Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-11 / 238. szám

6 "AKTUÁLIS" PÉNTEK, 2002. OKTÓBER 11. Kertész Imre Nobel A 2002. évi irodalmi Nobel díjat a svéd Királyi Akadémia a ma­gyar Kertész Imrének ítélte oda „munkásságáért, amelyben a történelem barbár önkényének kiszolgáltatott törékeny ember tapasztalatait mutatja fel". STOCKHOLM (MTI) „Kertész Imre munkássága azt kutatja, lehetséges-e még az egyéni lét és gondolkodás egy olyan korban, ahol az emberek csaknem teljesen a politikai ha­talom alávetettjeiként élnek" ­fejtette ki indoklásában az aka­démia. Kertész számára Ausch­witz nem véletlen, kivételes ese­mény, hanem végső, logikus fázi­sa annak a megalázásnak és rombolásnak, amelybe a modern világ az emberi lényt veti - foly­tatódik az indoklás. Kertész Imre az első a magyar irodalomban, akit Nobel-díjjal tüntettek ki. A díjat december 10-én veheti át, a hagyományok­nak megfelelően az Alfréd Nobel halálának évfordulóján tartott ünnepségen. A díjjal ebben az év­ben 10 millió svéd koronának (mintegy 1 millió USA-dollár­nak) megfelelő összeg jár. Kertész Imre 1929-ben szüle­tett, 14 éves korában megjárta Auschwitzot. 1948-ban érettsé­gizett Budapesten. 1948-1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa, 1951-ben gyári munkás volt, 1953-tól sza­badfoglalkozású író és műfordí­tó. Első regénye a Sorstalanság több évi várakozás után jelenhe­tett csak meg 1975-ben, s aratott sikert. A regény főhőse egy ka­masz fiú, akit a náci haláltábor szörnyű tapasztalatai érleltek felnőtté. A Kaddis a meg nem született gyermekekért (1990) folytatás is, válasz is az első re­gényre, amennyiben főszereplője Kertész Imre magyar író mosolyog egy berlini sajtóértekezleten, miután a Svéd Királyi Tüdományos Akadémia bejelentette, hogy ő nyerte el a 2002-es irodalmi Nobel-díjat. MTI Telefotó: AP/fan Bauer a gyermektelen és ezáltal befeje­zett sors mellett dönt. írásainak fő témája a XX. század szörnyű­séges története, a gyűlölködés, a népirtás, az emberi lelkekben élő embertelenség. További művei: A nyomkereső, A kudarc, Detektívtörténet, Jegy­zőkönyv, Az angol lobogó (elbe­szélés), Gályanapló, A holocaust mint kultúra (esszé), Valaki más: a változás krónikája, A gondolat­nyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt. Műveit több nyelvre lefordítot­ták. Ő maga németből fordít ­többek között Freud, Hoff­mannstahl, Nietzsche, Witt­genstein műveit ültette át ma­gyar nyelvre. 1983-ban Füst Mi­lán-díjat, 1989-ben József Atti­la-díjat, 1992-ben Soros-életmü­díjat, 1996-ban Márai-díjat ka­pott. 1997-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1995-ben Branden­burgi Irodalmi Díjat, 1997-ben a lipcsei könyvvásáron nagydíjat kapott, elsősorban a Sorstalan­ság című müvéért. 1997-ben a német kultúra külföldi terjeszté­séért megkapta a Német Nyelvé­szeti és Költészeti Akadémia fő­díját, a Friedrich Gundolf-díjat. 2000 májusában Herder-díjjal, majd novemberben a Die Welt című német országos hetilap iro­dalmi díjával tüntették ki. 2001-ben tagja lett a német Be­csületrendnek (Pour le Mérite), amely a művészeknek adható legmagasabb németországi ki­tüntetés. Akitüntetett Kevesen ismerik. Kevés magyar ember tud arról, hogy van egy ilyen nevű, zsidó származású magyar író, aki speciel Németor­szágban az egyik legsikeresebb, és legjobban megbecsült külföldi irodalmi alkotónak számít. Ő az első magyar író, aki megkapta ezt az ehsmerést. Járt volna már persze más tisztelt kollégának is, de hát jól tudjuk, a nemzetközi irodalmi életnek eme legfelsőbb reprezentációjában is fontos a csapatmunka. Mert hiszen joggal megkaphatta volna korábban Kosztolányi, Füst Milán, Weöres Sándor vagy Pilinszky János is a díjat. Sajnos nem kapták meg. Kertész Imre esélyessége mellett évek óta rendszeresen megemlí­tették a gombosszegi magányban alkotó, ám lélegzetelállítóan nagyszabású regényeken dolgozó Nádas Pétert is. Kertész Imre kiskamaszként megjárta Auschwitz poklát. Az ég­vele volt, túlélte. Majd évtizedekkel később megírta a Sorstalan­ságot, minden idők egyik legpontosabb ás megrendítőbb Ausch­witz-regényét. A regénynek volt egy meglehetősen rossz német fordítása, szinte visszhang nélkül jelent meg a hetvenes években az NDK-ban. Néhány éve új fordítás készült, s a könyv igazi né­met bestseller lett, hónapokig állt a Spiegel folyóirat reprezentatív sikerlistáján. Kertész Imre a német, s egyáltalán, az élő európai irodalom megbecsült és elismert szerzője. Kertész Imrét ugyan­akkor a hazájában méltatlanul kevesen ismerik, és méltatlanul kevesen olvasták a müveit, melyeket filozófiai alaposság, hűvös tárgyilagosság és kíméletlen őszinteség jellemez. Kertész Imre különös írói pályája arra példa, hogy a magyar társadalom eleddig sem nézett szembe őszintén a múltjával, nem nézett szembe az­zal a ténnyel, miféle felelősség terheli a saját állampolgárai egy adott részének kollektív bűnössé nyilvánításában, vagyis miféle felelősség terheli a holokausztban. Kertész Imre világirodalmi elismerésének nem fog mindenki örülni. Azok nyilvánvalóan nem, akik a frankfurti magyar könyv­vásárra meghívott honi alkotókból kurziválták azon írók neveit, akiket zsidó származásúnak gondoltak. Kertész Imre kedves, közvetlen és szívélyes ember. E díj segítségével a magyar közgon­dolkodás az ő kitüntetésével léphet át egy olyan határt, amelyet magától soha nem mert, és nem akart megtenni. DARVASI LÁSZLÓ Görgey gratulációja Görgey Gábor kultuszminiszter tegnap személyes hangú levélben gratulált írótársának, Kertész Imrének: „Te biztosan meg fogod érteni, mit akarok mondani: iga­zi, jó, tartós angol szövetből ké­szítetted műveidet. Tudtam, hogy egyszer kiderül ez a hatal­mas minőség. (...) Maradandó hírt adtál a szörnyűségről és ezál­tal himnusz lett belőle. Büszke vagyok, hogy kortársad, kollégád, barátod lehetek. Mindannyiunk Istene áldjon meg a hősi tettért, hogy végre megszerezted az első Nobel-díjat az elárvult, de oly nagyszerű magyar irodalom­nak." A magyar nyelv és irodalom áttört a határokon Végre egy magyar alkotó is megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Kertész Imre ki­tüntetése óriási dolog, a világ Magyar­országra figyelését is jelzi. Hogyan fo­gadták a hírt? - kérdeztük irodalmi életünk három jeles képviselőjétől. Ilia Mihály irodalomtörténész, aki sze­mélyesen is jól ismeri és barátjának ne­vezheti a kitüntetettet: - Örömmel fo­gadtam a hírt, mert arra érdemes író kapta a díjat. Kertész Imre első nyilatko­zataiból is látszik, hogy a magyar irodal­mat képviselve fogadja ezt az óriási elis­merést. A II. világháború idején megis­mert tragikus sorsokat személyes él­ményként örökíti meg műveiben, mi­közben saját, puritán magyar nyelvet ta­lált ki ennek a különös élménynek a ki­fejezésére. Az, hogy Kertész műveit sok nyelvre lefordították, jelzi, hogy a ma­gyar nyelv áttörte az irodalomban az is­meretlenség, az idegenség, a kuriozitás, a távoliság és a nem kedveltség határait. Nádas Péter és Esterházy Péter művei­nek fordításai is egyre jobban viszik a magyar irodalmat a nemzetközi elisme­rés felé. Kertész Imre Nobel-díja egy egész népre való figyelést jelez, egyben óriási ingyenpropaganda is, ezért ideha­za semmiféle fanyalgásnak nem lehet helye. Tbdomásul kell vennünk, hogy a világ nem a 19-20. századi hungarológi­ai specialitásokra kíváncsi belőlünk, ha­nem sokkal inkább az érdekli, hozzá tud-e szólni a magyar író az egész embe­riséget érdeklő és megrázó tragédiákhoz, történésekhez. A közös nyelv nem a nemzeti nyelv, hanem az irodalom nyel­ve és gondolkodása. Kertész Imre jó hu­morú, de rendkívül zárkózott, közsze­replésre nem vágyó rokonszenves, mű­velt, világlátott ember, aki az írás, a mí­ves munka elkötelezettje. Bár németül is írhatott volna, ragaszkodott a magyar nyelvhez, amivel nagy szolgálatot tett irodalmunknak. Olasz Sándor irodalomtörténész, a Ti­szatáj főszerkesztője: - Kertész Imre munkásságát folyamatosan nyomon kö­vettük a folyóiratban, tanulmányok je­lentek meg írásművészetéről. Az ötöd­évesek számára tartott mai magyar re­gény óráimon is elemezzük regényírói művészetét. A Sorstalanság és a Kaddis kiemelkedő regények, nagyra tartom a Gályanapló című művét is. Óriási öröm, hogy végre van egy magyar No­bel-díjas írónk. Korábban mások is szó­ba kerültek komoly esélyesként, többek között Füst. Milán, Illyés Gyula és Ju­hász Ferenc is. Sajnos egyikük sem kap­ta meg. Ez a Nobel-dij most az egész magyar irodalomnak szóló elismerés. Kertész Imre sikeréhez az is hozzájárult, hogy a német nyelvterületen nagyon jól ismerik. A Tiszatáj közölte nemrégiben azt a felmérést, amelyből kiderül: Ma­gyarországon a rendszeresen olvasóem­berek 5-6 százaléka kíséri figyelemmel a kortárs magyar irodalmat. így nem le­pődnék meg, ha most idehaza sokan fel­kapnák a fejüket, mert még nem is hal­lottak Kertész Imréről. Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom fő­szerkesztője: - Óriási öröm ez a díj. Évek óta benne volt a levegőben, hogy valamelyik magyar író Nobel-díjat kap, most végre megtörtént. A hazai lapok közül az utóbbi években mi közöltünk legtöbb írást Kertész Imrétől. Én nagyon szeretem az ő különös derűjét, ami még az olyan tragikus regényeiben is felbuk­kan, mint a Sorstalanság. Sajnos már a kezemben van az ÉS legfrissebb száma, így csak a jövő héten tudjuk köszönteni őt. Nádas Pétertől, Babarczy Esztertől és Esterházy Pétertől már kértünk is íráso­kat. HOLLÓSI ZSOLT akciós /alakrrámia i ö\rlu\lly ÓRIÁSI VÁLASZTÉKA A BALTEX ÜZLETEIBEN! Natúr, csiszolt és mázas olasz kóporcelán burkolólapok Márkabolt: Szeged, Kálvária sgt. 104. téLfax: 62/444-508 Szeged, Kálvária sgt. 65-67. TeJAax: 62-441-955 • ISZKONT 6724 Szeged, Vásárhelyi P. u. 3-5. Tel ./fax: 62/469-847 Tel.: 62/542-245 Nyitva tartás: H.-P.: 6.00-17.00-ig Szo.: 6.00-13.00-ig Vas.: 6.00-10.00-ig AJANLATA TOP tejföl 20% 175 g TOP tejszínes sajtkrém 100 g TOP tejszínhabspray 250 ml Teavaj 100 g Trappista sajt Jogobella exotic 150 g Delma light 500 g + Delma joghurtos 250 g Partner baromfipárizsi Rumos szalámi szel. 100 g (314,-/kg) (1060,-/kg) (892,-/1) (990,-/kg) 55 Ft 106 Ft 223 Ft 99 Ft Spór baromfipárizsi Ticket Restaurant étkezési utalványokat elfogadunk 1119 Ft/kg (42 7,-/kg) 64 Ft 232 Ft 292 Ft/kg (1870,-/kg) 187 Ft 289 Ft/kg PALYAZATI FELHÍVÁS Piacvezető, autóalkatrész-kereskedelemmel foglalkozó cég vállalkozót keres a szegedi telephelyének üzemeltetésére. Pályázat célja: A telephely hatékony működtetése, ill. a területben rejlő potenciál maximális kiaknázása, a meglévő partnerkapcsolatok korrekt kezelése. A pályázók köre: • Egyéni vállalkozó • Betéti társaság ül. a pályázat elnyerését követően rendelkezik a fentiek egyikével. A pályázati feltételek: Fényképpel ellátott szakmai önéletrajz, mely tartalmazza: • Pályázó adatai (név, cím, cégkivonat, adószám) • Szakmai előmenetel, munkahelyek megnevezésével (rövid cégleírás) • Motiváció, ami a pályázatra késztette. A pályáztató fenntartja a jogot, hogy eredménytelen pályázat esetén új pályázatot hirdessen, ill. a pályázati eljárást eredménytelennek tekintse. A szakmai önéletrajz beérkezésének határideje: 2002. okt. 18. A szakmai önéletrajzokat „Alkatrész 020225797" jeligével ellátva a Sajtóházba kérjük leadni, ill. elküldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents