Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-11 / 238. szám

PENTEK, 2002. 0KT0BER 11. •AKTUALIS" 3 A hivatásos katonaságról kérdeznek a legtöbben Elveszett rendfokozat Különféle kérdésekkel keresik fel a Csongrád megyei hadkiegészítő parancsnokság vezetőjét az érdeklődők. A szerződéses szolgálat és a sorozás mellett már akadt olyan, aki egykori századosi rangját akarta viszszaszerezni, míg más garázsigényléshez kért segítséget. Nemcsak fiatalemberek, de lányok és nyugdíjas bácsik is várakoztak tegnap a megyei „hadkieg" folyosóján. Gergely János ezredes, a Csongrád megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka negyedévente tart lakossági fogadóórát. A nyolcvanas évek közepe óta a témák többsége nem változott. A legtöbben a sorozás utáni kedvezményekről, beosztásról kérdezősködnek. Jelenleg pedig a szerződéses szolgálat és a tartalékos tiszti pálya a sláger. A fogadóórán kívül naponta többen is érdeklődnek még az ügyfélszolgálaton vagy a toborzó irodában. Ezen felül telefonon és levélben is érkeznek kérések. A már megszokottnak mondható kérdések mellett azért néhány extrább is előfordul. - Most például egy hetven év fölötti bácsika azzal keresett meg, hogy rendfokozatát szeretné rehabilitálni - mondta az ezredes. Az idős férfi 1945-ig századosként szolgált a repülősöknél, majd fogságba esett és megfosztották a Néha a bevonulók hozzátartozói is felkeresik Gergely János ezredest. Fotó: Miskolczi Róbert rangjától. Minden papírja elveszett, így a levéltárban néznek utána a hadkiegesek. Egy nyugállományú katona pedig garázsigénylésben kérte a parancsnok segítségét. Néha a hozzátartozók is eljönnek ezekre a fogadóórákra. Egy házaspár fia szeptember elején bevonult, csak elfelejtette felvenni a bevonulási segélyt. - Fiam nem tudott arról, hogy van ilyen lehetőség, ezért most szeretnénk a pénzhez hozzájutni - mesélte az apa. Utólag már nehéz ezt megoldani, de a parancsnok készségesen segített. - Telefonon felhívtuk az illetékes önkormányzatot, ahol megígérték, hogy a szülők felvehetik az összeget - tette hozzá az ezredes. A neve elhallgatását kérő, 27 éves Z. F. pékként dolgozik. - A mostani szakmámban hosszú távon nem látok fantáziát, ezért érdeklődtem a hivatásos katonaságról - mesélte a folyosón. Tizennyolc évesen Vásárhelyen katonáskodott. Az az egy év szinte felüdülés volt a korábbi munkájához képest, ezért is gondolta úgy, hogy szívesen bújna ismét angyalbőrbe. - Maszek alkalmazottja voltam, a hét minden napján gályáztam. Hivatásosként biztos a jövő, fix a fizetés - mondta végül. K.T. Boioss Péter: a választás eredményét el kellene fogadni Légvárakról, EU-csatlakozásról Vállalkozói fórum vendége volt szerdán este Vásárhelyen Boross Péter korábbi miniszterelnök, aki az országgyűlési választások eredményéről éppúgy beszélt, mint a közelgő EU-csatlakozás fontosságáról. - Az országgyűlési választások eredményét tudomásul kell venni - véli Boross Péter exminiszterelnök, az MDF országos elnökségének tagja, aki Kószó Péter, a Tiszta Lap polgármesterjelöltje meghívására érkezett a szerda esti vásárhelyi vállalkozói fórumra, ahol a szervezők nem győztek újabb és újabb székeket keríteni a megjelent érdeklődőknek. Boross hangsúlyozta: nem kell több légvárat építeni, vagy másokat erre buzdítani. Most is épp az ígéretek és számonkérések versenye zajlik, a lényeg azonban az, hogy vigyázni kell az ország gazdasági egyensúlyának megőrzésére és rtjindenképpen be kell jutni az EU-ba. A korábbi miniszterelnök szerint felelőtlen az, aki azt mondja: a csatlakozás nem fontos. Akit ugyanis felvesznek a szervezetbe, részesül az erőtöbbletből, aki viszont kimarad, a perifériára szorul. Ódor László egyetemi tanár, volt svájci nagykövet is meghívást kapott a fórumra, s bár betegsége miatt nem tudott megjelenni, gondolatait Kószó Péter tolmácsolta. Ódor László levelében kifejtette: az uniós csatlakozás után, amikor az államhatárok elhalványulnak, hihetetlen mértékben megerősödhetnek a régiók. A korábbi nagykövet Vásárhely számára ehhez egy négy pontból álló, úgynevezett GION-programot dolgozott ki, amely a gazdaság, információ, oktatás és nemzetközi kapcsolatok terén tűz ki komoly célokat. Ebben az elképzelésben saját újság kiadása és egy felsőoktatási intézmény létrehozása is szerepel. Kószó Péter - hallgatósága nagy