Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-18 / 244. szám

T PENTEK, 2002. OKTOBER 18. • A K T U A L ! S • Az ombudsman az etnobizniszről Választási bohózatok Elképesztő helyzetek jönnek létre a helyhatósági választások után - jövendölte dr. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, aki tegnap a nemzetállam és az egyenlőség témájáról előadást tartott a szegedi tudósklubban. Röviden és velősen bohózatnak nevezte az ombudsman a kisebbségi önkormányzati választások kampányának egyes jelenségeit. Nemcsak az úgynevezett etnobizniszről van szó - magyarázta d.i. Kaltenbach fenő hiszen ennek könnyen átlátható a célja: megcsapolni a közpénzeket, azaz elvenni a pénz egy részét a valóságos kisebbségi intézményektől. Azt tehát mindenki könnyen megítélheti, mit jelent valójában, hogy mondjuk az egykori kisgazda képviselő hirtelen fölfedezi örmény felmenőit. De hogy egyes pártok - Kaltenbach Jenő tegnapi hírei szerint például Bonyhádon a Fidesz - is kifejezetten kampányolnak bizonyos képviselőjelöltek mellett, akiknek a kisebbségi mivoltáról a helyi közösség semmit nem tud, azt egészen elképesztőnek nevezte. Az pedig, hogy a jászladányi, nem éppen cigánybarátságáról elhíresült polgármester felesége cigány képviselőként indul, holott persze nem roma származású - az maga a cinikus abszurditás. Kaltenbach véleménye szerint a bohózat azért közeledhet a végkifejlethez, mert az elmúlt négy évben elmulasztották korrigálni Kaltenbach Jenő: A törvény szerint bárki kisebbséginek deklarálhatja magát. Fotó: Karnok Csaba a jogszabályi kereteket. Az alkotmány szerint a kisebbségi közösségeknek önazonossághoz való joguk van. Csakhogy nincs eszközük ennek érvényesítéséhez, hiszen a választójogi törvény bárkinek lehetővé teszi, hogy önmagát bármikor kisebbségiként deklarálja. Az Alkotmánybíróság asztalán négy éve fekszik ott az indítvány, hogy vizsgálja meg ezt a helyzetet és nyilvánítsa alkotmányellenesnek. De mostanáig nem talált rá időt. Egyébként a korábbiaknál sokkal több kisebbségi jelölt indul a mostani választáson. Az eddigi ezerháromszáz körüli kisebbségi önkormányzat helyett most kezdeményeztek közel kétezret. Kaltenbach két évvel ezelőtt elkészítette a diszkrimináció ellenes törvény tervezetét, szerepeltette éves jelentésében és föltette az internetre. Megkérdeztük, mikorra várható a törvény. Az ombudsman „a nem akarás magyar változatának" nevezte, ami eddig a tervezete körül történt. Az előző kormány igazságügy-minisztere létrehozott egy szakértői bizottságot, amely az eltelt egy-másfél évben nem csinált semmit. A jelenlegi tárca tavaszra ígéri a jogszabály szövegét - ősszel kerülhet a törvényhozók elé. Az Európai Unió etnikai direktívája 2003. július 19-én lép hatályba. S. E. Keveset tudunk a csatlakozás következményeiről Európai Unió: belépünk, de hová? Hogy mennyit tudunk az uniós csatlakozásról, hogy vannak-e konkrét elképzeléseink a későbbi kilátásokról, a munkavállalásról, az árak emelkedéséről, s az életszínvonal változásáról arra egy tegnap nyilvánosságra hozott felmérés ad választ. Az M & H Communications egy országos kutatást végzett a magyarok felkészültségét vizsgálva, s ez a felmérés - a Csongrád Megyei Közgyűlés kérésére - kiterjedt a térségre, így Szegedre is. A megyére és a városra vonatkozó eredmények összességében azt mutatják, hogy bár az országban itt a legnagyobb az uniós csatlakozás támogatottsága, ám az emberek tájékozottsága hiányos és az uniós ismereteik ellentmondásosak. A szegediek az országos átlagnál majdnem tíz százalékkal nagyobb arányban értenek egyet az uniós csatlakozással, míg mint azt a grafikon is mutatja a Szeged környékiek közül kevesebben érzik magukénak e témát. A csatlakozás utáni kilátásokról általában elmondható, hogy a Szegeden élők optimistábbak a város vonzáskörzetében élőknél az ország, saját maguk és családjuk kilátásaival kapcsolatban. Az életszínvonal változásában itt többen bíznak: a megkérdezettek 48 százaléka szerint határozottan nőni fog a hazai nívó, míg mindössze 24 százalék vélekeÖn hogyan szavazna Magyarország EU-csatlakozásáról? 