Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-26 / 225. szám

A képzésben valódi piac alakult ki, fontos, hogy a diákok hozzájussanak az információkhoz. Ezt szolgálja a Szegeden kezdődött pályaválasztási börze. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ és a Százszorszép Gyermekház közös rendezésében tegnap délelőtt pályaválasztási börze kezdődött a szegedi műjégpályán. Négy napra standokat telepítettek az ovális alakú arénába a bemutatkozó intézmények, 45 középiskola és felnőttképzési hely, továbbá 11 egyetemi, főiskolai kar. Az érdeklődők hétköznap 8-18, szombaton 8-12 óráig tájékozódhatnak a lehetőségekről. Az intézmények kínálata széles, sokan rendeztek be roppant látványos standokat, ám a döntésekért mindenkinek saját felelősségére kell meghoznia - érzékeltette az iskoláztatásban kialakult piaci helyzetet Vladiszavlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. Mint mondotta, a rendezvényre a Tisza Volánnal megkötött szerződés értelmében különbuszokkal hozzák Szegedre a vidéki látogatókat. Ez egyszerűbb megoldás, mint a rendezvény költöztetése egyik helyről a másikra. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Szegednek meghatározó szerepe van képzésben. A börze után a munkaügyi központ munkatársai folytatják „missziójukat", osztályfőnöki órákon és szülői értekezleten tartanak tájékoztatókat a továbbtanulással kapcsolatban. Hogy a szülök informálása mennyire fontos, egy felmérés hívta fel a szakemberek figyelmét: kiderült, a pályaválasztásról a megkérdezettek 76 százaléka szülői segítséggel döntött. Fontos azonban, hogy a szülők ne húsz évvel ezelőtti ismereteik alapján adjanak jó tanácsot gyermekeiknek, mert könnyen félrevezethetik őket. A börzét Benedek András, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg, aki elmondta: felértékelődött az iskolázott, ennélfogva mobilabb munkaerő a piacon. A szülők is hosszú távú befektetésnek tekintik gyermekeik iskoláztatását. S mivel már megjelentek a diplomás munkanélküliek az ügyfélszolgálatokon, számukra olyan képzési formákat kell kínálni, amelyekkel megtalálják helyüket a munkahelyeken. Ma egy nagyvállalatnál már nem csak a legfelső szint rendelkezik diplomával, hanem olykor az alkalmazottak 60-70 százaléka - tette hozzá Benedek András. FEKETE KLÁRA ALIS" CSÜTÖRTÖK, 2002. SZEPTEMBER 26. Darázs József kiállítása a Bartók B Galériájában Természetes hajhullás Nagy vagyok, mi legyek? Nagy a kínálat, nehéz a döntés. Katona legyek, avagy vadakat terelő juhász? Fotó: Schmidt Andrea Október közepéig látható Darázs József festőművész Tbrmészetes hajhullás címmel rendezett, tizenhetedik önálló kiállítása Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában. Darázs József, akit ma a legprogresszívabb szegedi alkotók között tartanak számon, autodidaktaként kezdte képzőművészpályáját. A Tábor utcai szabadiskolában Fritz Mihálytól és Lapis Andrástól tanult, majd a hetvenes évek végén a kiváló művészettörténész, Pap Gábor előadásait hallgatta, akinek szellemisége meghatározónak bizonyult alkotómunkájára. Földi Péter festőművész szemlélete is hatott rá; őket tartotta világképépítése mérföldköveinek, tájékozódási pontoknak. 1986-ban a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja lett, majd a meghatározó szakmai szervezetek, a MAOE, a Képző- és Iparművészek Szövetsége, valamint a Magyar Festők Társasága is tagjai közé választotta. Darázs József ma is az építőiparban dolgozik, nemcsak a festészetből él, de minden gondolatát, rezdülését a képzőművészet köti le. A Délépítő Rt. munkatársaként sok segítséget kap országszerte dolgozó vállalatától képei célba juttatásához. Ma ez is komoly támogatást jelent, hiszen óriási szállítási költségekkel kell számolni. A Természetes hajhullás címmel megrendezett kiállítást múlt csütörtökön Nagy Imre művészettörténész