Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-29 / 252. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2002. OKTÓBER 24. A BÍRÁLÓBIZOTTSÁG A pályázatokat értékelő bírálóbizottságból kilencen szavaztak Jordán Tamásra, aki egy elutasító és egy tartózkodó voksot is kapott. A zsűri tagjai: Bálint András, a Radpóti Színház igazgatója, Konter László, a Békés Megyei Jókai Színház igazgató-főrendezője, Szakonyi Károly író, Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus, Henye Nándorné kulturális igazgatási szakértő, Kállai Ferenc, a nemzet színésze, Har­sányi László közgazdász, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke. A szakmai szervezetek közül a Magyar Színházi Társaság Meczner lánost, a Budapesti Bábszínház igazgatóját, A Maszk Országos Szí­nészegyesület Hegedús D. Géza színművészt, a Színházi Dolgozók Szakszervezete az elnököt, Konrád Antalt, a Nemzeti Színház társu­lata Blaskó Péter színművészt delegálta a bírálóbizottságba. Szegedi művészek a budapesti Nemzeti Színház igazgatói pályázatáról Jordán Tamás a direktor A kulturális miniszter a vártnál Vidékén először Szegeden mutatják be A Parasztopera a régi zsinagógában néhány nappal korábban, már tegnap délután bejelentette: Jordán Tamás lesz a Nemzeti Színház új vezérigazgatója. Összeállításunkban - még a döntés kihirdetése előtt - há­rom jeles szegedi művész vé­leményét is megkérdeztük a pá­lyázatról. Schwajda György és Huszti Péter távozása után Görgey Gábor kul­turális miniszter a Magyar Szín­házi Társasággal egyeztetve írta ki a pályázatot a Nemzeti Szín­ház igazgatói posztjára. A beadá­si határidőig heten nyújtottak be érvényes pályamunkát: Dalos Gábor újságíró, /ordán Tamás színművész, a Merlin Színház direktora, Márta István zeneszer­ző, az Új Színház igazgatója, Röthler Balázs és Székhelyi Jó­zsef színművész, Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház veze­tője, valamint egy hetedik pályá­zó, aki nem járult hozzá, hogy a neve nyilvánosságra kerüljön. Csupán annyit lehet tudni róla, hogy a színházi szakma számára ismeretlen. Kit látnának szivesen a Nem­zeti élén? - tettük fel a kérdést még a döntés kihirdetése előtt három jeles szegedi művésznek. - Jordán Tamásnak drukkolok, mert ő már bizonyított: a Merlin igazgatójaként jó színházat csi­nált - árulta cl szimpátiáját Gre­gor lózsef operaénekes. - Sajná­lom, hogy az utóbbi időben félre­magyarázták a Nemzeti átépíté­sével kapcsolatos nyilatkozatit, amivel egyébként egyetértek, mert én is felléptem már ott egy jótékonysági műsorban, és lát­tam, hogy a nézőtér szinte hasz­nálhatatlan. Hihetetlenül sok szakmai hibát vétettek a megter­vezésekor, egyik feléből nem lehet rendesen látni, a másikból pedig hallani, olyan, mint egy rossz vi­déki mozi. Viszont - a külföldi nagy operaházakat is beleértve ­életemben nem láttam még olyan pazar öltözőket és kiszolgáló he­lyiségeket, mint a Nemzetiben. - Ugyanazt gondolom, amit Pesten a szakma nagy része: rég Ötvenkét kilós harcsát fogtak az atkai holtágból Rendőrségi jutalmak A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon az 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezésen a főkapitányság mun­katársai jutalmakat vehettek át. MUNKATÁRSUNKTÓL A szolgálat példamutató teljesítéséért Lamperth Mónika belügyminiszter dísztőrt adományozott a Szentesi Rendőrkapitányság vezetőjének, Földvári Nagy István alezredesnek. Gál István főtörzszász­lós 50. születésnapja alkalmából aranygyűrűt vehe­tett át. Érdemei és életútja elismeréseként a bel­ügyminiszter előléptette Csiszler Eleket és Tanács Mátyást. A szolgálatban eltöltött tíz-, húsz- és har­mincéves munka elismeréseként 12 fő kapott Szol­gálati Jelet. Salgó László vezérőrnagy, országos rendőrfőkapi­tány soron kívül előléptette Tomasev Marint és Bo­doni Károlyt, valamint kiemelkedő munkájáért di­cséretben és jutalomban részesítette Kis Gábor al­ezredest, az Ellenőrzési Szolgálat vezetőjét. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság veze­tője, Lukács János dandártábornok a rendőri mun­ka segítéséért karórát adományozott Zsiga József­nek. Tárgyjutalmat vehetett át Nagy Pál főhad­nagy, a Legyen Ön is milliomos rendőröknek szóló műsorában nyújtott eredményes szerepléséért. lépője volt a nyaranta megrende­zett szegcdi Thcalter Internatio­nal fesztiválnak. Pintér Béla és Darvas Benedek zeneszerző kö­zös darabjának ősbemutatója a Budapesti Őszi Fesztiválon volt. Ahogy azt az író lapunk kérdésé­re elmondta: szerzőtársával ápri­lisban kezdtek dolgozni a Pa­rasztoperán, s a közönség eddigi visszajelzései igazolják elképze­léseik helyességét. - Nagy ese­mény lesz a darab életében ez az első vidéki bemutató. A fővárosi közönség visszajelzései alapján úgy látom: ez lehet az idei évad egyik híres előadása - tette hozzá a szerző. A mulatságos színházi zenemű előadói a szerző mellett: Bárányi Szilvia. Tóth lózsef, Enyedi Éva, Hámori Gabriella, Szalontay Tünde, Bencze Sándor, dr. Thu­róczy Szabolcs és Deák Tamás. A zenekar, mely minden modorban egységesen komolyan játszik avatott muzsikusokból áll: Dar­vas Benedek (csembaló), Nyíri László, Pelva Gábor, Molnár Zsó­fia, Veér Benalan (hegedű), Ács Péter és Póla György (bőgő). A jelmez Benedek Mari munkája, a díszlet Horgas Péter és Tamás Gábor műve. W.A. A horgászok, Ábrahám Péter (balról) és Borza Zsolt, valamint a zsákmány. Ötvenkét kilós harcsát fogtak Szegeden, az atkai holtágon. Négy ember húzta partra a ha­talmas ragadozót. A szegedi Borza Zsolt tizenöt éves kora óta horgászik. Több­nyire a város tavaiból, holtágai­ból ejti zsákmányát. Eddig csak átlagos méretű halak akadtak a horgára. Azonban a napokban kifogta élete legnagyobb halát. A szokásos horgásztrió, vagyis Zsolt, az unokaöcs és egy barát az atkai holtágra ment szeren­csét próbálni. Harmincötös zsi­nórral, kettes horoggal dolgoz­tak. Csalinak pedig kukoricada­ra-gombócot használtak. A har­csa délelőtt fél tíz tájban került horogra. Zsolt és Ábrahám Péter felváltva fárasztotta a halat. A két horgász délután négyig küzdött az óriási ragadozóval. A partra viszont már nem tudták kiemelni. Segítséget kértek, így négyen húzták ki a vízből a ha­lat. A harcsát lemérték, a 180 cen­timéteres jószág 52 kilót nyo­mott. A zsákmányon nem a csa­lád és a barátok osztoztak, ha­nem az az egyik szegedi halász­csárda vendégeinek tányérjára került. A 106 hektáros holtágban nem ritkák az óriás méretű ha­lak. A szerencsések itt kifoghat­nak akár 20 kilós amurokat, pontyokat, valamint 50 kilónál nagyobb harcsákat is. Gaál Istvánt kitüntették MUNKATÁRSUNKTÓL Az egészségügy legmagasabb szin­tű szakmai elismerését, Bat­thyány-Strattmann László-díjat vehetett át hétfőn Gaál István, a szegedi önkormányzat szakorvosi és háziorvosi szolgálatának igaz­gató főorvosa Csehák Judit egész­ségügyi, szociális és családügyi minisztertől. A díjat, amelyet idén tizenketten vehettek át, a népjólé­ti