Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-07 / 234. szám

HÉTFŐ, 2002. OKTÓBER 7. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Háromcsillagos szálloda épült a fürdő mellé Thermál panzió Mórahalmon Negyvennégy férőhelyes panzió épült a mórahalmi városi fürdő mellé. A szobákat minibárral és kábeltelevízióval is fölszerel­ték. Szálloda épült a mórahalmi váro­si fürdő közvetlen szomszédsá­gában. A Thermál panziót szom­baton délután adták át. Az ün­nepségen Nógrádi Zoltán móra­halmi polgármester, Faragó Hil­da, a Miniszterelnöki Hivatal fő­osztályvezetője, György Zoltán, az Aquaplus Kft. ügyvezető igaz­gatója, valamint Nagy Sándor kisteleki polgármester mondott köszöntőt. Balog László, a Thermál pan­zió igazgatója lapunk érdeklődé­sére elmondta, hogy szállodaépí­tés terve két éve, a fürdő fejlesz­tési programjának kidolgozása idején született. A panzió a gyógyszolgáltatásokat is nyújtó fürdő vendégeinek, valamint a városba látogató turistáknak is szálláslehetőséget biztosít. Az építés tavaly decemberben kezdődött. A megvalósítás költ­ségeit a Széchenyi-terv és a Csongrád Megyei Területfejlesz­tési Tanács támogatásával, a Thermálgyűrű Kft. fedezte. A kft.-nek tagja a mórahalmi és a kisteleki önkormányzat is: utób­bi településen a mórahalmihoz hasonló panzió fölépítését terve­zik. A beruházás nettó 120 millió forintba került, ebből 32,4 millió forintot a Gazdasági Minisztéri­um, 43,2 miihót pedig a terület­fejlesztési tanács vállalt magára. A fürdő lebontott gazdasági épülete helyén emelt szálló ter­veit Talmácsy István készítette. A háromcsillagos panzióban ká­beltévével, minibárral és telefon­nal fölszerelt kétágyas szobákat, és kétszobás apartmanokat ala­kítottak ki. A recepción bankkár­tyát is elfogadnak, s a vendég reg­gelit is rendelhet magának. A fürdő jövőre tervezett to­vábbfejlesztése után átjáró köti majd össze a két épületet. NY. P. Csapó Balázs a Szegedért Egyesülettel indul a polgármesteri székért A dobogó egészen biztos Az új szálloda a Széchenyi-terv és a területfejlesztési tanács támo­gatásával készült. Fotó. Gyenes Kálmán Kik tartanak szélhámosnak? Azok terjesz­tik ezt rólam, akiknek nemtelen hatalmi szándékát kereszteztem - nyilatkozta la­punknak Csapó Balázs, aki 1994-ben már indult a polgármester-választáson a Sze­gedért Egyesület színeiben. Most ismét a civil szervezet polgármesterjelöltjeként méretteti meg magát a helyhatósági vá­lasztáson. - Mióta foglalkozik politikával l - Egyetemistaként a hetvenes évek végén kezdtem el foglalkozni politikával. Repülő­egyetemi előadásokat szerveztem (lakáso­kon), szamizdatot szerkesztettem, terjesztet­tem és sokszorosítottam, ami miatt kirúgtak a munkahelyemről. - Többek véleménye szerint Csapó Balázs mindigaz aktuális hatalom ellenzéke. - Ez legalább nem torzítja a személyiséget. Én ma is az vagyok, aki nyolc vagy húsz éve voltam. Közéleti munkám lényege a korrup­ció elleni küzdelem. A hagyományos értéke­ket képviselem, mert úgy gondolom, hogy az őszinteség, nyíltság vagy becsületesség nem jobb- vagy baloldali fogalom, hanem emberi érték. Érdekes, hogy míg a civil életben min­denki elfogadja ezeket az értékeket, addig a politikában minden a visszájára fordul. Erre mondják azt, hogy a politika ott kezdődik, ahol a tisztesség véget ér. - Polgármesteri