100 80 60 40 20 84,3 76,0 77,3 ]] Szeged ]] Szeged környéke országos átlag Forrás: M&H Communication 12,0 2,4 9,9 13,4 12,0 12,6 mellette ellene nem tudom dett úgy, hogy az unió romlást hoz. A térségben lakók leginkább az ingatlanok, az élelmiszerek és a villanyáram drágulására számítanak, de sokan vélik úgy - főként az idősebb korosztály tagjai -, hogy a gyógyszerek ára sem marad a régi. A külföldi munkavállalás tekintetében érdekes, hogy a Szeged környékén élők között az országos átlag feletti azok száma, akik szívesen dolgoznának az unióban, ezzel szemben a szegediek szívesebben maradnának itthon, annak ellenére, hogy többségük szakmailag felkészültnek tartja magát egy esetleges külföldi megmérettetésre. A nyelvtudás tekintetében kiderült, hogy az angol nyelv ismerete Szegeden átlag feletti, szemben a némettel, ami kevésbé kedvelt nyelv a városlakók körében. A felmérésből kitűnik némi bizonytalanság is, hiszen több kérdésben „talán" és „nem tudom" válaszokat adtak a megkérdezettek. Ennek az információhiány is lehet az oka, hiszen a megkérdezettek javarésze kevesli az uniós csatlakozásról szóló információkat, a könnyen hozzáférhető és közérthető tájékoztatókat. E tényt igazolja egy konkrét példa is: a Tisza-parti városban a megkérdezettek mindössze 26,8 százaléka tudta megmondani, hány tagországa van jelenleg az Európai Uniónak, a város környéki lakosok közül pedig csak minden ötödik helybéli adott helyes választ. O. K. K. A hűtő és ára BAKOS ANDRAS A néni a lakossági fórum végén kockás füzettel és tollal a kezében odamegy a képviselőhöz. Türelmesen vár, míg elfogy előtte a sor, éppolyan türelmesen, mint a boltban. Ahogy őrá kerül a sor, odateszi a füzetet az asztalra és a tollal a füzetlapra mutatva, halkan mond valamit. A képviselő hunyorít, de a néni nem beszél hangosabban. A hangjában nincs türelmetlenség, vagy indulat, se szomorúság. Mivel a lakossági fórumot egy kisvárosi iskola osztálytermében rendezték meg, messziről nézve úgy tűnik, mintha egy diák mutatná a tanárnak, hol akadt el a számtanfeladat megoldásában. Egy kisdiák, aki az anyja lehetne a tanárnak. A néni azt mondja, hogy nem titkol el semmit, nincsenek káros szenvedélyei sem - ezen angyalian mosolyog -, de hát tessék megnézni, mennyi marad, aztán elgondolni, hogy ez még mire lehet elég. Nem számonkérni akar, nagyon irtózik „attól az indulattól, ami mostanában a politikai életben elharapódzott", inkább tanácsot vár. A feladat tényleg nehéz, ezt mondja a képviselő arckifejezése, de azért elveszi a füzetet. Figyelmesen olvas, hallgat, egyre szomorúbb. Lapoz. Aztán egy helyen észrevesz valamit. Megkérdezi a nénit, hogy lehet az, hogy a téh hónapokban kisebb az áramszámla, hiszen akkor többet kell világítani. Nem lehet, hogy itt mégis valami tévedésről van szól Elmosolyodik, megkönnyebbülten, a néni is mosolyog, majd - mint egy tapintatos kisdiák, aki felhívja a figyelmet a tanár tévedésére - megjegyzi, hogy bizony ez a szám is helytálló, valóban kevesebb áramot fogyaszt télen, mégpedig a hűtő miatt. „Hát milyen hűtője van a néninek?" - kérdezi