egyetértésére - mindehhez hozzátette, megválasztása esetén nagyobb beleszólást biztosít majd a helyi vállalkozóknak abba, a város hogyan költse el az általuk befizetett adóforintokat. SZÖGI ANDREA Történelmi napok SULYOK ERZSEBET Tegnapelőtt bizonyossá vált, hogy 2004 elején uniós tagállam lesz Magyarország. Tegnap először lett Nobel-díjas egy magyar író, Kertész Imre. Elképesztő dolgokat élünk meg - mondogatta a napfogyatkozást csapatban figyelő társaságunk lelkendezésre hajlamos tagja, s bár egy darabig csak nevetgéltünk a fölsorolásán, amikor az a különös sötét lett és a világ oly sejtelmesen elhalkult, legalább gondolatban igazat adtunk neki. A rendszerváltástól az oroszok kivonulásán, az ezredfordulón és a mi millenniumunkon át az Európai Unióhoz való várható csatlakozásunkat sorolta, s a listájában bizony találtunk olyan tételeket, amelyekről néhány évvel korábban - nem is álmodhattunk. Itt dübörög a történelem, a szemünk láttára, a fülünk hallatára - lelkesedett az illető. Nos, ezen az utóbbi két napon alighanem sokunk érezheti át a különösséget, amit az úgynevezett nagy szavakkal lehet kifejezni: történelmi idők tanúi vagyunk. És csinálói. Mert biztos ami ziher, ezt is megtanultuk már. Ezért gondolunk ünnepi pillanatokban is a következő hétköznapokra. Például arra rengeteg dologra, amit el kell végezni az uniós csatlakozásig és ami fehéren-feketén le van írva a mostani országjelentésben. Arra a sokféle bizonytalansági tényezőre, még mindig, ami kitolhatja Magyarország tagállammá válásának idejét. Mégis. Mért ne örülhetnénk viszonylag felhőtlenül annak, hogy a jelenlegi uniós tizenötök között bizonyos nagyvonalúság és erkölcsösség győzött - (a pedig valószínűleg jogosJ aggályoskodás és egyféle természetesnek is mondható önérdek-érvényesítés fölötti Ünnepélyesebb szavakkal: az egyesült Európa eszméje - a mindennapos nehézségektől való visszariadás fölött ? Ma is az Unióban vagyunk, csak még nem vettük észre mondják, akik átlátják az egyes országok és az európai globáhs működés azonosságait. így lehet, hiszen meg kell nézni az úgynevezett lezárt fejezetek sorát: sokkal több, mint a nyitott. Érvényesülnek már az uniós szabályok az életünk sok területén. Csak az a nagy különbség, hogy a szabályalkotás - nélkülünk zajhk. Menne ez még így jó darabig a gyakorlatban, de alighanem az európai erkölcsbe ütközne. Mivel a történelmünk okolható, amiért rászorulunk - közép- és dél-európai országok - a nyugatiak nagyvonalúságára és erkölcsösségére, fölszabadultan nyugtázhatjuk most a gesztust. Az Unióét - és a Nobel-bizottságét. Innentől egy rangban vagyunk. És ez kötelez. Erdős diplomája A 80. születésnapját ünneplő Erdős János, aki nyugdíjba vonulásáig a JGYTFK gyakorló iskola európai hírű Bartók kórusának karnagyi tisztét töltötte be, csütörtökön a főiskola ünnepi tanácsülésén gyémántdiplomát vehetett át Galambos Gábor főigazgatótól. A főiskolán 60 évvel ezelőtt végzett Erdős János munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: öt alkalommal vehette át a Szegedért emlékérmet, kétszer a város alkotói díját, birtokosa a Kodály Zoltán-, a Vaszy Viktor-, a Liszt Ferenc- és a Bárdos Lajos-emlékéremnek. A köztársasági elnöktől 1997-ben vehette át életműdíjként a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, egy évvel később vehette át a főiskola Honor Pro Meritis kitüntetését. - Hálás vagyok a sorsnak, hogy ma is dolgozhatok, s azért is, hogy munkámban hűséges társaim vannak, lelkes énekeseim, akiknek nem lankad daloló kedvük - mondta az ünnepelt. A Hungerit Rt. is megnyitja kapuit Folytatás az 1. oldalról Graur István, a roma önkormányzatok megyei koordinátora és a cég vezetői sikeresen pályáztak a helyzet megoldására. Egyelőre tizenöt szentesi roma képzése kezdődik el. Ők legalább egy évig tanulnak majd a cég kötelékében és nem csak közvetlenül a szakterülettel kapcsolatos ismereteket szerezhetik meg, hanem részük lesz olyan oktatásban is, amelyek a munkahelyen való jó együttműködést tanulhatják meg. Sőt: a gyakorlati órák megtartása mellett két hónapig ösztöndíjat ad új roma dolgozóinak. Sikeres tanulás esetén pedig szakmunkás-képesítéshez jutnak. A pályázati pénzből számtalan lehetősége adódik a társulásnak: Graur István tervei szerint uniós ismereteket nyújtó képzést is indítanak, együttműködés valósul meg a