Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-25 / 224. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. SZEPTEMBER 26. • AKTUÁLIS* 5 A magyar határt már nem érte el a szamosi szennyezés A Tisza ezúttal megúszta A folyó partján élőknek most nem kell félniük újabb ökológiai katasztrófától. Fotó: Miskolczi Róbert A Szamos romániai szakaszán hét végén történt szennyezés nem érte el és már nem is éri el a Tisza magyar határát. Az osztrák tulajdonú romániai papírgyár által okozott mérgezésben a folyó halállományának jelentős része elpusztult. - Szinte biztos, hogy nem terjed át a Tisza magyarországi szakaszára az a jelentós mennyiségű szennyező anyag, amely a romániai Szamos folyó vizében okozott halpusztulást a hét végén nyilatkozta lapunknak Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. A román hatóságok megerősítették: a Kolozs megyei Dés osztrák tulajdonú, Somes SA nevű papírgyára okozta múlt pénteken a szennyezést, amelynek eredményeképp mintegy négy mázsa elpusztult halat emeltek ki Máramaros megyében a környezetvédelmi szakemberek. - Az előzetes feltételezésekkel szemben, miszerint Magyarországra is átjuthat a Szamosba került méreganyag, kedd reggelig nem tudtunk kimutatni szenynyeződést a Tisza vizében mondta Fazekas László. - így, mivel a környezeti katasztrófa négy napja történt, szinte biztos, hogy már nem is terjed át hazánk vizeire, hiszen ennyi idő alatt már Magyarországra kellett volna érnie a mérgezett víznek. A méreganyag pontos összetételét még nem tették közzé a romániai hatóságok, Fazekas László szerint az elemzések még néhány napot igénye vesznek. Az igazgató értesülései szerint a Szamos mikroszkopikus élővilága nem sínylette meg a balesetet, ám a kis és közepes méretű halak közt jelentősnek mondható a pusztulás. - A Szamos vasárnapra tele volt döglött hallal, a jelentések szerint a folyó halállományának nagyobb része elpusztult - tájékoztatta lapunkat Kalovits Judit, a Greenpeace magyarországi szóvivője, aki hozzátette: a kolozsvári környezetvédelmi felügyelőség jelentése szerint akár évekig is eltarthat, amíg helyreáll a folyó biológiai egyensúlya. A romániai környezetvédelmi hatóság kijelentette: a szennyezés a Szamost eddig ért legnagyobb környezeti csapás. A Greenpeace egyébként még a nyár elején felszólította a papírgyárat, hogy hagyjanak fel a már elavultnak számító, úgynevezett klórfehérítéses eljárással, a korszerűsítéssel kapcsolatos megbeszéléseket októberre tervezték. A környezetvédelmi szervezet tájékoztatása szerint Románia északnyugati részén számos elavult vegyipari technológiákat alkalmazó vállalkozás működik, amelyek veszélyeztetik a folyóvizek, köztük a Tisza élővilágát is. ILLYÉS SZABOLCS Főkapitányi fogadóóra Fogadóórát tart szeptember 30-án, hétfőn 10 és 12 óra között Lukács János dandártábornok, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a Kossuth Lajos sugárút 22-24. alatti épületben. Mezőgazdasági szakkiállítás, konferenciákkal Ismét vásárváros lesz Szeged Klimatizálás területén is több mint 10 éve a lakosság szolgálatában... ŐSZI KLÍMA AKCIÓ HŰTŐ-FŰTŐ akciós TOSHIBA készülékekkei és részletfizetési lehetőségekkel várjuk! Rendeljen most raktárról! Szolgáltatásaink: • árusítás • telepítés • üzemeltetés • karbantartás • szerviz • szaktanácsadás TOSHIBA LÉGKONDICIONÁLÁS VEZÉRKÉPVISELET: SZEGED, Római krt. 23. Klímavonal: 06-40-82-82-00 Szeptember 26-29. között Euroland címmel nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítást rendez a Kamara Expo Kft. Szegeden, a Hangárban. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Expo feliratú irányjelző táblák már napokkal ezelőtt megjelentek Szeged főútvonalain, hogy csütörtöktől négy napon át Szeged új vásárvárosába, a Kereskedő közben lévő Hangár kiállítási- és konferencia-központba tereljék az érdeklődőket. A nyári első Szeged Exponál egyrészt szakmaibb, másrészt szórakoztató műsorokban is színesebb programot ígér az Eurolandet szervező Kamara Expo Kft. Csütörtöktől több mint száz kiállítóval népesül be a Hangár, valamennyien az agrárium különböző ágazatait képviselik. Az Euroland-et Németh Imre agrárminiszter nyitja meg, aki a vásár idején Szegeden találkozik a szlovák, a román és a vajdasági