Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-12 / 239. szám

SZOMBAT. 2002. OKTÓBER 12. • NAPOS OLDAL« IV. Pege Aladár, a bőgő Paganinije A NEMZETKÖZI DZSESSZVILAGBAN „A NAGYBŐGŐ PAGANINIJEKÉNT" SZÁMON TARTOTT PEGE ALADÁR (KÉPÜNKÖN) SOK ÉV UTÁN ISMÉT ÉLŐBEN HALLHATÓ SZEGEDEN HÉTFŐ ESTE. A PEGE QUARTETT ZENE MINDENKINEK CÍMMEL BLUES-, SWING-, LATIN- ÉS ROCKDZSESSZT JÁTSZIK. Pege Aladár közel négy éve járt utoljára Szegeden a szabadtéri játékok egyik előadásán saját együttesével. Hétfő esti, Old Timer Music Club-beli koncertjén a quartettjének tagjai: Kollmann Gábor szaxofon, Pintér Zoltán zongora és Sramkó János dob. A koncert címe: Zene mindenkinek. - Többfajta stílust játszunk, bluest, swinget, latin zenét és rockot - mondta elöljáróban Pege Aladár. - A rock hangszeres műfajai, a soul és a funky Magyarországon kevéssé játszott műfajok. Nálunk azt gondolják, hogy az a rock, amikor énekelnek, és nagyon kevés a hangszerszóló. Ez tulajdonképpen a popzene. A világhírű nagybőgővirtuóz csak városunkban ritka vendég, NEVJEGY Pege Aladár gordonművész, tanár és zeneszerző Budapesten született 1939. október 8-án. 1963 óta koncertezik a klasszikus zene és a dzsessz műfajában. 1964-ben a prágai nemzetközi dzsesszfesztivál virtuózává választották. 1970ben a Montreux-i Fesztiválon a Pege Quartett elnyerte a nemzetközi sajtó díját és második díjat kapott a főzsűritől. A legjobb európai szólista díját egy holland fuvolással megosztva Pege Aladár vehette át. Az 1960-as években az OSZK Stúdió tanára is volt, 1978-tól a Zeneművészeti Főiskola docense. Ugyanebben az évben Liszt-díjat kapott. O volt az első magyar nagybőgőművész, aki ezt a magas kitüntetést átvehette. 1982-ben a New York-i a Carnegie Hallban vendégszóhstaként lépett fel Herbie Hancock együttesében. 1986-ban Érdemes művész kitüntetést, 1999-ben Budapestért-díjat, 2000-ben a Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg, idén pedig a Kossuth-díjat. meghívásoknak eleget téve gyakran játszik klasszikus zenei koncerteken, szólóestjein zongorakísérettel lép színpadra, kamarazenei koncerteket is ad, a dzsesszes műfajok majd minden vállfaját játssza. - Egy időben Szegeden is volt dzsesszélet. Talán tíz-tizenöt éve minden esztendőben rendeztek fesztivált, koncerteket. De hát ehhez olyanok kellenek, akik szeretik ezt a műfajt, picit értenek is hozzá. Neves külföldi zenészek is felléptek ott, csak aztán valami miatt abbamaradt az egész - emlékezett vissza a muzsikus, akit gyakorta hívnak Szolnokra, Balatonboglárra, Nagykanizsára, Kaposvárra, Pécsre és Magyarország más városaiba. Minden évben megjelenik egy újabb dzsesszes és egy klasszikus CD-je, a klasszikus lemez koncertfelvételeket tartalmaz. Idei dzsesszes CD-jének címe: Zene mindenkinek. - Bárhol játszottam az utóbbi jó pár évben, minden koncertnek ez a címe, hisz mindenütt sokfajta stílust mutatunk be. Sok esetben előfordul, hogy vidéki nagyvárosokban jobb a közönség, mint Budapesten - vélekedett. Az én elképzelésem az, hogy minden zenésznek az ott lévő közönségnek kellene játszania. Ha ránéz az ember a közönségre, s