Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-07 / 209. szám

SZOMBAT, 2002. SZEPTEMBER 7. • KAPCSOLATOK" 3 MIÉP: megyei kampánynyitó gyűlés a Szegedi Ifjúsági Házban Csurka keményen bírált A szegedi halászlé Megyei kampánynyitóját rendezte meg a Magyar Igazság és Elet Pártja tegnap este Szegeden, az ifjúsági házban. Csurka István pártelnök így fogalmazott: Magyarország történelmének mélypontjára jutott. Az ifjúsági ház nagytermében már megteltek a széksorok, mivel Csurka István beszédére több százan voltak kíváncsiak, amikor a Szegedre kis késéssel érkező pártelnök még a földszinten tartott sajtótájékoztatót. Csurka István a média képviselői előtt szólt arról, hogy 13 ezer ajánlószelvény érkezett nevére, így immár semmi akadálya annak, hogy harcba szálljon Budapest főpolgármesteri címéért. - Ez a tény nagy lendületet adhat pártunk és szimpatizánsaink számára az önkormányzati választásokon - tette hozzá a pártelnök. Majd elmondta: a MIÉP nyílt programmal tiszta szövetséget vállal csupán, s viszonzás nélkül egyetlen jelöltjét sem engedi visszalépni a választások előtt. Lapunk kérdésére - miszerint miként fogadja a MIÉP hogy Balogh Elemér független jelölt, aki Szegeden az összes jobboldali párt támogatást élvezi, nem fogadja el a MIÉP támogatását mind Csurka István, mind pedig Kovács László megyei pártelnök azt válaszolta: hivatalosan még nem értesültek erről a tényről. Amennyiben ez igaznak bizonyul, át kell értékelni pártjuk szegedi stratégiáját, de az idő rövidsége miatt már nem gondolhatnak arra, hogy saját jelöltet állítsanak Csongrád megye székhelyén. A sajtótájékoztatót követő percekben, amikor is Csurka István Csurka István programja: a tisztesség rendszerváltása. Fotó: Schmidt Andrea bevonult az ifjúsági ház nagytermébe, hatalmas taps és éljenzés fogadta a MIÉP elnökét. Ez a taps újra és újra felcsattant a párt szegedi képviselőjelöltjeinek bemutatásakor, s tapssal fogadták a gyűlés résztvevői azt a bejelentést is, hogy a MIÉP Csongrád megyében hat településen állít önálló polgármester-jelöltet, míg 78 körzetben MIÉP-jelölt is ringbe száll az önkormányzati képviselői posztért. - Kedves magyar testvéreim! szólította meg ezt követően Csurka István a hallgatóságot. Látom, az érdeklődés nem csökkent a párt iránt, most is megteltek a széksorok, pedig a helyzet soha nem volt olyan rossz, mint napjainkban. A magyar történelem mélypontjára jutott. Nem csak azért mondom ezt, mert pártunk nincs ott a parlamentben, hanem azért is, mert azok, akik a parlament széksoraiban ülnek, egymást marják, ugyanakkor a magyar föld idegenek kezébe kerül. Csurka szomorúnak tartotta, hogy elsorvadt a szavazatok újraszámlálását követelő kezdeményezés, elítélően szólt Medgyessy Péter miniszterelnök ügynöki múltjáról, míg Kuncze Gábor volt belügyminisztert azzal vádolta meg, hogy ügynökaktákat emelt ki a nyilvántartásból. A beszédben jutott bírálat a polgári köröknek is. - Nagy öröm, hogy sok ezer polgári kör van már Magyarországon, csak az a baj, hogy nem csinálnak semmit - fogalmazott a MIÉP tegnapi kampánynitóján a pártelnök, Csurka István. BÁTYI ZOLTÁN Olykor a süketek párbeszéde folyt a kamaránál Politika és gazdaság - egy asztalnál A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) tegnap konzultációra hívta a megye országgyűlési képviselőit. A cél az volt, hogy a gazdaság céljait megismerje a politika. Hat országgyűlési képviselő fogadta el a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének nyílt konzultációra szóló meghívását, közülük négyen az MSZP jelöltjeiként jutottak be a parlamentbe: Botka László, Gazdag János, Géczi József és Újhelyi István. A Fidesz-MPP-t Nógrádi Zoltán és Dancsó József (aki Békés megyei színekben ül az országgyűlésben) képviselte. Szeri István, a CSMKIK elnöke azt hangsúlyozta, a kamara eddig minden parlamenti ciklusban megismertette saját gazdaságpolitikai programját a képviselőkkel, és mindig is szerette volna, ha ezek megvalósításában közösen munkálkodnának. Az előző négy évben azonban - tette hozzá az elnök - a gazdasági önkormányzat, vagyis a kamara és a települési önkormányzatok között halvány volt a kapcsolat, Szegeddel például a süketek párbeszéde folyt. Szeri István reméli, a helyzet az elkövetkező időszakban megváltozik. Az iparkamara öt pontban fogalmazta meg stratégiai céljait: szeretné elérni, ha Szeged régióközponti szerepe, a megye versenyképessége, a térség külkapcsolatai erősödnének, fejlődne a humán infrastruktúra, valamint a közlekedés és a környezetvédelem. Nem tartható mondta az elnök -, hogy az uniós csatlakozásig hátra lévő 500 napban a megye a GDP alapján csak a középmezőnyben foglaljon helyet, hogy tovább csökkenjen a versenyképesség, szenvedjünk az autópálya hiányától, s hogy a hivatalosan 8, ám valójában 13-14 százalékos munkanélküliség tovább nőjön. Egy 20 százalékos ráta ugyanis az EU számára már kezelhetetlenné válik. Újhelyi István az elmondottakhoz azt tette hozzá, új típusú együttműködés kezdődött kormányzati oldalról a gazdasági és a társadalmi élet valamennyi szereplőjével. Botka László az országgyűlés EU integrációs bizottsága tagjaként egyetértett a kitörési pontokkal. Elmondta, a közalkalmazotti béremelés, amely a megye lakosságának egyharmadát érintette, javít a családok jövedelmi viszonyain. Az autópályával kapcsolatban pedig leszögezte: 2003 végéig az M5-ös bekerül a matricás rendszerbe, erről, valamint a sztráda továbbépítéséről az új kormány már hivatalba lépésének első napjaiban elkezdte a tárgyalásokat az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-vei. Nógrádi Zoltán a területfejlesztési bizottság tagjaként a regionális eszközrendszer kialakításában szeretne szerepet vállalni. Feltette a kérdést, vajon lehet-e egy régiót úgy fejleszteni, hogy még mindig nem jelölték ki, melyik város a régióközpont. Dancsó József, Géczi József és Gazdag János a jövőbeni célirányos iparfejlesztésről, a vállalkozók terheinek csökkentéséről, valamint arról tanácskoztak a helyi gazdasági elit képviselőivel, felkészültek-e a vállalkozók a csatlakozásra. Tragédia lenne ugyanis, ha - mint ahogy az Finnországban és Ausztriában megtörtént - a belépés évében 30 százalékuk tönkremenne. F. K. Vissza a laktanyába Leszerelését Szegeden, majd Hódmezővásárhelyen ünnepelte június 27-én M. Sándor, aki olyan jól érezte magát az Obsitos sörözőben, hogy kora délután egyszer csak elindult a vásárhelyi laktanya felé. Odaérve átmászott a kerítésen, s betoppant az őrszolgálat körletébe. Ott azt mondta a szolgálatban lévő honvédnek, hogy sürgős üzleti ügyben kell tárgyalnia az őrszolgálat vezetőjével, úgyhogy szaladjon, hívja ide azonnal. A civilben lévő M. Sándornak sikerült megtévesztenie a katonát, úgyhogy az elszaladt elöljárójához. Az őrség vezetője azonban semmiféle üzletről nem tudott, úgyhogy nem ment sehová. A katona visszaballagott a körletbe, ám ott már senkit sem talált. Ahogy az őrség tagjai sem találták később ruhaneműik egy részét. Hamar kiderült, hogy csak M. Sándor járt, s maradt egyedül ezen a helyen. Összeszedett körülbelül 36 ezer forint értékű felsőruházatot, cipőt, sőt egy törött ezüstgyűrűt is, és ahogy jött, úgy távozott: azaz a kerítésen át. A fiatalember ellen lopás miatt a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa is folytat vizsgálatot. A Vásárhelyi Városi Bíróság két év próbára bocsátotta. B. K. A. FARKAS CSABA Halászlé. Már elnevezése is ok a vitákra, van, aki halászlének, van, aki hallének nevezi, s még a halpaprikással is keverik (utóbbi kifejezés messzemenő germanizmus: a helyes a „paprikás hal" szókapcsolat lenne, de senki nem mondja így). Ettől persze a halászlé alapvetően halászlé marad; mint Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című munkájában rámutat: a „halászlé", éppúgy, mint pl. a „gulyásleves ", helyesen képzett szó, azaz nem halászból, illetve gulyásból főzött, hanem általa készített ételt jelent. Az elkészítés területén két fő irányzat jelentkezik, a Tisza partján, így Szegeden, értelemszerűen a szegedi, a Duna mentén - főként Baján - jellemzően a bajai halászlét kedvelik. Milyen a szegedi halászlé? Apróhalból, halcsontokból, halfejből, hagymából