Délmagyarország, 2002. november (92. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-12 / 263. szám

KEDD, 2002. NOVEMBER 12. • A K T U A L I S • 3 Néhányan a kitüntetettek közül: Róna-Tas András, Bartók Mihály, Csákány Béla. Fotó: Miskolczi Róbert A szegedi egyetem díszdoktora lett dr. Bo Lönnqvist, a Finnországban dolgozó svéd néprajztudós, aki szintén évek óta szoros szálakkal kötődik a szegedi néprajzi tanszékhez, számos diák- és tanárcsere megvalósulását segítette és bekapcsolódott a bánsági néprajzi kutatásokba. Az SZTE díszdoktorává avatták dr. Karl-Heinz Pfeffer professzort, a tübingeni egyetem természeti földrajzi tanszékének vezetőjét. A nemzetközileg elismert karsztkutató a szegedi egyetem több földrajzi tanszékével évek óta együttműködik - kutatásban és oktatásban egyaránt. Az egyetem hagyománya szerint Professor Emeritus címmel tüntetik ki nyugdíjba vonulásuk alkalmából azokat a kiváló oktatókat, tudósokat, akik hosszú időn keresztül öregbítették az intézmény hírnevét. A tegnapi ünnepségen dr. Róna-Tas András akadémikus, nyelvész, az altajisztika képzés és tanszék megalapítója, az egyetemnek 1990-től rektora, továbbá dr. Bartók Mihály- akadémikus, vegyész, a szerves katalízis neves kutatója, valamint dr. Csákány Béla professzor, matematikus, az univerzális algebra iskolateremtő tudósa, 1985-től az egyetem rektora részesült a kitüntetésben. A Trianon után otthonából elűzött kolozsvári egyetem Szegedre kerülésében nagy része volt Klebelsberg Kunónak, akinek kultuszminisztersége idején jött létre az egyetemi városrész is. Emlékére alapította az egyetem a róla elnevezett díjat, amelyet a tudomány, az oktatás, a kultúra, a művészet területén kiemelkedő alkotók, az értékek nemzetközi elismertetői kaphatnak meg. A Klebelsberg Kunó Emlékplakettet dr. Leindler László akadémikus, az Analízis Tanszék professzora, dr. Paul M. Zulehner, a bécsi egyetem teológus fakultásának professzora vehette át. A díj emeritus fokozatát kapta dr. Nagy László, a munka- és szociális jog, valamint dr. Keserű Bálint, a régi magyar irodalom tudósa, emeritus professzorok. Az oktatás, a kutatás, az egyetemvezetés és -fejlesztés, a hazai és nemzetközi intézményi kapcsolatok kialakítása és ápolása terén szerzett kiemelkedő érdemek elismerésére szolgál a Pro Universitate-díj, amelyet ezúttal dr. Gál György, a vértranszfúziós állomás nyugalmazott igazgatója, dr. Csákány Béla, az Algebra és Számelméleti Tanszék emeritus professzora, dr. Szentirmai László, az Egyetemi Könyvtár címzetes főigazgatója és dr. Bicsérdy Gyula, a Mezőgazdasági Főiskolai Kar főigazgatója vehetett át. Kitüntették a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő és közéleti szerepet vállaló diákokat is: Beszédes Sándor élemiszer-technológus mérnök, Csitos Ágnes orvos, Galgóczi Edina mezőgazdasági mérnök, Szabó Gábor művelődésszervező és Zsolnai Aliz közgazdász hallgatót. S. E. NEVJEGY: PAUL M. ZULEHNER A bécsi pasztorálteológiai tanszék vezetője a német ajkú teológia kiemelkedő alakja. Nevéhez fűződik számos nagy jelentőségű tudományos vizsgálat, köztük az európai értékrendszer-kutatás, az 1970 óta végzett vallásosságkutatás, az európai papság identitásváltozásának vizsgálata. 1996-tól irányította a tíz volt szocialista országra kiterjedő, vallási és egyházi változásokat elemző összehasonlító kutatást, amelyben az egyik magyarországi programvezető dr. Máté-Tóth András, az SZTE Vallástudományi Tanszékének vezetője volt. A professzornak egyébként nagy szerepe volt a tanszék létrejöttében is: egy nemzetközi alapítvány közvetítő képviselőjeként bőkezű támogatási szerződést írt alá a szegedi egyetem rektorával, elősegítve a Magyarországon első vallástudományi tanszék létrejöttét. Az általa alapított bécsi székhelyű Pastorales Forum Alapítvány szegedi hallgatókat is támogat. Az SZTE most a Klebelsberg-díjjal köszönte meg Zulehner professzor egyetemfejlesztő tevékenységét. Mádl: a szegediek világhírűek MUNKATÁRSUNKTÓL Szakmai pályafutásom során sokszor voltam Szegeden, s a Szent-Györgyi-centenárium alkalmával azzal is megtisztelt a város, hogy ünnepi beszédet mondhattam a színházban - emlékezett a