Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-17 / 243. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. OKTÓBER 17. • A K T U A L I S • 3 A klimatizálás területén is több mint 10 éve a lakosság szolgálatában... ŐSZI KLÍMAAKCIÚ TOSHIBA klíma, ami nem csak hűt, hanem percek alatt, energia­takarékosan kellemes meleget varázsol lakásában. Szolgálatásaink: • árusítás • telepítés • üzemeltetés • karbantartás • szerviz • szaktanácsadás TOSHIBA LÉGKONDICIONÁLÁS VEZÉRKÉPVISELET: SZEGED, Római krt. 23. Klíma vonal: 06-40-82-82-00 Mindenki lép egyet FEKETE KLARA A napokban a megyében járt Csillag István gazdasági és közleke­dési miniszter egy új kormányprogram címeként idézte Mik­száthot és novelláját: Mindenki lépik egyet. Ügyes a píár, a jel­mondat, egyrészt kellően népies, ugyanakkor irodalmi, filozofi­kus és hát az egyszerű ember is érti a lényeget. Az ugyanis, hogy mindenki lép egyet, mást nem is jelenthet, mint hogy egyszerre lépünk előre, ki-ki a saját kiinduló helyzetéből. Ebben az össznépi előrehaladásban pedig szerepet kapott a Szé­cbenyi-kértya is, az plasztiklapocska, melynek birtokában egy­előre ugyan csak egymillió forintos plafonig, de hitelhez juthat a kisvállalkozó. Széchenyi neve ugyan még az előző kurzust idézi, de ezzel most semmi baj nincs, hiszen kormányszinten lett az is kijelentve: a mostani hatalom hajlandó minden jót átvenni, amit az előző kormányzás produkált. De vajon mennyire lehet nyugodt az a kisvállalkozó, aki látott már karón varjút és adott már be hiába pályázatot kormányváltá­sok idején ? Mennyire tervezheti meg saját és vállalkozása jövőjét az. aki ugyan kisebb összegű kölcsönnel, de mégiscsak adóssá változtatja magát ? Nos, úgy tűnik, ezúttal aggodalomra tényleg semmi ok. Ami bennem egyrészt a gazdasági miniszter szavai után, a másik oldalon meg a tegnapi kamarai fórum hangulatából megmaradt, az a bizalom volt. Látszott, hogy a vállalkozó hisz a bankoknak, s kitűnt, hogy a pénzintézetek hisznek a másik fél­nek. Az ügyfelet az nyugtatja meg hosszabb távon, hogy nem egy kiválasztott bankkal áll szemben, hanem több helyre is folya­modhat igényével, s hogy nem állami, költségvetési pénzek kerül­tek a látókörbe (ez utóbbiaknál ugyanis mindig a legrosszabb pil­lanatban elzárják a zsilipeket), hanem a pénzintézeti töke. A bankárok pedig azért alhatnak nyugodtabban, mert kamarák, vállalkozói szövetségek előzetes szűrőjén mennek át a beadott kérelmek. A helyzet tehát ez, innen lépik majd tovább - minden­ki egyet. A tervezést a megye, a kivitelezést a Phare segíti Összekötő utak sorsa Folytatás az 1. oldalról Megjelent a költségvetésben az úgynevezett települési alap is, amely rendezvények szervezésé­hez nyújtott segítséget. Ebbe a sorba illeszkedik a mostani tá­mogatás is. A megyei önkormányzat segít­ségének is köszönhetően meg­kezdődhetett a Felgyőt Tömör­kénnyel összekötő út tervezése. Ez ugyan csak 5,3 kilométer hosszú, de ha elkészül, lényege­sen lerövidül a távolság Csong­rád és Kistelek között is. Ugyan­ilyen fontos szerepe lesz a Rúzsát az 55-ös úttal összekötő vonal­nak, több tíz kilométeres kerülőt lehet megspórolni vele. A Rárósi utat Tompaháttal, valamint Nagymágoccsal összekötő két szakasz tervezését is támogat­ták. A Királyhegyest Makóval összekötő vonal 5,4 kilométeres földútszakaszának „megszilárdí­tása" Királyhegyes megközelít­hetőségét javítja, a Makó-Rákost Földeákkal összekötő vonal ré­vén viszont egy körgyűrű alakul­hat ki Makó körül. Ugyanilyen fontos az Algyőt Sándorfalvával összekötő 4,1 ki­lométeres földút aszfaltozása, amely Szeged elkerülését tenné lehetővé. Ez a terv már 1998-ban elkészült, az engedélyt azonban meg kell újíttatni. Marosvári Attila elmondta: az utak megépítéséhez a Phare mel­lett várhatóan a megyei terület­fejlesztési