Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-04 / 232. szám

PENTEK, 2002. OKTOBER 4. • A K T U A L I S • 3 TESZfSOlRIi KFff IIIIIIIIIGDODGDO0 beltéri ajtók Utólag szerelhető tokos, lakköntött, bükk, éger, fehér kőris... felületekkel 32.250 Ft bruttó áron! Bemutató terem: Szeged, Csongrádi sgt. 35. Tel.: +36 62 540-400 Fax: +36 62 540-401 E-mail: tiszablak@deltav.hu Harmincnyolc menekültet fogtak a határon Iraki, iráni és afgán menekülteket fogtak el a határőrök tegnap Ásotthalom határában. Semmilyen ellenállást nem tanúsított az a 19 iraki férfi, akit tenap, néhány perccel éjfél után fogtak el a határőrök Ásotthalom külte­rületén. A mórahalmi egyenruhások lakossá­gi bejelentés után hajtották végre akciójukat, s az Ázsiából érkezett iraki menekülteket Kiskunhalasra szállították. A határőr-igazga­tóságon aztán kiderült: a csoport egy hónapja indult Irakból, ahol egy badgadi embercsem­pész fejenként 3 ezer dollárért szervezte meg utazásukat. A menekültstátusért folyamodó irakiak azzal indokolták kérésüket, hogy ha­zájukban síita vallásuk és nemzetiségi hova­tartozásuk miatt is üldözik őket, s attól is rettegniük kell, hogy erőszakos sorozás után Szaddam hadseregében kell fegyvert fogniuk. Pár órával a 19 iraki feltartóztatását követő­en újból a határ mentén lakók riasztották a határőröket. Az Ásotthalom melletti, úgyne­vezett Kátai soron újfent 19 személyt tartóz­tattak fel a járőrök. Ezúttal 5 iráni, 9 afgán férfit, egy afgán nőt és négy, szintén áfgán kisgyereket fogtak el a határőrök. B. Z. Joga van hallgatni 1 SULYOK ERZSEBET Az oktatási jogok biztosa szerint létezik az iskolákban a beavatás intézménye. Amikor felsőbbévesek „iskolázzák" a kisebbeket. Enyhe esetben játékosnak nevezhető a dolog, gondolom, ilyenkor csak talányos helyzetgyakorlat folyik, halovány hely kijelölési cél­zattal. Hogy ki-ki tudja, hol a helye. Fönt vagy lent. De egészen durva események is történnek. A változatos műfajú megaláztatá­soktól a „habeas corpus", a testünkkel kapcsolatos önrendelkezé­si jogok megsértéséig, a nyílt erőszakig terjed a skála. Csak nem tudunk róla. Vagy túl keveset tudunk. A megalázot­tak nem beszélnek, mert akkor számíthatnak rá, hogy mégin­kább megalázzák őket. Tanúk nincsenek, hasonló félelmek mi­att. És ez csak ekkora kör. Mert a felnőttek - mint komor, néma falanx. Hiszen ahhoz, hogy ítélkezzünk, tisztának kellene len­nünk. Hány felnőtt nő tűri el, hogy „szeretetből" időnként jó elagya­bugyálja a férje ? (És fordítva is megesik, bizony.) Hogy a gyerekét bántalmazza az „élettárs" 1 Hány felnőtt férfi és nő tűri szó nélkül a szeme láttára, füle hallatára dúló családi erőszakot a szomszéd­ban ' (És hány rendőr •) És mennyi lehet azoknak a száma, akiket nap mint nap megaláznak - ha nem is a testük megsértésével? Hány felnőtt etnikumozik feszt és rombolja le inkább a szomszéd házat, nehogy egy cigány költözzön oda ? Veszi ki az iskolából a gyerekét a roma mellől 1 Hogyan lehet fékezni a kölköt, ne csúfol­ja a fogyatékkal élő társát ? Ha felnő, úgysem kap munkát - jobb ha hozzászokik a megkülönböztetéshez ? A gyerek úgy születik, hogy nem ismeri az erőszakot. A másik megalázását sem. De megtanulja, mint minden mást - a felnőt­tektől. Megtanulja a tűrést, a belenyugvást és az engedelmességet is. Meg a bosszút. Egy ilyen ombudsmani jelentés után mifelénk mi sem termé­szetesebb, mint a pedagógusokra hárítani a felelősséget. Mi taga­dás, azonnal el kellene tanácsolni a pályáról azt a tanárt, aki elné­zi az iskolai erőszakot. De mi lenne, ha a könnyed hárítás helyett mindenki előbb magába nézne ? És holnaptól igyekezne megsza­badulni a fóbiáitól, az erőszakosságától, meg a végtelennek tetsző engedelmességi hajlamától? Idea. Embertől elrugaszkodott. Ezért találták ki a szabályokat. Jogokat, kötelezettségeket, szankciókat. Úgy fest, még mindig nem eleget, nem elég pontosakat és nem eléggé működőképese­ket. Addig is: senkinek nincs joga hallgatni! Konzervgyár: megtérült és az emberek dolgoznak Timár László szerint nem telekspekuláció Szegedi Fidesz-frakcióvezető­ként tartott tegnap sajtótájé­koztatót Timár László, Szeged alpolgármestere, aki többek kö­zött a konzervgyár helyzetét is­mertette. - Nem telekspekulációra jött létre a Szeko 2001 Rt., amely tavaly októberben a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) nettó 1 milliárd forintért vásárolta meg a bezárt konzervgyárat - hangsúlyozta Tí­már László, a szegedi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője. Mint ismeretes, szeptember vé­gén az üzem bezárt, a termelés le­állt, a dolgozók azonban nem ke­rültek utcára, hanem a Pick-cso­porthoz tartozó Szegedi Paprika Rt.-nél kaptak munkát. Ez a cég vette meg ugyanis idén március­ban a konzervgyár eszközeit. A Szeko 2001 Rt. birtokába ke­rült 16 hektár jelenleg ipari park, amelynek egy részéért használói bérleti díjat fizetnek. A Pick pél­dául Bajáról a konzervgyári hűtő­házba hozta át 2 ezer 200 tonnás kapacitását, s ugyanitt fejcsonto­zással is foglalkoznak. Ezért a húsipari cég az rt.-nek évi 55 millió forint bérleti díjat fizet (to­vábbi 12 millió pedig egyéb bérle­ti díjakból jön össze). Az MFB-nek az 1 milliárd forintból már 575 milliót törlesztettek, ezen összeg része a város 300 millió forintos tagi kölcsöne, a Pick által az eszközökért kifize­tett 180 milhó, valamint a besze­dett bérleti díjak. Az MFB és a Szeko 2001 Rt. különben szerződésmódosítás előtt áll - mondta Timár László -, három érdeklődő (egy makói olasz tulajdonú cég, egy áruház, valamint egy budapesti vállalko­zás) ugyanis részterületet vásárol a konzervgyári ingatlanegyüttes­ből. A folyamat végén a Szeko 2001 Rt.-nek már csak egy 7 hektáros tulajdona maradna ­pontosabban ismételten egy ek­kora részt vásárolna meg a fej­lesztési banktól 200 millió forin­tért. A szegedi önkormányzat ál­tal nyújtott tagi kölcsönt jövő ta­vaszig a bérleti díjakból vissza tudják fizetni. Nagy a valószínű­sége, hogy az rt.-ből a Micromeat 50 százalékos tulajdonhányadát is megveszik, hogy a város egye­dül foglalkozhasson az ingatla­nok hasznosításával. Timár László szerint nem lett volna önkormányzati feladat a konzervgyár megmentése, de ­mint ahogy a ruhagyárnak és a Heavytexnek is - tagi kölcsönt nyújtottak, 80 munkahelyet te­remtve, s a jövőben az ingatlan­hasznosításból állandó bevétel­hez juthat a várost. A befektetés tehát megtérült. A termelés át­helyezésének Timár szerint gaz­dasági okai voltak, a Glóbusszal szemben nem volt versenyképes az újraindított konzervgyár. F.K. Reform a minőségi felsőoktatásért A mobil és az ingyenkönyv A megyei közgyűlés négy évének mérlege Gyarapodó vagyon, romló esélyek Nem az a cél, hogy az egyetemek gigantikus óvodákra hasonlítsanak, hanem az, hogy használható tudást adjanak - jelezte egy szegedi oktató hasonlatával élve a tervezett reform irányát Magyar Bálint miniszter lapunknak. A belső szakmai szervezet, a döntéshozatali és a finanszírozási rend megváltoztatását egyaránt tervezik a felsőoktatási törvénymó­dosításban, amelyet tavasszal terjeszt be a tárca. A piramis Ennek tartalmi elemeiről Magyar Báhnt el­mondta: a mai, egymás melletti, egymáshoz nem illeszkedő, átjárást nem biztosító egye­temi és főiskolai képzési szisztéma helyett piramisszerűen fölépülő, átjárható képzési szintek rendszerét kell létrehozni. Az angol­szász modell szerinti felsőoktatás minden szintjéről használható tudással lehet kilépni, illetve továbbjutni a magasabb fokozatokra. A jelenlegi rendszer rugalmatlan, mindenki­nek egyforma képzést kínál. A hallgatói létszám az utóbbi években meg­nőtt, erre szükség is volt, de a létszámnöve­kedéssel nem tartott lépést az infrastruktúra, az oktatói létszám. Veszélybe került az okta­tás minősége. Ahol hatvan ponttal vesz föl egy egyetem elméleti fizikusnak készülő diá­kokat, ott baj van. Magyar Bálint egy szegedi oktató kifejezését idézte: nem „gigantikus óvoda" a cél, hanem a sokszínű, minőségi képzés, amelyben mindenki megtalálja a ne­ki megfelelő formát és szintet. A verseny Elismerte: tüneti kezelés, hogy jövőre a tár­ca a minimális felvételi ponthatárt 60-ról 72-re emeli. Olyan viszonyokat kell teremte­ni, amelyek között az intézményeket nem pusztán a költségvetési érdek vezérli, s azért vesznek föl egyre több diákot, mert az állam