a férfi most már felszabadultan, hangosan, s a néni mondja, hogy nagyon jó, régi hűtője van, még élt a férje, amikor megvették. Néhány évvel ezelőtt, amikor emelték az egyik közüzemi díjat, elhatározta, ő is kikapcsolja a hűtőt téhre, mint sok más nyugdíjas az utcában. Kamrája neki is-van, annyira azért nem szegény ő... A képviselő hallgat, aztán a kezébe veszi a tollat, csakhogy csináljon valamit. És ezzel épp azt jelzi, hogy 6 biztosan tudja a megoldást. Mintha tényleg úgy lenne, ahogy a néni és vele együtt még sokan hiszik: be kell tartani a szabályokat és akkor garantált, hogy az ember tisztességesen megél, nem kell föladnia emberi méltóságát. Mintha azt, hogy ez így van, bárki is garantálná. Mintha tényleg lennének még ilyen, kollektíven megállapított szabályok. A néni még beszél, a képviselő hallgat. Arra gondol, jó lesz ezt megjegyezni: ha úgy alakul, a hűtőszekrényt télire ki lehet kapcsolni. És ha nincs elég hideg odabenn, akkor éjszakára ki kell nyitni a kamraablakot. Vádirat a makói ajánlócédulák ügyében Átfestették a neveket A vásárhelyi városi bíróság tárgyalja a makói ajánlócédula-ügyet. A vádirat közokirat-hamisítás bűntettének kísérletével vádolja Pászti Ágnest, a Centrum Párt megyei elnökét és két társát. MUNKATÁRSUNKTÓL A vádirat szerint Ila-Tóth Ferenc a Centrum Párt képviselőjelöltjeként indult a tavaszi országgyűlési választásokon Makón, s az általa összegyűjtött ajánlócédulákat március 14-én benyújtotta a helyi választási bizottságnak. A 792 cédula közül a bizottság 79 olyat talált, melyet eredetileg a Magyar Vállalkozók Egységpártja jelöltjének, Vízhányó fánosnak a nevére töltöttek ki, ám később azt lefestve, Ila-Tóth nevére javították. A nemrégiben elkészült vádirat szerint Vízhányó János március elején értesítette a másodrendű Bakai Csabát - aki korábban felkérte őt, a Mavép jelöltjeként induljon a választáson -, hogy nem tudja összegyűjteni a 750 ajánlószelvényt. Bakai Csaba erre azt kérte, hogy az összegyűjtött 79 szelvényt juttassa el hozzá. Pászti Ágnes, a Centrum Párt megyei elnöke telefonon kérte Bakaitól, hogy ezeket a szelvényeket küldje el neki. Ezt ő meg is tette, bár tudta, hogy a szelvényeket a Centrum jelöltjének ajánlására akarják felhasználni. A vádirat szerint Pászti Ágnes utasítására a 79 ajánlószelvényt átadták Ila-Tóth Ferencnek, aki a saját nevére javította. majd leadta a cédulákat a választási bizottságnak. A bizottság elutasította Ila-Tóth képviselőjelölt nyilvántartásba vételét. Tizenhét cédulát eleve visszaadott, míg négyet formai hiba, azaz többszörös ajánlás miatt nem vett figyelembe. Az átjavított 79-et pedig érvénytelennek nyilvánította. Az ügyészség Pászti Ágnest, Bakai Csabát és Ila-Tóth Ferencet közokirat-hamisítás bűhtettének kísérletével gyanúsítja, Pászti és Bakai bűnsegédként szerepel a vádiratban. Az ügyet a vásárhelyi városi bíróság tárgyalja majd, a tárgyalás időpontját azonban még nem tűzték ki. Mezőgazdasági napok Mezőgazdasági szakmai napokat rendeznek Üllésen. A művelődési házban ma délelőtt 10 órától előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Többek között szó lesz a burgonyatermesztésről, a kistermelés EU-s helyzetéről és a különféle vetőmagok, műtrágyák alkalmazásáról. Szombaton kiállítást, vásárt és bemutatót szerveznek. www.mszp.hu ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK Biztos kézzel 2 O O 2 Az első 100 nap megmutatta: a jóléti rendszerváltás programja szilárd alapokon áll. MÉbfeM Építsük együtt a jövőt! Október 20-án szavazzon ismét a szocialistákra! • »u Politikai hirdetés Tartjuk a szavunkat