Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-05 / 207. szám

1 CSÜTÖRTÖK, 2002. SZEPTEMBER 5. A K T U A L I S « Medgyessy Szegeden jelenti be, hogy matricás lesz az M5-ös ? Olcsóbb lenne a sztráda Folytatás az 1. oldalról Az M5-ös továbbépítéséről az Antall-kormány utolsó napjai­ban, 1994. május 2-án írták alá a 35 évre szóló koncessziós szerző­dést az AKA Rt.-vei. A következő négy év során - a Horn-kabinet idején - meg is épült a sztráda Kecskeméttől Kiskunfélegyházá­ig, majd a Fidesz kormányzása idején az M5-ös ügyében holt­pontra jutottak a tárgyalások. Az előző kormányzat az állami au­tópálya-építést helyezte előtérbe, ehhez viszont szerződést kellett volna bontania az AKA-val, a tár­saságnak ugyanis 2003. decem­ber 31-éig szól a jogosítványa a beruházás elkezdésére. A másik elképzelés a matrica bevezetésé­ről szólt. A sztrádavállalat erre akkor lett volna hajlandó, ha a kormány megtéríti számára a bérletes díjfizetési mód bevezeté­se miatt kieső bevételt. A Fi­desz-kormány viszont sokallta azt a pénzt, amelyet az AKA Rt. kért, így a tárgyalások holtpontra jutottak. Az AKA Rt.-nek évente 11-12 milliárd forintjába kerül az ed­digi pályaépítésekre felvett hite­lek törlesztése, illetve a Buda­pest-Kiskunfélegyháza pálya­szakasz üzemeltetése. Ebből 7 milliárd forintra nyújt fedezetet a fizetőkapuknál beszedett útdí­jakból származó bevétel, évi 4-5 milliárd körüli összeget pedig a Sztrádakapu. Az autósok szívesebben matricáznának. Fotó: Schmidt Andrea kormányzat fizet a társaságnak üzemeltetési támogatásként, to­vábbá az úthasználóknak adott támogatásokért cserébe (ezt is a soha nyilvánosságra nem került koncessziós szerződés tartal­mazza). Számítások szerint az adófizetőknek 100 milliárd fo­rintjukba került volna az AKA „kivásárlása", s ha az előző kor­mány nagyon akarta volna, az összeg a rendelkezésére is állt. Ám valamilyen oknál fogva az M5-ÖS ügye a Fidesz számára nem volt annyira fontos. F. K. Az M5-ös fővárosi kapcsolata BUDAPEST (MTI) Tteljessé vált az 5-ös számú főút fővárosi kapcsola­ta azzal, hogy szerdán délelőtt megindulhatott a forgalom az Ecseri út és a Határ út között épült új, 1,3 kilométer hosszúságú, 2x2 sávos útpályán. Ezzel megszűnhet a jelenleg 2x1 sávos Gyáli út és a József Attila lakótelepen lévő elosztó és kerülő utak súlyos környezetszennyező forgalmi leterheltsége. Demszky Gábor az átadáson az MTI-nek elmond­ta, fontosnak tartja, hogy az iskolakezdés tájékán folyamatosan készülnek el a különböző infrastruk­turális beruházásokkal. Demszky Gábor kitért arra is, hogy az 5-ös számú főút és a Hungária körút közti kapcsolat kiépülésével könnyebbé válik az or­szágból, illetve az agglomerációból a fővárosba igyekvők közlekedése. Megállapította, hogy a Hun­gária-gyűrű mára 100 százalékos kapacitással dol­gozik, gyakorlatilag megtelt. A főpolgármester ezért is elengedhetetlennek tart­ja az MO-ás út teljes kiépítését. Ez ugyanis jelentő­sen csökkentené a Hungária-körgyűrű forgalmát, te­hermentesítené a várost, s ezért Budapest érdeke is ez a beruházás. Demszky Gábor leszögezte: ezek a fejlesztések is azt jelzik, hogy nem kevesebb, hanem több út építésére, felújítására, illetve ezek gyorsításá­ra van szükség, mivel a város megtelt. A főpolgár­mester rámutatott: csak úgy lehetünk versenyképe­sek Európában, ha korszerű az infrastruktúra. NAPTAR 1995. május 2.: a kormány aláírja a koncessziós szerző­dést az M5-ös építéséről az AKA Rt.