tanácstól is kaphatnak támogatást a települések. B. A. Építkezések Tompán Néhány hónappal ezelőtt Röszke korszerű határállomásának át­adását ünnepelték a déli határ mentén élők. Hamarosan új épü­letbe költöznek a kelebiai vasúti határátkelőhelyen dolgozó határ­örök, míg Tompán, az ország egyik legforgalmasabb déli kapu­jában október 17-én kezdődnek meg a rekonstrukciós munkála­tok. A várhatóan 9 hónapig tartó építkezés ideje alatt megváltozik a tompái határátkelő forgalmi rendje. A ki- és belépő utasok ko­csijait egy-egy sávon a kamion­terminálokba irányítják terelőu­takon, s így jelentősen csökken a határkapu áteresztő képessége. Ezért a határőrség azt javasolja az útra kelőknek, hogy válassza­nak másik határállomást. Megújult az APEH Hétfőtől megújult környezetben fogadja ügyfeleit az APEH szege­di központi irodája. A Bocskai utcai épületben lévő ügyfélszol­gálati helyiség felújítása lezárult. Október 21 -étől az adózók a ko­rábbinál jobb körülmények kö­zött intézhetik ügyeiket. E-önkormányzat, Szeged és az adócsökkentés lehetősége A legjobb választás azon a fejlődési pályán haladni, amely a tudásalapú információs társadalomhoz vezet - szögezte le Kovács Kálmán informatikai és hírközlési minisz­ter tegnap Szegeden, Botka Lászlóval, az MSZP és az SZDSZ polgármesterjelölt­jével, valamint Nagy Sándorral, a szabad demokraták városi elnökével közösen tar­tott tájékoztatóján. Az információs társadalom nemzeti stratégi­ai tervének elemeit már az elfogadás előtt el­kezdték megvalósítani. A jövő évi adókedvez­mények csomagjában ott a dolgozói PC-s és internet program: a munkáltatók közteher­mentesen juttathatják számítógéphez az al­kalmazottakat. A másik a családi PC-prog­ram: mindenki leírhat az adójából évi 60 ezer forintot, aki számítógépet bérel vagy lízingel, vagyis három éves bérlet és használat után ingyen lesz egy 180 ezer forintos gépe. Segítik a kábelhálózatok korszerűsítését: a fejlesztő kábelcég a modernizálás költségének felét le­írhatja az adójából. Az elektronikus önkormányzatok (inter­net-csatlakozás, elektronikus ügyintézési ki­alakítására 6,1 milliárd áll rendelkezésre, azok az önkormányzatok, amelyek az online ügyintézéshez való közösségi hozzáférést se­gítik, másfél milliárdra pályázhatnak. Mintegy ezer távmunkahely kialakítását is támogatja a kormány, továbbá minden fej­lesztést, amely valódi internetes tartalom­szolgáltatást tesz lehetővé. Magyarországon ugyanis nemcsak a géphiány miatt használ­ják kevesen az internetet, hanem mert kevés az elektronikus szolgáltatás. A szegedi politikusok kifejezték: azt szeret­nék, ha Szeged lenne az ország első nagyvá­rosa, ahol az elektronikus önkormányzat megvalósul. Ezt, vagyis egyebek mellett az önkormányzati működés teljes átláthatósá­gát, nyilvánosságát, valamint a távügyinté­zés megvalósítását az egyetem körül jelenleg is működő informatikai vállalkozások segít­ségével képzelik el. A szegedi e-önkormány­zat országos referenciahely lehetne. S. E. Népszerű a két hónapja bevezetett Széchenyi-kártya A bronz után az ezüst következik Kovács Kálmán informatikai fórumot tartott Vásárhelyen Utolértük a 20. századot A Széchenyi-kártyával kapcsolatos tudni­valókról rendezett fórumot a Csongrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) tegnap. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ| által létrehozott Széchenyi-bronz­kártya hitelkonstrukció augusztus 28. óta áll a vállalkozások rendelkezésére. Célja a tőke­hiánnyal küzdő kisvállalkozások erősítése, versenyképességük javítása. A plasztiklappal felvehető speciális kölcsönnel kapcsolatban rendezett fórumot tegnap délelőtt a CSMKIK a Pick Klubban, amelyen Szeri István, a ka­mara elnöke elmondta: a megyében eddig 450-en vittek el igénylőlapot a kamara négy irodájából, a beérkezett kérelmekből 63-at továbbítottak a bankoknak. Eddig 30 vállal­kozó vehette át a Széchenyi-kártyát, 19-et el­utasítottak, 14 ügy pedig folyamatban van. A 63-ból csak egy nevezhető kisvállalkozásnak, a többi kifejezetten a mikrovállalkozó kate­góriájába tartozik. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a fórumon elmondta, a kisvállalkozók jelenleg a GDP felét állítják elő, mégis ők jutnak a legnehezebben forrá­sokhoz. A vállalkozások 99,6 százaléka mik­ro-, kis- és középvállalkozás. A bankok szá­mára ez a réteg nehezen kezelhető, hiszen kevés fedezettel rendelkeznek, laza a számvi­telük és alacsony az éves árbevételük. Az el­utasítások jelentős hányadának is az az oka, hogy az árbevétel nem éri el a 4 millió forin­tot. Parragh László és Szeri István: a hitel a bankoktól jön. Fotó: Schmidt Andrea A Széchenyi-kártya két biztos cölöpön áll, az egyik az állami kamattámogatás, a másik az állami garanciavállalás. lövőre előrelátha­tóan bevezetik a Széchenyi-ezüstkártyát, amellyel a magasabb árbevétellel rendelkezők már 5 millió forintos hitelt is felvehetnek. Bíró Fruzsina, a KAVOSZ Rt. vezérigazga­tója arról tartott tájékoztatót, hogy a bármi­kor, bárhol igénybe vehető kártya alacsony banki költségekkel jár. Új elem: a kereskedel­mi bankok adják a hitelt, nem a költségvetés, így az nem is „fogyhat el". Az állami támoga­tással csökkentett kamat évi 10,8 százalék. A Széchenyi-kártya kiadására három bank adott be érvényes ajánlatot, képviselőik jelen voltak a tegnapi fórumon: Mag István, az OTP Bank Rt. dél-alföldi régiójának ügyveze­tő igazgatóhelyettese, Pallagi Attila, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. szegedi fiókigaz­gatója, s Várkonyi Gellért, a Postabank Rt. dél-alföldi régiójának szegedi igazgatója az el­bírált kérelmekkel kapcsolatos tapasztalatait mondta el, mint ahogy Szakács József, a VOSZ Csongrád megyei szervezetének elnö­ke is. EK. „eGeneráció, eDemokrácia, eVilág" - e néhány jelszóval jel­lemezhető az a program, ame­lyet Kovács Kálmán informa­tikai és hírközlési miniszter vá­zolt tegnapi vásárhelyi szakmai fórumán. Az információs társadalom Ma­gyarország legjobb választása ­ezzel a címmel tartott fórumot tegnap Kovács Kálmán informa­tikai és hírközlési miniszter a Gábor Dénes Műszaki Főiskola vásárhelyi konzultációs köz­pontjában. A tárca vezetője Her­nádi Gyula, az MSZP és az SZDSZ közös polgármesterje­löltje meghívására érkezett a vá­rosba. - Az elmúlt tíz évben hazánk utolérte a huszadik századot, a baj csak az, hogy közben már a huszonegyedikben járunk - fej­tette ki a miniszter, akinek hall­gatósága jobbára a problémával naponta találkozó szakemberek­ből, cégvezetőkből állt. - Az uniós átlag 31 százaléká­hoz képest nálunk a lakosság alig 15 százaléka használja az inter­netet, és a magyarok közel fele azért nem jut a világhálóhoz, mert nincs számítógépe. Ezen a helyzeten a kormányzat különböző támogatások segítsé­gével igyekszik változtatni, en­nek a programnak egy része az úgynevezett „családi PC" terve, vagyis hogy az iskolás korú gyer­Korosztályok, ha találkoznak. Kovács Kálmán Vásárhelyen a Gábor Dénes Műszaki Főiskola konzul­tációs központjában járt. Fotó: Tésik Attila mekeket nevelő családok évente 60 ezer forintot leírhassanak adójukból, ha számítógépet bé­relnek, lízingelnek vagy vásárol­nak. - A hosszú távú cél a tömeges internethasználat megvalósítása - tette hozzá a tárca vezetője elő­adásában. Épp ezért készült el egyebek közt az úgynevezett eGeneráció programja, amely születésüktől fogva szoktatná a gyermekeket a világhálóhoz, az eDemokrácia terve, mely minden önkor­mányzatot szeretne az internet­re kapcsolni, valamint az eVilág elképzelése, amely a kultúra és a világháló metszethalmazát je­lentené. SZ.A.K.

Next

/
Thumbnails
Contents