nyitotta meg a B Galériában. A múló időt, a hiány állomásait is rögzítő tárlat zömmel az utóbbi évek terméséből ad válogatást. Jellemző motívumok az újabb Darázs-képeken a rovásírás betűjelei, egy ilyen munkájával nyerte el az alkotó a nyáron a szegedi táblakép-festészeti biennále egyik díját is. - A rovásírás egyfajta identitáskeresés és -megtalálás eredménye számomra - vallja az alkotóművész, aki azt is hozzáteszi: ékesen bizonyítja, hogy a magyarság kultúrája, írásbelisége ezer évnél is sokkal korábbi. Hiszen a rendkívül gazdag és más gondolkodásmód szerint felépülő rovásírás, amelyben minden betűnek van képi megfelelője is, a legősibb időkből származik. Ezt az ősi, gyökereinkhez visszanyúló jelhalmazt jól felhasználhatja az önálló vizualitást fontosnak tartó kortárs képzőművészet is. Szembetűnő, mennyivel letisztultabbak, finomabbak Darázs József újabb munkái. - Valóban aszketikusabbá váltak, és kicsit a monochrom felé tartanak az utóbbi időben készített képeim. Annyi manapság a világban a túlzott harsányság, a rossz értelemben vett sokszínűség, hogy úgy gondolom, a kortárs képzőművészet egyik válasza lehet erre a tudatos aszkézis és a redukció. HOLLÓSI ZSOLT Az alkotó a galériában. Fotó: Schmidt Andrea Újabb könyvárverés Szegeden Orvoslás és kalapács Három szegedi antikvárium, a Kárász utcai, a Dekameron és a Könyvmoly november 9-én könyvaukciót rendez, amihez szeptember 30-áig még várnak felajánlásokat. Az eddig összegyűlt kínálat széles, s a hasonló fővárosi aukciókhoz mérten is kiváló minőségű. A már hagyományosan a Royal Hotelben rendezendő árverésen 250-300 kötet kerül kalapács alá, köztük számos helytörténeti érdekesség, s a méltán nagy érdeklődésre számot tartó vadászattal, lovaglással, szabadkőművességgel fogalakozó irodalmi remek. Igazi különlegesség egy 1807-es kiadású, asszonyorvoslással foglakozó, a test és a lélek bajaira egyaránt gyógyírt kínáló ikerkötet. Az árverési divat egyébként a szakácskönyveket is magához vonzotta, helyi vonatkozású érdekesség egy 1896-ban kiadott, Szegedi új szakácskönyv című kötet. E mellett komoly érdeklődésre tarthat számot egy 1953-as datálású szakvélemény-dosszié, amely Szeged belvárosi üzletnegyedének tervezését tartalmazza, -dokumentációkkal, helyszínrajztikkal, beépítési javaslattal, kilenc utcaképpel, megbízólevelekkel, épületszínezési javaslatokkal. A kalapács alá kerülő könyvek az aukció előtt megtekinthetők a Kárász utcai Antikváriumban. Az árverés katalógusa október második felében készül el. O.K.K. Botka Lászlóval, a szocialista párt szegcdi polgármesterjelöltjével beszélget Szetey András, lapunk főszerkesztője (balról) a Télin TV műsorában pénteken 18 órakor. Csaltak az adománygyűjtők A szegedihez hasonló céllal és módszerrel gyűjtögetnek adományokat, vélhetően ugyanazok a csalók, akik nemrégiben a Kárász utcán kéregettek beteg gyerekek javára. Csalók járják Miskolcot és más településeket, akik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház nevében gyermek-egészségügyi célokra gyűjtenek adományokat - adta hírül a közszolgálati híradó. A hírre a szegedi Kárász utcán gyakran megforduló is felkapja a fejét. Sétálóutcánkon gyakran állítottak már meg fiatal férfiak és nők, akik ugyancsak a miskolci kórház (vese)beteg gyerekei javára gyűjtöttek. Mutogattak pecsétes okiratot, aminek ellenére kétségek gyötörték az adakozásra felszólított járókelőt. Elsősorban az volt a megelepő, hogy a dél-magyarországi régió egészségügyi központjában az ország északi megyéjében levő kórház, illetve betegek javára zajlik a gyűjtés, holott lenne itt bőven ok egészségügyi célú gyűjtögetésre. Tudjuk azt is, hogy a magára valamit is adó, s főleg szabályosan működő alapítvány nem utcai tarhálás módszerével próbál anyagi támogatásra szert tenni. Vélhetően nemcsak e sorok írójának tűnt gyanúsnak a "Szegedi sétáló utcán naponta keringő „karitatív" csapat, hanem másoknak, s talán a rendőrségnek is, mert egy ideje eltűntek Szegedről, feltűntek viszont Miskolcon. Ott is különböző alapítványok képviselőinek kiadva magukat, az intézmény főigazgatójának és a gyermek-egészségügyi központ főorvosának nevében járják a településeket és gyűjtenek adományokat. A kórház vezetése azonban ilyen tevékenységre nem adott megbízást senkinek, így a megkeresések illetéktelenek. Nem árt erre ügyelni Szegeden is, hisz a csalók visszatérhetnek. K. K. Előkészítők a Deákban A szegedi Deák Ferenc Gimnázium felvételi előkészítő tanfolyamokat indít az iskolába készülő diákok számára. Két tanítási nyelvű angol, speciális angol, spanyol és német, valamint humán és informatika tagozatra jelentkezőket várnak. A tanfolyam október 11 -tői január közepéig tart. A foglalkozások péntek délutánonként, 3 órakor kezdődnek. Bővebb fölvilágosítást a gimnázium titkárságán délután 2-4 óráig, vagy a 474-174-es telefonszámon, illetve az október l-jén, délután 5 órakor kezdődő nyílt napon kérhetnek az érdeklődők. Lövéteiek vendégsége Vizsolyi Lívia zenekari hangversenye a konzervatóriumban A fagottművész jubileumi koncerttel ünnepel Negyedik éve működik sikeresen Domaszék és erdélyi testvértelepülése, a Hargita megyei Lövéte kapcsolata. Nemrégiben újabb találkozót adott egymásnak a két falu. Tizenhat gyermek érkezett Csongrád megyébe: a lövétei diákok egy hétig pihentek a domaszéki önkormányzat vendégeiként. Viszonzásul az önkormányzat képviselői és az iskola dolgozói jártak Lövétén, ahol néhány napon keresztül ismerkednek a helyiekkel, az önkormányzat és az iskola működésével. Domaszék és Lövéte között 1999 óta áll fenn ez a kapcsolat és évente két-három alkalommal látogatnak el egymáshoz. A települési vezetők „segítsége" nélkül is keresik és hívják egymást erdélyi és magyarországi magyar családok. Ugyancsak sikere a kapcsolatnak, hogy Domaszék NB Il-es női kézilabdacsapata Lövéte közelében edzőtáborozhatott. A Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Gyüdi Sándor vezényletével ad születésnapi koncertet Vizsolyi Lívia, az együttes fagottművésze, ma 19 órától az SZTE Konzervatóriuma hangversenytermében. Vizsolyi Lívia gyerekkorában az egri zeneiskolában szeretett bele a fagottba. A miskolci zeneművészeti szakközépiskolában folytatta tanulmányait, ahonnan a zeneakadémia fagott szakára vezetett az útja. Rudas Imre és fanota Gábor növendékeként szerzett diplomát, és az I. István Gimnázium szimfonikus zenekarában kezdte muzsikusi pályáját, mellette egy zeneiskolában tanított. Egy évvel később a győri zeneművészeti szakközépiskola és főiskola oktatója lett, majd 1982-től a helyi filharmonikus zenekar első fagottosaként játszott. 1990 óta muzsikál a Szegedi Szimfonikus Zenekarban. Többek között azért költözött Szegedre, mert imádta az operamuzsikát, és úgy gondolta, itt több alkalma lesz operát játszani. A Tisza-parton talán nincs annyira elkényeztetve szólistaként, mint korábban, de amikor kevesebb a fellépési lehetőség, megteremti magának, így minden évben ad legalább egy szólóestet. A zenekari munka mellett tanít is, a konzervatórium docense. Legkiválóbb növendékei országszerte elvitték jó hírét. Néhány éve saját CD-je is megjelent, amelyen francia szerzők műveiből válogatott. Vizsolyi Lívia legszebb születésnapi ajándékának azt tartja, hogy ma este zenekari kollégáival, barátaival muzsikálhat. Cherubini Médea című operájából Neris áriáját amelyben fontos szerepet kap a fagottszóló is - Szonda Éva, a Szegedi Nemzeti Színház kiváló mezzoszopránja énekli, majd Devienne darabja, a Symphonie concertante és Mozart B-dúr fagottversenye csendül fel. Közreműködik a koncerten Vizsolyi Lívia régi, kedves kamarapartnere, a neves oboaművész, Dienes Gábor is. H. ZS.