programjának ezek a hangsúlyos elemel 1 - Nem, ez csak a háttér. Szerintem a pol­gármester legfontosabb feladata, hogy kiépít­se és ápolja azt a kapcsolatrendszert, amely az önkormányzat hatékony működésén ke­resztül szolgálja a város polgárainak gyarapo­dását és jólétét. A másik fontos dolog a hite­lesség. Úgy vélem, hogy az emberek nem kí­váncsiak a szélhámosokra. - Vannak olyanok, akik éppen önt tartják szélhámosnak. - Kik tartanak szélhámosnak? Azok ter­jesztik ezt rólam, akiknek nemtelen hatalmi szándékát kereszteztem, amikor például tisz­tátlan ügyleteikben feljelentést tettem, hogy azok a törvény előtt tisztázódjanak. - Nem érzi úgy, hogy szélmalomharcot vív1 - Én mindig a tiszta közéletért küzdöttem. Polgármesterként úgy tartanám, hogy a nyil­vánosság előtt, lakossági kontrollal, intézmé­nyes garanciákkal kell harcolni a korrupció ellen. Ha nem lépett volna fel a Szegedért Egyesület bizonyos ügyekben, akkor ma sok­kal rosszabb helyzetben lenne a város. Val­Csapó Balázs: Én ma is az vagyok, aki nyolc vagy húsz éve voltam. Fotó: Miskolczi Róbert lom, hiteltelen emberekkel nem lehet tiszta a város közélete. - Mi a véleménye arról, hogy az utóbbi hónapokban sorra alakultak meg a város­ban a Szeged nevével fémjelzett egyesüle­tek, körök, mozgalmak, pártszövetségek1 - A mostanában alakult és a politikában te­vékenykedő civil szervezetek vagy a Fidesz­hez, vagy az MSZP-hez kötődnek. Szerintem azért hozták létre ezeket, hogy megosszák, gyengítsék a civil szférát. Érdekes informáci­ókat olvashatnak az érdeklődők a Szegedért Egyesület honlapján, elnökségi ülések jegy­zőkönyveit feletettük a www.szegedert.hu in­ternetes oldalra. Kiderül, hogyan vélekedtek a politikai folyamatokról a Szerette Város­unk Egyesületet alapító, régebben a Szegedért Egyesületben dolgozó elnökségi tagok, mi volt a véleményük Botka Lászlóról. - Milyen esélyt ad magának a helyhatósá­gi választáson 1 - Reális esélyeim vannak. Egy biztos: dobo­gós helyen leszek. -Mit gondol, kik szavaznak majd önre, il­letve képviselőjelöltjeikre ? - Mivel mára a politika hitkérdéssé vált, nyilvánvalóan a bigott Fidesz- és MSZP-hívők nem szavaznak ránk. Úgy vélem, azok voksol­nak majd a Szegedért Egyesület jelöltjeire, akik nem hitkérdésként kezelik a politikát, akik kritikusan szemlélik a dolgokat, s akik fontosnak tartják az őszinteséget, nyíltságot és becsületességet. Bízom abban, hogy az em­berek emlékeiben elevenen él az elmúlt négy év, s tudják, nem volt igazi ellenzék a Torony alatt. A Szegedért Egyesület volt az egyetlen, amely kívülről kritizálta a jelenlegi hatalmat. sz. c. sz. Nem minden polgármesterjelöltnek van ellenfele Csongrád megyében Hét helyen már a választások előtt eldőlt Csongrád megye hatvan települése kö­zül hétben egy-egy jelölt „küzd" a pol­gármesteri székért. Csanádalbertiben, Csengelén, Dócon, Nagyéren, Ófölde­ákon, Ottömösön és Üllésen a mos­tani, mind a hét esetben függetlenként induló polgármesternek nem akadt el­lenfele, így ők tulajdonképpen már pol­gármesternek is tekinthetők. Csanádalberti: Szabó Lajos Az előző két helyhatósági választás al­kalmával akadt ellenfele a Csanádalber­tit irányító Szabó Lajosnak, most azon­ban nem. Az 526 lelkes település első embere úgy gondolja, azért nem, mert az emberek elégedettek a munkájával. Véleménye