Délmagyarország, 2002. október (92. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-10 / 237. szám

Sziluett A DEI MAGYARORSZAG ES A DÉLVILÁG MELLEKLETE NŐKNEK • SZERKESZTI LEVAY GIZELLA Rácz Zsuzsa klubalapításon és rádióműsoron töri a fejét Terézanyu nem áll meg RACZ ZSUZSA (KÉPÜNKÖN) ÁLLÍT­SÁTOK MEG TERÉZANYUT! CÍMŰ KÖNYVE IGAZI BESTSELLER, AZ OL­VASÓK ÉPP A HETEDIK KIADÁST KAPKODJÁK A BOLTOKBÓL. AZ ÍRÓ­NÖVEL A SZEGEDI KÖNYVBEMUTA­TÓ UTÁN BESZÉLGETTÜNK. - Rendkívül őszintén vall köny­vében önmagáról és környeze­téről. Nem bánta meg ezt ké­sőbb1 - Volt, aki megorrolt emiatt, de a többség jól viseli az ismertsé­get, örülnek és büszkék, mint ahogy én is nagyon büszke va­gyok arra, hogy ilyen igaz baráta­im vannak. Mióta eldöntöttem, hogy saját nevem alatt jelenik meg majd a nagyrészt önéletrajzi elemekre támaszkodó könyvem, azóta nem szorongok emiatt. Ta­lán naiv vagyok, mert körülbelül úgy állok a dologhoz: „de hát mi­ért, ha őszinte vagyok, azért nem bánthatnak, nem?" Nagy elégté­tel nekem, hogy fantasztikus e-maileket és reakciókat kapok: rengeteg szeretetet és ugyanezt az őszinteséget. Másképp beszél­nek velem az emberek, nincs szükség felesleges körökre és játszmákra, a szegedi olvasóta­lálkozón is szinte rögtön sikerült megteremteni azt a hangulatot, mint otthon a konyhánkban. Pil­lanatok alatt mindent kidumál­tunk. Voltak percek persze, ami­kor megrettentem a megítélte­téstől, de nem bántam meg. - A második író-olvasó talál­kozó helyszíne volt Szeged. Mi­lyen tanulságok vonhatók le két alkalom után ? - Mindkétszer főként nők je­lentek meg e beszélgetéseken, ez­úton is szeretném kérni a férfia­kat, hogy jöjjenek el ők is! Főleg, mivel rengeteg a facér nő! Na­gyon jó beszélgetések alakulnak ki, hihetetlen érzés beülni 25 idegen ember közé, ahol negyed óra múlva elhangzik egy mon­dat, amitől megnyílik mindenki. Ettől meghatódom, s mondom is magamnak: tessék, mindig tud­tam, hogy az emberek jók! - Az őszinteség a bestsellerí­rás egyik titka I - Nem tudom, mi a titok, de nem is akarom elemezni. Sokan ismernek magukra a könyvet ol­vasva, ezek szerint úgy sikerült le­írni a saját nyavalyáimat, hogy • Fotó: Schmidt Andrea sokak számára ismerős típusok, érzések és helyzetek keltek életre. - Brídget Jones naplója meny­nyire tekinthető mintának / - A könyv végén köszönetet is mondok a vízilabda-válogatott, a „nyolcker", Robbie Williams, a családom és a barátaim mellett Bridget Jonesnak is, mert engem is inspirált kitárulkozása, hogy lehet bénázásainkról is beszélni. A stílusom mindig is önironikus volt, első, régebben megjelent könyvemben is ez tükröződik. Azt is simán bevallanám, ha le­koppintottam volna a Bridget Jo­nes fordulatait, de nem így tör­tént. - A magyar nők jobban tud­nak azonosulni a magyar írónő könyvévell - Egyértelműen igen. Minden­ki ráismer: ez a mi életünk. Egy angol középosztálybeli nő más­képp látja a világot. Ez a könyv a mienk. - Hasznos tanácsot, útmuta­tást ki tudnak olvasni a hasonló helyzetben, tehát pasi- és mun­kanélküli nők a Terézanyuból ? - A visszajelzések nyolcvan százaléka arról szól, hogy erőt merítenek belőle ahhoz, hogy űj­ra próbálkozzanak. Ezen is cso­dálkoztam, hisz nem happy end­del fejeződik be a történet - bár én úgy szerettem volna, de nem sikerült. Sokat segít, ha az ember felvállalja saját magát. Nekem is így sikerült kilábalnom a gondja­imból, s megismerkedni például egy kedves férfi olvasóval... - És elég feladatot ad a tovább épülő Terézanyu-művek is, igaz 1 - Nagyon szeretném, ha a kö­rülöttem lévő emberek segitsé; gével létrehozhatnánk egy klub­hálózatot. Pesten már működik a könyvkiadó klubhelyiségében, rengeteg csaj jelezte, hogy jön­ne, és hozná a barátnőjét is. Nagyon sokat segít már az is, ha az ember jól kidumálhatja magát. Egy ilyen önismereti csoportban mindenki megta­nulhatja felismerni érzelmeit, kifejezni szeretetét, felvállalni önmagát. A nők erre fogéko­nyak, a férfiak pedig várhatóan feltűnnek ott, ahol nagy tömeg­ben vannak jelen facér hölgyek. November közepén pedig bein­dul kedd esténként egy műsor a Petőfi adón, ahol jól kibeszél­gethetjük magunkat. W.A. A férj nélkül élő, önálló anyukák • A legtöbb nö életének beteljesülése a gyermek (Képünk illusztráció) (Fotó: Schmidt Andrea) MEG A 20. SZAZAD ELEJEN IS GYAKRAN MEG­TÖRTÉNT, HOGY „MEGESETT" LÁNYOK MENTEK A FOLYÓNAK, MERT KÉPTELENEK VOLTAK EGYÜTT ÉLNI AZZAL A SZÉGYENNEL. AMIT LEÁNYANYA­SÁGUK JELENTETT. MÁRA MEGVÁLTOZOTT A NŐK SZEMLÉLETE: ELFOGADOTTÁ VÁLT, HA EGY NŐ FÉRJ NÉLKÜL NEVELI FEL GYERMEKÉT. Vitathatatlan, hogy a gyermekvállalás ilyen körülmények között számos hátránnyal is jár anya és gyermeke számára egyaránt. A változás az újfajta életszemlélet mellett a családi kötelékek lazulásának és a nők jobb anyagi helyzetének tudható be. Természete­sen mindenki azt szeretné, ha megtalálná élete párját, és teljes családban, a sok örömöt és bánatot az apával megosztva nevelhetné fel gyermekét. De ha ez nem sikerül, sok nő nem kárhoztatja magát vénlányságra, gyer­mektelenségre, hanem meghozza a döntést: egyedül hozza világra és neveli fel gyermekét. Ezzel nem kis feladatot, lelki és gyakorlati terhet vállal. Vajon miért? Az egyik ok, hogy a biológiai óra ketyeg. Harminc fölött a gyermekre vágyó nők vá­laszthatnak a között, hogy akár kompro­misszumok árán is férjhez mennek valaki­hez, vagy férj nélkül szülnek. A másik lehet­séges ok, hogy az emancipált, önálló egzisz­tenciával rendelkező hölgyek már megszok­ták, hogy maguk döntenek a lényeges kérdé­sekről, hogy nem függnek senkitől, és életü­ket is úgy rendezték be, hogy a leendő gyer­meken kívül más már nem fér bele. Ezek a nők nem képesek vagy hajlandók arra, hogy a hagyományos feleség-szerepet vállalják, az anya-szerepet viszont elfogadhatónak és vonzónak tartják. Vannak olyan alapkérdé­sek, melyeket minden nőnek át kell gondol­nia, aki arra készül, hogy férj nélkül vállal gyermeket. Elbírja-e majd egyedül a gyer­mekneveléssel járó lelki és fizikai terheket? Mi történik a gyermekkel, ha megbetegszik, ha este vagy hétvégén is dolgoznia kell, vagy ha kicsinek lesz valami baja? Képes lesz-e egyedül otthont teremteni és biztosítani a gyermeknek? Nem bánja-e meg később a döntését? KÜLCSÍN A gondos bőrápolás Ne higgyük, hogy amíg a megfelelő arckrémeket alkalmazzuk, addig nem mutatkozik meg a bőrünkön, hogy mit eszünk vagy megfelelő életmódot folytatunk-e. Vigyázzunk arra, hogy elegen­dő folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Napi két-három liter volna az ideális. Sok nőnek szüksége van hidratáló használatára. Ne használjunk azonban nehéz készítményeket, ha elég lenne egy kis könnyű krém is. A bőrünket ezzel nem serkentjük termé­szetes önhidratálásra, és hozzászokva a nehéz krémekhez, egy idő múlva telítődik vagy meg sem tudunk majd lenni nélkülük. Különösen fiatal korban felesleges a bőr túlterhelése. A bőrünk magától is hámlik, ezt elég kiegészíteni heti kétszeri alapos átdörzsöléssel. Egy jó alapozó minden kikészítéshez alap­vetően fontos. Húzzunk vele egy kis csíkot a homlokunkra, ne a kezünkre. Jobb, ha egyszerre több alapozóval is megcsináljuk, hogy láthassuk a különbséget. Mivel a bőrünknek természetes­nek kell tűnnie, ezért a színezett hidratálok vagy a nagyon vé­kony, áttetsző készítmények alkalmazása javasolható. Sose alkalmazzunk nehéz, sűrű alapozást, mert az régimódi. Vagy az ajkakat, vagy a szemet színezzük erősebben, de ne mind­kettőt egyszerre. Ha túl szépek akarunk lenni, akkor lehet hogy túl cifrák leszünk. Például a sötét, füstös szemekkel jó összhan­got nyújt egy halványabb árnyalatú rúzs, ami természetesebbé te­szi az összhatást. Az ajkak festésénél sose használjunk sötétebb kontúrceruzát, mint a rúzs. Az ugyanolyan árnyalat a legjobb. Halász Judit ünnepei HÍ; ASZ AKIT NYUGODTAN NEVEZHETÜNK AZ ÖSSZES KOROSZTÁLY KEDVENCÉNEK, KEREK ÉVFORDULÓHOZ ÉRKEZEK A NAGYMAMASZERE­PEK AZONBAN EZUTÁN IS CSAK KIS RÉSZÉT JELENTIK MAJD REPERTOÁR­JÁNAK. A Színművészeti Egyetemen még ma is emlegetik a híres, 1964-ben végzett osztályt. Sem előtte, sem azóta nem jött még össze hat olyan színésznő, mint akkor: Béres Ilona, Dobos Ildikó, Halász Judit, Polonyi Gyöngyi, Szegedi Erika, Torday Teri már másodéves főiskolásként orszá­gos hírnevet szerzett. Aligha kell bizonygatnunk, hogy a felsoroltakból milyen nagyszerű színésznők lettek. Ez­úttal Halász Juditot emeljük ki közülük, aki október 7-én ünne­pelte a születésnapját. Bár höl­gyek esetében nem illik elárulni, hogy hányadikat, de a színész­nők életkora nem titok, benne van a lexikonokban. A megjele­nésében ma is inkább fiatalasz­szonyra, mint nagymamára em­lékeztető Halász Judit bizony hatvanéves. - A fiatalság nem életkor kérdése. Darvas Ivánt, ha ő úgy akarja, koránál húsz évvel fiatalabbnak látjuk, viszont akad olyan harmincéves kollégám, aki úgy beszél, mintha elevenen be­balzsamozták volna - meséli a művésznő. Halász Judit fiatalsá­gát annak is köszönheti, hogy rengeteget forog gyerekek között. Sokadik gyermeklemeze jelent már meg, az ifjú publikum ra­jong érte. Bródy János írta szá­mára az első gyermekdalt, aki annak idején lekapott a könyves­polcról egy Weöres Sándor-köte­tet és megzenésítette a Csiribirit. Aztán pedig a Micimackót. A népszerű művésznő soha nem akart más lenni, csak szí­nésznő. - Általános iskolás ko­romban bérletem volt az Úttörő és Ifjúsági Színházba. Ezeken az előadásokon nagy cirkuszt csap­tak a gyerekek. Volt, hogy az úgy­nevezett U szöggel lőtték az int­rikus színészeket. Akkor a szín­házat még félig-meddig valóság­nak képzeltem - emlékezik a kezdetekre. A főiskolán 1964-ben végzett, s az akkori szabályok szerint két évre vidék­re kellett szerződni a kezdő szí­nészeknek. Pécsre került, ahon­nan egy év múlva Várkonyi Zol­tán elhozta a Vígszínházba. Az­óta is a patinás társulat tagja. A legrégibb még aktív művésze. ­Ez a pálya hullámhegyekből és hullámvölgyekből áll. Úgy ér­zem, számomra a Vígszínház az a hajó, amely megóv az élet viha­raiban - tette hozzá Halász Judit. Minden művészi díjat megka­pott, amire egy színész vágyhat. Nemcsak a tavaly átvett Kossuth díjára büszke, hanem arra a ki­tüntetésre is, amire őt ítélték a legméltóbbnak: a Mosolyrendre. • Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents