Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-11 / 238. szám

PÉNTEK, 2002. OKTÓBER 11. • MEGYEI TÜKÖR* 9 Pártok, civil szervezetek, jelöltek, szerződések Az árulás ára A Szegedért Egyesületnél ötmillió forint az árulás ára. Az MSZP-nél és a Fidesznél nincs ilyen szankció, ha az önkormányzati képviselő kilép a frakcióból, zavartalanul folytathatja munkáját akár egy másik képviselőcsoportban is. Csapó Balázs, a Szegedért Egyesület elnöke és polgármesterjelöltje polgárjogi szerződést kötött a civil szervezet által indított önkormányzati képviselőjelöltekkel. A megállapodásban szerepel, hogy a Szegedért Egyesület anyagilag támogatja a képviselőjelöltet. így többek között segít a jelöltnek az ajánlócédulák összegyűjtésében, technikai támogatást nyújt a kampányanyagok elkészítéséhez és biztosítja a képviselőjelölt tömegmédiumok útján történő népszerűsítését. A támogatás értékét ötmillió forintban határozták meg. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy amennyiben a képviselőjelölt a helyhatósági voksoláson sem egyéniben, sem a listás választáson nem szerez mandátumot, úgy az ötmillió forintot nem kell visszafizetnie az egyesületnek. Ha viszont mandátumhoz jut, akkor „a képviselőséggel összefüggő összes pozícióért járó összes tiszteletdíj nettó összegének 20 százalékát havi rendszerességgel" át kell utalnia az egyesület bankszámlájára. Mindezt Csapó azzal magyarázta, hogy a képviselőknek nagyobb anyagi áldozatot kell hozniuk, mint a civil szervezet egyszerű tagjainak. A szerződés rendelkezik arról is, hogy ha a képviselő kilép a Szegedért Egyesület frakciójából vagy az egyesület elnöksége által kijelölt képviselőcsoportból, úgy ki kell fizetnie az ötmillió forintot. - Nálunk ennyi az árulás ára. Tanultunk Katona András és Barcsay István esetéből, akik 1998-ban a Szegedért Egyesület listáján jutottak be a közgyűlésbe, majd azonnal átültek a Fidesz-frakcióba - hangsúlyozta Csapó Balázs. . Jóllehet a szocialisták is kötöttek megállapodást a képviselőjelöltjeikkel, abban nem szerepel olyan, hogy frakcióváltás esetén mennyi pénzt kell visszafizetni a pártnak - tudtuk meg Kozma József szegedi kampányfőnöktől. Ez a politikai erkölcs kategóriájába tartozik, nincs helye anyagi elszámolásnak - hangsúlyozta Kozma. Ugyanakkor a szerződésben benne van, hogy az MSZP-s városatyának fel kell ajánlania a képviselői tiszteletdíjának néhány százalékát a pártnak. Hogy hány százalékot, arról nem nyilatkozott a szocialisták kampányfőnöke. Megtudtuk: az MSZP központilag készített és terjesztett szórólapokkal, füzetekkel népszerűsíti jelöltjeit. A jelöltenkénti támogatás mértékét' 100-150 ezer forintban határozta meg Kozma József, aki elmondta: az aspiránsok között vannak olyanok, akik más eszközökkel (toll, matrica, öngyújtó, névjegykártya) is reklámozzák magukat, ám annak költségét saját maguk viselik. A Fidesz-Magyar Polgári Párt is központilag támogatja jelöltjeit a választási hadjáratban. Dobó László, a Fidesz szegedi szervezetének ügyvezető alelnöke nem tudott nyilatkozni lapunknak arról, hogy mennyi pénzt költenek egy képviselőjelöltre. Megtudtuk, bár a jelölteknek alá kellett írniuk egy nyilatkozatot a kampány kezdetén, abban nem szerepel, hogy a jelölteknek kell-e fizetniük a pártnak, ha mandátumhoz jutnak. Dobó hangsúlyozta: a fideszes képviselőknek semmit sem kell fizetniük, ha elhagyják a frakciót. - Ilyen esetben az alapszabályzatunk szerint a képviselő automatikusan elveszíti párttagságát - közölte az alelnök. sz. c. sz. Örmény örvény Tisztességtelennek, ugyanakkor törvényesnek tartják a szegedi örmény önkormányzatnál, hogy az Arménia Népe Kulturális Egyesület is indít kisebbségi önkormányzati jelölteket a helyhatósági választáson. - Törvényesnek, de etikátlannak tartom azt, hogy az Arménia Népe Kulturális Egyesület „ráindított" a mi kisebbségi önkormányzati jelöltjeinkre - nyilatkozta lapunknak Kövér László. A szegedi örmény önkormányzat elnöke hangsúlyozta: míg az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület (EÖGYKE) színeiben induló öt jelölt mindegyike aktív szerepelt vállalt a kisebbségi munkában, addig az Arménia Népe hat jelöltje nem vett részt semmilyen, az örmény önkormányzat által szervezett rendezvényen. Kövér az utóbbiak közül csak Szilvásy Lászlót ismeri, aki korábban városatya volt. Szilvásytól megtudtuk: úgy került be a csapatba, hogy felkérte az Arménia Népe Kulturális Egyesület (ANKE), vállalja el a jelöltséget, aminek örömmel tett eleget, mert, mint mondta, örmény vér is csörgedezik ereiben. Elismerte, korábban nem vett részt a szegedi örménység által szervezett eseményeken. Avanesian Alex, az országos örmény önkormányzat és az ANKE elnöke az üggyel kapcsolatosan lapunknak elmondta: jóllehet az Arménia Népe által Szegeden indított jelöltek között van olyan, aki eddig nem vett részt a kisebbségi munkában, joga van indulni a választáson. Közölte, többször felajánlották az EÖGYKE tagjainak, hogy induljanak az Arménia színeiben, de azt nem fogadták el. Kérdésre válaszolva Avanesian Alex visszautasította azt a gyanúsítást, hogy az országos örmény önkormányzat bárkinek is magas fizetést ajánlott volna fel arra az esetre, ha bekerül képviselőként az önkormányzatba. - Kétségtelen, hogy az országban fellelhető az etnobiznisz, de azt nem nálunk kell keresni - hangsúlyozta az elnök. Kérdésünkre, miszerint felmerült az is, hogy Avanesian Alex azért indít képviselőjelölteket Szegeden, hogy saját pozícióját erősítse meg a januári tisztújító közgyűlésen, azt válaszolta: az elnökválasztás elektori rendszer alapján működik, amit nem befolyásolhat az éppen regnáló elnök. Ahhoz, hogy megalakulhasson Szegeden az öttagú örmény kisebbségi önkormányzat, összesen legkevesebb száz szavazatot kell összegyűjteniük a jelölteknek. Az önkormányzatba azok kerülnek be, akik a legtöbb voksot kapják. • Az örmény kisebbségi önkormányzati lista állításakor olyan jelölőszervezet is megjelent, amely eddig a szegedi kisebbségi kulturális életben semmilyen tevékenységet nem fejtett ki - írta lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában Karol Biernacki, a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása és a szegedi lengyel önkormányzat elnöke, valamint Tóth István, a Nemzetiségi Szövetség és a szegedi szlovák önkormányzat elnöke. Az Arménia Népe szegedi támogató tevékenységével eredménytelenné teheti a helyi kisebbségi választásokat. Elítélnek minden olyan kísérletet, amely a helyi kisebbségi közösségek megosztására irányul. SZ. c. SZ. ígéretekről, emblémákról, választási esélyekről Áder János: a szocialisták kitapétázták az országot Áder János szerint a kampány esetleges eldurvulásáért nem a Fideszt lehet okolni. Fotó: Karnok Csaba Áder János volt a vendég szerdán Szegeden egy polgári lakossági fórumon. A Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét ezt megelőzően többek között arról kérdeztük, tart-e attól, hogy eldurvul a választási kampány az önkormányzati voksolások előtt. - Az elmúlt hetekben rendkívül élesen bírálta a szocialista-szabad demokrata kormányt, legutóbb például Lamperth Mónika belügyminiszter intézkedését kritizálta. Ennyire elégedetlen a kormánykoalíció eddigi tevékenységével1 - Nem az a lényeg, hogy én mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetője mennyire vagyok elégedett a Medgyessy-kormány ténykedésével. Ennél sokkal fontosabb az, amit a panaszkodó emberektől hallok, akik hiába vártak a beígért, minden közalkalmazottat gazdagító 50 százalékos béremelésre, azt látják, mint például egy tahi szociális otthon dolgozója, hogy az eddigi 50 ezer forint helyett 56 ezer forintra nőtt a fizetése. De sorolhatom hosszasan azokat a tényeket, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a szocialisták nem tartották be választási ígéreteiket, s már most látszik, hogy a jövőben sem fogják. Hogy még egy példát említsek: a voksolás előtt 800 kilométer új autópálya és autóút megépítését ígérték, mostanság Csillag István minisztertől nap mint nap más adatot hallunk, de még a legmerészebb kijelentésből is az derül ki, hogy legfeljebb a 800 kilométer egynegyedét fogják megépíteni. Ami pedig Lamperth Mónika belügyminisztert illeti: példa nélkül álló módon akarja befolyásolni az önkormányzati választásokat, amikor belügyminiszteri rendelkezéssel határozta meg, hogyan is nézzenek ki a választási szavazólapok. Utasításai értelmében a Fidesz emblémája fele-harmada lenne, mint az MSZP-é. De hasonlóan hátrányos a döntés az SZDSZ és a Centrum Párt számára is. Egy ilyen határozatot nem lehetett szó nélkül hagyni, hiszen a választás idején még az is kiderülhetne, hogy a szavazólapon a szegfű szép pirosan pompázik, míg más pártok emblémája fekete-fehér. - Nem tdtt attól, hogy a választásokig eldurvulhat a politikai küzdelem l - A megyéket járva azt tapasztalom, hogy a szocialisták szinte kitapétázták az országot. Az ő választási plakátjaikat látom úton-útfélen, s egyértelmű számomra, hogy csupán Budapesten több százmillió forintot költöttek csak azért, hogy Gy. Németh Erzsébet ülhessen a főpolgármesteri székbe. Nem szenvednek pénz szűkében, hát tegyék. Am az már megdöbbentő, hogy nincs az országban talán egyetlen olyan polgármesterjelöltünk sem, akit ne próbáltak volna alaptalanul megrágalmazni. De az sem titok, hogy Tóbiás József, az MSZP egyik prominens személyisége a párt polgármesterjelöltjeinek tartott megbeszélésén arról szólt: ha teljes sikert akarnak elérni, még agresszívebb kampányt kell folytatniuk. Ezzel szemben a Fidesz kampánya szerintem visszafogott. Bár bíráljuk a kormányt be nem váltott ígéretei miatt, elsősorban saját programunk megismertetésére koncentrálunk. Ha tehát mégis eldurvulna a kampány, ezért nem a Fideszt lehet okolni. - És ez ön szerint elegendő lehet a sikerhez1 Hogyan ítéli meg a polgári erők esélyeit országosan, illetve Csongrád megyében ? - Úgy érzem, joggal lehetek bizakodó, hiszen az önkormányzatokban dolgozó képviselőink az elmúlt években kiválóan teljesítettek, s az új jelöltjeink is rendkívül felkészült, tettre kész szakemberek. Igaz ez Csongrád megyére is, így reményeim szerint ebben a régióban is a polgári pártok színeiben indulók győzelmi esélyekkel várhatják a választás napját. BÁTYI ZOLTÁN A nemzet szemétdombján Nem javult a romák érdekérvényesítő képessége a kisebbségi testületek életre hívásával. Ez a véleménye négy év után a makói Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) elnökének, Fátyol Tivadarnak. A makói romaönkormányzat e ciklus utolsó ülését tartotta a városházán. A testület Makóról elszármazott, jelenleg Budapesten élő, de gyakran hazalátogató elnöke, Fátyol Tivadar már korábban bejelentette: a következő ciklusban nem indul a választásokon. Ebben - fővárosi elfoglaltságai mellett - az is szerepet játszik, hogy nincsenek jó tapasztalatai a kisebbségi képviselet rendszerével kapcsolatban. A neves muzsikusdinasztia sarja úgy véli: a hatalmon lévő politikai elitek olyan jogi és politikai konstrukciót hoztak létre, amelyben elhitetik a diszkriminált, előítéletektől sújtott kisebbséggel, hogy sorsának javulását az etnikai alapú politizálástól remélheti. Tapasztalatai szerint a települési önkormányzatok gyakran úgy gondolják, a kisebbségi önkormányzatok puszta léte felmenti őket az alól, hogy érdemben foglalkozzanak a cigányok problémáival. Egy-két településen létezik hosszú távú, a feladatokra is kitérő úgynevezett cigányprogram, de az ötletek papíron maradtak, valódi megoldást nem hoztak. Fátyol Tivadar szerint Makón is hasonló volt a helyzet az elmúlt négy évben. Azt mondja, nem választották be képviselőiket a különböző bizottságokba, a működésre évente mindössze ötszázezer forintot kaptak, de még a törvény adta lehetőségekkel, például a közművelődési fejkvótával vagy a cigány gyerekek után járó normatív támogatással sem sáfárkodott jól a város. Leköszönőben úgy érzi, Makón a Hosszú utcánál láthatatlan határvonal húzódik. Az úthálózat hiánya miatt még a közlekedés sem megoldott Honvéd városrészben, ahol mint mondja - embertelen körülmények között élnek cigányok, magyarok - „közösen a nemzet egyik szemétdombján". Az sem vigasztalja Fátyol Tivadart, hogy most, a választásokhoz közeledvén, ígéretekből jut bőven, mert úgy véli: az elmúlt jó néhány esztendő azt igazolta, ezeknek aligha lehet hinni. SZABÓ IMRE Mit jelent az összeférhetetlenség a polgármesteri és a képviselői tisztségek esetében ? Dönteni a választást követően kell Immár törvény mondja ki, hogy a közügyek intézéséhez választással elnyerhető funkciók - így a polgármesteri és a képviselői megbízatás - nem egyeztethető össze bizonyos szakmai beosztásokkal, tisztségekkel, gazdasági pozíciókkal. MUNKATÁRSUNKTÓL Az összeférhetetlenségi törvény 2002. október 20-án lép hatályba. Az ilyen okok egy része az önkormányzati és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényekben, másrészük szakmai jogszabályokban találhatók. Ha foglalkoztatási csoportonként nézzük, akkor összeférhetetlenség áll fenn bizonyos szakmák, például az igazságügyben dolgozók, a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai esetében. A szabályozás célja ez esetekben a hatalmi ágak elválasztásának garantálása. Bizonyos funkciók - például alkotmánybíró, Állami Számvevőszék meghatározott beosztású munkatársai, országgyűlési biztos - összeegyeztethetetlenek a politikai szerepvállalással. Ez esetben a cél a közfunkciót betöltő személyek anyagi, szervezeti, hatalmi függetlenségének biztosítása. A gazdasági összeférhetetlenségi szabályok a gazdasági és politikai pozíciók összefonódásának megakadályozását, a nem kívánatos érdekérvényesítés és befolyás kizárását szolgálják. A polgármesteri és képviselői szabályok egy része megegyezik, más részük eltér. Polgármester és képviselő sem lehet az, aki önmaga vagy személyes közreműködésével működő gazdasági társasága révén önkormányzati feladatellátásra szerződik a képviselő-testülettel. E körbe tartozik többek között a vállalkozó háziorvos. Az összeférhetetlenség oka, hogy a működés tárgyi feltételeiről - részben vagy egészében - az önkormányzat gondoskodik. Nem összeférhetetlen ugyanakkor a közalkalmazotti státusban lévő orvosok például kórházi orvos - polgármesteri vagy képviselői megbízatása. A közalapítványok kuratóriumának tisztségviselői is mindkét tisztséggel összeférhetetlenek, de a kuratórium tagjai már nem. A gazdasági összeférhetetlenséget példázza, hogy az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok jogszabályban nevesített vezetői sem tölthetik be ezeket a pozíciókat. Mindkét tisztség esetén fennáll az összeférhetetlenség, ha az önkormányzat lapkiadási, lapterjesztői tevékenységet folytat. Csak a polgármesterre vonatkozik az az összeférhetetlenségi szabály, mely szerint nem lehet intézményvezető, helyettes, gazdasági vezető, illetve olyan közalkalmazott, aki megbízatását a testülettől kapja. Képviselő betöltheti ezeket a munkaköröket. Az összeférhetetlenség nem vonatkozik a jelöltségre, ám az aspiráns megválasztásakor döntenie kell, hogy melyik összeférhetetlen tisztségről mond le. A megválasztástól, illetve a megbízólevél átvételétől számított 30 napon belül kell az összeférhetetlenséget megszüntetni. Ha ezt nem teszi meg, a testület mondja ki az összeférhetetlenséget és ezzel a tisztség megszűnik. Ha testület nem dönt, az összeférhetetlenség kimondását a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezi a megyei bíróságnál. Ugyancsak a bíróság jár el az érintett jogorvoslati ügyében is.