szerint a községi önkor­mányzatnak megújulásra nincs szüksé­ge, de igazából lehetősége sincs rá: a fa­lu tizenkét éve forráshiányos, a moz­gástér nagyon szűkös. Csak azt tudják folytatni, amit megkezdtek, például a falu összképének szebbé tételét közpon­ti támogatással. Szabó Lajos kampány­terveit nem befolyásolja, hogy nincs ki­hívója. Eredetileg sem akart a szó ha­gyományos értelmében vett kampányt folytatni; szerinte az a legjobb kam­pány, ha gyalog végigsétál a faluban és elbeszélget az emberekkel. Csengele: Sánta Ferenc Csengelén eddig két cikluson van tói Sánta Ferenc polgármester. Nyolc éve, vagyis 1994-ben még negyedmagával in­dult az önkormányzati választásokon, de 1998-ban és az idén már nem akadt ellenfele. - Ez talán annak köszönhető, hogy a lakosság meg van elégedve velem. Amúgy pedig túl magasra tehettem a lé­cet - mondta tréfásan Csengele első em­ber. Az elmúlt négy évben összesen több mint 200 millió forintnyi beruházás is meggyőzhette a lakosságot, hogy nem érdemes új embert tenni a képvise­lő-testület élére. Az elkövetkezendő négy évben is sze­retné folytatni a korábbi munkákat. Az önkormányzat legfontosabb feladata, hogy végre megépüljön a Csengelét Kis­kunmajsával összekötő út. A munkála­tok ugyanis már évek óta húzódnak. Emellett a község belterületén le akar­ják aszfaltozni az összes utcát, külterü­leten pedig a dűlőket kellene felújítani. A távlati tervek között szerepel két na­gyobb volumenű beruházás is. Az egyik az idősek otthonának, a másik pedig új önkormányzati bérlakások felépítse len­ne. Ezekhez persze nem elegendő az ön­erő. A tervek csak akkor válhatnak való­ra, ha minden esetben sikeresen pályá­zik a település. Dóc: Belovai Pál Belovai Pál a polgármester. - Az idei önkormányzati választás az első, ame­lyiken egyedül indulok - mondta. Ko­rábban ugyanis három-négy jelölt közül választhattak a dóciak. Az idén a falu akarata egyöntetű. Eset­leges ellenfelek neve fel sem merült. ­Tömegével kaptam a kopogtatócédulá­kat. Az október 20-ai szavazás, remé­lem, már csak formalitás lesz - tette hozzá. Persze, ehhez az kell, hogy a la­kosságnak több mint a fele az umák elé járuljon. A 7 önkormányzati képviselő helyért 13-an versengenek. A mostani testület­ből csak négyen indulnak, így nagy a va­lószínűsége, hogy új képviselőkkel dol­gozhat a polgármester. Ráadásul most több fiatal is küzd a választók szavazata­iért. Az újabb négy év tervei az elmúlt ti­zenkét év munkájára épülnek. Az egyik legfontosabb feladat a szilárd hulladék biztonságos elhelyezése. Emellett a mű­velődési ház és az óvoda is megérett már a felújításra. A falu belterületén járdákat és aszfaltos utakat építenek, valamint bérlakásokat szeretnének átadni. Nagyér: Lőrincz Tibor Lőrincz Tibor, Nagyér polgármestere is­mertetni fogja négyéves programját egy gyűlésen - függetlenül attól, hogy egye­dül méreti meg magát. Azt mondja, ez­zel megtiszteli a nagyérieket és egyéb­ként sem szabad a választást puszta for­malitásnak tekinteni. Lőrincz Tibor nem szívesen válaszol arra a kérdésre, hogy véleménye szerint miért nem in­dul másik polgármesterjelölt a 642 lel­kes faluban. Mint mondja, erről a falu­belieket kellene megkérdezni, hiszen a lehetőség mindenki előtt nyitva állt. Vé­gül úgy fogalmaz: talán konszolidálód­tak a viszonyok