főtt, passzírozott alaplével készítendő, Jelöntik vízzel, ebbe kerülnek a besózott haldarabok, és forráskor a törtpaprika. A bajai lé alap nélkül készül (de nem alaptalanul), s tésztával tálalják. Mindemellett, akármilyen a halászlé, szoktak belerakni piros paradicsomot, fehér fokhagymagerezdet, zöldpaprikát, babérlevelet; némelyek filézik a halhúst, mások hübrisznek tartják ezt; van, aki hozzá sem fog addig a főzéshez, amíg nem tud balint is „szerezni" (horgászbottal, persze) a már meglévő háromféle halhoz; akad, ki a főzés utolsó stádiumában egy kis fehérborssal is megszórja; állítólag volt rá eset, hogy valaki halászlékockát helyezett el a lében, persze csak titokban. Ha azt olvassuk, csukát is rakjunk a halászlébe, az még nem ok könyvégetésre, de majdnem; amennyiben az olvasódik: elébb zsíron meg kell fonnyasztani a hagymát, erre jőnek a faldarabok - na, az a halpaprikás. Említett helyszínek halfőzői egyébként kizárólag a saját városukban dívó halászlét tartják mérvadónak; szerintünk a szegedi a jobb, ez teljesen világos, ha Baján élnénk, kapásból a bajaira szavaznánk. Mindemellett igazat kell adnunk annak, aki szerint csakis az ő halászléje az igazi, erősítsünk is rá, rajta kívül mindenki más kontár, je. (Mér', nem így van ?) Vonatkozó felmérések szerint Magyarországon az egy négyzetméterre eső halászléfőzők száma minden elképzelhetőt meghalad; mások ugyanezt a költőkre mondják, lehet versenyezni, halászléfőzőkből van-e több, vagy költőkből. Egy jó halászlé majdnem olyan magasztos, mint egy jó vers, és persze viszont, de ezt a költőknek - illetve a halfőzöknek - nem szabad megmondani. Kevesebb a hittanos A rendszerváltást követő évekhez képest évről évre csökken azok száma, akik hittanórákra járnak. MUNKATÁRSUNKTÓL Vasárnap reggel 9 órakor úgynevezett Veni Sancte-misével kezdődik a 2002-2003-as hittanév, a római katolikus szertartást minden plébánián külön-külön ünneplik. Ennek ellenére számos egyházközségben és általános iskolában már ezen a héten megkezdődtek a katolikus hittanórák, tudtuk meg Kretovics László plébánostól, Szeged-Csanád egyházmegye hitoktatási felelősétől. - A hittanosok száma már évek óta alig változik, az egész egyházmegyében mindöszsze néhány ezren vannak. Ez lényegesen kisebb létszám, mint a rendszerváltás utáni időszakban, amikor csak a saját egyházközségemben, a rókusi plébánián ezerötszáz gyermek jelentkezett egy évben hitoktatásra. Az általános iskolákban rosszabb a helyzet, évről évre egyre kevesebben jelentkeznek hittanra - mondta Kretovics László. Az általános iskolai hittanon résztvevők számának lassú visszaesése a gyermekek leterheltségével és a társadalom értékvesztésével magyarázható, fogalmazott a plébános. Megtudtuk: az oktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy úgynevezett „védett időben", azaz a többi tanóra között tartsanak hitoktatást, ebben az iskolák vezetői is együttműködnének. A vallástanítás szervezői azonban belátták, ezzel még nagyobb terheket raknának a gyermekekre, így marad a délutáni foglalkozás, vagy a plébániai közösség. - Ennek ellenére nem szabad a hitoktatásnak „kivonulnia" az iskolákból, hiszen sok gyermekhez csak így juttathatjuk el az egyház által képviselt értékrendet. Felpaprikázott szegedi Belváros MUNKATÁRSUNKTÓL „Paprikába öltözött" tegnap a szegedi Belváros, azt hirdetve, hogy a fűszernövény és a belőle készült termékek mintegy 250 éve adnak megélhetést a környékbelieknek. A Klauzál téren a szegedi fűszerpaprika napok alkalmából paprikapiac nyílt, ahol még e csípős fűszernövényünkből készült pálinkát és olajat is kapni lehetett. A sétálóutca több kirakatát is paprikával díszítették föl erre az alkalomra. Hogy a pénteki nap valódi népünnepély legyen, paprikaversenyt, valamint vásári mulatságokat is rendeztek hagyományőrző körök, színjátszók, bábosok közreműködésével. Ma délelőtt fél tíztől Régió és márka címmel konferencia kezdődik a városháza dísztermében. A meghívott vendégek a hungaricumokról, a magyar paprika jelenéről és jövőjéről hallgathatnak előadásokat. Paprikából nem volt hiány. Fotó: Schmidt Andrea