Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-25 / 249. szám

-AKTUÁLIS» PÉNTEK, 2002. OKTÓBER 25. Pataki Ferenc kiállítása a B Galériában A létfestő mikrokozmosza Révész Róbert, Pataki Ferenc és Darvasi László a megnyitón. Fotó: Schmidt Andrea Darvasi László nyitotta meg tegnap a Bartók Béla Művelő­dési Központ B Galériájában Pataki Ferenc festőművész Mikrokozmosz című kiállítá­sát, amelyen nagyrészt a jeles szegedi alkotó legújabb munkái láthatók. Egy tibeti éneklő tál különleges, sejtelmes hangjával teremtett Pataki Ferenc mikrokozmoszá­hoz illő transzcendens hangula­tot Révész Róhmt tegnap délután az alkotótársakkal, barátokkal megtelt B Galériában. Rózsa Gá­borné, a Bartók Béla Művelődési Központ népszerű kiállítóhelyé­nek vezetője elmondta: 1994-ben a szegedi mester tárla­tával nyílt meg a kisgaléria, amelynek most nyolcadik szüle­tésnapját is Pataki Ferenc kiállí­tásával ünnepelhetik, ráadásul a festmények többsége új, kifeje­zetten erre az alkalomra készült. A tárlatot Darvasi László, la­punk munkatársa lírai hangú kö­szöntővel nyitotta meg: „Van Szuromi Pál barátunknak egy szép szava Pataki Ferencről, s ez a szó úgy hangzik, hogy létfestő. Mi, akik úgy élünk, hogy tudjuk, életünk minden pillanata tét és megmérettetés, mert bármelyik pillanatban benézhet az abla­kunkon az Isten, vagy bedobhat­ja kővel, érteni véljük, hogy Szu­romi Pál mire gondolt. Például tudjuk, hogy a csodákért dolgoz­ni kell. És hogy munka a figye­lem is, olyan tekintettel jár­ni-kelni az ég alatt, amelyet a lé­lek irányít, fák, nők, felhők, há­Beépül Szeged Belvárosának egyik foghíjtelke Parkolóból panzió Panziót építenek azon a tíz éve magánkézbe került Bajza utcai telken, amely eddig parkolóként szolgált. Szeged Belvárosában, az Oroszlán utcából nyíló Bajza utca végén al­kalmi parkolónak használták a környékbeliek azt a telket, mely tíz éve került magánkézbe azzal a feltétellel, hogy négy esztendőn belül beépíti az új tulajdonos. Az Oskola utcai polgárházak háta mögötti telek szomszédságában néhány éve kisebb üzletház épült, ám a má­sik terület beépítetlen maradt egész eddig. Az önkormányzat 1992. decemberében adta el a 375 négyzetméte­res telket üzletházépítés céljára egy cégnek, amely azonban nem tett eleget négy éven belül az adásvételi szerződésben előírt beépítési kö­telezettségnek. A felek közös megegyezéssel felbontották a szerző­dést, s 1999-ben az L-Patent Kft. tulajdonába került az ingatlan azzal a kikötéssel, hogy négy éven belül elkezdődik az építkezés. Ez a határ­idő ez év végén jár le. Az építtető L-Patent Kft. 2001. júniusában beadott ugyan egy építé­siengedély-tervezetct, ám azóta sem kezdődött el a beruházás. A kft. ügyvezetője, Lázár János arról tájékoztatott, hogy az ingatlan az L-Pa­tent Kft.-bői kivált Dóm 1922 Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. tu­lajdonában van, s a két éve tervezett panzió építése október közepén megkezdődik. Térveik szerint a tizenöt szobás építmény jövő év elsó felében el is készül, s a következő szezonban eggyel több szálláslehe­tőség közül választhatnak a Szegedre látogatók. W.A. Fesztivállal ünnepelnek a táncosok Az üllési Fonó huszonöt esztendős Huszonöt éves fennállását ün­nepli a Fonó Néptáncegyüttes. Az üllési táncosok pénteken ás szombaton fesztivált rendeznek a jubileum tiszteletére. MUNKATÁRSUNKTÓL Az üllési Fonó Néptáncegyüttes 25 éve alakult. Tagjai munkájuk, tanulmányaik mellett arra vál­lalkoznak, hogy megőrizzék ha­zánk tánchagyományait, szoká­sait. Műsorukban szinte az egész Kárpát-medencére jellemző tán­cokkal találkozhat a közönség. Emellett eredeti népviseletben lépnek fel a különféle fesztiválo­kon. A csoport már kétszer nyerte el a Kiváló Együttes címet, va­lamint több nívódíjat is sze­reztek már mind hazai, mind külföldi színpadon. Európa szinte valamennyi országában láthatták, hallhatták már őket. A fonósok nagy hang­súlyt fektetnek az utánpótlás nevelésére is. Már kisiskolás kortól táncolhatnak náluk a gyerekek. Ma már közel 150 tagjuk van, öt