köztársasági elnök korábbi szegedi kapcsolataira az egyetemi ünnepség után rögtönzött sajtótájékoztatón. Kifejtette, hogy a városban szinte a semmiből jött létre az egyetem, amely nemcsak a régió szellemi központja lett, hanem nemzetközi hírű tudományos központ is. - A város és az egyetem szakmai közösségének eredményeit kifejezésre juttatni, megbecsülni jöttem, a Magyar Köztársaság és minden polgára nevében, s örömömre szolgál, hogy ezt megtehettem mondta a köztársasági elnök. Majd arról beszélt, hogy az uniós tagság küszöbén mindenki számára nyilvánvalónak kell lennie: csak nagyon komoly szellemi teljesítményekkel adatik meg számunkra a lehetőség, hogy versenyben maradjunk, amely verseny egyszersmind kényszer is. Szeged egyeteme, biológiai kutatóközpontja és számos kiváló tudósa világhírű, vagyis a város jó lehetőségekkel kapcsolódik Európához, a jelenlegihez hasonló ünnepségek pedig példaként szolgálnak arra, hogyan lehet elérni a szellemi értékek társadalmi ismertségét és elismerését - mondta Mádl Ferenc. Botka László regionális ügyekről tárgyalt Brüsszelben Utolsó alkalommal a csatlakozás előtt A szegedi polgármester is tagja volt a Brüsszelben tárgyaló magyar delegációnak az EU-magyar vegyes bizottsági ülésén. MUNKATÁRSUNKTÓL Az EU-csatlakozás előtt vélhetőleg utoljára tárgyalt egymással a magyar országgyűlési képviselők és az Európa Parlament képviselőinek csoportja. Az elmúlt héten, Brüsszelben az EU-magyar vegyes bizottsági ülésén jelen volt Botka László szegedi polgármester is. A találkozó jelentőségéről szólva kiemelte: mivel 2007-ig az Európai Unió Magyarországot egy régióként kezeli majd, nagy szükség van arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben határozottan körvonalazódjanak Szeged és térsége érdekei. A tárgyaláson megerősítették: Magyarország a csatlakozást követően nagyobb támogatásra számíthat, mint amenynyit a EU kasszájába kell befizetnie. Kiválóságokat tüntettek ki az universitas ünnepén Államfői vizit az egyetemen Folytatás az 1. oldalról Utak és határok BÁTYI ZOLTÁN Dehogy kell sok évtizedes emlékeket felidéznünk ahhoz, hogy lepusztult határállomások képe riasszon fel álmunkból. Elég csak a kilencvenes évek elejére gondolnunk, amikor Nagylakon dugult be a határ, mert a Németországból Balkánra hazasiető török vendégmunkások hada sehogy nem akart átférni a szűk országkapun. Aztán eszünkbe juthatnak a röszkei megpróbáltatások is. A kamionok sora nem egyszer a Maty-éri evezőspályáig kanyargott, s még a sokat próbált szesz-, cigaretta- és benzincsempészek is elszontyolodtak, amikorrá kellett döbbenniük: bizony, hosszú órákat kell várakozniuk, ha némi kis haszonhoz szeretnének jutni. No persze nem őket sirattuk igazán, ha külföldre, egészen pontosan Romániába vagy Jugoszláviába utaztunk, hanem saját magunkat. S irigykedve gondoltunk azokra, akik nem a Balkán felé, hanem mondjuk Ausztriába igyekeztek. Ma már elmondhatjuk, nem csak benzinkútügyekben zárkóztunk fel ama fejlett nyugathoz, hanem határállomásaink is oly csinosak és korszerűek, hogy öröm rajtuk az átkelés. Előbb Nagylakon épült fel megyénkben az új országkapu, kamionterminállal. komfortos kiszolgáló épületekkel, csempészeket elriasztó, korszerű vámtechnikával. Ez év tavaszán pedig nyugdíjba küldte a vámőrség Röszke sok vihart megért határállomását is, s megnyílt egy olyan modern határbázis, amiről nem is titkolja senki: ez már az Európai Unió bejárataként is zökkenőmentesen funkcionálhat majd. Ám a határállomások rekonstrukciós munkálatai nem fejeződtek be. A dél-alföldi régióban a gyulai átkelő is megszépült, most dolgoznak a munkások a tompái határállomás felújításán, s lám, régi álmunk is beteljesült - immár Kiszombornál is befejezéséhez közeledik a határállomás építése. Ez utóbbi országkapuhoz pedig már olyan aszfaltcsík vezet - legalábbis a makói úttól -, amire egy panaszos szót sem pazarolhat az igényes utazó. S hogy miért hangsúlyozom én ezt a tényt oly nagyon ? Mert minap Szabadkán járva ismét találkozhattam a világ legrövidebb autópályájával, azzal a néhány százméteres, kétszer kétsávos aszfaltcsíkkal, amin a határra gurulhatnak be az autók. Vagyis még