látja, hogy többrétű, akkor a zenének is többrétűnek kell lennie. Ha például sok a fiatal egy koncerten, akkor több rock stílusú darabot játszunk, például funkyt vagy dzsesszrockot. Egy zenésznek első a közönség, ugyanúgy, mint a színházban - fejtette ki a magybőgőművész professzor, aki azt vallja: „nagy szerencsém, hogy a klasszikus mellett a dzsessz műfajt is tudom játszani". W.A. Komponál és régi újságokat gyűjt Szász Mihály, a szimfonikusok brácsása Tangók és sárguló lapok ZENESZERZŐ ES POLIHISZTOR - EZ SZEREPEL A SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR MÉLYHEGEDŰSÉNEK, SZÁSZ MIHÁLYNAK (KÉPÜNKÖN) A NÉVJEGYKÁRTYÁJÁN, AKI ALIGHANEM A LEGNAGYOBB ÚJSÁGGYŰJTEMÉNNYEL RENDELKEZIK SZEGEDEN. Több mint húsz éve gyűjti már a sárguló, régi újságokat Szász Mihály, a Szegedi Szimfonikus Zenekar mélyhegedűse. Lomtalanítások alkalmával, a kukák mellé kidobva hihetetlen kincsekre szokott bukkanni. Persze nemcsak az utcáról szedte össze hatalmas gyűjteményét, hanem más megszállottakkal, antikváriumokkal is állandó kapcsolatot tart. Ritkaságnak számító, 50-60-70 éves lapszámokat őriz a Délmagyarországból, és az azóta feledésbe merült konkurens szegedi lapokból. Hatalmas kötetekbe köttetve ott sorakoznak otthonában a harmincas évekből származó filmes, rádiós és színházi magazinok, a Tolnai Világlapja, a Kincses Újság, a Tarka Regénytár és a Fidibusz című vicclap példányai. A gyűjteményéből bányászta elő a Rádiózenekar főzeneigazgatójának, Vásáry Tamásnak azt a gyermekkori fotóját, ami a neves zongoraművész-karmester személyes archívumából is hiányzott. Amikor Vásáry 1998 májusában a szegedi zenekart dirigálta, kitörő örömmel fogadta a régi Rádióéletet. Olyannyira, hogy az egyik próba után elment megnézni Szász Mihály teljes kollekcióját. A gyűjtő kedvence az 1938-as 41. heti Rádióújság, amelynek címlapján a korszak nagy sztárja, Szeleczky Zita szerepel. Levelezett is a legendás színésznővel, aki hazatérése előtt Hollywoodban élt. Egy oklevelet kapott tőle, amely tanúsítja, hogy 1995-ben a Szeleczky Zita Baráti Kör tagjává fogadták. - Ma is érdemes belelapozni a Moziújság Filmkalauz rovatába, amelyből kiderül, hogy a harmincas-negyvenes években a hetente bemutatott filmek többsége magyar volt, s legfeljebb egy-két külföldit láthatott a közönség. Akkoriban tudták, mi kell a közönségnek. Ha például Páger Antal - akitől egy 1941 -es újság címlapjára kaptam dedikációt - játszott valamelyikben, akármilyen gyenge forgatókönyvet írtak is, élvezetes film lett belőle. Ma olyan rossz filmek mennek a moziban, a tévében, hogy nem érdemes az időt tölteni velükzsörtölődik a muzsikus, akinek nincs is televíziója. Azt mondja, annál ő igényesebb. Tévézés helyett inkább komponál. Mindkét szobában van hozzá hangszere: az egyikben szovjet pianínó, a másikban szintetizátor. - A műveimet annak idején Vaszy Viktornak is megmutattam, aki azt mondta rájuk: nagyon jók, csak kétszáz évvel el vagyok maradva. Fiatalon még Mozart stílusában komponáltam. Tizenhat évesen operával és szimfóniákkal kezdtem a zeneszerzést. Mostanra kinőttem ezeket az