korcsoportban dolgoznak. A jubileumot kétnapos feszti­vállal ünneplik az üllésiek. Az együttes egykori tagjai, illetve a gyerekek ma este 7 órától lép­nek fel a helyi művelődési ház­ban. A felnőtt csoportot pedig szombaton ugyancsak este 7 órakor láthatják, hallhatják az érdeklődők. Mindkét napon táncházzal fejeződik be a prog­zak, férfiak, naponta százszor megkérdezni, hogy miféle szer­kezet az ember, és egy repedés a földön, amin állunk, jó, a lényeg talán csak az, hogy a lélek többet lát, mint a szem. Úgy hisszük, Pataki Ferenc kifejezetten csoda­váró, csodakereső művész. Keve­sebb áhítatos festőt ismerünk nála. Ám az ő áhítata nem vala­miféle önfeladó, személyiség­vesztő transzcendencia, hanem a művészi figyelemnek olyan meg­nyilvánulása, amely a boldogsá­got vagy a csodát, vagy éppenség­gel a magasabb erő jelenlétét nem végpontként, hanem a moz­dulat, történés közben ábrázol­ja." Pataki Ferenc kiállítása no­vember 29-éig tart nyitva. H.ZS. HÍREK CITROEN ES VILLAMOS ÜTKÖZÖTT Egy ezüstszínű Citroen és egy Tátra villamos ütközött össze csütörtökön délelőtt, a szegedi Kelemen utca és Somogyi utca sarkán - tájékoztatta lapunkat a Szegedi Közlekedési Társaság. A személyautó olyan hirtelen haj­tott ki a Somogyi utcából a villa­mos elé, hogy az már nem tudott megállni. A Tátra ütközője be­nyomta a Citroen jobb oldalát. A balesetért egyértelműen a sze­mélygépkocsi vezetője a felelős. FESTMÉNYKIÁLLÍTÁS A szegedi Artjéjr Galéria orszá­gos olajfestmény kiállítást ren­dez a hét végén az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi u. 1.). Közel negyven művész több mint száz alkotása tekinthető meg szombaton 10 és 18, valamint vasárnap 10 és 17 óra között. FIATAL TEHETSÉGEK ESTJE Fiatal tehetségek könnyűzeneio estjét rendezik meg szombaton 18 órától Dorozsmán, a Petőfi művelődési házban. Közremű­ködnek: Katona Zsófia, Kend­rusz Attila, Kiss Adrienn, Laka­tos Krisztián, Mizsei Viktor, Pá­linkó Antal, Siket Fruzsina, So­mogyi Eszter és a Rébell Hell rockegyüttes. November közepétől Felsővároson is lassul a közlekedés Ujabb 30-as zónát alakítanak ki Szegeden November közepétől újabb városrészt vonnak be Szegeden a harmincas zónába. Felsőváros egy részén is egyenrangú útkereszteződéseket ala­kítanak ki. MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged egyre több városrészében alakít ki harmin­cas zónát a Szegedi Közterület-fenntartási Kht. No­vember közepétől például Felsővároson kell majd a gépjárművezetőknek betartani a sebességkorláto­zást. Korábban Öreg-Rókuson, a Kossuth Lajos sugár­út-Párizsi körút -Berlini körút-Csongrádi sugár­út-Makkoserdő sor-Körtöltés utca -Damjanich ut­ca által határolt területen változott meg a forgalmi rend. Emellett Felsőváros régi építésű részén, va­gyis a Sziliért sugárút-Római körút-József Attila sugárút-Retek utca között jelöltek ki „lassú zó­nát". A védett utcákban legfeljebb harminc kilométe­res sebességgel közlekedhetnek a járművek. A KRESZ szerint az övezetben csak egyenrangú útke­reszteződések lehetnek, ezért a védett útvonal ke­reszteződéseiben is a jobbkéz-szabály határozza meg az áthaladás sorrendjét. Felsővároson új építésű részén a Felső Tisza part-Hajós utca - Sziliért sugárút-Kereszttöltés ut­ca-Etelka sor által határolt területen november kö­zepétől lép életbe a harmincas zóna. Belépés csak gyerekeknek! Uszoda épül az óvodában Elkészült Szeged első óvodai uszodájának terve. A130 millió forintos beruházáshoz egy bu­dapesti cég 30 millió forintot biztosít, a többit pályázaton akarja megszerezni az óvoda. A szegedi Tisza-parti óvodát ti­zenkét évvel ezelőtt a városban csak úgy emlegették, az asztmás óvoda. 1990-ben - akkor még egy óvodai csoporttal - kezdték itt a felsőlégúti betegségben szenvedő gyermekek úszásterá­piáját, ami azt jelentette, hogy hetente egy-két alkalommal az óvónők kíséretében gyógyúszás­ra vitték át a lcicsiket a szomszé­dos sportuszodába. Az óvoda ve­zetőjének, Laczik Antalné meg­szállottságának és Harsányi Gé­za tüdőgyógyász főorvos együtt­működésének köszönhetően öt év múlva már tíz csoport műkö­dött az oviban, s valamennyi gye­reket hetente háromszor vittek a sportuszodába. Az időközben mind több légző­szervi betegségben szenvedő gyermeket fogadni képes óvodá­ban az évek során sóbarlangot építettek, valamennyi foglalkoz­tató szobában légtisztító beren­dezést szereltek fel, két tornater­met alakítottak ki. A gyógyprog­ramot egyre szélesítő óvodából évente két alkalommal utaznak a gyerekek Mosdósra, a légző­szervi betegek szanatóriumába. Az elmúlt tíz év alatt az úszáste­rápia gyógytornával, évenkénti ortopédiai szűréssel egészült ki. A Soros Alapítvány modellóvoda címét kiérdemlő Tisza-parti gyermekintézmény terápiás és egészségvédő programjának csúcspontja lesz az a komplex fe­dett uszoda, aminek tervei már elkészültek, s megvan az elvi épí­tési engedély is. Egy, az uszodaépítésben jártas budapesti cég 30 millió forintot fektet a létesítménybe, a hiányzó 100 milüót pályázatok útján akarják megszerezni. Laczik An­talné óvodavezető számít a sze­gedi önkormányzat anyagi támo­gatására is, lévén a gyermekin­tézmény önkormányzati fenn­tartású. A öltözőJckel, tusolólckal, mos­dókkal, mellékhelyiségekkel el­látott uszoda az óvoda udvarán kap helyet, 90 centiméter mély­ségű, 20x8 méteres medencéjét kizárólag gyermekek használhat­ják, közülük is elsősorban az asztmások, a magas vérnyomás­ban szenvedők, a mozgásszervi betegek, a túlmozgásos (hiperak­tív) gyerekek, a túlsúlyosak, a cu­korbetegek, illetve a vak és gyen­gén látó gyermekek. Az uszoda a tervek szerint két irányból lesz megközelíthető: a Vedres utca felől, valamint az óvoda épületéből fedett folyosón keresztül. A fedett uszoda természetesen nemcsak a Tisza-parti óvodáso­kat szolgálja majd, hanem a vá­ros más óvodáinak, iskoláinak is lehetőséget ad a használatra. Ki­kötés csak annyi, hogy kizárólag gyermekek úszhatnak a meden­cében, az uszoda tetőterében ki­alakítandó kondicionáló terme­ket viszont a gyerekeket kísérő felnőtteknek szánják. A európai színvonalú rehabih­tációs létesítmény kivitelezé­séhez az óvoda vezetőnője min­den támogatásra, cégek, magán­személyek anyagi segítségére is számít. KALOCSAI KATALIN Az intézményvezetője, Laczik Antalné mutatja a tervrajzot. Fotó: Schmidt Andrea Kerekes kocsival megközelíthetetlen a bíióság Bíró cipelte a tanút a tárgyalóba Egy kerekes széltkel közlekedő tanú két órát várakozott a bíró­ság előtt, mire a bíró, a felperes és az ügyvéd felvitték a tárgya­lóterembe. A biztonsági őrök munltaköri leírásukra hivat­kozva maradtak tétlenek. Szegeden lehetetlen bejutni kerekes kocsival a Széchenyi téri bírósági épületbe. Leg­alábbis nehezen megoldható probléma. Ennek ellenére ok­tóber 16-án, szerdán a meg­adott időpontban megjelent az a mozgássérült tanú, aki két­órányi utcai várakozást köve­tően a bíró, a felperes és az ügyvéd segítségével jutott el az egyik földszinti tárgyalóterem­be. A bejáratnál lévő két rövid lépcsősoron a biztonsági őrök sem felfelé, sem visszafelé nem voltak hajlandóak átsegí­teni többszöri kérés ellenére sem a tanút, mondván: az nem tartozik munkaköri köte­lességeik közé. Heidrich Gábor, a megyei bí­róság elnöke is értesült az esetről. Mint mondta, az őr­szolgálatot külső cég látja el, s mivel szabályzatukban egyet­len utasítás sem vonatkozik erre az esetre, vagyis hogy mit kell tennie a biztonsági őrök­nek, ha egy mozgássérült sze­mély szeretne átjutni a bejára­ti lépcsőkön, netán feljutni az egyik emeleti tárgyalóterembe, azon a szerdán a biztonsági szolgálat vezetője megkereste őt. - Természetesen azt kértem tőlük, hogy vigyék fel kocsijá­val együtt a tárgyalásra, ám később arról tájékoztatott, hogy mire a válasszal visszaért a kapuhoz, már megoldódott a probléma - tette hozzá. A bíróság elnöke ígéretet tett arra, hogy a szabályzatot ki­egészítik, s többet nem fordul­hat elő, hogy a bíró és a peres felek együtt cipelik az egyik ta­nút a tárgyalóterembe, miköz­ben a biztonsági őrök felügye­lik a rendet. W.A.

Next

/
Thumbnails
Contents