mezőgazdasági miniszterrel. Már az első nap, szeptember 26-án két konferencia várja az érdeklődőket, amelyekre nem kell külön belépőjegyet váltani. A régiók napja tanácskozás előadásai 13 órától a mezőgazdaság uniós csatlakozásával foglalkoznak. Tájékoztatót tart többek között Thomas Glaser, a budapesti EU-delegáció tanácsosa. A Csongrád Megyei Agrárkamara 14 órai kezdettel, ugyancsak csütörtökön az agrárágazatot érintő 2003-as szabályozókról, a SAPARD és az agrárium kitörési lehetőségeiről, valamint a Mórakert Szövetkezet tapasztalatairól szervez tanácskozást. Pénteken a növénytermesztők, szombaton az élelmiszergazdaság napja címmel rendeznek konferenciákat. Az Euroland idején a 79-es busz megállójából ingyenes buszjáratok indulnak a Hangárba. Hídálmok BÁTYI ZOLTÁN Kárász utca, Klauzál tér, egy fagyi a Virágban, aztán lessük meg, állnak-e már a díszletek a dóm előtt, a szabadtéri színpadán. Mi más is lehetett egy szegedi család programja napfényes vasárnap délutánon a hetvenes évek közepén. Aztán egyszer csak nagyot zuhant a Belváros népszerűségi indexe, ugyanis a város polgárai a Római körút végéhez zarándokoltak. Hirdethette tucatnyi tábla, hogy építési terület, meg balesetveszély, a betonelemek között éppen úgy botladoztak, kíváncsiságtól hajtva unokák nagypapájukkal, mint barátnőjük kezét markolászó kamaszok, a sok órás vasalást sétával kipihenő anyukák. Hídnézőbe indult akkoriban az egész város, s bizony senki nem titkolta örömét, ha egy-egy új elemet emeltek be a szerkezetbe, amit ma már Bertalan hídként tisztelhetünk. Több mint húsz éve, egészen pontosan 1979-ben fejeződött be a nagy hídépítő kaland, s azóta a szegedi körzetben nincs olyan esztendő, amikor ne öltene testet újabb és újabb tervekben az álmodozás - lesz nekünk még újabb hidunk is. Mi tagadás, fölösleges beruházásnak aligha tekinthető egy efféle alkotmány a déli végeken,-hiszen '79 óta sokszorosára nőtt a gépjárműforgalom, reggelente a Belvárosi híd nem egyszer bedugul, meg aztán milyen szép is lenne, ha a nagykörút másik végén is átjuthatnánk Újszegedre. Egy vasúti híd meg három ország - hazánk mellett Románia és Jugoszlávia - kereskedelmét is föllendíthetné. Ha pedig Szeged fölött az M43-as út hídján dolgoznának az építők, már abban reménykedhetnénk, elkerüli hamarosan Csongrád megye székhelyét az a sok kamion is, ami mostanság a Kossuth Lajos sugárúton és a nagykörúton végigdübörögve célozza meg - Nagylakot érintve - a Balkánt. Nem kicsi hát a mi álmodozásunk, hiszen egyszerre három helyen is befedetnénk szeretett folyónkat, a Tiszát. Ám pohtikusaink nyilatkozatai, ama bizonyos távlati tervek gyorsan kijózanítanak. Talán 2004 után, esetleg 2006-ban, de az is elképzelhető, hogy csak 2010-ben guríthatjuk át a hordót ezeken a hidakon. Addig pedig gondolkodhatunk azon, miért is kerüli el a töke Csongrád megyét, hogyan zuhanhattunk a magyar megyék rangsorában a 17. helyre a külföldi beruházásokat leltározva. Hogy mindezt azért ne fogjuk rá nem létező hídjainkra 1 Hát igen, az okok sokkal összetettebbek. De tény: felzárkózásunkat Nyugat-Európához (vagy akár csak a Nyugat-Dunántúlhoz) igencsak meggyorsítaná, ha infrastruktúránk nem lenne ennyire keleti. Álmainkat dédelgetve bízzunk hát abban, hogy ezt éppen olyan pontosan tudják az állami pénzeket szétosztok, mint azok a helyi pohtikusok, akik régiónkat képviselve most azon gondolkodnak, ugyan miért is kéne a parlamentben lobbizni. Botka László napirend előtti felszólalása Munkahelyekre várva A kormány gazdaságélénkítő intézkedései helyzetbe hozhatják Szegedet is - mondta tegnap az országgyűlésben napirend előtti felszólalásában Botka László MSZP-s képviselő. MUNKATÁRSUNKTÓL Botka László szerint Szegeden különösen fontos az új munkahelyteremtő beruházások-letelepedését segítő támogatások bővítése. Példaként említette meg az új fejlesztési adókedvezmény bevezetését, a befektetők számára létesített telephelyek állami támogatását, a szakképzési, átképzési támogatások új, külön pályázat nélkül is elérhető formáit, valamint az új munkahelyeken foglalkoztatottak utáni bértámogatást és járulékátvállalást. Szeged mint egyetemi város számára kiemelten fontos a kutatásfejlesztés állami társfinanszírozásával elősegített programok támogatása, a tőkevonzást erősítő gazdasági környezet kialakítása. Ennek érdekében külön kell támogatni a vállalatok és a tudományos szféra együttműködését, az ezen alapuló új vállalkozásokat, hogy a nyugati példáknak megfelelően létrejöhessen az egyetemi városokat körülölelő, tudásintenzív gazdaságra épülő befektetői gyűrű. Szerinte az eddig bejelentett eszközökkel (eva, adó- és járulékcsökkentés) meg lehet fordítani a negatív tendenciát, ami a térség gazdaságát jellemzi. Az elmúlt évben 5 százalékkal csökkent az ipari termelés, nyolccal a foglalkoztatottak száma. A három tervezett szegedi híd közül a vasúti összekötő épülhet meg leghamarabb Ujabb hidak vezetnének Európába Az Európai Unió támogatásával épülhet fel Szeged vasúti hídja. A polgármester a napokban is tárgyalt a megvalósításról. A szocialisták polgármesterjelöltje is fontosnak tartja a beruházást, de szerinte legkorábban 2006 után indulhat meg az építés. A szegedi vasúti híd építéséről két héttel ezelőtt a belgiumi Liege-ben EU-diplomatákkal, a hét végén Benno• Ziererrel, az Európa Tanács albizottságának alelnökével, hétfőn pedig a MÁV Rt. szegedi igazgatóságának vezetőivel tárgyalt Bartha László. A polgármester néhány nappal ezelőtt levélben kért találkozót Baráth Etelétől, a Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítését felügyelő államtitkártól is. Amennyiben ugyanis a Magyar Nemzeti Fejlesztési Terv programpontjai közé bekerül a szegedi vasúti híd épitése, nem lesz akadálya annak, hogy az Európai Unió strukturális, kohéziós vagy interregionális alapjából támogassa a beruházást. Tavasszal Bartha László brüsszeli látogatása során az EU illetékeseivel is tárgyalt a hídépítés lehetőségeiről. Biztosították arról, Magyarország 2004-es tagfelvétele után megnyílnak az ország előtt azok a regionális fejlesztési alapok, amelyekből egy ilyen nagyságrendű építkezés is támogatható. A MÁV Rt. tervező intézete már elkészítette a híd tanulmányterveit. A szegedi és a temesvári képviselő-testület és a Duna-Körös-Tisza-Maros Regionális Fejlesztési Tanács pedig jóváhagyta a két várost a jövőben összekötő vasúti pálya nyomvonalát, amely megegyezik az eredetivel. így megnyílik az út a trianoni békediktátum által elvágott területek felé, de akár Szófiába, vagy Athénba is el lehet majd jutni vasúton. Szeged új hídjainak terveit egyébként tavaly áprilisban mutatták be. Az elképzelések szerint a város térségében három új híd szelné át a Tiszát. Északon az M43-as, a helsinki 4-es folyosó részeként Nagylakra vezető autópálya hídja, Szeged belterületén pedig egy közúti és egy vasúti híd. Ezek közül egyelőre csupán a vasúti hid építéséhez számíthat uniós támogatásra a város, hiszen ez regionális jelentőségű, az országhatáron átívelő jelentőségű beruházás lenne. A három híd megvalósulásának időpontját tavaly áprilisban 2010-re tették a szakemberek. - Nagyon nagy eredménynek tartanám, ha a ciklus végéig Szegedre érne az M5-ös autópálya és megkezdődne az M43-as út építése, amelyhez szükséges felépíteni az északi hidat - mondta Botka László. A szocialista országgyűlési képviselő és polgármesterjelölt szerint eddig az időpontig el kell készíteni a terveket, és amennyiben sikerül az EU alapjaiba illeszteni az elképzeléseket, jó esély van arra, hogy a darabonként tízmilliárd forintba kerülő hidak építéséhez támogatást szerezzen a város. Botka László leszögezte: a hidak hiánya évtizedes probléma és a rendszerváltozás óta nem történt jelentős előrelépés az ügyben. Ugyanakkor hozzátette: felelőtlen választási ígérgetésnek tart minden olyan kijelentést, amely szerint 2006 előtt megkezdődhet valamelyik híd építése is. - Kidolgozott koncepcióm egyelőre nincs a szegedi hidakat illetően, de az biztos, hogy a város életében rendkívüli jelentőséggel bírna mindhárom tervezett tiszai átkelő megvalósítása - fogalmazott Balogh Elemér. A jobboldal támogatásával induló független polgármesterjelölt szerint a megvalósulásra a vasúti hídnak van legnagyobb esélye, hiszen az EU kiemelt programjai között szerepel a vasúti infrastruktúra fejlesztése. Balogh Elemér a város szempontjából is ezt a beruházást tartja a legmeghatározóbbnak, hiszen hozzájárulhat Szeged régióközponttá válásához. K.B.