automatikusan finanszírozza a képzést. A miniszter jobbnak tartaná, ha az állam meg­rendelőként lépne fel, meghatározná, hány hallgatót finanszíroz, a sokféle intézmény versenyében pedig eldőlne, hova hálíyan irat­koznak be. Az egyetemek megfontolnák, in­dítanak-e rengeteg szakot, vagy inkább kivá­Magyar Bálint a rászorultakon akar segíteni. lasztják erősségeiket, más szakokat pedig le­építenek. Megkérdeztük a minisztert a hét eleji par­lamenti „tankönyvvitáról". Magyar Bálint rövid válasza: a tárca a reformok lényeges elemeire koncentrál. A hosszabb: a tanköny­vek ingyenességét pártoló ellenzék szerinte olyasmit kér számon a kormányon, amit egy évvel korábban még maga is értelmetlennek tartott. Az esélyek A mai 11 éves gyerekek 12 százaléka, a 13 évesek 19 százaléka, a 14 évesek 25 százalé­ka birtokol mobiltelefont. - Nem hinném, hogy ennek a 25 százaléknak ingyen, illetve minden adófizető pénzén kellene tankönyvet adni - fejezte ki kételyét a miniszter, hozzá­Fotó: Tésik Attila téve, hogy szerinte a rászorultakon kell segí­teni. Egyébként a jelenlegi kormány az első száz napban többet segített a családoknak az iskolakezdéshez, mint az előző négy év alatt. Jövőre pedig a háromgyemekesek, a fogyaték­kal élők, valamint a kiegészítő családi pótlék­kal rendelkezők közül az első négy osztályba járók ingyen kapják a könyveket. 2005-ig minden kiegészítő családi pótlékkal rendel­kező család elemi iskolába járó gyerekére ki­terjed a kedvezmény, azaz nagyjából a diákok 40 százaléka ingyen jut a könyvekhez. Ma­gyar Bálint szerint az igazi esélyteremtő, ki­egyenlítő eszköz azonban nem egyedül a könyv. Az információs bázisokhoz, a számí­tógéphez, az internethez való hozzáférést kell az iskolában biztosítani, mindenkinek. SULYOK ERZSÉBET Az elmúlt négy évben sem si­került megteremteni a jó kap­csolatot a megyei önkormány­zat és Szeged vezetői között. Ez az évtizedes probléma hovato­vább a megye lakóinak pénz­tárcájára is hat - hangzott el tegnap a Csongrád Megyei Köz­gyűlés Cikluszáró ülésén. Többnyire egyhangú döntések születtek a most lezáruló önkor­mányzati ciklus utolsó megye­gyűlésén. Az ülés elején zárt aj­tók mögött hozott egyhangú döntés nyomán Lázár Sándor­nét, a szegedi vakok otthonának igazgatónőjét tünteti ki a megyei önkormányzat a Csongrád Me­gye Szociális Ellátásáért díjjal. Néma felállással tisztelegtek a képviselők Galambos László em­lékének, a megyei gyermekvédel­mi szolgálat vezetője a nyáron hunyt el. Tartózkodás, ellensza­vazat nélkül választották meg a Szentesi Pszichiátriai Otthon igazgatójává a jelenlegi megbí­zott intézetvezetőjét, Bolyánné Szamosközi Gabriellát. Pályázatot írt ki a közgyűlés a Csongrád Megyei Területi Gyer­mekvédelmi Szolgálat és Gyer­mekotthonok Igazgatósága igaz­gatói feladatának betöltésére. S megszavazta a közgyűlés - igaz, Sikeres négy évre koccinthattak a megyei képviselők. hat tartózkodás mellett - azt a költségvetés-módosítást, amely­ben szerepel a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-rendelőintézet számára félretett ötmillió fo­rint. Ebből többek között az új­szülöttek életben tartására szol­gáló berendezést fogja megvenni a makói intézmény. Góg János és Murányi László, a két csong­rádi képviselő javaslata nyomán végleges kidolgozásra visszaadta a testület a megye közművelő­Fotó: Schmidt Andrea közepén nyolc középiskola mű­ködtetését is át kellett vállalnia a városoktól. Móra József képvise­lő a beszámolóhoz hozzátette: akkor örülhetnének igazán a je­lenlévők, ha a szövegbe azt is be­leírhatták volna, hogy végre sike­rült megteremteni a jó kapcsola­tot a megyei jogú városokkal. A kinyújtott jobbot Szeged vezetői nem fogadták el. Ezt a többi hoz­zászóló is megerősítette. B.A. dési koncepciójára készült elő­terjesztést. A közgyűlés négyéves beszá­molójáról szólva Frank József el­nök azt mondta, nincs szégyen­keznivalójuk, hiszen munkájuk nyomán az elmúlt négy évben hatvanegy százalékkal nőtt az önkormányzat vagyona, gyakor­latilag minden intézmény fejlő­dött, nagyobb vagy kisebb mér­tékben, nem kellett hitelt fölven­ni, annak ellenére, hogy a ciklus

Next

/
Thumbnails
Contents