Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-12 / 239. szám

SZOMBAT, 2002. OKTOBER 12. • AKTUALIS* 3 Olykor a kétszáz darabot kétszáz méretben varrják a ruhagyárban Veszteségből startolnak Még mindig nem nyereséges a ruhagyár, de az év végére talán kilábalhat nehéz helyzetéből. Üresen vettük meg a Szegedi Ru­hagyárat és indítottuk el április 2-án - nyilatkozta pár hónappal ezelőtt Ódor Zsolt, az üzem meg­vásárlására létrejött Trifex Kft. egyik tulajdonosa, a Tridóda Rt. vezérigazgatója. Ebben az egy mondatban arra utalt, készletek és rendelésállomány nélkül pró­bálták megvetni a lábukat a telí­tett hazai ruházatipari piacon. A júniusban kinevezett ügyve­zető igazgató, Engi Imre a napok­ban már arról számolhatott be, sikerült „túlteljesíteni" azt az üz­leti tervet, amely ebben az esz­tendőben stabil veszteséggel szá­molt. A tulajdonosok (a Triódán kívül a Feketevár Rt. és az Excel­lent Kft. ) eddig mintegy 70 millió forintot fektettek a cégbe, egy­részt a veszteségek fedezésére, másrészt arra, hogy a napi mun­kához forgóeszközzel, pénzzel rendelkezzen a gyár. A szegedi, 250 főt alkalmazó cég leginkább belföldre dolgozik, ugyanakkor - a korábbi kapcso­latoknak köszönhetően - megje­lentek a külföldi, német, francia, amerikai és osztrák megrendelők is. Az új érdeklődők közül egy belga céget említett meg a veze­tés. Sokan hiányoznak a műszakokból. Engi Imre az eltelt több mint tél év legnagyobb eredményei kö­zött sorolta fel azt, hogy a Trifex SZEGEDI SZOMSZÉDOK Befejeződött a ruhagyári telkek értékesítése. Egy szegedi ingatlan­hasznosító kft. a hétből hármat vásárolt meg, köztük a volt iroda­házat, amelynek megszépülése a Kossuth Lajos sugárút felől jól látszik. Az egyelőre még felállványozott épületbe költözik majd a Trióda központja. A Trifex Kft.-é az üzem, a volt ruhagyár két te­lekkel és az új, Pulz utca felőli bejárattal. A Context is vásárolt egy darabot a volt ruhagyárból, amelyen szintén irodaházat alakítanak ki, a Főinvest nevü cég pedig raktározás céljára szeretné hasznosí­tani a Károlyi-kollégium felőli építményeket. Kft. megszerezte a legújabb szab­vány szerinti ISO-9UO 1:2000 ta­núsítást az SGS cég által, azt, amelyet az angolszász piac a leg­inkább elfogad. Sikerült milliós nagyságrendben gépeket vásárol­ni és felújítani. Az ügyvezető a jövővel kapcsolatban úgy fogal­mazott: egyelőre 2003. január végéig látnak előre, a kapacitást addig kötötték le. - A feltöltés már nem akadály, inkább a jó minőség és a jó ár a gond ­mondta Engi Imre, utalva arra, mekkora az árverseny a ruházati iparban. A nagyobb ugrásokat a szokásosnál kétszerte nagyobb, betegségek miatti hiányzások gá­Tabajdi Csaba szerint az ellenzék nem kritizálhatja a kormány csatlakozási programját Brüsszel szebbnek lát minket A legutóbbi országjelentés elég az Európai Unióhoz való csat­lakozáshoz, de az eredményes integrációhoz nem - mondta szegedi látogatásán Tabajdi Csaba. Ha valóban eurorégiókban gon­dolkodunk, akkor meg kell szün­tetni az értelmetlen versengést a dél-alföldi megyék székhelyei kö­zött és meg kell találnunk a fel­adatok megfelelő elosztásának módját - hangsúlyozta tegnapi, szegedi sajtótájékoztatóján Ta­bajdi Csaba. A parlament EU-in­tegrációs bizottságának szocia­lista elnöke szerint a jelenlegi el­lenzéknek nincs joga bírálni a kormány csatlakozási törekvése­it, mert az elmúlt négy esztendő­ben számos kérdésben hátrányba kerültünk. Nem készült el a Nemzeti Fej­lesztési Terv, a csatlakozásra vá­ró tíz ország között rajtunk kí­vül csak Szlovákiának nincsen ilyen programja. Ugyanakkor a mezőgazdasági és vidékfejlesz­tési alapokhoz vezető SAPARD előcsatlakozási programban va­ló részvételével Bulgária is előt­tünk jár, pedig a tíz, csatlako­zásra kijelölt ország között nem is szerepel. Az integrációs bizottság alel­nöke szerint a csatlakozás előtti utolsó országjelentés pozitív Ma­gyarországra nézve. - Az ország­jelentés már önmagában is ele­gendő a csatlakozáshoz, de az eredményes integrációhoz nem ­szögezte le. A számos tennivaló ellenére azonban hangsúlyozta: Brüsszel pozitívabb képet lát az Fotó: Karnok Csaba tolják - a vezetés nem érti, ennek mi az oka. Mint ahogy azt az igazgató ki­fejtette, közbeszerzési pályázato­kon nem nyertek, mégsem saj­nálják. Mert ha megkapják a munkát, tönkremennek, olyan alacsony árakon kellett verse­nyezni a konkurenciával. Az ál­lami megrendeléseknek jellem­zően egy „speciális szeletét" kap­ják meg, vagyis úgy érzik, a nehe­zét adják oda Szegednek. Még az is előfordult, hogy a kétszáz da­rabos tiszti egyenruha-kollekció minden darabját más méretben kellett megvarrniuk. FEKETE KLÁRA ország helyzetéről, mint mi ma­gunk. Tabajdi Csaba bejelentette: no­vember elején négypárti, orszá­gos kampányt indít a kormány a csatlakozás népszerűsítésére. Botka László, a parlament in­tegrációs bizottságának tagja a sajtótájékoztatón hozzátette: Szegeden már elkészült az a fel­mérés, amely megmutatja, mi­lyen az ismertsége az EU-nak, ennek alapján dolgozzák ki a fel­világosító kampányt. K. B. A tét: egymilliárd FEKETE KLARA Öt-tízmillió forintig még csak el tud számolni az ember. Megkoc­káztatom, hogy egy üres papír segítségével olykor még tovább is, de azért az 50-100 millión túlra már nem nagyon merészkedik. Addig a határig, természetesen a lottószámok kihúzásának idején, péntek este lefekvés előtt, nagyon, sok mindent föl lehet sorolni. A praktikusan gondolkodók például a maguk elé akku­rátusan elhelyezett papírlapon azonnal két oszlopot állítanak fel: az egyiket a minimál-, a másikat pedig a maximálprogram­juk számára. Az első helyen természetesen mindenki egy na­gyobb lakást vagy házat vásárolna magának - és ezzel ki is merí­tené az 5-10 millió forintos nyeremény lehetőségeit. Egy na­gyobb összeg azonban már több ingatlan vásárlását is előrevetí­tené, itt lehet azonnal a gyerekekre és a nagyszülőkre gondolni. Majd következne a nyaraló, az autó, a külföldi út, az ékszer, a házimozi - és akkor még mindig csak a 100 milhó forintos álomhatárt súrolnánk. Márpedig ezen a héten nem a száz-, hanem az ezermillió forin­tos nyeremény a tét. Izgató, hátborzongató, ezért egyben félelme­tes is a kilátás. Mit tehet ugyanis egymilhárddal az egyszerű em­ber, ha nem működtet egy kisvárost és nincs termelőüzeme ? Ho­vá szaladjon először ijedtében, amikor megtudja, az ó bűvös szá­mait dobta ki a gép ?Aki az egyik nap még nem mert megkockáz­tatni egy jobb cipőt magának, az a másik nap cipógyárakat vásá­rolhat? Ez nem igazság - gondolja a lottózók mértéktartóbb tábora, akik szívesebben vennék, ha Fortuna igazságosabban osztogatná kegyeit. Inkább kisebb összegekre szavaznának, de azokhoz több ember és több alkalommal juthasson hozzá. A véletlenek azonban nem humanitárius alapon működnek. A véletlenek az egyik emberből milliárdost, a másikból csórót farag­nak. Ezrével nyüzsögtek a férgek a házak falán Választani indultak a vaspondrók? Vaspondrók lepték el a vásár­helyi Észak utca végének há­zait, valamint a volt szemét­telep környékét, megrémítve és elborzasztva az arrafelé lakó­kat. A kisméretű, gyors mozgású, eredetileg a föld alatt meghúzódó férgek soha nem látott mennyi­ségben rajzottak az utcára, a há­zak falára, valósággal kitapétázva azokat - először egy szeptember végi hétvégén. - Úgy nézett ki a házak fehérre meszelt fala, mint a mákos tészta - állítják a megrö­könyödött Észak utcai lakosok. Az egészségügyi szakemberek azonnal léptek és a helikopteres, majd a néhány nappal későbbi földi permetezésnek