Nagyéren, az emberek megértették, hogy a polgármesterség szakma, amely komoly felelősséggel jár. Neki is volt kihívója mindkét előző vá­lasztás alkalmával. A nagyéri községfö tisztában van azzal, hogy sok a megol­dásra váró probléma, úgy véb, alkalmaz­kodni kell a változó időkhöz, fel kell ké­szülni például az uniós csatlakozásra. Ezenkívül a járdaépítést, az utak kar­bantartását és az óvoda felújítását említi az előtte álló legfontosabb feladatok kö­zött. Óföldeák: Barlai József Az óföldeáki Barlai József már tudja, mi­lyen ellenfél nélkül várni a választást, hiszen neki már négy évvel ezelőtt sem volt kihívója. O úgy látja, a kisebb tele­püléseken egyszerűen azért nincs két polgármester-aspiráns, mert az alacsony lélekszám miatt helyben eleve nehéz megfelelő embert találni még az intéz­ményvezetői vagy a tanítói munkára is. Az 530 lakosú Óföldeák polgármestere feleslegesnek gondolja a kampányt, de nem azért, mert egyedüb jelölt. Szerinte egy ekkora településen minden az embe­rek szeme előtt zajlik, mindenki ismer mindenkit. Gyűlést rendezni egyszerű­en nincs értelme, hiszen az élete nyitott könyv az óföldeákiak előtt és azt is tud­ják a falu lakói, mit szeretne megvalósí­tani a következő négyéves ciklus során. Az ő kampánya - fogalmaz - az elmúlt négy esztendő. Öttömös: Bata Ferenc Öttömösön csak az 1990-es önkor­mányzati választásokon indult két pol­gármesterjelölt. Azóta pedig csak Bata Ferenc „küzd" a község első embere cí­mért. - Ha elmegyek szavazni és magamra voksolok, már nyerek is. De remélem, hogy egynél azért jóval több szavazatot kapok - tréfálkozott Bata Ferenc és az öttömösieknek több mint a fele az ur­nák elé járul, hogy ne kelljen érvénytele­níteni a szavazást. Az egyedüli indulásnak az a legna­gyobb előnye, hogy nem kell tömérdek pénzt kidobni a kampányra. A leendő testületi tagoknak már nem olyan köny­nyű a dolga, mint a település első embe­rének. Ugyanis kétszer annyi jelölt van, mint hely. Öttömös 830 lakosa közül 280-an ta­nyán él. Ezért a következő négy év egyik legfontosabb feladata az úgynevezett ta­nyaprogram beindítása. Emellett el sze­retnék mozdítani a falusi turizmust a holtpontról, vagyis kiaknáznák az évek óta csak parlagon heverő természeti le­hetőségeket. Jelentős beruházásnak számít a köz­ség életében az úgynevezett vállalkozó­ház kialakítása, illetve a szennyvíz szak­szerű elvezetése. Üllés: Nyáriné Tajti Anna Üllésen az idén fordul elő először, hogy csak egyetlen egy jelölt indul a polgár­mesteri helyért. Nyáriné Tajti Annának 1990-ben kettő, 1994-ben öt, 1998-ban pedig egy ellenfele akadt. - Eleinte úgy volt, hogy nem én leszek az egyedüb je­lölt, de végül magamra maradtam ­árulta el. Talán mások azért gondolhatták meg magukat, mert a polgármesterség igen sok munkával jár. Ráadásul nem egyszer népszerűtlen döntéseket is kell hozni. ­Ha valami nem úgy történik a község­ben, mint ahogy azt a lakók szeretnék, azonnal a polgármestert kezdik el szidni - folytatta Nyáriné Tajti Anna. Egyedüli jelöltként a választás most jóval egyszerűbb és legfőképpen bizto­sabb lesz. Ennek tudatában már tervez­heti is Üllés első embere a következő négy évét. A községben kiépítik a szennyvízcsatorna-hálózatot, illetve megoldják a szilárd hulladék elhelyezé­sét. K.T.-SZ.A.I.

Next

/
Thumbnails
Contents