véletlenül sem igaz, hogy Csongrád megyének ne lenne sztrádája. A baj csak az, hogy egy csekélyke rész - úgy hetven kilométernyi - még hiányzik ahhoz, hogy Röszke szép határállomását rákösse az M5-ösre, ami még mindig Kiskunfélegyházán vár milliárdokra, földgyalukra, meg építőmunkásokra. Mi, a szegedi körzetben élők meg reménykedünk - ha már határállomásaink uniósak, országunkat is keblére öleli az unió, egyszer majd útjainkra is rámondhatjuk: semmivel sem rosz' szabbak, mint az unióé. Hogy ez még nem holnap lesz 1 Tudjuk, persze hogy tudjuk. Ezért is kérdezzük nap mint nap: de hát akkor mikor? A parlament ma dönt az adótörvények módosításáról Több maradhat havonta a zsebünkben Gyerekek döntötték le a keresztet Folytatás az 1. oldalról Amikor egyikük kedvet kapott a keresztmászáshoz, a fiatalember súlyát nem bírta el a közel kétszáz éves márványkereszt: a feszület kettétört, magával rántva a fiút is, aki azonnal megfizetett az ostoba tréfáért: csúnyán megsérült. Már haza sem tudott menni, mentők vitték el a helyszínről. A hú súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Azt még nem tudni, hogy a hú vajon szándékosan rongálta-e meg a keresztet, vagy „csupán" gondatlansága miatt történt a baj. Utóbbi esetben ugyanis tette nem számít bűncselekménynek. A kárfölmérés még tart, a XIX. század eleji kereszt maradványait, restauráihatóságát szobrász-restaurátor vizsgálja. NY. P. A várakozások szerint ma jelentősebb módosítások nélkül szavazza meg a parlament az adótörvények jövő évi módosítását. Az szja-terhek valamelyest csökkennek. Radikális adócsökkentést nem tett lehetővé a költségvetés - derült ki már idén májusban, az új kormány beiktatását követően, annak ellenére, hogy a kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ ezt ígérte választási kampányában. Az MSZP választási ígéreteiből pedig mára csak a sávszélesítés maradt, az adókulcsok azonban nem lesznek kisebbek 2004-ben sem, továbbra is 20-30-40 százalékkal, tízes ugrásokkal adózunk majd. Mégis: havonta 4-5 ezer, éves szinten 48-60 ezer forinttal több maradhat a zsebünkben, amennyiben a honatyák ma megszavazzák a pénzügyminiszter előterjesztését a jövő évi adósávokkal kapcsolatban. Tavaly az átlagos személyi jövedelemadó (szja] terhelés 21,7 százalékos volt, s csak nagyon kicsivel, 0,2 százalékkal kevesebbet fizettünk, mint egy évvel korábban. Ami mellesleg azt is jelentette: 1988 óta először csökkenhettek az adózók terhei. A jelenleg tervezett változásokat követően 2003-ban mindössze 19,8 százalékra lehet számítani, 2004-ben pedig még ennél is kevesebbre nyilatkozta nemrégiben László Csaba pénzügyminiszter. A kormány számításai szerint 2002 és 2004 között az idei 21,2 százalékról egyenletesen 18,2 százalékra mérséklődik az adóteher. Adószakértők kalkulációi szerint jövőre a felső sávba még át nem csúszó jövedelem (havi 112 ezer 500 forintj után a befizetendő szja levonását követően 93 ezer 307 forint nettó összeg maradhat meg a családi költségvetésben. Egy évvel később, 2004-ben pedig a tervezett adósáv 125 ezer forintos havi jövedelemhatárt tesz lehetővé, hogy az még ne adózzon a maximális mértékben, csak 30 százalékkal, s így az adózó 104 ezer forintot kaphatna kézhez. Ezekből az összegekből sajnos, „levonódnak" a járulékok. Jövőre a bruttó bér közel 83 százalékára számíthatnak az állampolgárok, úgyszintén a járulékok levonása nélkül, míg 2004-ben a keresetek 83,6 százalékát hagyja meg az APEH. Ha átlépjük az ominózus idei 112 ezer 500 és jövőre a középső sávban maradáshoz szükséges 125 ezer forintos határt, s egy magasabb, mondjuk 140 ezer forintos jövedelmet vesszük alapul, akkor kiderül: ugyanennek a keresetnek idén csak a 77, jövőre pedig már a 80 százaléka kerülhet a nevünk mellé a fizetési jegyzékben. F.K. Tervezett adósávok 2002-2003 A jövedelem összege, 2002 0-480 OOO Ft 480 001-1 050 OOO 96 000 Ft és a 480 000 Ft-on felüli rész r 050 001 Ft-tól 267 000 Ft és az 1 050 000 Ft-on felüti rész A jövedelem összege, 2003 0-650 OOO Ft 650 001-1 350 OOO 130 000 Ft ós a 650 000 Ft-on felüli rész 1 350 001 Ft-tól 340 000 Ft és az 1 350 000 Ft-on felüli rész Az adó mértéke 20% 30%-a 40%-a