Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-01 / 229. szám
KEDD, 2002. OKTÓBER 1. • AKTUÁLIS« 3 A Szegedi Konzervgyár egyéves története: a nyitástól a zárásig Ők mondták, mi leírtuk Egy éve vásárolta meg egy rt. a leállt Szegedi Konzervgyárat, amely előbb önálló üzemként, majd telephelyként működött. Pénteken újra bezárták. Az alábbiakban azokból a nyilatkozatokból idézünk, amelyek lapjainkban jelentek meg. 2001. október 12. (az adásvételi szerződés aláírását követő nap|: Tímár László alpolgármester szerint egy városnak, ha felelősen gondolkodik, „köze van" bezárt termelőüzeméhez. Az önkormányzat nem vesz részt az irányításban - hangsúlyozta a gazdasági alpolgármester -, mindössze 300 millió forintos tagi kölcsönt nyújt másfél évre az új rt.-nek. Senki ne várjon csodát, de a cég szakmai hozzáértéssel, húskonzervek gyártásával, 100120 ember foglalkoztatásával megvetheti a lábát a piacon. Kozma József, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint túl nagy rizikót vállalt a város, amikor egy olyan céggel, a Micromeattel alapított rt.-t, amely csak hat főt foglalkoztat és nincsenek szakmai tapasztalatai. A város ugyanis 300, a Micromeat csak 10 milliót, az rt. törzstőkéjének felét kockázatja. 2001. december 5.: - Elindítottuk a próbagyártást, jelenleg Az újraindítás ünneplésének pillanatai 2001-ben. Balról jobbra Háló Pál, Bartha László, Timár László és Rákos Tibor. Fotó: Káinok Csaba KRONOLOGIA A Szeko 2001 Rt. - a szegedi önkormányzat és a Micromeat Kft. által 20 millió forinttal, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal alapított társaság - vásárolta meg 2001. október 11-én a volt tulajdonostól, a Magyar Fejlesztési Bank |MFB| Rt.-tői a csaknem egy éve álló gyárat, a 17 hektáros területet az épületekkel, eszközökkel együtt. Az 1 milliárd forintos vételárat 11 havi részletben kell törleszteniük részint a banknak, részint az összeghez 300 millió forintos tagi kölcsönt nyújtó önkormányzatnak. egy műszakban 101-en dolgoznak - mondta Háló Pál, a Szeko 2001 Rt. igazgatóságának elnöke, a Micromeat ügyvezetője. - A Szegedi Finomságok, röviden Szefi termékcsaláddal kezdtünk, amely három májkrémből, négy vagdalt húsból és hat készételből áll - tette hozzá Novákné Halász Anna marketing- és kereskedelmi igazgató. A várható árbevételt 2 milliárd forintra becsülték. 2002. február 4.: Nem bezárás, csak egy leltár állt amögött, hogy pénteken nem engedték be a gyárba a dolgozókat. Háló Pál elmondta, ennek oka, hogy újfaj-' ta együttműködés látszik kibontakozni a Szeko 2001 Rt. és a konzerveket is gyártó Szegedi Paprika Rt. között. Az elképzelések szerint a két cég a jövőben egymást erősítve jelenik meg a piacon, egyesítik kapacitásaikat oly módon, hogy az alapanyagot közösen szerzik be. 2002. március 6.: Kiderült, már február elején együttműködési szerződést írt alá a Szeko 2001 Rt. a Paprikával. Háló Pál szerint a vezetés nem látta értelmét annak, hogy két szegedi cég egymással mérkőzzön meg a piacon. A jövőben közösen tárgyalnak a kereskedőkkel is. A konzervgyár hűtőit bérbe adják a Picknek. 2002. március 28.: A Szegedi Paprika Rt. megvásárolta a konzervgyár eszközeit, s a Pick-csoporthoz tartozó cég vette át a dolgozókat is. Háló Pál, a Szegedi Paprika Rt. igazgatóságának új elnöke: - Csak egy cégként tudjuk felvenni a harcot a mamutokkal, az egyesülés tehát logikus lépés volt. A Szeko 2001 Rt. ipari parkként képzeli el a konzervgyári ingatlant, az önkormányzatnak és az MFB-nek a betelepülők bérleti díjából fizeti ki a vételár hátralévő részét. 2002. április 23.: Tíz konzervgyári dolgozótól váltak meg az egyesülést követően. Papp József vezérigazgató és Novákné Halász Anna kereskedelmi igazgató munkáját megköszönték. Az adminisztráció a Szövetkezeti útra költözött, a régi konzervgyárban csak a közvetlen termelésirányítás maradt, Záhonyi István gyárigazgatóval az élen. 2002. július 18.: - Szó sincs a Szeko-telephely elsorvasztásáról - mondta Bartos András, a Szegedi Paprika Rt. vezérigazgatója. Olyannyira nincs, hogy tervezik az egyelőre még a Szeko 2001 Rt.-tői bérelt telek megvásárlását is. Azon a helyen a jövőben mindenképpen élelmiszer-ipari termeléssel számolnak. 2002. szeptember 28.: Másodszorra is bezárt a konzervgyár. A dolgozók közül 35-en a Paprikánál folytathatták a munkát, a régi helyen a karbantartók és a hűtőházi munkások maradtak, mintegy 40-en. Közös megegyezéssel hatan távoztak, köztük Záhonyi István. Bartos András szerint a két telephely fenntartása gazdaságtalan volt, a konzervgyár 100 millió forintos veszteséget termelt. Ha a Paprikának meglódul a konzervpiaca, bármikor újraindíthatja a gépsorokat - tette hozzá. EK. Az 50 százalék és ami mögötte van Szeptember l-jétől átlagosan 50 százalékkal emelte meg a kormány a közalkalmazottakbérét. Van, akinek 10, van, akinek közel 80 százalék jutott. Rákos Tibor fideszes országgyűlési képviselő nemrégiben megtartott sajtótájékoztatóján azt állította, szép számmal akadnak olyan, az önkormányzat intézményeihez tartozó közalkalmazottak, akiknél a családi kasszát a béremelés mindössze 5-6 százalékkal gazdagította volna, ha a város saját forrásaiból nem egészíti ki 10 százalékos mértékűre járandóságukat. Hogy mi áll az átlagosan 50 százalékos fizetésemelések mögött, arról már beszélt lapunk hasábjain Medovárszlá Eva, a szegedi polgármesteri hivatal közgazdasági irodájának vezetője. A rendkívül bonyolult bértáblák és számítások lényegét két héttel ezelőtti lapszámunkban úgy foglaltuk össze, hogy bizonyos fizetési kategóriákban - általában a nyugdíj előtt álló diplomásoknál - akár 80 százalékos béremelés is bekövetkezhetett, míg a nyolc általánost, szakmunkásképzőt vagy gimnáziumot végzettek csalódtak. Ok ugyanis joggal gondolhatták, hogy az 50 ezer forintra megemelt minimálbér helyett akár 75 ezer forintot is kaphatnak a jövőben. Nos, ez nem így van, a fizetések feltornászásának alapja ugyanis nem a minimálbér volt, hanem az úgynevezett KJT szerinti bértábla. S ha abban - egy alacsony fizetési kategóriában - a havi illetményt 32 ezerben állapították meg, akkor az új bruttó is csak 60 ezer, vagyis a minimálbérhez képest alig 20 százalékkal magasabb lehetett. A fideszes önkormányzati képviselő azonban olyan közalkalmazottakra is hivatkoEltűnt a bérfeszültség az iskolában. Fotó: Schmidt Andrea zott, akiknek 10 százalék alatti béremelés jutott volna, ha az önkormányzat saját forrásaiból nem egészíti ki az összegeket. Medovárszlá Éva szerint ez így igaz, s a helyzet azért állt elő, mert az önkormányzat 1999 óta folyamatosan „garantált illetmény feletti illetményben", plusz pénzekben részesítette saját intézményeit, hogy a bértáblához képest magasabb bérfejlesztést adhassanak dolgozóiknak. Mivel ezek az összegek nem képezték a jelenlegi béremelés alapját, dolgozók csoportjai járhattak volna kifejezetten roszszul szeptember l-jétől. Ezért az önkormányzat „otthagyta" az eddigi illetmény feletti illetményeket. Szegeden körülbelül 2 ezer közalkalmazottnál veszett volna el a bérfejlesztés „haszna", ha az önkormányzat másképp dönt. A közgazdasági iroda adatai szerint a közel 6 ezer közalkalmazott - akik az önkormányzattól kapják a fizetésüket - 54 százalékánál nem érte el a bérfejlesztés mértéke az 50 százalékot. Botka László MSZP-s országgyűlési képviselő az elhangzottakhoz hozzátette: átlagosan 50 százalékos béremelésről volt szó, a bértáblában pedig valamennyi kategóriánál a minimálisan adható összegeket jelölték meg. Ezenfelül az önkormányzatnak, ahogy eddig is, hozzá kell tennie a plusz illetményt. A kisebb jövedelműeknek ráadásul havi bruttó 128 ezer forintig nettó 6 ezret tesz a pénztárcába az adójóváírás lehetősége. A közalkalmazotti béremelés legnagyobb eredménye, hogy 100 ezer forint alatt többé nem vihetnek haza bért a diplomások mondta Botka. Megszűnt az a bérfeszültség is, amely a kezdők és a húsz éve pályán lévők között mindeddig fennállt és amely ellen a Fidesz az eltelt négy évben semmit sem tett. Mivel a Fidesz is megszavazta a közalkalma. zotti béremelést, Botka képmutatásnak tartja, hogy utólag mégis bírálja a döntést. FEKETE KLÁRA A kimért SULYOK ERZSEBET Az október szép - ha szép. Gyengén, de süt a nap, illatozik az avat. El lehet ültetni az óriás szem diót. Előtte persze illik tájékozódni, komótosan, szisztematikusan. Tényleg vízbe kell-e áztatni, mint a száraz hüvelyeseket a főzés előtt, vagy mégsem. Valóban illik alá egy darab cserép, hogy ne lefelé, a mélybe, hanem széltében terebélyesedjen a gyökérzete. Vagy ez is tévhit; Nehogy aztán kidöntse az első szél! Es mennyire lehet hozzá közel a karó, ami segíti majd az emlékezést: hová is tettem le azt a szép nagy diót7 Ilyeneket lehet csinálni októberben, ha az ember - idős. Úgy értem: van ideje. A napsugarak gyöngéd simogatásának élvezetére. Az illatozón beszippantására. Gyönyörködésre az ezer színű ruhát öltött erdőben. S az értelmes, tehát emberi ténykedésre. Mondjuk dióültetésre. Milyen jó lenne, ha csak ilyesmik jutnának eszünkbe, amikor meghalljuk az aktuális hírt: itt az október - az idősek hónapja. Ma, október elseje - az idősek világnapja. Csakhogy: az idei októberben egyúttal a kampány utolsó hetei lesznek minálunk, s az idősek, mert sokan vannak, kampánycélcsoportot fognak képezni. Bizony. Tudják már, hogy ez mivel jár. ígérnek nekik, minden oldalról, nyugdijat nagyobbat, gyógyszerárat kisebbet, minőségi gondozást, betegségre gyógyítást, nagycsaládot, unokát. Fűt és fát. Szavalnak méltó életet az éveknek. A legutóbbi utazásiiroda-csőd idején három idősödő hölgy beszélte el a tévében, hogy melyikük meddig gyűjtögette az útra való pénzt és hogy mégsem azt sajnálják leginkább, nem az-a legrosszabb, hogy az odaveszett. A legnehezebb azt feldolgozni, mondták, hogy az utazási várakozás fölöslegesnek bizonyult. Elvesztegetődött a készülődés izgalma, az ábrándozás gyönyörűsége, a közeljövőről szóló tervezgetés energiája. Ezek semmiféle anyagi kártérítéssel nem enyhíthető veszteségek. Akkor arra gondoltam, rossz, hogy sok öregnek nincs elég pénze, magányos, beteg, elesett; de nincs annál rosszabb, mint amikor becsapják. Mert nincs ideje kiheverni. Dobó László szerint: pártpropaganda, államköltségen Levelet kaptak a közalkalmazottak Lemondásra szólítja fel Siket luditot, a Csongrád Megyei Tferületi Államháztartási Hivatal igazgatóját Dobó László fideszes országgyűlési képviselő, aki parlamenti interpellációjában államilag finanszírozott pártpropagandával vádolja a kormányt. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, s maga a kormány minden lehetséges eszközzel, tisztességtelenül, az államigazgatási gépezetet is felhasználva, közpénzeken háttérkampányt folytat annak érdekében, hogy a balliberális koalíció nyerje meg az önkormányzati választásokat - állítja Dobó László. S hogy mire alapozza ezt a megállapítását a Bács-Kiskun megyei listáról a parlamentbe jutott szegedi fideszes politikus? - A Csongrád Megyei Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) vagyis az a hivatal, amely törvényi felhatalmazás és a szegedi önkormányzattal kötött megállapodás értelmében számfejti a béreket - Siket Judit igazgató aláírásával a napokban két levelet juttatott el az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőihez, mégpedig a havi bérjegyzékhez mellékelve. Ebben arra kéri az igazgatókat, hogy gondos-^ kodjanak a levelek másolásáról, s arról, hogy ezek eljussanak minden, az intézményükben dolgozó közalkalmazotthoz mutatta a leveleket Dobó László. - Mindkét dokumentum olyan információkat közöl a közalkalmazotti bérfejlesztésekről és a kormány száznapos programjának végrehajtásáról, amely Szegeden mintegy 6 ezer közalkalmazott és családtagjaik, valamint hozzátartozóik választási döntését befolyásolhatja. így többek között az szerepel a levelekben, hogy a kormány végrehajtotta első száznapos programját, így megvalósult az ígéret, miszerint a közalkalmazottak átlagosan 50 százalékos béremelésben részesültek. - Többek között azért háborított fel ez a levél, mert megtévesztő információkat tartalmaz. Először is a kormány nem tudta teljesíteni azt az ígéretét, hogy minden közalkalmazott bérét 50 százalékkal megemeli. A garantált illetményen felüli juttatások fedezetét ezután is az önkormányzatok biztosítják saját forrásaikból, ám erről a levél egy szót sem szól. Bizonyítottan hazug az az állítás is, miszerint akár a kormány, akár az ágazati minisztériumok a garantált illetmények feletti bérek emelésének módjáról a munkavállalói oldallal kötött megállapodásukba bevonták volna az intézményeket fenntartó önkormányzatok képvisélőit. De ez csak néhány példa a hamis állítások és a tényelhallgatások közül. Ám elegendő bizonyíték arra, hogy a többletköltségeket okozó felszólító levél (mert ugyebár 12 ezer másolat elkészítése nem olcsó mulatság], semmi mást nem szolgál, mint államilag finanszírozott kormánypropagandát - állítja Dobó László. - Éppen ezért a parlamenti interpellációmban arra szólítom fel a kormányt, adjon magyarázatot arra, miként születhettek meg ezek a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejlécét viselő, ám alá sem írt a levelek. Az intézményvezetőket arra kérem, hogy az irományokat ne sokszorosítsák és továbbítsák. Siket Juditot pedig többletköltségek okozásáért, valamint azért, mert az intézményeket fenntartó önkormányzatokat a levélről nem is értesítette, lemondásra szólítom fel mondta a politikus. Siket Judittól, a Csongrád Megyei TAH igazgatójától megtudtuk, hogy az elmúlt héten a Pénzügyminisztériumtól levélben kapott utasítást, miszerint a bérjegyzékkel együtt postázzák az intézmények vezetőinek a szóban forgó leveleket. - Tudomásom szerint minden területi államháztartási hivatal kapott ilyen levelet. Jómagam nem vizsgálhattam a kifogásolt levelek tartalmát, nem is mérlegelhetek az ügyben, hogy végrehajtsak vagy sem egy minisztériumi utasítást - mondta Siket Judit. BÁTYI ZOLTÁN