Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-21 / 221. szám

SZOMBAT, 2002. SZEPTEMBER 21. • A K T U A L I S • 3 A híresztelések ellenére sem vonul ki Csongrád megyéből a Tesco Nem zár be, csak átépítik A városban terjedő szóbeszéddel ellentétben nem zár be a szegedi Tfesco, sőt ötvenmilliót költenek az áruház korszerűsítéséA szegedi Tesco Áruház vezetői és a cég magyarországi központjának irányítói is hallottak a Szegeden egyre jobban terjedő pletykáról, mely szerint a közeljövőben bezár a város több mint négy éve megnyílt bevásárlóközpontja. Ilyen információval egyébként nap mint nap keresik szerkesztőségünket is olvasóink, válaszra várva. Juhász Péter, a szegedi Tesco Áruház igazgatója maga is hallott a szóbeszédről, amelyet határozottan cáfolt. - Elterjedt a városban, hogy a Rókusi körúti áruházat egy konkurens multi cég vásárolja meg, sőt arról is hallottunk már, hogy egy élelmiszer-ipari üzem költözik a helyünkre. Ez természetesen nem igaz, a Tesco nem hogy áruházat zárna be, inkább újakat épít. A régióban legközelebb Vásárhelyen nyílik új Tesco mondta a közelmúltban a szegedi áruház élére kinevezett igazgató. Juhász Pétertől megtudtuk, a '98 szeptemberében a világ legnagyobb Tescójának számító szegedi áruház forgalma megfeSzegedi hipermarketjét felújítja, vásárhelyen pedig új áruházat nyit a Tesco. Fotó: Schmidt Andrea lel a tulajdonosok elvárásainak, hiszen évről évre növekszik. Az idei esztendő első 37 hetében például közel 2 millió 300 ezer vásárló fordult meg a hipermarketben. Azaz minden szegedi legalább tízszer kereste fel az áruházat. Ezzel az adattal a 24 magyarországi Tesco közül a szegedi áruház a negyedik helyen áll, bevételét tekintve pedig az előkelő hatodik helyezett. Az áruház-igazgató szerint bizonyság a cég hosszú távú terveire, hogy augusztus 26-án megkezdődött az áruház úgynevezett „non food", azaz nem élelmiszerrészlegének ötvenmillió forintos rekonstrukciója. A munkálatokkal várhatóan szeptember 30-áig végeznek, a tervek szerint erre az időpontra elnyeri végleges arculatát az áruház vásárlótere. Az átépítés egyébként a közel 11 ezer négyzetméteres eladótér 60 százalékát, azaz több mint hatezer négyzetméteres területet érint. K.B. Magyar és lengyel üzletemberek találkoztak Már vámmentesek az ipari termékek Magyar-lengyel üzleti találkozót rendezett tegnap a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH). Jövőre 3,8 százalékos GDP-növekedést jósolnak Lengyelországban, vagyis az ottani piac a magyar termékek számára különös jelentőségű lehet - ez a megállapítás is elhangzott a tegnapi magyar-lengyel üzletember-találkozón, amelyet a Pick-klubban rendeztek meg. A magyarországi lengyel nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, Cezary Beczkievicz azt hangsúlyozta, érdemes Lengyelországgal kereskedni. Hogy a magyar vállalatok felismerték ezt a lehetőséget, mi sem mutatja jobban, mint hogy Lengyelország magyar exportból és importból való részesedése 30-33 milliárd dollár volt 2001-ben. Noha exportunkban és importunkban a volt szocialista ország egyaránt a tizenegyedik helyen áll, a visegrádi államok közül Lengyelország a legfontosabb kereskedelmi partnerünknek számít. Masa Zoltán, a Pick Szeged Rt. exportértékesítési vezetője az egyik legnagyobb hazai húsipari cég példáján mutatta be, milyen a kapcsolat a lengyel piaccal. LENGYELMAGYAR NAPOK 15.00: Wroclaw, a 2010-es expóra pályázó város multimédiás bemutatkozása 18.00: Lengyel komolyzenei koncert Helye: Bartók Béla Művelődési Ház, Szeged Mint mondotta, 1992 után jelentek csak meg az északi állam üzleteiben, s modellértékű volt a cég számára, hogyan lehet egy kelet-európai új piacra betörni. A tapasztalatok kedvezőek, évente átlagosan 10 százalékos növekedést lehet elérni az értékesítésben, míg az EU államaiban jellemzően csak 4 százalékot. Van kockázata is a lengyel piacnak mondta Masa Zoltán -, utalva a forint fel- és a zloty leértékelésére, ám úgy látja, ha egyszerre leszünk EU-tagok, nagy lehetőségek előtt állunk. Most még kedvezőtlen a magyar export az élelmiszer-ipari termékeket sújtó 15 százalék körüli (olykor még ennél is magasabb) vámtételek miatt, ám az ipari termékek 2002. januárja óta már vámmentesen utazhatnak Lengyelországba. EK. Roma