köszönhe­tően a vaspondrók jelentős része elpusztult. - Próbálkoztunk többféle mód­szerrel, még ecetes-sós vizet is bevetettünk - mesélte Rárósi Im­re, a terület önkormányzati kép­viselője. A gyérítés jókor jött, ugyanis a féreginvázió már a vá­ros felé haladt. - A korábbi szá­raz, meleg időjárás hatására sza­porodtak el a férgek, amik az át­menet nélkül beköszöntő eső és hideg hatására melegebb helyek­re húzódtak be - magyarázta a vaspondrók elterjedését Varga Fe­renc, a vásárhelyi önkormányzat környezetvédelmi előadója. A helybeliek most már nevetni is tudnak az ügyön: egyikük szerint a vaspondrók választani indul­tak, csak eltévesztették a dátu­mot. Mindenesetre, bár lényegesen kevesebben, még mindig csopor­tosan mászkálnak az aszfalton és a házak udvarán a férgek. Fennáll a veszély, hogy az időjá­rás esetleges fordultával ismét el­szaporodnak, ezért az önkor­mányzat folyamatosan figyeli a területet. Majoros Márta, a váro­si tiszti főorvos jelezte, hogy tud­nak az invázióról és mintát is küldtek már a ANTSZ megyei hivatalának. A szakemberek sze­rint végső megoldást csak a mí­nuszos hideg hoz, azt ugyanis nem bírják ki a vaspondrók. SZ. A.I. A mobilosok Ünnepi tudományos ülésen emlékeztek a 200 évre térerő nélkül maradtak Bicentenárium a szegedi kórházban MUNKATÁRSUNKTÓL Több mint másfél órán keresztül nem volt térereje tegnap délután a Westel és a Pannon GSM szege­di hálózatának. A Westel mun­katársaitól megtudtuk: feltehe­tően egy építkezés során elvágták a Budapestet Szegeddel összekö­tő optikai kábelt, amelyen a tele­fon-adatforgalom folyik. A kábel a Matáv tulajdona, ám sem a kommunikációs részvénytársa­ság ügyfélszolgálatán, sem a mű­szaki igazgatóságán nem adtak felvilágosítást a „baleset" részle­teiről, csupán annyit árultak el, hogy a fővárosban történt a sza­kadás. Az adatforgalmat másfél órai szünet után átterhelték egy má­sik csatornára, így délután fél négyre már helyreállt a telefon­szolgáitatás. A szegedi kórház fennállásának 200. év­fordulója alkalmából pénteken délután ünnepi tudományos ülést rendeztek. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi kórház bicentenáriumi ünnep­ségét a Szegedi Tüdományegyetem orvos­karának oktatási épületében rendezték meg. Az ülés a Himnusz éléneklésével kezdődött, majd a Szegedi Tudomány­egyetem konzervatóriumának vegyes kara adott rövid koncertet. A kórház ünnepi eseményén ott voltak a városi egészségügyi intézmények, az egye­tem vezetői, a szegedi és a Csongrád me­gyei önkormányzat képviselői, kórházi dolgozók. Az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztériumot Hargittai Má­ria, a tárca helyettes államtitkára képvi­selte. Az ünnepi ülés első részében Nóvák István főépítész, Nárai György főigazga­tó, Baráth Lajos gazdasági igazgató és Tóth Csilla ápolási igazgató - a 200 éves kórház történetét többféle aspektusból ismertető - előadásai hangzottak el. Az ülés második felében a kórház osztályve­zető főorvosai számoltak be egy-egy. szakterület korszerűsödéséről: így a nép­betegségek kezelésének, az urológiának, a szülészetnek, a sebészetnek, a szív­gyógyászatnak és a pszichiátriának a fej­lődéséről. Az évforduló alkalmából a kórház veze­tői emléklapokat és emlékérmeket adtak át az intézmény gyógyító munkáját támo­gatóknak. Főigazgatói dicséretben részesült Szabó Mátyás belgyógyász főorvos, főtanácsosi címet kapott Szundiné Horváth Ágnes, a szülészeti-nőgyógyászati osztály főnővé­re, főmunkatárssá léptették elő Sziveri Ist­vánt, az anyag-eszköz és műszergazdálko­dási osztály csoportvezetőjét. A bicentenárium alkalmából a kórház valamennyi - 798 - dolgozója emléklapot és pénzjutalmat kapott. Az ünnepi tudományos ülés résztvevői. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents