügyelőbizott. ság elnökének személyéről igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági ülésen döntenek majd november végén. B. Z. Pénznyelő blues SULYOK ERZSÉBET A pénznyerő játékautomaták adóját csökkentette az országgyűlés. Személyeskedni fogok. Freud Zsigmonddal vallom, hogy a földi lét gyönyörűségei közé tartozik a játék, ezért is lottózom vadul, különösen most, hogy éppen egymilliárd-hétszázmillióra van a nullával majdnem egyenlő esélyem - az ötösön. Ha mégis megnyerném, elhatározott szándékom, hogy egy csekély részét eljátszom a rulettasztalnál, valami exkluzív játékkaszinóban persze, mondjuk a francia Riviérán vagy egy üdülőszigeten Maldívban. Va bank!. Régi vágyam továbbá, hogy egyszer, csak egyetlen egyszer fogadjak egy lóra. A pénznyerő automaták azonban egyáltalán nem vonzanak, ki tudja, miért. Talán mert túl fantáziátlannak találom, hogy ott álldogáljak előttük - aztán semmi. De meg tudom érteni azokat, akik szeretik a pénznyelőket, pardon, nyerőket. Egy bizonyos határig. Mert ezen túl... Nos, egy határon túl a szerencsejáték ugyanolyan betegség, mint a dohányzás, az alkoholizálás, a narkózás. Mindegyik öl, butit, testi és lelki nyomorba dönt. Bizony. Állítólag a játék-szenvedélybetegek egy idő után ugyanazokat a tüneteket mutatják a külső szemlélőnek, mint mondjuk az alkoholisták. Remeg a kezük, megtört a tekintetük, keveset mondanak és azt is halkan. Magyarországon saccra 30 ezer játékautomata működik. Komolyabban nem ismerem a piacot (érdektelenség miatt, lásd fentebb), nem tudom, ez sok, vagy kevés. De azt a parlamenti tudósításokból volt szerencsém fölismerni, hogy a pénznyerők tulajdonosai-működtetői komoly érdekérvényesítő képességekkel bírnak, a jelenlegi parlamenti többség pedig igen fogékonynak látszik e nem túl nagyra becsült (létszámra gondolok!) kör problémái iránt. A havi 70-ről most 55 ezerre csökkentett játékadó a tanúm. Talán csak nem az ásványvizek 12-röl 25 százalékosra emelt áfájából pótolja a bevételkiesést a kincstár ? Éljen és virágozzék - az egészségmegelőzés. Meg a pénznyelők. Drágul a levelezés Többet fizetünk holnaptól a postai szolgáltatásokért. A Magyar Posta Rt. ugyanis a veszteséges gazdálkodásra hivatkozva november 15-étől árat emel. A hatósági árkörbe tartozó szolgáltatások díja átlagosan 5,6 százalékkal nő, míg a szabadáras szolgáltatásoké 7,4 százalékkal emelkedik. A változás elsősorban a nagyfogyasztókat, a bankokát, biztosítókat és a költségvetési szerveket érinti. Az áremelés a lakosságot csak kis mértékben terheli. Az emelés az idén mintegy 300 millió forinttal növeb a postai bevételeket, jövőre pedig 2,5 milliárdos többletet remélnek a drágulástól. A postai díjemelés lakosságot érintő jellemző díjai az inflációt követő mértékben növekedtek, a szabvány levélért, a képes levelezőlapért két forinttal kell többet fizetni, a nagyobb, súlyosabb leveleket 3-5 forinttal drágábban továbbítja a posta. A hivatalos iratok küldésének díja 228-ról 242 forintra emelkedik.