Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-24 / 223. szám

Egy százalék A DELMAGYARORSZAG ES A DÉLVILÁG GAZDASÁGI MELLÉKLETE • SZERKESZTI HEGEDŰS SZABOLCS Környezetbarát biotechnológiai eljárást mutattak be Vásárhelyen Termést növelő baktériumok A hct végén tartották az idei IDEA 2002 kiállítást Vásárhe­lyen. A rendezvényen hetven feltaláló mintegy száz találmá­nyát csodálhatták a látogatók. Itt mutatták be a phomobil ne­vű eljárást, niely hadat üzen a „talajsavanyodásnak", és növeli a termést is. - Olcsó, nagyon hasznos és kör­nyezetkímélő - jellemezte Kál­mán Dániel a találmányát. Az el­járás ötletét az adta, hogy egyes baktériumok képesek a különbö­ző foszfátokat mobilizálni, így azokat a kultúrnövények számá­ra felvehetővé tenni. A húszéves szakmai gyakorlattal rendelkező, háromdiplomás szolnoki agrár­mérnök számára magától értető­dőnek tűnt megvizsgálni a mező­gazdasági hasznosítás lehetősé­gét. Az általa kidolgozott techno­lógiát, a phomobilt államilag el­lenőrzött kísérleteknek vetették alá, melyek során kiderült: a kontrollterülethez képest 13­17,5 százalékos terméstöbbletet biztosít. Ezek után három évig nagyüzemi körülmények között is próbára tették, és az itt kapott számok még biztatóbbnak bizo­nyultak. Az eljárással 15,5-17,5 százalékos terméstöbbletet értek el a több száz hektáros területe­ken. A találmány igazán azokon a földeken váltja be a hozzá fűződő reményeket, ahol korábban évti­zedeken át foszfortartalmú mű­trágyával kezelték a szántóföldet. Az ilyen szerek hatóanyaga ugyanis csak 40-60 százalékban hasznosul, a maradék különböző foszfátok formájában a földben A korábban foszfortartalmú műtrágyával kezelt földeken jobb terméseredményeket lehet elérni az új eljárással. Fotó: Gyenes Kálmán marad. Miután ezek a vegyületek vízzel nem oldhatók, később úgymond „elsavanyítják" a ta­lajt. Az eljárás során baktériu­mokat használnak arra, hogy át­alakítsák, és a növények gyökér­zete számára elérhetővé tegyék ezeket a foszfátokat. A rendkívül sűrű, köbcenti­méterenként 100 milliónyi baktériumot tartalmazó, folyé­kony szerből hektáronként 3-5 litert 350-400 liternyi vízzel hígítanak, majd az így keletke­zett keveréket szántóföldi per­metezővel szórják szét az adott területre. Miután az UV-sugár­zás nem kíméli a baktériumo­kat sem, a magágykészítővel be kell forgatni a szert a földbe. Ott a baktériumok „akcióba lépnek", és nagy mennyiségű foszfort szabadítanak fel. így kevesebb foszfortartalmú mű­trágyát kell használni maga­sabb termelési szint elérésé­hez. A találmány nemzetközi sike­rét jelzi, hogy kategóriájában aranyérmet szerzett a Géniu­szon, a feltalálók olimpiáján, 32 ország 450 találmánya közül. Más nemzetközi kiállításokon is jeleskedett, hiszen ezüstérmet szerzett Nürnbergben és Brüsz­szelben, míg Líbiában aranyokle­véllel jutalmazták, s Damasz­kuszban is díjazták. Most készí­tik elő az eljárás amerikai bemu­tatóját, amelyet októberben tar­tanak majd. Nemzetközi sikere ellenére itt­hon csupán ezer hektáron alkal­mazzák a technológiát. - Nincs pénzem reklámra - tárta szét karját Kálmán Dániel, aki maga menedzseli találmányát. Tizen­két évig tartó eljárás után tavaly kapta meg a gyártási engedélyt, úgyhogy megrendelésre most már szállítja az oltóanyagot - ám megrendelőből kevés van. Ő ma­ga keresi meg a nagy szövetkeze­teket, hogy bemutassa találmá­nyát, amely iránt többen érdek­lődnek külföldön, mint idehaza. Az agrármérnök azért optimista: „Huszonhárom találmányom van bejegyezve, némelyikkel anyagilag is jól jártam. Ezeket az összegeket is a phomobilra fordí­tom, mert ebben látom a legna­gyobb jövőt". SZALONTAI ATTILA Egyeztetés a minimálbérről BUDAPEST (MTI) A törvényi szabályozás szerint szeptember 25-ét követően a kormány önállóan dönthetne a jövő év­ben kötelező minimálbérről, de mint a szaktárca il­letékesei ezt többször kijelentették, a jelenlegi ka­binet konszenzusos döntést kíván hozni. A jelenle­gi kormány nem az elődje idejében elfogadott tör­vénymódosítás alapján, hanem kizárólag a szociá­lis partnerekkel egyetértésben dönt a legkisebb bér­ről - hangsúlyozták többször a szakminisztérium­ban. A minimálbér mértékéről még nem kezdődött meg az tárgyalás az országos érdekegyeztetés fóru­mán. Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó, 2000. november 14-én ki­hirdetett törvény alapján változott a Munka tör­vénykönyvében a minimálbér-egyeztetést szabá­lyozó rész. Ezek szerint az országosan kötelező mi­nimálbér mértékéről az Országos Munkaügyi Ta­nácsban a tárgyévet megelőző év szeptember 10-éig lehet egyeztetni, megegyezés hiányában ezt köve­tően még 15 nap áll ehhez rendelkezésre. Ha ekkor sem tud megegyezni a kormány a szociális partne­rekkel, önállóan dönthet a minimálbér mértékéről. Csökken a vezetékes telefonok száma Magyarországon 2001-ben 3 millió 745 ezer vezetékes telefon műkö­dött hazánkban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványá­ból. A vezetékes telefonvonalak száma 2000-ig még növekvő tendenci­át mutatott, ezen belül az analóg fővonalak száma 1999-óta csökkent, míg a digitális (ISDN) csatornák száma nőtt. Tavaly azonban csökken­ni kezdett a vezetékes telefonvonalak száma. Ez a mobiltelefonok gyors terjedésére vezethető vissza. 2001 végén 4 millió 967 ezer előfizetéses és kártyás mobiltelefont használtak az országban. A mobilok száma az elmúlt év közepén haladta meg először a vezetékes készülékekét. Fenyegetett vállalkozók BUDAPEST (MTI) Az európai uniós csatlakozás a magyarországi kis- és középvál­lalkozások számára nagyobb fe­nyegetést jelent, mint kedvező le­hetőséget - mondta Hans Buss, az Unilever Magyarország Kft. korábbi igazgatója az Európa Klub konferenciáján. Hangsú­lyozta, hogy nem kérdőjelezi meg az ország integrációjának pozitív hatásait, ám szerinte több pon­ton kritikus helyzet alakulhat ki a kis- és közepes vállalkozások­nál. A növekvő verseny, a meg­emelkedő piaci költségek, a ma­gas EU-követelmények miatt a kis- és középvállalkozások több­sége jelenlegi helyzete alapján ne­hezen boldogul majd az európai piacon - jelezte. Becslése szerint a cégeknek jelenlegi éves jövedel­mük legalább felét felemésztik majd azok a költségek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfe­leljenek az új viszonyoknak. Az építőipar és a lakberendezés volt a sláger az idei BNV-n Vegyes vásári tapasztalatok Az elmúlt héten véget ért a 106. Budapesti Nemzetközi Vásár, s napvilágot láttak az első számszerű összesítések. Megyénket ti­zenhárom cég képviselte az ország legna­gyobb kereskedelmi forgatagában. Az elmúlt csütörtökön este bezárta kapuit a BNV, a vele párhuzamosan zajló Infomarket információtechnológiai és telekommuniká­ciós vásár, az Intersound szórakoztatóelekt­ronikai és autohifibörze, valamint a határon túli magyar vállalkozások termékeit piacra segítő Magyar Világ kiállítás. A első összesí­tések szerint a rendezvényeken 19 ország 798 kiállítója több mint 23 ezer négyzetmé­teren mutatta be termékeit, s e csekélynek semmiképp sem nevezhető kínálatra 115 ezer látogató volt kíváncsi. Csongrád megyé­ből 13 cég szerzett közvetlen tapasztalatokat az idei BNV-ről. Rutinos kiállítóként évek óta, s most is szerepelt a szegedi Morton's, a Tisza(p)art Műkereskedelmi és Kiállításszer­vező Bt., a hódmezővásárhelyi Takács Fém­bútor. Az idei és tavalyi esztendő egyaránt újat hozott a vásár életében, hiszen a szervezők a változó piaci igényekhez igazították a kiállí­tást. A tematika némiképp megváltozott, s eltolódott a lakberendezés, az otthon irányá­ba. Ennek a szakterületnek a képviseletében sorakozott föl a legtöbb kiállító, s a látogatók részéről is erre volt a legnagyobb igény. A BNV-n sikerre számíthatott minden olyan vállalkozás, amelynek kínálata valamikép­pen kapcsolódik a házépítéshez, a lakberen­dezéshez. Az építőipar változatlanul húzóágazat, s most a kedvező hitelek meglódították a pia­cot. Egyetért ezzel Vajdai Tamás, a War­ten-Tisza Bútoripari Rt. marketingvezetője is, aki szerint a kiállításokon való részvétel hatékony kommunikációs eszköz mindazon cégek számára, amelyek kiváló minőségű ter­méket kínálnak, elérhető áron. A cég életé­ben két esztendeje bekövetkezett változás hozta magával azt az igényt is, hogy szerepel­jenek az ország legnagyobb fogyasztói vásá­rán. Az elsősorban konyhabútorairól ismert Támogatott almapiac BUDAPEST (MTI) A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) közleményében tájékoztatja az almatermelőket, hogy csak ab­ban az esetben jogosultak az ipa­ri alma értékesítése után az 5 fo­rintos kilogrammonkénti támo­gatásra, amennyiben legalább 10 forintos kilónkénti vételáron ér­tékesítették árujukat az élelmi­szer-feldolgozóknak. Az agrártár­ca szeptember elején tette közzé, hogy 2,7 milliárd forintos anyagi támogatásban részesíti az alma­termelőket. Az idén a szakértők szerint mintegy 470 ezer tonna almater­més várható, szemben a múlt évi 600 ezer tonnával. Ez évben kö­rülbelül 400 ezer tonna a léalma, ennek árkiegészítő támogatására a tárca hozzávetőlegesen 2 milli­árd forintot fordít. A hónap elején az almaterme­lőknek nyújtott támogatás beje­lentésekor az FVM politikai ál­lamtitkára, Szanyi Tibor aláhúz­ta, hogy ilyen jellegű intervenci­ós beavatkozásra az almapiacon vélhetően utoljára került sor. Az intézkedés ugyanis nem EU-konform. Az agrártárca azt várja az Alma Terméktanácstól, hogy dolgoz­zon ki egy olyan programot, amelynek alapján stabilizálható az almapiac és fejleszthetők a pi­acszabályozási intézkedések. E célra a minisztérium mintegy 300 millió forintot biztosít a ter­méktanácsnak. Állástalan pályakezdők Az elmúlt hónapban kis mérték­ben, 900 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma; augusz­tus végén 335 ezer 300 állástalan szerepelt a nyilvántartásban - kö­zölte a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. A ta­valy augusztusi adathoz képest viszont a munkanélküliek száma 9706 fővel csökkent. Folytató­dott a pályakezdő munkanélküli­ek jelentkezése, arányuk a nyil­vántartott állástalanok között 10,2 százalékot tett ki a múlt hó­napban. A munkáltatók 33 ezer 100 új munkahelyet jeleztek, így a korábbi bejelentésekkel együtt 81 ezer álláshelyet kínálhattak fel a munkaügyi kirendeltségek a munkanélkülieknek. társaságnál az elmúlt időszakban több olyan új termék és programcsomag született, ame­lyet érdemes ily módon megmutatni a vásár­lóknak és az üzleti partnereknek. Hogy fogyasztói vagy szakmai jellegű vásá­ron éri-e meg inkább szerepelni a gazdasági élet résztvevőinek, arról megoszlanak a véle­mények. Nyitrai György, a Nyitray Eurocen­ter ügyvezető igazgatója szerint ez a termék­kínálattól is függ. A szegedi társaság - mely elsősorban hungarocell alapanyagú bel- és kültéri díszítőelemei révén vált ismertté ­mindkét típusú kiállításon évek óta jelen van. Tapasztalataik szerint az idei BNV ösz­szességében nem sikerült rosszul, de az el­múlt évekhez hasonlítva mind a kiállítók, mind a látogatók számát tekintve csekélyebb eredményt produkált. Ennek ellenére a kö­vetkező BNV-n is részt vesznek, hiszen, mint ahogyan a cégvezető fogalmaz, ennél jobb be­mutatkozásra és a konkurenciával való köz­vetlen találkozásra egy időben aligha nyílik lehetőség. O.K.K. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara 2002. szeptember 28-án, 11 órától NYÍLT NAPOT rendez, melyre tisztelettel meghív minden érdeklődőt, aki ORVOS/GYÓGYSZERÉSZ­KÖZGAZDÁSZ és EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzéseinkről szeretne bővebb információt szerezni. Helyszín: Szeged, Dóm tér 13. Nagyelőadó Karunk és a szak vezetőinek tájékoztatóját meghivott vendégeink, dr. Dobozy Attila, az SZTE rektorhelyettese, dr. Mikola István, volt egészségügyi miniszter és dr. Baráth Lajos, a Il-es kórház gazdasági igazgatójának előadásai fogják kiegészíteni. Képzéseinkről és a nyílt nap programjáról további információ: http://www.eco.u-szeged.hu

Next

/
Thumbnails
Contents