szegedi büntetés-végrehajtási intézettel, a tervek szerint Nagyfán konzervgyár épül, míg a felsorolt •vállalatok a jövőben a romáknak nagyobb arányban biztosítanak munkahelyeket. A három megyében egyszerre létrejövő együttműködéssel az Európai Unió alapgondolata valósul meg, mely a nemzetek alatti szerveződési szintekre helyezi a fő hangsúlyt: Brüsszelben térkép szerint úgy gondolják, a Dél-Alföldet Bács-Kis-Kun, Csongrád és Békés megye együtt jelenti. BLAHÓ GABRIELLA TÁRSULÁS A ROMAKERT Az Európai Unió úgynevezett „Equal" kezdeményezésére jelentkezett az a társulás, melyet a magyarcsanádi kisebbségi önkormányzat elnöke, illetve a roma önkormányzatok megyei koordinátora, Graur István kezdeményezésére alakított meg a dél-alföldi régió tizenkét szervezete. A tagok között munkaügyi központok, regionális, fejlesztési és oktatási központok, két gyomaqndrődi vállalat, a kiskunmajsai és a szentesi baromfi-feldolgozó, valamint alapítványok találhatók. A pályázat célja a romák elhelyezkedési esélyeinek javítása, valamint olyan képzés megvalósítása, mely a jelenleginél magasabb szintű szociális ismeretekkel és magatartásformákkal vértezi föl a kisebbséget. Mazsolázó megyei cégek: kohászt keresnek, tanárt nem Évről évre nő a diplomás munkanélküliek száma Csongrád megyében, a legtöbben a pályakezdők közül keresnek állást. Szeged egyetemi városként egyszerre 25 ezer hallgatónak ad otthont ideiglenesen. Az itt eltöltött négy-öt kellemes esztendő emlékével a hátuk mögött azonban sokan annyira megszeretik a várost, hogy elhatározzák: Szegeden telepszenek le és próbálnak meg állást keresni maguknak mondta el személyes tapasztalatait a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ szegedi kirendeltségének egyik közvetítője, Balázs Gitta. A szakember azonban kevés biztató hírrel tud szolgálni a munkahely után kutatóknak, jelenleg ugyanis több mint 900-an regisztráltatták magukat munkanélküliként a megyében (Szegeden hatszáznál is többen), s mindössze 31 cég alkalmazna 47 felsőfokú végzettséggel rendelkezőt. Sajnos, nem lehet megnevezni olyan területet, akár a kereskedelmet, a szolgáltatószektort, amely képes lenne arra, hogy tömegével szippantsa fel a szegedi felsőoktatásból kilépő pályakezDiplomás munkanélküliek jartuar Föiskiola, egyetem augusztus 908 nők 377 562 férfiak 325 346 Életkor szerint 21-25 % 146 271 26-35 232 295 35-45 158 174 46-50 77 90 51-55 49 41 5640 37 dőket. Hogy ez mennyire így van, arra jó példa, hogy egy multinacionális kereskedelmi vállalat mindössze egy főt venne fel azonnali kezdéssel állományába, rajta kívül, hasonlóképpen felsőfokú végzettséggel, csak egy autószalon keres szakembert. Az is jól jellemzi a pillanatnyi állapotokat, hogy bejelentett szabad tanári állásról nincs tudomása a munkaügyi központnak (a tapasztalatok szerint csak a véletlennek, betegségnek, költözésnek, gyermek születésének köszönhetően válik elérhetővé egy-egy tanári katedra). Nem keresik azokat a diplomásokat sem, akiket tömegesen képeznek Szegeden a nagy múltú intézmények, így nehéz dolguk van többek között a jogászoknak és az élelmiszer-ipari mérnököknek, menedzsereknek is. Jelenleg például egyetlenegy élelmiszer-ipari főiskolai végzettségű fiatalnak tudna munkát ajánlani a munkaügyi központ. Ugyanakkor lenne helye a villamos- és építészmérnöknek, a vegyésznek, továbbá egy-két orvosnak (igaz tehát az információ, hogy a kórházakból sokan vándorolnak el), valamint egy kohásznak. Az állás nélküli diplomások száma minden esztendőben több, míg 2000 augusztusában 831-en, idén már 908-an kerestek maguknak állást a munkaügyi központon keresztül, regisztrált munkanélküliként. Az augusztus egyébként azért érdekes hónap, mert ekkor ugrik meg a bejelentkezők száma, azt követően, hogy a diploma megszerzése után egy-két hónapot még lazításra szántak a fiatalok. Avagy ekkor próbálták meg magukat a szabadpiacon megmérni - eredménytelenül. A legtöbb diplomás állást kereső 21-35 éves, a legkevesebben pedig az idősnek mondott generáció soraiból kerülnek ki. Balázs Gitta személyes tapasztalata, hogy a fiatalok az idősebb korosztályhoz képest rugalmasabbak, és képesek arra, hogy ha hosszas keresgélés után nem találnak állást maguknak, más városba költözzenek. Tudásuk is naprakész, sőt nyitottak arra, hogy újra az iskolapadba üljenek. FEKETE KLÁRA