arisztokratikus műfajokat, ma már többnyire sanzonokat, kuplékat, olaszos slágereket írok. Csupa olyat, amit szívesen hallgatnának az emberek. Legalább ötszáz saját szerzeménnyel rendelkezem. Boldog lennék, ha egyszer szervezne valaki egy estet, amelyre meghívná Balázs Pétert, hogy énekelje el a Négy őrült évszak című kuplémat - mondja Szász Mihály, aki legjob• Szász Mihály újságokkal teli otthonában. ban azt sajnálja, hogy nincs egy jó menedzsere. így csak a kollégáiból alakult Szöllősy Vonósnégyes játssza rendszeresen a műveit. Mielőtt bárki is önjelölt dilettánsnak gondolná, sorolja a cáfolatokat. 1993 januárjában, amikor újévi koncertet adtak a szimfonikusok, Acél Ervin akkori igazgató-karnagy műsorra tűzte az Ez az év is jól kezdődik című ragtime-polkáját. Nagy siker volt és a kollégái is szívesen játszották. A 2000-ben, a Dömötör-gálán a mostani zenekarvezető, Gyüdi Sándor vezényelte a Vártalak című darabjának az ősbemutatóját. - 1999-ben történt, hogy a Les Nuits de Nices (Nizzai éjszakák) című, az olasz slágerek stílusában írt szerzeményemmel részt vettem a Magyar Rádió tangópályázatán. Bejutottam a döntőbe, tetszett a zsűrinek a kompozícióm, ezért arra kértek, szedjem össze azt a 15 fős zenekart, amellyel itthon, amatőr körülmények között a pályázatra beküldött hangfelvételt megcsináltam. Budapestre kellett volna mennünk, hogy az ottani profi rádióstúdióban elkészítsük a felvételt. Nem utaztunk, mert saját költségen kellett volna. Egyszerűen nem volt 60-70 ezer forintom, amennyibe egy kisbusz bérlése és a kollégák jelképes tiszteletdíja került volna - panaszolja a muzsikus, aki abban bízik, valami csoda történik, és felbukkan egy mecénás-menedzser, akinek a segítségével talán érvényesülhetne komponistaként. H. ZS. Belami, a személyi edző Lehet, hogy új munkahelyet kellene keresnem magamnak7 gondolkodott el, de nagyon ez év tavaszán Ló Elek. Történt ez azt követően, hogy főnöke, Rém Rajmond hetente kilencszer követ tört a hátán, leggyakrabban agyatlan tengeri sünnek szólította, reggel hattól este kilencig dolgoztatta, majd pedig Ló úr bérét nem átutalással, hanem egy többszörösen hátrányos helyzetű csigával küldte el a Panel Pál-lakótelepre. A javadalmazás ettől aztán rendszeresen késett. Ez ügyben persze tapasztalhatott Ló Elek némi pozitívumot is - így csak két héttel másodika után tudta meg, hogy különböző jogcímek alapján (van a fején sapka, nincs a fején sapka, egyáltalán: miért van fejel) újfent jelentős összegeket vont le Rém Rajmond a jelentéktelennek sem nevezhető fizetéséből. - Keresni, azt persze lehet - adta a tanácsot Belami, úgy áprilisnak elején -, de arra azért készüljön fel, hogy nehéz harcot kell megvívnia. A mai munkaerőpiacon ugyanis csak képzett szakembereknek jut ám hely - okoskodott a külváros nyugalmazott szépfiúja. Hát, ha képzett, akkor képzett - rántott kettőt a vállán, egyet meg Plüss Eta nyakára tekert sálján Elek, s bejelentkezett négy továbbképző, de alapfokú, három középhaladó, s másfél mesterkurzusra. Belami úgy vélekedett, hogy a vízilóápoló és mesterszakács szakok párosítása pompásra sikeredett, de nem fog rosszul járni Ló úr a kazánkovács és marcipáncukrász tanfolyam elvégzését követően sem. -És mit szól a számítógépes tarhonyaszaggató diplomámhoz 7 Merthogy ilyet is szerezni fogok, mint ahogy sikerrel vizsgáztam tegnap a biokertész és vasalódeszka-görbítő szaktanfolyamon is telt meg mosollyal Ló Elek összes arca. - Derék, jaj de nagyon derék - lelkendezett akkoriban a Zsibbadt brigádvezetőben sörözgető kompániának minden tagja. S teljes egyetértéséről biztosította Belamit, aki kijelentette: Ló Elek nem feledkezhet meg a nyelvtanulásról sem. - Tudja, á munkaerőpiac... - somolygott sejtelmesen a vénülő széplegény. Nos, Ló Elek szorgalma végtelennek bizonyult. Napi munkája mellett (amikor is főnöke óránként kétszer szögelte ácskapoccsal a kezét az esztergagéphez, ám szöges bakanccsal csupán ebéd után rugdosta) előbb a délnémet nyelvjárás rejtelmeiben próbált meg ehgazodni, majd hogy a lehető leggyorsabban haladjon, angolóráján franciát, a spanyol kurzuson pedig htvánt is tanult, s csupán szótárakra többet költött, mint Plüss Eta körömlakkra, ami pedig a Zsibilakók szerint igazán nem kis teljesítmény. m Németh György rajza -És a külcsín ? Arra nem akar adni 7- érdeklődött ekkoriban Belami, Ló Elek immár hivatalosan is kinevezett személyi edzője. Ugyanis, ha jól látom, tokája remeg, mint a miskolci kocsonya, hasa meg akkora, mintha napokon belül három görögdinnyét akarna szülni. A mai munkaerőpiacon pedig ezzel a küllemmel túl sok piros pontra nem számíthat - sajnálkozott a vénülő széplegény. Igaza lehet - gondolkodott el a dolgon Elek, s másnap hajnalban már egy fitneszteremben cibálta a súlyzókat. Természetesen előtte futott, utána úszott, este pedig rémes ízű fogyasztóteákat kortyolgatott, s megtiltotta a család összes tagjának, hogy kiejtse a pörkölt, a pacal és a töltött káposzta szavakat. Őszre lett is Ló Elek olyan fitt, hogy hátán cipelte fel a liftet a kilencedik emeletre. S mivel valamennyi tanfolyamát sikerrel elvégezte, valamint már szinkrontolmácsként is helytállt egy spanyol torreádor és egyhtván útkaparó szócsatájánál, úgy gondolta: megméreti magát ama sokat emlegetett munkaerőpiacon. Illedelmesen elköszönt Rém Rajmondtól (volt főnöke anyját legfeljebb negyvenhétszer nevezte ledér hölgynek), majd bekopogtatott egy céghez, amely csak annyit árult el magáról, hogy irtózatosan fejlődő és versenyképes fizetésekkel csábít. - Szóval maga nálunk akar dolgozni 7- méregette Ló Eleket percekig Manager Lójzi, személyzeti ügyekkel megbízott főkalkulátor. - Es azt nem olvasta ki a hirdetésünkből, hogy fiatal munkaerőre számítunk 7-nyomta Elek orra alá az újságot Lójzi. - Fiatal, érti 7 Maga meg már majdnem ötvenéves. Ezzel az életkorral ugyan mit akar a mai munkaerőpiacon 7- süvített a kérdés, s már csapódott is az ajtó Ló Elek háta mögött. Kilenc sikertelen próbálkozás után Ló Eleket Rém Rajmond társaságában látták. Plüss Eta elmondta: ó még azt is hallotta, hogy Elek nagyon kérte Rém urat, ha lehet, azokat a bizonyos köveket ezentúl vasár- és ünnepnapokon is törje csak nyugodtan a hátán. BÁTYI ZOLTÁN