-vei. 1995. december 12.: az AKA Rt. hitelszerződéseket ír alá, legnagyobb hitelezője a londoni székhelyű EBRD. 1996. január 5.: hatályba lép a koncessziós szerződés. 1996. március 13.: alapkő­letétel az újhartyáni csomó­pontban. 1996. december 21.: Horn Gyula miniszterelnök felavat­ja az M5-ös Budapest-Kecs­kemét közötti szakaszát. 1998. június 9.: Lotz Ká­roly közlekedési miniszter fel­avatja az M5-ÖS Kecske­mét-Kiskunfélegyháza közöt­ti szakaszát. Ekkor ő még a szavazásokon vesztes kor­mányt képviselte. A legtöbben sebességtúllépés miatt kaptak büntetőpontot Egy helyett öt is járhat Csak részben váltotta be a bün­tető pontrendszer a hozzá fű­zött reményeket, ezért a kö­zeljövőben jelentősen szigorít­ják a büntetési tételeket. Eddig egyébként még senki sem érte el a jogosítvány bevonásával járó 18 pontot. A magyar közutakon átlagosan hétóránként hal meg és óránként szenved sérülést valaki közleke­dési balesetben. A tragédiák csökkentése érdekében - több európai országhoz hasonlóan ­2001. január elsejétől hazánk­ban is bevezették a pontrend­szert. A szakértők szerint a pont­rendszer nem, vagy csak részben váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Múlt év januárja óta egyébként 163 ezer gépkocsive­zetőnek 183 ezer pontot osztott ki a hatóság. A jogosítvány bevo­násával járó 18 pontot azonban még senkinek sem sikerült elér­nie, sőt egyelőre a 14 pontos fi­gyelmeztetési határ közelébe sem került még senki. A Belügy­minisztérium nyilvántartása szerint a rekorder mindössze 10 büntetőpontot gyűjtött. A szabálytalankodó autósok közül 143 ezer férfi, a többi 20 ezer nő. A legtöbben sebesség­túllépés miatt kaptak pontot, az elsőbbség és az előzés szabályai­nak megsértéséért 30 ezren ré­szesültek „pontos" büntetés­ben. Érdekes, hogy pontok egy­negyedét a fővárosban és Pest megyében osztották ki a rend­őrök. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság az elmúlt másfél év ta­•pasztalatai alapján a közelmúlt­ban a pontrendszer jelentős szi­gorítását javasolta a szaktárcá­nak. Ha ezt elfogadják, akkor az eddigi egy helyett akár öt fekete pontra is számíthatnak majd a szabálysértők. - Mivel túlságosan liberalizált volt a rendszer, két év alatt lehe­tetlen volt összeszedni a maxi­mális 18 pontot. Gyorshajtói kö­rökben egy időben divatos volt kérdezgetni az igazoltató rend­őröktől, hogy akkor most ezért hány pontot kap a szabálysértő ­mesélte Kovács Mihály alezre­des. A Csongrád Megyéi Rend­őr-főkapitányság közlekedésren­dészeti osztályának vezetője sze­rint a rendszer nem érte el a kí­vánt hatást: a közlekedési fegye­lem nem javult, pontoknak nem volt visszatartó ereje. A. T. J. Traffipax az út szélén. Drága mulatság lehet. Fotó: Kamok Csaba Mihalik Kálmán emléke A Székely Himnusz Szegeden nyugvó zeneszerzőjének, Mihalik Kálmánnak (Oravicabánya, 1896 - Szeged, 1922) halála 80. évfor­dulóján a Mihalik Kálmán Alapít­vány, a Szegedi Ifjúsági Ház Kht. és az Ötágú Síp Kulturális Egye­sület szervezésében megemléke­zést tartanak