szakmai nap Szakmai nap keretében tárgyaltak a romák foglalkoztatási nehézségeiről és ösztöndíjazásáról a cigányszervezetek képviselői. MUNKATÁRSUNKTÓL Regionális roma szakmai napot rendezett tegnap a Progress Alapítvány és a Cigányok Demokratikus Közössége. A megyeházán megtartott konferencián a régió számos cigányszervezete képviseltette magát. Szobonya Tamás, a Progress Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: a korábban oktatással, vállalkozói tanácsadással és mikrohitelezéssel foglalkozó Progress 2001 decembere óta a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a romák integrációját és támogatását is kiemelten fontosnak tartja. A konferencián a kormányzat cigánypolitikai intézkedéseiről és terveiről tartott beszámolót Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal romapolitikai államtitkára. A tisztviselő kiemelte: a kormány elfogadta a hátrányos helyzetű roma diákság támogatását célzó ösztöndíjalap négyszázmillió forintos emelését. Gellért-nap Szegeden Ifjúsági találkozóval emlékeznek a csanádi egyházmegye első püspökére, Szent Gellértre a szegedi Dóm téren ma reggel 9 órától a katolikus fiatalok. Délelőtt kiscsoportos beszélgetéseken, délután pedig Kaláka-koncerten vehetnek részt az érdeklődők. Délben közös ebéd, este hat órától pedig szentmise várja a Gellért-nap résztvevőit, a rendezvény a mise után a téren megrendezett táncházzal zárul. Gyulay Endre megyés püspök holnap 10 órától ünnepi szentmisét mutat be Szent Gellért emlékére. SULYOK ERZSEBET Szeged immár a második kitüntetését kapja az Európa Tanácstól. Két évvel ezelőtt a Becsület-zászló átadása alkalmából hagyományteremtő szándékkal szervezték meg a város Európa-fesztiválját, amelyen Szeged szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerének bemutatására nyílik mód. A mostani fesztivál látványos ünnepsége lesz az újabb, magasabb fokozatú európai kitüntetés, a Becsület-plakett átadása a Széchenyi téren. A szegediek büszkék lehetnek: a magyar települések közül elsőként nyeri el városuk ezt a magas kitüntetést. Pályázni kell rá, a pályázó városnak be kell mutatnia, önkormányzata hogyan vesz részt a helyi önkormányzatok nemzetközi szervezeteiben, azt, hogy milyen jellegű és tartalmú kapcsolatokat ápol külföldi településekkel, be kell mutatni a városlakók cserekapcsolatait, továbbá a városban zajló nemzetközi rendezvényeket. Amelyik településnek odaítélik ezt a díjat, az bátran dicsekedhet azzal, hogy Európára nyitott, jó kapcsolatteremtő és -tartó város. Hogy polgárai szíves vendéglátók és maguk is európai utazók. Mint ilyenek, széles látókörnek, mások kultúráját befogadók, azt megbecsülök: a sajátjukat gondozók, azt önzetlenül átadók. Élnek közöttük kiemelkedő személyiségek, akikre mindez fokozottan érvényes, mert a saját szakmájukban nemzetközi mércével mérhető teljesítményeket produkálnak, egyetemes értékeket hoznak létre. Ezt a városi Európa-napon erre a célra alapított kitüntetéssel is elismerik. Vajon az Európa-díjak mennyiben járulnak hozzá, hogy a hétköznapi szegediek tényleg európai polgároknak érezzék magukat? Amikor az aktuáhs kátyún vagy villamossínen áthaladás után a karosszérialakatos felé kell venniük az irányt, amikor sehova sem mennek, mert az autójuk nyomtalanul eltűnik, amikor friss diplomás gyereküket el kell költöztetniük a szülővárosból, mert itt nem kap munkát, amikor muszáj betérniük mundjuk a földhivatalba a Kálvárián és végigjárniuk a balkáni folyosókon az adminisztrációs kálváriájukat, amikor a dettó balkáni küllemű piacon nemzetközileg is kiemelkedő tehetségű zsebtolvajok kifosztják őket, amikor rádöbbennek, hogy háromszor kevesebb a bérük, mint dunántúli kollégájuknak - és további sok-sok helyzetben, attól tartok, nehézkes elhitetni magukkal, hogy ez is Európa. De! Mindeddig elviselték, hogy városuk földrajzi fekvése nem mindig bizonyult előnyösnek, hogy nem jutott eddig az út és nem jött a pénz, termelni piacképes árut. Reményt nem vesztettek és amit lehetett, tettek is - az önbecsülésük megmaradása érdekében. Addig is, amíg az anyagi jobblét csak remény, kapcsolatokat alakítottak a szerencsésebb régiók polgáraival és segítő kezet nyújtottak háború sújtotta szomszédaiknak. Ezt észrevette Európa. És erre igenis büszkék lehetnek a szegediek. Több mint egymillió forint a nemdohányzók védelmében eddig kirótt bírság Büntet a dohánykommandó A megyei dohánykommandó ez év januárja óta összesen 1 millió 625 ezer forintos bírságot rótt ki a nem dohányzók védelmét szolgáló törvény megszegői ellen. A Csongrád megyei ÁNTSZ munkatársaiból alakult dohánykommandó január vége óta ellenőrzi a vendéglátóhelyeken, az oktatási és egészségügyi intézményekben a nem dohányzók védelmét szolgáló törvény betartását. Eddig 145 helyen jelentek meg a tisztiorvosi szolgálat felügyelői, akik az első ellenőrzések alkalmával azt tapasztalták, hogy a legtöbb helyen nem tudtak a törvényről, részletes előírásait nem ismerték, ennek okán nem különítették el a dohányzó- és nemdohányzó helyiségeket - mondta el kérdésünkre Gera Katalin, a megyei tisztiorvos. Az első figyelmeztetések után beszereltették a légtechnikai berendezéseket, de nem egy vendéglátóhelyen ventilátort alkalmaztak, vagy csak a légelszívást biztosították, ugyanakkor nem oldották meg a friss levegő behívását. Jellemző szabálytalanság, hogy a vendéglátó tulajdonosa megvásárolja és beszerelteti ugyan a megfelelő légtechnikai berendezést, de a működtetés magas költsége miatt inkább nem kapcsolja be. A konkrét szabályozás hiányosságai miatt sok vendéglátóhelyen a bejárathoz közelebb eső részt jelölik ki a dohányzó helyiségnek, ezért a nem dohányzó vendégek a füstös légtéren keresztül közelíthetik meg a számukra kijelölt terepet. Több étteremben jellemző, hogy az ételeket a dohányzó részen keresztül viszik a nem dohányzó vendégeknek. A legegyszerűbb megoldást azok a vendéglátósok választották, akik nemdohányzóvá nyilvánították éttermüket. Az iskolákban, a kollégiumokban általában a bejárat, előtt, vagy a lépcsőházfordulóban jelölik ki a dohányzót. Hasonló a helyzet az egészségügyi intézményekben, ahol az alagsorba, a folyosókra, vagy az intézmény udvarára kényszerítik ki a dohányosokat. A törvény előírása ezzel szemben az, hogy a dohányzó munkatársak számára jól szellőztethető, külön helyiséget kell biztositani. Tipikus és csaknem valamennyi ellenőrzött helyen tapasztalt probléma, hogy nincs felelős személy, aki a nem dohányzók védelmét szolgáló törvény előírásainak betartatásáról gondoskodna. A dohánykommandó ellenőrzései során tapasztalt hiányosságok, szabálytanságok miatt eddig összesen 1 millió 625 ezer forint bírságot rótt ki vendéglátóhelyekre, oktatási és egészségügyi intézményekre. Az ellenőrzések megkezdése - január 28. óta - fokozatosan csökken a kiszabott bírságok összege, ami azzal magyarázható, hogy mind több helyen teremtenek a törvény betűjéhez igazodó körülményeket. Míg az ellenőrzések első hónapjában - január 28. és február 28. között 1 millió 300 ezer forintnyi büntetést szabtak ki, addig májusban már csak 40 ezer forintot. A dohánykommandó folytatja az ellenőrzéseket a megyében. K.K. Képviselők jártak a hivatalban Országgyűlési képviselők ismerkedtek tegnap a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal munkájával. Csongrád megye országgyűlési képviselőit hívta vendégségbe Vbss Márton, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalvezetője. A megyeházán tegnap végül is három honatya, Balogh László, Farkas Sándor és Rákos Tibor hallgatta a hivatalvezető és a főosztályvezetők tájékoztatóját a kormány területi szerveként működő hivatal munkájáról. Vass Márton bemutatta a közigazgatási hivatal szervezetét, szólt a feladataikról, a pénzügyi helyzetükről, a munka személyi és tárgyi feltételeiről. - Azzal a céllal kezdeményeztem ezt a találkozót - mondta Vass Márton a megbeszélést követően -, hogy megyénk országgyűlési képviselői pontos képet kapjanak arról, milyen munkát is végez a hivatal, ezen belül mekkora feladat hárul főosztályainkra, de szóba került a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség és a gyámhivatal tevékenysége is. Mindezek ismeretében képviselőink felmérhetik, az élet mely területén, s milyen ügyekben vehetik igénybe segítségünket, amikor választóik érdekében járnak el. A képviselő urakat pedig arra kértem, segítsenek abban, hogy működésünkhöz a szükséges föltételeket biztosíthassuk. B. Z. Az országgyűlési képviselők a közigazgatási hivatal munkájával ismerkedtek. Fotó: Schmidt Andrea