miniszter alapította 1992-ben azok részére, akik munkájukkal hozzájárultak a magyar nép egész­ségügyi ellátásának fejlesztéséhez, és ebben kiemelkedő eredményt értek el. A díj névadója, akit a sze­gények orvosaként őriz az emléke­zet, vagyonának döntő részét a gyógyítás szolgálatába állította, szakmai ismereteit folyamatosan gyarapította. Jelenet az előadásból. Vetélkedő az addiktológián Mosolynapot tartottak a pszichiátrián MUNKATÁRSUNKTÓL mányos Mosolynap elnevezésű programra a két intézmény csa­A Szegedi Tudományegyetem patai 15-20 perces műsorral, il­pszichiátriai klinikájának reha- letve sportfeladatokkal készül­bilitációs és a városi kórház pszi- tek. A vidám hangulatú verseny chiátriai és addiktológiai osztá- jó alkalmat kínált a két gyógyin­lyának kezeitjei vetélkedtek egy- tézmény pácienseinek találkozá­mással tegnap délután. A hagyó- sára, a lelki feltöltődésre. A szerző felvétele Nemzeti Színház a magyar szín­házművészet zászlóshajója kell legyen, amelynek legfőbb felada­ta, a magyar nyelv ápolása. Stilá­risan mindenevőnek kell lennie, de szélsőséges stílusirányzatok­nak nincs helyük benne. - Nyomon követtem a Nemze­ti Színházzal kapcsolatos törté­néseket, de igazából kissé kívül­állóként figyeltem a sok vitát ­mondta Fekete Gizi színművész­nő. - A színházi szakma az el­múlt évtizedben atomjaira hullt, alig tudunk egymásról, ezért örömmel olvastam, a pályázók fontosnak tartották, hogy a Nemzeti Színiláz a vidéki társu­latok számára is rendszeresen bemutatkozási lehetőséget te­remtsen. Talán ez enyhíthetne az elszigeteltségünkön. Bár kicsit szkeptikus is vagyok, nem hi­szem, hogy megválasztása után az új direktor ezt valóban komo­lyan gondolná. HOLLÓSI ZSOLT Az idei szegedi alternatív szín­házi szezon egyik legmulatsá­gosabb darabjának ígérkezik Pintér Béla társulatának Pa­rasztoperája, mely ma este lát­ható majd a régi zsinagógában. A Maszk Egyesület szervezésé­ben ma este fél 9-től láthatja a szegedi közönség Pintér Béla tár­sulatának Parasztopera című da­, rabját a régi zsinagógában. Pintér Béla, a darab írója, rendezője és színésze így vall a darabról: „A Parasztoperában egy balladiszti­kus történetet dolgoztunk fel operaformában. Zenéjének alap­ja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis ho­mogén elegye. A történet tán so­kaknak ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki embe­rekkel történt ez meg nagyon ré­gen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el be­lőle, hogy lesz benne néhány bol­dogtalan sorsú ember, szenve­dély, humor, vérfertőzés és gyil­kosság. Akinek tetszik, nézze meg többször is! Akinek nem tetszik, nézéssé meg magát!" A társulat, mely korábban a Szkéné Színház nevet is viselte, az utóbbi években rendszeres fel­A Nemzeti Színház - előtte Latabár Kálmán szobra. el van döntve, hogy Jordán Ta­más lesz az új igazgató - állította határozottan Sándor János ren­dező. - A pályázók közül egyik­nek sem drukkolok, mert mind­egyik valamilyen politikai cso­portosulás embere. Jordánt al­kalmatlannak tartom a feladat­ra. Számomra Nádasdy Kálmán a mérce. Végig kellett volna néz­ni a szakmát, van-e ma olyan színházcsináló, aki ennek meg­felelne. Szerintem Székely Gá­bor, Csiszár Imre vagy Kerényi Imre szakemberek, a jelenlegi pályázók viszont percemberek, akik lehet, hogy csináltak már jó produkciókat is, de az életművük számomra nem garancia a nem­zeti színházi koncepcióra. A

Next

/
Thumbnails
Contents