Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-07 / 234. szám

Beszélgetős Bohémélet Az évad operaslágerének ígérke­zik Szegeden Puccini darabja, a Bohémélet, amit Ács János ren­dezésében október 18-án mutat be a Szegedi Nemzeti Színház társulata. A premierhez kapcso­lódva a Szegedi Operabarátok Egyesülete zenés beszélgetést rendez az alkotókkal és a közre­működőkkel ma 18 órától a Bar­tók Béla Művelődési Központ dísztermében. Az esten részletek hangzanak el az operából Kolo­nits Klára, Merényi Nicolette, Kováts Etele, Kelemen Zoltán és Gábor Géza előadásában. Zon­gorán kísér Oberfrank Péter ze­neigazgató. Velük, valamint Ács lános rendezővel és Gyarmathy Ágnes jelmeztervezővel Gyé­mánt Csilla, az egyesület elnöke beszélget. A miniszterelnök egy interjúban kirohant a szegedi képviselő ellen Medgyessy sajnálja Baloghot Folytatás az 1. oldalról Arra a közbevetésre, hogy nem lehet min­dent a .visszatér a Kádár-korszak", kijelen­téssel elintézni, Balogh azt válaszolta: pedig arra a korszakra igenis jellemző volt, hogy a más véleményen lévőket elmebetegnek nyil­vánították, és elmegyógyintézetbe zárták. A képviselő példaként hozta fel Pákh Tibor ese­tét, akit 1981-ben zárt intézetben kényszer­gyógykezelésre köteleztek, mert szimpatizált a lengyelországi változásokkal. - Remélem, nem tartunk megint ott! ­mondta Balogh. A szegedi képviselő elnöke volt a kor­mányfő múltját vizsgáló bizottságnak, amelynek lejárt a mandátuma. Balogh Lász­ló szerint a kormánypártok szándékosan szabtak meg rövid határidőt az általa veze­tett testületnek, ezért azokat a kérdéseket, amelyeket nem tehetett fel a miniszterel­nöknek a bizottság ülésén, interpellációk­ban, azonnali kérdésekben, vagy napirend elótt kénytelen feltenni. A megszűnt bizottság elnökének ebbéli te­vékenységét a múlt héten kedden, a parla­mentben egyébként azzal összegezte Med­gyessy Péter, hogy „nem tudtam eléggé meg­köszönni Balogh Lászlónak azt a hangya­szorgalommal végzett munkát, amelynek eredményeképpen a kormány népszerűsége emelkedett." - De ezzel a miniszterelnök úr nem vála­szolt arra a kérdésemre, hogy mit csinált 1981. október 23-án. Valamit csak tett, hi­szen a Belügyminisztérium III-as főcsoport­főnöksége október 5-én levélben közölte a tit­kosszolgálatoknál dolgozókkal, hogy mi a te­endőjük az ellenforradalom évfordulóján. Mivel nem kaptam választ, a kérdést addig ismétlem, amíg a kormányfő nem válaszol érdemben. Egyébként az a véleményem, hogy a népszerűség és az igazság nem jár mindig együtt - mondta Balogh László Med­gyessy Péter kijelentésére reagálva. A nap is mosolygott a balástyai fesztiválozókra Oriáskarfiol, megatök, A balástyai zöldség- és virágfesztiválon óri­ás tökök és padlizsánok mosolyogtak a látogatókra a múlt hét végén. A csodásan napfényes, októberi hét végén zajlott Balástyán a zöldség- és virágfesztivál. Egészen megváltozik a paprikáról, tökről és a liliomcsokorról alkotott fogalma annak, aki egyszer is ellátogat e rendkívül rendezett és ápolt településre. Itt egy paprika minimum 20 dekás, egy tök körülbelül négy részletben fér a sütőbe, egy krumplit is elég megpucolni a vasárnapi ebédhez, s egy negyed karfiolból jóllakik a négyfős család. A város lakói zöm­mel kertészkedéssel foglalkoznak, s ez meg is látszik a portákon. A közterületeken a bok­roknak, virágoknak sem eshet baja ott, ahol mindenki tudja, mennyi fáradsággal jár egy növényt felnevelni, gondozni. Az idei zöldség- és virágfesztiválon a ba­lástyai kertészek egy csokorba gyűjtötték annak legjavát, amit e nyáron termett a föld. Szó szerint csokorba: a virágkötészeti kompozíciók némelyikéből nem hiányzott a csillagtök, a répa, a paprika és a padlizsán sem. A legek versenyében díjat kapott Berta Istvánné 92 dekagrammos birsalmája, Kál­mán Zoltánné 39,5 kilós töke, Újvári Nán­dor 4,7 kilós káposztája, Imre József 6,8 ki­lós karfiolja, s krumplijai 10 grammos vol­táért a legkisebb termésért járó díjjal vigasz­talódhatott Újvári fánosné. Épp három ilyen krumpli és Sutka Sándoré tesz ki egy Zöldségözön a kiállításon. kilót. A díjnyertes paprika Gémes Ferenc kertjében termett, súlya 27,5 dekagramm. Gera Ágnes győztes dísztöke 4,15 kilót nyo­mott, Kauczki Mártonné karalábja 10,8 ki­lót. Jaksa lános kertjében közel másfél kilós padlizsán termett, Széplaki Attiláéknál pe­dig 80 dekás fehérretek. A szombati falunap Mennyi az annyi ? SULYOK ERZSEBET Halandó ember ugyan honnan tudhatná, hogy végül is mi az igaz­ság?- kérdezhetnénk, Pilátus után szabadon. Lehet például, hogy húsz, de az is lehet, hogy tényleg ötven. Mármint milhárd. Forint. Érkezett Szegedre az utóbbi pár évben. Honnan tudhatnánk ? A helyzet pőrén az, hogy amíg a polgármester még aspiránsnak érezhette magát, úgy gondolhatta, hogy újabb ciklusban lehet a város első embere, addig - ötven. Amikor rájött, hogy mégsem, mert nem jelöh a pártja, akkor - húsz. És megmagyarázza, miért mondott korábban ötvenet. A példa helyi, szegedi, de jelenségértéke van. Mostani viszonya­inkról mond sokat. Arról, hogy a mostani szóőzönben, kommuni­kációs praktikaözönben, közönségkapcsolati ügyeskedésözönben ember ¡epren a talpán, aki képes rálelni az igazságra. A politikai kampányok, a választási ígérgetési hajsza inspirálja és belekényszeríti a politikusokat a - legyünk finomak - nagyot­mondási versenybe. Ami amúgy sem, sohasem volt idegen persze tőlük. De egyre reménytelenebb vágynak tetszik a pontos beszéd igénye. Mert a dolgok bonyolultak ? Az ötvenszázalékos béremelés a közszférában - átlag, a differenciálás ésszerű és igazságos, mert korábbi béraránytalanságokat szüntet meg. Lesznek, akik ötven­nél jóval kevesebbet, mások többet kapnak - mondja a kormány, j Nem igaz, ötvenet mondtak, hazudtak - süvít az ellenzék. Az in­gyen tankönyv nem cél, csakis a rászorultaknak, mért kéne tá­mogatni mindenki adójából azt, akinek amúgy is sok pénze van ­mondja a kormány. Hazudtak, replikázik az ellenzék. Egy kampányban nem lehet árnyaltan fogalmazni - igazítódik el a hétköznapi halandó, akinek a szóőzönben már rég elment a kedve attól, hogy a végső igazság után kutasson. Fölmenti magát azzal, hogy bizonyára nincs is igazság. Helyben és országosan. A világon sincs. A morális csőd pedig azért nagy baj, mert veszi el az erót, a hitet. Ami ahhoz is kéne, hogy anyagi csődjeinkből kifelé evickéljünk. A nővérek többre számítottak Az emelésből mi érkezett a számlákra? A betegek azt és annyit hal­lottak ki a hírekből, hogy ötven százalékkal emelik az egészség­ügyiek bérét. Mondogatják is az ápolószemélyzetnek: most már ne panaszkodjanak, mert meg­fizetik őket. Ám, hogy valójában mennyi is van a borítékokban, arról a szegedi kórházban ér­deklődtünk. A szegedi kórház dolgozóinak csütörtökön már a számlájukra került a szeptemberre járó emelt bér. A felvehető pénz azonban so­kaknak csalódást okozott. - Kicsivel többet kaptam - ava­tott be a bérhelyzetébe az egyik ápolónő, aki nyolc éve dolgozik. Az előző havi 51 ezer forint nettó fizetésem, a mostani béremelés után 69 ezerre „ugrott". A közel harminc éve a kórház­ban dolgozó vezető asszisztens, amikor megtudta, hogy 32 ezer­rel emelik a fizetését, elégedett volt. A valóságban azonban 12 ezerrel vihet többet haza mos­tantól, mint az előző hónapban. A kórház belgyógyászati osztá­lyának főnővére 22 éve dolgozik a szakmában, az elmúlt hónap­ban a pótlékokkal együtt 70 ezer forintot tehetett a pénztárcájába, a béremelés után 107 ezer a net­tó fizetése. - A bruttó emelésem közel 200 ezer forintos bért je­lent - mondja a főnővér, de az adó és a járulékok elvittek 90 ez­ret. - A betegek mostanában gyakran mondogatják: most már ne panaszkodjunk, hiszen alapo­san emelték a fizetésünket. Ók csak annyit hallottak ki a hírek­ből, hogy 50 százalékkal több lesz az ápolónők bére. Nem lett annyi, korrekció volt - mondja főnővér -, amit nagyon szépen köszönünk, de ettől még nem térnek vissza a kórházakba, kli­nikákra azok, akik az alacsony bérek miatt hagyták el a pályát. - Az egészségügyi béremelés hírére, mint ahogyan arra koráb­ban számítottunk, nem kezdtek visszaszállingózni a pályaelha­gyó nővérek a kórházba - veszi át a szót Tóth Csilla, a kórház ápo­lási igazgatója. - A mostani bér­emelés a diplomásoknak jelent észrevehetően több fizetést. Az új bértábla úgy differenciál, hogy a magasabb szakmai képesítéssel rendelkező, aki ráadásul több évet töltött el a pályán, nagyobb emelést kapott, mint az alacso­nyabb végzettségű, s rövidebb ideje dolgozó. A béremelés első­sorban a szakmai képzettséget és tapasztalatot igyekszik anyagilag elismerni, s megszüntetni a ko­rábbi bérfeszültséget. Az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár számításai szerint a felsőfokú végzettséggel rendelke­ző egészségügyi dolgozók átlago­san 63 ezer forinttal, a középfo­kú végzettségűek 25-26 ezer fo­rinttal, míg az alapfokú végzett­séggel rendelkezők átlagosan 10-12 ezerre forinttal kapnak több fizetést az októberben. A szegedi kórház 816 dolgozó­jának béremelésére - a járulé­kokkal együtt - 41,5 millió forin­tot utalt az egészségbiztosítási pénztár, az 570 embert foglalkoz­tató szegedi rendelőintézetnek 32 millió forintot. A Szegedi Tu­dományegyetem orvoskarától nem kaptunk információt. K.K. Galyasi-emléktábla a vásárhelyi múzeum falán délutánján zajlott a jókedvű, zenés, lovas kocsis felvonulás, este, a férfinapi bál ven­dégei, a Princess trió rendkívül csinos hege­dűsei nemcsak a férfiak, hanem a hölgyek kedvére is jó hatással voltak kellemes meg­jelenésükkel és zenéjükkel. W.A. Megnyílt az őszi tárlat padlizsán Fotó: Gyenes Kálmán Vásárhelyi Műhely címmel mú­zeumot alapít a város az ógim­náziumban a vásárhelyi festő­iskola alkotásaiból - hangzott el tegnap a 49. őszi tárlat meg­nyitásakor, Galyasi Miklós em­léktáblájának fölavatása után. A zsűri 450 műből közel 200-at válogatott be az országos rangú kiállításra. - Mesélik, Galyasi Miklós csiz­mában járt, de közben Baude­laire-verseket olvasott, s Ver­laine-t szavalt. Galyasi Miklós polihisztor-kultúraszervező, a vásárhelyi őszi tárlat hagyomá­nyának létrehozója Európára nyitott városnak álmodta meg Hódmezővásárhelyt. Ő megál­modta, mi megvalósítjuk, ennek eszköze az őszi tárlat is - mondta Lázár János országgyűlési képvi­selő tegnap, az idei őszi tárlat megnyitása elótt, fölavatva Ga­lyasi Miklósnak a Tornyai János Múzeum falán elhelyezett em­léktábláját. Az alkotást B. Kovács Emőke szobrászművész hozta létre, Szél Ferenc mecénási segít­ségével. - Hagyomány és megújulás jel­lemzi az idei kiállítást: a fő irány­zat továbbra is a természetelvű ábrázolás, ugyanakkor sok fiatal művész munkáival is találkozha­tunk - hívta föl a figyelmet Nagy Vera múzeumigazgató a kiállító­teremben. Mint mondta, a zsűri több, mint négyszázötven műből válogatta ki a falakon látható mintegy kétszáz alkotást. Lázár János megnyitóbeszédében itt je­lentette be: jövőre, az 50., jubile­umi őszi tárlat alkalmára Vásár­helyi Műhely néven múzeumot A 49. őszi tárlaton mindenki megtalálhatja a hozzá leginkább szóló művet. Fotó: Tésik Attila alapít a város a vásárhelyi festő­iskola alkotásaiból, az ógimnázi­um épületében. Cél az is, tette hozzá: a tárlat még inkább orszá­gos jelentőségűvé váljék. Kő Pál Kossuth- és Mun­kácsy-díjas érdemes művész arra kereste a választ szóban előadott esszéjében: minek köszönheti megújhodóképességét a vásárhe­lyi művészet. - Az anya s gyer­meke-motívumot számtalan al­kotó örökítette meg már, és fogja megörökíteni még, de mindegyi­kük tud újat hozzátenni. Éppígy jelent folyton megújuló témát a természet - mondta. Az Ameri­kai Egyesült Államokból nemré­giben visszatért Nagy Imre mű­vészettörténész elmondta: Ame­rikában világhírű műalkotások vették körül, ezek némelyike „tá­vol maradt tőle" - itt viszont, amint körülnéz a termekben, mindegyik alkotás szól hozzá. ­A tárlaton ki-ki megtalálhatja a hozzá leginkább szóló képet ­hívta föl a figyelmet, majd a díjak átadása következett. Délután a vásárhelyi képző­művészek kiállítása nyílt a Sós­halmi Olvasókörben, szintén az őszi tárlat keretei között. A már­télyi alkotóházban Fodor József festőművész fogadta a művésze­ket, akik végül, visszaérkezve a múzeumba, nyilvános szakmai sétán vitatták meg a látottakat. F.CS.

Next

/
Thumbnails
Contents