a Belvárosi temető­ben pénteken, szeptember 6-án 16 órától. A helyszín megközelít­hető a 35-ös és a 35Y jelzésű au­tóbusszal. A megemlékezés részt­vevője lesz - többek között - Gyu­lay Endre szeged-csanádi megyés püspök, Harai Pál medgyesi (er­dély) kanonok és Ványai Eva sze­gedi alpolgármester. Elátkozott autópálya FEKETE KLARA Van egy szó, amelyet a messziről jött emberek egy szegedi előtt csak félve ejtenek ki a szájukon, és ez az autópálya, meg annak szinonimái. A gyanútlan idegenek nem is sejtik, mi az oka an­nak, hogy a dunántúli népekhez képest sokkal barátságosabb­nak, nyíltabbnak, közvetlenebbnek megismert városlakók arca ilyenkor miért borul el, miért áll meg egy pillanatra a kés is a le­vegőben. Csak az tudja, aki itt él minimum tíz esztendeje, hiába mond­ják Szegedre, hogy az ország egyik legszebb városa, felújított bel­városával immáron egy ékszerdoboz, hiába tudományos, szelle­mi központ egyetemeinek, kutatóintézeteinek köszönhetően, ha amúgy parkolópályára helyeztetett. Mert az M5-ös sztráda egy­szerűen nem akar ideérni. És mintha a sors is üldözné a térséget, '90-es éveire a délszláv háború nyomja rá a bélyegét, majd amikor már kezdene fellégezni, a NATO bombázza a tőle csak karnyúj­tásnyira fekvő településeket. S hogy a baj ne járjon egyedül, a léte­ző legkeményebb feltételekkel megkötött koncessziós szerződés birtokában az AKA Rt. sem lép tovább Félegyházánál. Mert ő nem népjóléti intézmény, hanem kemény kapitahsta, aki kiszámolja, ha kicsi a forgalom Dél-Európa felé, akkor nem éri meg tovább építeni a sztrádát. Ideje van bőven - 2003végéig csak neki van jo­gosítványa arra, hogy M5-öst építsen. Az autópálya olyannyira bűvös és átkozott szó Szegeden, hogy vele választásokat is lehet nyerni - vagy veszíteni. Igaz, ezt az el­méletet eddig csak egyetlen kormány ténykedésén lehet végigve­zetni, ez az egy pedig a Fidesz-kormány. Sok 1998-as választási ígéretre ugyanis már nem emlékeznek a szegediek, de arra, hogy az autópályát majd idevarázsolják, igen. A polgári párt meg is nyerte a választást. Akkoriban nagy volt az eufória, saját sze­münkkel láttuk a Félegyházánál álló munkagépeket, amelyek mintha csak az indításra várnának. Majd egy szép nap levonultak a terepről és nem jelentek meg újra azóta sem. Hogy az ide nem ért, elátkozott M5-ös miatt veszített a Fidesz idén májusban Szegeden ? Azt lehet mondani: is. Most új kormá­nyunk van, és a szegedieknek megint azt mondták: lesz autópá­lyátok. 2006-ig biztosan. Újhelyi nem ért egyet a hatszázezres műsorötlettel Támogatást javasolnak a Szeged Televíziónak Újhelyi István egy, a Szeged Te­levízió támogatására vonatkozó közgyűlési előterjesztésről azt állítja, hogy azzal csak a kam­pány idejére akarja működőké­pessé tenni a tévét a Fidesz. Országos ügyekről szólva a po­litikus kijelentette: nem adja a nevét az adásonként 600 ezer forintba kerülő, 15 perces, MTV-s kuitúrhíradóhoz. - Bírálom az előző évek felelőtlen gazdasági vezetését a Magyar Te­levízióban, éppen ezért most nem mehetek el szó nélkül ilyen ügyek hallatán - reagált Újhelyi István, az MSZP vezető médiapolitikusa arra a hírre, hogy alkalmanként 600 ezer forintért készülne a köz­szolgálati televízióban kulturális híradó. Újhelyi augusztusban többek között azért bírálta az intézmény előző vezetését, mert adásonként 900 ezer forintot fizettek az elő­ző ciklus legnagyobb műsorbe­szállítójának; Vitézy Lászlónak a Théma című műsor egy-egy 13 perces epizódjáért. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatná azt a napi 15 perces kulturális hír­adót, ami adásonként 600 ezer forintba kerülne. A műsort egyébként producerként az a He­rendi János jegyezné, akinek fele­sége Görgey Gábor kultuszmi­niszter jogi szakértője. Bár a tár­cánál cáfolták ezt az értesülést, azt elismerték, hogy Görgey már tárgyalt a műsorról a Magyar Te­levízió ügyvezető elnökével, Ra­gáts Imrével. Újhelyi István leszögezte: a Magyar Televízióban ilyen költ­séggel tervezett kultúrműsorhoz nem adja a nevét. Ugyanakkor hozzátette: a műsor készítésére még nem írtak alá szerződést a televízió és a minisztérium veze­tői a beszállítóval. Újhelyi István, mint szegedi önkormányzati képviselő a pén­teki közgyűlés napirendjén sze­replő, és a Szeged Televízió Kft.-vei kapcsolatos előterjesz­tésről kijelentette: az a javaslat, hogy az önkormányzat havi 3 millió 900 ezer forint helyett 6 milliót adjon a televíziónak, nem támogatható. - Az előterjesztés egész egyszerűen a pártmédium­má vált Szeged Televízió kam­pányműsorainak finanszírozását oldaná meg - fogalmazott Újhe­lyi. Az MSZP vezető médiapoliti­kusa, a párt szegedi országgyűlési képviselője szerint a pártatlan tá­jékoztatást és szakmai igényes­séget folyamatosan megsértő te­levíziót a szocialista városvezetés fogja talpra állítani. K. B. A Vásárhelyi Pál és a Bakay Nándor utcasarkán épülhet fel az új buszpályaudvar Megy a Volán a Mars térről? Folytatás az 1. oldalról A buszcentrum kiköltözik a rókusi ipartelepre, a Vásárhelyi Pál és a Bakay Nándor utca sarkára. - Tartjuk magunkat az akkori bejelentésünkhöz: ha október 31-éig nem tudunk aláírni előszerződést a várossal, és 2002. december 31-éig nem vehetjük birtokba a korábban már nekünk ítélt területet, bú­csút veszünk a Mars tértől - mondta Szeri István. ­Fájó szívvel tesszük ezt, mert logisztikai szempont­ból ennél a térnél jobbat elképzelni sem lehet, ugyanakkor az új terület is megfelelő egy buszpálya­udvar kialakítására. Még jobban is járunk, hiszen a Bakay Nándor utcai buszcentrum a Tisza Volán sa­ját területe, néhány lépésnyire van a cég központjá­tól, kevesebb lesz a rezsi, nem futnak annyit utas nélkül a buszok. Az építési költségek is alacsonyab­bak, nem kell számos környezetvédelmi előírást be­tartanunk, mint a Mars téren. Korábban már volt szó arról, hogy a Bakay Nándor utcában építkezne a Volán, készültek is tanulmánytervek, most csak le kell törölgetni róluk a port - mondta a vezérigazgató. - Igazán nem mondhatják ránk, hogy nem vol­tunk elég türelmesek, hiszen immár évtizedek óta tart a huzavona a Mars tér ügyében. Ám tovább már nem várhatunk, ugyanis társaságunk az új buszpá­lyaudvar felépítéséhez állami és uniós pénzeket pá­lyáz meg. Amennyiben a következő év elejére sem tudjuk megmondani, hol épül a pályaudvar, hatal­mas összegektől esünk el, hiszen be sem tudjuk nyújtani pályázatainkat - fogalmazott Szeri István. B. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents