Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-21 / 221. szám

SZOMBAT, 2002. SZEPTEMBER 21. "NAPOS OLDAL* II. Gyerünk a moziba be! Milliókért a pokolba KEVIN COSTNERT MÁR RÉGEN LÁTHATTA A KÖZÖNSÉG IGAZI SIKERFILM­BEN. A MILLIÓKÉRT A POKOLBA TALÁN ISMÉT MEGHOZZA A SZÍNÉSZNEK A NÉPSZERŰSÉGET, AMIBEN AZ UTÓBBI IDŐKBEN NEM SOK RÉSZE VOLT. Las Vegasban a nemzetközi Elvis-hét alkalmából gyűlnek össze a Presley-imitátorok, akik abban reménykednek, hogy a Király nyomá­ba léphetnek. Ám közülük öten a gitártokban nem hangszert visz­nek, hanem gépfegyvert. Michael, az exfegyenc és volt cellatársa, Murphy másokkal együtt kirabolja a Riviéra kaszinót, romokat és holttesteket hagy maga mögött. Három és fél millió dollárt zsákmá­nyolnak és minden a terv szerint megy egészen addig, amíg tűzpárbaj nem bontakozik ki a rablók és az őrök között. Egyikük meghal, a négy túlélő pedig épphogy el tud menekülni. Amikor már biztonságban ér­zik magukat, fellángol a vita közöttük, hogyan osszák el a pénzt... Közben a fiatal, kleptomániás fiú, (esse ellopja a csomagot, amibe a pénzt rejtették. Michael jól ismeri fesse-t, sőt a fiú anyját, Cybilt kö­zelről is. A nő olyan férfit keres, aki el is tartaná, ezért ráveszi Micha­elt, hogy vigye magával őket. A kanadai határ felé tartanak, csakhogy más is erre tart: Murphy vissza akarja szerezni a pénzt. A cellában együtt töltött év alatt a két férfi eléggé kiismerte egymás gondolkodásmódját, ezért könnyen ki tudják számítani, mire készül a másik. Ismereteiket most egy veszé­lyes macska-egér játékban kamatoztatják, amely csúcspontját a távo­li csendes-óceáni parton éri el... Az elkészült forgatókönyvvel a rendező, Demian Lichtenstein elő­ször Kevin Costnert kereste meg. Úgy képzelte, hogy Michaelt, a hőst fogja játszani, Kurt Russell pedig a rosszfiút személyesíti meg, de a színészek ezzel ellentétes állásponton voltak és Kevin Costner inkább a negatív figurát választotta. A két férfi közötti csatározás középpont­jába nemcsak a pénz, hanem egy nő is belekerül. A rendező Courte­ney Coxot választotta Cibyl szerepére, akit a nézők leginkább a nagy sikerű Jó barátok című sorozatból ismernek. Fiát, Jesse-t Dávid Kaye alakítja, aki korábban már szerepelt néhány filmben, de még sosem játszott nagy sztárok oldalán. Kaye és Russell percek alatt összebarát­koztak. - Kurt elmesélte - emlékszik vissza Kaye -, hogy pontosan annyi idős volt, mint én most, amikor Elvis Presley oldalán szerepelt az It Happened At The World's Fair című filmben, és az egyik jelenet­ben egy picit meg kellett rúgnia Elvist. Ez nagyon vicces volt, mert amikor ő volt Elvisnek öltözve, nekem ugyanúgy bele kellett rúgnom. A Milliókért a pokolba című filmet csütörtök óta vetítik Szegeden, a Belvárosi Miniplexben és a Plazában. P. K. • Jelenet a filmből. Magyar esélyesek Két magyar játékfilm szerepel az Európai Filmakadémia ez évi eüs­merésére jelölt 37 alkotás között. Dettre Gábor Felhő a Gangesz fe­lett és Kamondi Zoltán Kísértések című filmjét szemlézi majd a zsű­ri. Az Európai Film 2002 decem­ber 7-i, Rómában tartandó díjki­osztó gáláján számos más elisme­rés mellett átadják a legjobb rövid­filmnek járó díjat is. E kategóriá­ban ugyancsak van magyar indu­ló: Péterffy Zsófia Kalózok szere­tője című animációs alkotása sze­repel a lehetséges díjazottak kö­zött. Péterffy Zsófia filmje az 59. Velencei Filmfesztiválon nyert ka­tegóriájában. A Franciaországban élő Funtek Frigyes rendezi a Shaw-drámát Johanna, a szent szűz és az éj szakai pillangók LASSAN TISZTELETBELI SZEGEDI POLGÁRNAK ÉREZHETI MAGÁT A FRANCIAORSZÁGBAN ÉLŐ FUNTEK FRIGYES (KÉPÜNKÖN), AKI A TÓTÉK ÉS AZ EQUUS UTÁN MOST BERNARD SHAW SZENT JOHANNÁJÁT ÁLLÍTJA SZÍNPADRA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN. A LEGENDÁS FRANCIA SZŰZ TÖRTÉNETÉT MÉG A SZEGEDI ÉJSZAKAI PILLANGÓK IS ISMERIK, TAPASZTALTA A RENDE­ZŐ, AKI NAGY KIHÍVÁSNAK ÉRZI A DARAB SZÍN­REVITELÉT. - Választotta a Shaw-drámát, vagy felada­tul kapta 7 - Kaptam, de Szent Johanna egy olyan megkapó történet, amivel pályája során egy­szer minden színházcsinálónak érdemes ta­lálkoznia. Korognai Károly felkérése a leg­jobbkor érkezett. Bízom benne, hogy Szabó Gabi - akit kiváló színésznőnek tartok ­olyan kapcsolatba kerül valóságosan is az égi hangokkal, hogy leszáll az Isten aznapra, amikor Szent Johanna megérkezik Szegedre. - Jeanne d'Arc története roppant népsze­rű, több filmet is készítettek belőle. Ma is nagy kultusza van Franciaországban 7 - A francia gyerekeknek legelőször azt ta­nítják meg, hogy szűz volt és a szüzességét a legaljasabb módon háromszor is megvizsgál­ták. Később tanulnak csak arról, hogy Jeanne d'Arc valójában mit csinált és mi volt a törté­nelmi szerepe. Szent Johanna figurája világ­szerte megragadja az emberek képzeletét. Aranyos történet esett meg velem: Szegeden is vannak bároknak álcázott kuplerájok és valamelyik éjjel próba után az egyik ilyenbe kellett betérnem cigarettát vásárolni. A bár­pultnál egy éjszakai pillangó ült, aki megkér­dezte, hogy mit csinálok. Amikor elmond­tam, hogy a Szegedi Nemzeti Színházban Shaw Szent Johannáját rendezem, visszakér­dezett: a szüzet, akit elégettek? Tehát nem­csak a francia gyerekek, hanem még a szegedi prostik is tisztában vannak a történettel. - Az ilyen ismert történeteket nem na­gyobb kihívás újra elmesélni 7 - Kérdés, hogy mit ismernek Jeanne d'Arc valódi történetéből az emberek. A kéjhölgy annyit tudott, hogy a szűzlány, akit elégettek. A nagy kihívás inkább annak a kérdésnek a megválaszolása: miért kell bemutatni ezt a darabot 2002-ben? Szeretném meggyőzni a hitetlen, vagy a mindenféle ideológiákban hí­vő embereket, hogy ne égessék el a zsenik tiszta hitét. Szeretném, ha az előadás után minél több ember elgondolkodna arról, hogy semmiféle isten, egyház, politika vagy látha­tatlan hatalom nevében nem szabad a hitet „elégetni". - Miközben a cannes-i táncművészeti fő­iskolán tanít, mennyire fontosak önnek a rendezőként Szegeden kapott lehetőségek7 - Korognai Károly meghívása a Tótékra, majd a tavalyi Equusra, most pedig a Shaw-drámára számomra a művészi létezés jelenleg egyedüli magyarországi formáját je­lenti. Boldoggá tett, ahogyan a szegedi kö­lehet. Most úgy gondolom, az a kötelessé­gem, hogy Magyarországot, fantasztikus év­ezredes kultúráját és tehetségét képviseljem abban a Franciaországban, ahol (eanne d'Arc révén a nacionalizmus eszméje is megszüle­tett. - Pontosan mit tanít Cannes-ban 7 - Kifejezésművészetet később gyakran vi­lághírű táncosokká váló fiatal művészeknek. Próbálom azt megtanítani, hogy honnan, mi­ből és hogyan lehet értékes művészként kife­jezni a gondolataikat. Koreográfus kollégá­immal együttműködve évente egy balettet is rendezek. A legizgalmasabb munkám az volt, amikor Az ember tragédiája öt színéből száz­ötven táncossal létrehozhattam egy fantasz­tikus produkciót, amit a cannes-i filmfeszti­vál palotájában mutattunk be. Miután befe­jezem a szegedi munkát, a nacyi operában Bartók egyfelvonásosát, A kékszakállú her­ceg várát mutatjuk be, amelyben a Regős szö­vegét mondom magyarul. Furcsa egybeesés, hogy a Szent lohannában is felbukkan egy Kékszakáll, akinek a legendájából az a Kék­szakállú-történet született, amit Bartók szö­vegírója, Balázs Béla feldolgozott. HOLLÓSI ZSOLT zönség eddig fogadta a produkcióimat, érde­mes volt ide jönnöm. - Főszerepek sorát játszotta el, nem érez nosztalgiát a színpad iránt 7 - Nem. Idővel az ember változik. A világhí­rű francia koreográfusnak, Maurice Bé­jart-nak van egy roppant találó mondása, amit nagyjából úgy fordíthatnék: csak a fél­eszű nem változtat véleményt. Gyerekko­romban azt hittem, színészként élem majd le az életemet. Ma már úgy gondolom, nagyob­bat is álmodhatok, mint kiválóan eljátszani egy nagy szerepet. Rendezni és tanítani ugyanolyan drog és delírium, mint színész­nek lenni. Talán nagyobb teremtő erő kell hozzá. - Mennyire illeszkedett be a francia társa­dalomba, mennyire érzi már franciának magát 7 - Egy csöppet sem! Olyannyira nem érzem franciának magam, hogy bár lehetőségem lenne törvényesen megszerezni a francia ál­lampolgárságot, a mai napig kizárólag ma­gyar állampolgár vagyok, és akként élek Franciaországban. Azért ott, mert a dolgaim, a szerelmem, a fiam oda kötnek ahhoz, amit csinálok. Magyarnak lenni a világon bárhol • Fotó: Karnok Csaba Podmaniczky Szilárd Ork és Orkla Ork derekáról lecsavarodik a törölköző, belecsúszik a papírral ita­tott vértócsába. Ork derekát azonnal megfogta a vizes törölköző, a huzat, és a rossz mozdulat. Nem próbál kiegyenesedni, hajlott derékkal indul a szoba felé, a padlózat fölött pár centire fogja Orklát, viszi az ágy felé. A háló­szoba ajtaja zárva. Méghozzá kulcsra. Jól vagy, kérdezi Ork. Mi történt, kérdezi Orkla. Beverted a fejed. Mikor? Kijöttél a konyhába, vizes volt a lábad. Azt hittem, berúgtam. Dehogy! Úgy forog velem minden. Ez természetes. Mindjárt odaérünk. Hova viszel? Az ágyba. Jaj, most nem akarom! Csak lefektetlek. Aludni szeretnék. Mindjárt meglesz. Ork a fogaival próbálkozik, nem akarja letenni Orklát a hideg kőre. Először a szájhússal ragadja meg a kulcsot, nem nyílik. Ork szája fölreped egy rántástól. Nincs más, bekapja a kulcsot, megra­gadja a fogaival, és embertelen szögben elfordítja a fejét. Ork nya­ka roppan. Mi volt ez, kérdezi Orkla. A kulcs. Beletört? Nem tudom. Nagyon fázom. Mindjárt ott vagyunk. Ork a nyelvével megtámasztja a kulcsot, nehogy kiessen, mikor lehúzza róla a száját. Sikerül. Ork nekitámasztja homlokát a kilincsnek, de inkább befelé nyomja az ajtót, mint lefelé a kilincset. Lassan, akadozva megin­dul a kilincs lefelé, átpattan a zár, az ajtó kinyílik, de a hirtelen jött huzat, a konyha felől nyitva hagyott ablak miatt bevágja az aj­tót. A kulcs kiesik. Mi van már, kérdezi Orkla. Félelmetes, mondja Ork, fél térdre ereszkedik, az egésztől izga­lomba jön, Orklát már a combján tartja, a pénisze megkeménye­dik, elröhögi magát, Orkla ébredezik, keze lecsúszik Ork hasáról, kézfeje ráhull Ork vesszőjére. Mondom, hogy nem akarom, mondja Orkla. Nyugalom, mindjárt megvagyunk. Fázom, nagyon fázom, most ne, jó! Ork ismét nekitolja csupa víz homlokát a kilincsnek, azonnal ki­nyitja, nem engedi, hogy a huzat bevágja az ajtót, beteszi a lábát az ajtőrésbe, a teste nagyot rándul, a huzat rácsapja a lábára az ajtót. Szédülök, mondja Orkla. Ork a plafon felé fordul tátott szájjal, próbálja visszanyelni a fáj­dalmat, a körmére csúszott ajtót ismét eltolja magától, a pénisze végre lankad. Ork térden állva viszi Orklát az ágyig, ott meghengergeti. Föláll, a derekát ropogtatja, kis hajlításra kis fájdalom, nagyobbra, na­gyobb. A fejsebet vizsgálja Orklán, csak a bőr repedt szét. Jól van, mondja Ork. Mi van jól, kérdezi Orkla, és álmos, nehéz mozdulatokkal húz­za magára a takarót. Csukd be az ablakokat, mondja, azonnal el­alszik, a seb már szárad. Ork bezárja az ablakokat, a pulykát előhúzza a sütőből, egy nej­lonzacskóba billenti, de a pulyka még forró, a nejlon leolvad róla. Ork begurul, fogja a pulykát, kihajítja a hóra. Majd legalább most kiderül, járnak-e ide a kutyák enni. Ork újra megnézi Orklát, mélyen alszik, csendesen becsukja az ajtót. Ennek egyetlen módját ismeri: hüvelykujját az ajtórésbe il­leszti, óvatosan rácsukja az ajtót, finoman kihúzza, a kilincset el­engedi. Egy betörőtől látta ezt nyolcéves korában. Ork összeszedi a véres papírokat, fölmossa ronggyal a követ, le­ül az asztalhoz, a hideg párna a fenekéhez tapad. A fürdőszobából köntöst vesz elő, a szag már majdnem teljesen kiszállt, füst egyáltalán nincs. Leül a konyhaasztalhoz, a hűtőből egy üveg bort vesz elő. A konyhában nem ég a villany, a folyosóról szűrődik be némi fény. A hűtő kis lámpája bevilágít az ebédlőasztal alá. Ork visszaül az asztalhoz, összehúzza magán a köpenyt, tölt a borból, az első nagy kortyot megissza. Első gondolata ez: ha most Japánban élünk, akkor is ugyanez történik velünk? Valószerűtlen, több mint az, gondolja Ork, egy hüvelyknyi kol­bászt vesz elő a hűtőből, kenyeret szel, visszaül az asztalhoz, ha­talmas falatokat harap. Én édes istenem, mondja Ork, és úgy hagyja el száját ez a mon­dat, ahogy egy veréb száll el az ágról. Bal kezével megtámasztja a fejét, jobbal a kolbászt markolja, milyen férfias ez is, gondolja Ork, csak már a dereka nem bírja annyira. (FOLYT. KÓV)

Next

/
Thumbnails
Contents