Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-26 / 250. szám

SZOMBAT, 2002. OKTOBER 26. • A K T U A L I S • 3 Agrártörténeti kiállítás Egy családi mintagazdaság története a dualizmustól az államosításig címmel nyílik agrártörténeti kiállítás a vásárhelyi TárkánySzűcs család gazdasági irataiból hétfőn délután 6 órakor a vásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban. Megnyitja Kószó Péter volt országgyűlési képviselő, bevezetőt mond: Szabó Lajos állatorvos, volt országgyűlési képviselő. A kiállítási anyagot Tárkány-Szűcs Imre mutatja be. Véget ért a nemzetközi élelmiszer-tudományi konferencia Új szakok főiskolai karon Szekcióülésekkel zárta munkáját az október 24-25-én Szegeden megrendezett V nemzetközi élelmiszer-tudományi konferencia. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kara (SZÉF) fennállásának 40. évfordulóját ünnepli. A jubileum kapcsán rendeztek kétnapos élelmiszer-tudományi konferenciát Szegeden, amelyen az uniós csatlakozásról és az iparággal szemben támasztott követelményekről tartottak előadásokat a szakminisztériumok képviselői, hazai és külföldi egyetemek, főiskolák kutatói, oktatói, élelmiszeripari vállalatok képviselői. Szabó Gábor, a főiskola főigazgatója, rektorhelyettes lapunknak elmondta, 66 előadás hangzott el a két nap alatt, s a főiskola kutatói-oktatói számára kiderült: az ő témáik összemérhetőek az agrárintézményekben folyó kutatásokkal. Márpedig a színvonalas kutatómunka az oktatás minőségét is javítja. Ezen a konferencián körvonalazódott, hogy a SZÉF nagy valószínűséggel sikerrel pályázhat majd az EU-6 keretprogramban az élelmiszerminőség és -biztonság témájában. A főigazgató úgy véli, új, EU-konform szakok és szakirányok indításával mielőbb bővíteni kell a képzési profilt, egyes kurzusokat pedig idegen nyelven hirdetnek meg. Elképzelhető, hogy a főiskolán hamarosan térségfejlesztőnek, avagy ipari termék- és formatervezőnek is lehet majd jelentkezni. F.K. A kínai anyuka FARKAS CSABA Lehet, csupán ismereteim hézagosak, de tudomásom, illetve az ide vágó irodalom szerint a kínai kivándorlók mindenekelőtt nagyvárosokban élnek. A Vásárhelyen élő kínaiak léte eszerint nem tartozik a megszokott kategóriába. Nemrég láttapi a kis játszótéren két, gyermekét hintáztató anyukát; oly időtlen otthonossággal hintáztatták a csöppségeket, miközben tartották arcukat az őszi fénybe, egymáshoz alig-alig, akkor is csak félszavakat szólva, oly fokozhatatlan „máshogy-nem-is-lehetne"-ség áradt minden mozdulatukból, hogy szinte elmentem mellettük, mikor feltűnt: csak az egyikük magyar, másikuk kínai. Később megint láttam őket, babakocsit toltak, kettőt, egymással párhuzamosan - egyikben magyar, másikban kínai kisgyerek az anyukák egyike hosszan, ráérősen magyarázott a másiknak. Mintha olyasvalakinek magyarázna, akinek már nagyszülei is ott éltek, ugyanabban a házban, ahol az övéi, s nem ezer meg ezer kilométerekre térben, s jelentós kulturális távolságban egymástól. De hogy mennyire megszokott a tény: Vásárhelynek kínai lakói is vannak, arra csak akkor jöttem rá igazán, mikor egyszer megszólítottam a kínai anyukát. Megkérdeztem, mióta él Vásárhelyen. Végtelen természetességgel, nekem szokatlan hangsúlyozással, s nagyon kedvesen mondta: ö már régen itt él. Egyébként - folytatta - nincs abban semmi érdekes, hogy ők itt vannak. Lehet, azért mondta ezt, mert számára természetes, hogy nemzete a földön jószerével mindenütt gazdaságilag meghatározó jelentőségű, milliós lélekszámú diaszpórákat alkot - de én nem ezt éreztem ki a szavából. Hanem azt: „Itt vagyunk Vásárhelyen; hol is lehetnék másutt ?" Mintha Tamási Áront hallottam volna, kínaiban, s nőben: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." Amíg az arannyal futtatott elefántcsont színű, szénszínű-ragyogó tekintetű kínai anyukát meg nem kérdeztem, eszembe sem jutott volna: ez az idézet nem csak magyarokra alkalmazható. A szakemberek szerint aligha akad párja szerte Európában annak a fejőháznak, amelyet tegnap adtak át a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. vajháti szarvasmarhatelepén. Nyugat-Európában is újnak számító fejőház váltja fel a halszálkás fejési módszert és az ehhez kialakított csarnokokat a Hód-Mezőgazda Rt. vajháti telepén. A létesítményt tegnap Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Egyed Béla, az rt. vezérigazgatója avatta. Az új vajháti csarnok hónapok alatt, háromszázmillió forintból készült el, a költségek mintegy negyedét a minisztérium állta. - A magyar állattenyésztés egyik ékköve mától még fényesebben ragyog - fogalmazott avatóbeszédében Németh Imre miniszter, utalva arra, hogy az alföldi mintagazdaság egy technikai és élelmiszer-biztonsági szempontból az unió követelményeinek mindenben megfelelő létesítménnyel lett gazdagabb. Egyed Béla, a Hód-Mezőgazda Rt. vezérigazgatója kifejtette: nagy szükség volt már erre a fejőházra, hiszen a telepen élő ezerötszáz tehén 40 ezer liter tejet ad naponta, mostantól e mennyiségnek megfelelő műszaki háttérrel dolgozhatnak a telep munkatársai. A létesítmény attól kuriózum avatott be Farkas Pál műszakvezető -, hogy kizárólag rozsdamentes acélból készült a szerkezete. A csarnok mindkét oldalán harminckét tehenet lehet fejni egyszerre, s a jószágok egymással párhuzamosan, farral a gép felé állnak. Amikor a fejés véget ér, egyszerre el tudják hagyni az épületet. A régi, úgynevezett halszálkás módszer esetében az állatokat oldalról fejték, és sokkal lassabban haladt a munka. Különlegességnek számít az is, hogy az egész rendszert számítógép vezérli. Minden egyes tehén nyakában lóg egy antenna, s amikor a fejőházba lép, a vevőkészülék azonosítja a jószágot, pontosan méri és tárolja az általa adott tej mennyiségét i* s így folyamatosan figyelemmel lehet kísérni az állatok egészségi állapotát. SZÖGI ANDREA KATALIN Lerombolta a takarékszövetkezet épületrészét a teherautó Kamionbaleset Balástyán Ezredessé léptették elő Márkus Andrást Európai Unióra készülő vámosok Új fejőházat avatott a miniszter Vajháton Számítógép figyeli a tehén antennáját Az új, európai színvonalú vajháti fejőházban egyszerre hatvannégy tehén adhat tejet. Fotó: Tésik Attila Folytatás az 1. oldalról A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a Budapest felől nagy sebességgel közeledő kamion a kanyar után az E75-ös út Balástya központját átszelő szakaszára ért. A Kodály utcai kereszteződés előtt, ahol a takarékszövetkezet épülete is állt, gyalogosvédő sziget épült. A sofőr ráhajtott a betonszegéllyel körülvett homokdombra, s ekkor a kamion irányíthatatlanná vált. Átrepült az úttest bal oldalát szegélyező árkon, s alig kerülve el a lámpaoszlopot, a sarokházba csapódott. A szárított gyümölcsöt - egy helybeli szerint aszalt szilvát szállító teherautó még késő délelőtt is az épületbe fúródva állt. A rakodótér fémdobozát fölhasították a vasbetongerendák. Az összeroncsolódott vezetőfülke a megroskadt mennyezet és a szemközti fal közé szorult. A helyiséget téglatörmelék és összetört bútorok maradványai borították. Ha a baleset napközben történik, a szövetkezet három munkatársa eshetett volna áldozatul - rendszerint ennyien dolgoztak az ügyféltérben. - Már csak a kamion tartja a födémet, ha a kocsit kivontatnánk, valószínűleg összedőlne az épületrész, ezért a tűzoltók már meg is kezdték a bontást mondta Márkus Rudolf, a balástyai polgármesteri hivatal építésügyi előadója. A szakember a mennyezeti repedéseket vizsgáiKamion rohant a balástyai takarékszövetkezetbe. va úgy vélte, a ház másik felének nem esett komoly baja, így Kócsó Antalnak és feleségének (aki kisebb betegsége miatt éppen egy szegedi kórházban feküdt a baleset idején) nem kell kiköltöznie. A pénzintézet értékeit hajnal óta mentették az ott dolgozók. Vozár László, a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója irányította a munkát. A kárt legalább tízmillió forintra becsülte. - Már keressük Balástyán azt a bérbe vehető helyiséget, ahol kirendeltségünket újra megnyithatjuk. Addig Kisteleken szolgáljuk ki balástyai ügyfeleinket is - válaszolta kérdésünkre az igazgató. A baleset helyszínét elkerítő szalagkorláton kívül nézelődők Fotó: Karnok Csaba közül többen beszéltek egy külföldi rendszámú személyautóról, amely szinte azonnal a baleset után érkezett. Állítólag egy férfi kiszállt a kocsiból, a kamionhoz ment, s a magatehetetlen sofőrtől elvette kabátját, a vezető irataival együtt. A rendőrség határozottan cáfolta ezt a híresztelést. NYILAS PÉTER sában kell leginkább jeleskednünk. - Mivel legutóbb az írek is az EU bővítésére szavaztak, nemsokára hazánk az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Felkészültek az ezzel járó többletfeladatokra a vámőrségnél? - Azt mondhatom, hogy technikailag már semmi akadálya nem lenne annak, hogy máris uniós vámosokként dolgozzunk. Határátkelőink korszerűek, felszereltségük nyugat-európai színvonalú. Napjainkban a vámosok képzésére, uniós felkészítésére fordítjuk a legnagyobb hangsúlyt, s úgy vélem, a csatlakozás időpontjában zökkenőmentes lesz az átállás. Egyébként pedig azzal, hogy a mi megyénkben lesz az Európai Unió több fontos kapuja is, nem csupán az itt élő vámosok jövője biztosított. Önkormányzatok, vállalkozások, az egyes emberek is profitálhatnak majd abból, hogy a vámoltatás itt történik majd, hiszen a vámudvarok, raktárbázisok, logisztikai központok, amik idővel e régióban kiépülnek, rengeteg új munkahelyet teremtenek, s nem kevés iparűzési adót is befizetnek majd. BÁTYI ZOLTÁN Ezredessé léptették elő Márkus Andrást, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának vezetőjét. Az ország legnagyobb vámrégióját irányító ezredes nyolcszáz pénzügyőr parancsnokaként készül munkatársaival az uniós csatlakozásra. - Ezredes úr, két évvel ezelőtt még őrnagynak szólíthattam, tavaly lett alezredes, ma pedig már ezredesi váll-lapot visel. Aligha számít hétköznapinak e gyakori előléptetés. - Valóban ritkaságszámba megy, hogy egy vámtiszt ilyen rövid idő alatt ekkorát lépjen előre a ranglétrán. Velem minden esetre megtörtént. Úgy vélem, ezzel László Csaba pénzügyminiszter úr - aki végül az előléptetési okmányomat aláírta - nemcsak a munkámat értékelte kiválónak, de a dél-alföldi régióban dolgozó valamennyi vámos és vámhivatal tevékenységét is elismerte. Tavalyi, régióparancsnokká történt kinevezésem óta a jogellenes cselekmények felderítése ötven százalékkal nótt, vámosaink húsz százalékkal több jövedéki és vámellenőrzést hajtottak végre, s úgy Az ezredes a legnagyobb vámrégiót irányítja. érzem, sikerült javítanunk ügyfélkapcsolatainkon is. - Napjainkban mi adja a legtöbb munkát a déli végeken dolgozó pénzügyőröknek? - Magyarország legnagyobb vámrégiója a miénk: 18 vámhivatal, közöttük 8 határvámhivatal működik területünkön, akad hát tennivalónk bőven. Idén eddig 7200 jogsértő cselekményt Fotó: Schmidt Andrea fedtek fel munkatársaim. Ha pedig jellemezni szeretném vámos szempontból körzetünket, így összegezhetek: Bács-Kiskun megyében az illegális szesziparosokkal van a legtöbb gondunk, Csongrád megyében a cigarettacsempészekre kell a legtöbb figyelmet koncentrálni, míg Békés megyében a Romániából benzint és gázolajat csempészők elfogá-