Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-16 / 216. szám

HÉTFŐ, 2002. SZEPTEMBER 16. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Menzaebéd feltéttel, de nem feltétlenül A SZOTE-menzán naponta mintegy ezren étkeznek. Fotó: Schmidt Andrea Szeptemberben 26 ezer hallgató kezdte meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem, közülök sokan éttermekben és egyetemi menzákon próbálják elverni éhüket. A hallgatók többsége önkiszolgáló éttermekben ebédel, de akad, aki magának főz a kollégiumban, van, aki kiflit és párizsit vesz az egyetemekhez közeli kis üzletekben, s előfordul az is, hogy üres gyomorral ülik végig az előadásokat. Az egyetemi épületek közelében, a városközpontban öt nagyobb önkiszolgáló étterem is várja a korgó gyomrú diákokat, de ahogy egyikük mondta: bizony nem mindenki engedheti meg magának, hogy mindennap meleg ételt fogyasszon délben. Lehet, hogy csak azért, mert az órarend nem engedi, de a viszonylag alacsony árak sem fizet hetóek meg mindenkinek. A Boldogasszony sugárúti épületben működő Diáktanya bezárt, viszont a Somogyi-könyvtár mellett működő Fesztivál ételbár két hónapja ismét várja a vendégeket. A SZOTE-menzán, az Irinyiben és a Fesztiválban reggelizni is lehet, az első kettőben viszont nincs mellékhelyiség, a Fesztiválban ellenben csak ott lehet ingyen szomjat oltani, pedig másutt kancsókban várja a víz az étkezőket, sőt: a Béke Tanszéken az étel mellé ingyen jár a szódavíz. Az önkiszolgáló éttermek közötti árkülönbség általában minőségi különbséget is jelez. A naponta közel ezer vendéget fogadó SZOTE-menza vasárnap is várja a hallgatókat, a kínálat egyedülálló. Ráadásul a menü • ára itt a legkedvezőbb, s a leves után hét különféle második fogásból választhat az előfizető. Már száz forintért kapható leves vagy főzelék, és a saláták, köretek, feltétek között is akad ilyen árú. A Semmelweis utcai étteremből a vegetáriánusok sem távoznak csalódottan. Az Irinyi-menza árakban verhetetlen, hármassal egyik sem kezdődik. A kínálat szűkösebb, de 80 forintért már kapható csontleves, 32 forintért tartármártás, ám evés után hiába keressük a szalvétát az asztalon. A Béke Tanszék néhány éve megújult, ám törzsközönsége változatlan: egy szociológiai mélymerítés után azonban jót ebédelhetünk itt is. A paradicsomleves 120 forint, a főzelék 160, s ami nagyszerű: 280 forintért válogathatunk a zónaételek garmadájából. Ahogy a Békében, úgy a Fesztivál ételbárban is kapható alkoholos ital. A Dóm mellett ingyen italt nem kapunk, de egy csontlevessel 130 forintért, tökfőzelékkel 150, ízes palacsintával 60 forintért csillapíthatjuk éhünket. A forgalmas Széchenyi tér sarkán, a Rizi-Biziben fogyókúrás menüre is elő lehet fizetni 400 forintért, a hely előnye, hogy útba esik jövet-menet, s a kiszolgálás zavarba ejtően kedves, pedig az önkiszolgáló éttermekre a gyorsaság és személytelenség jellemző inkább. A levesek, főzelékek, saláták egységesen 150 forintba kerülnek, itt is kapható szeszes ital és egy különlegesség: az olcsó és laktató cicvara. Az asztalon ráadásul só, bors és fogpiszkáló is van. W.A. Önkiszolgáló éttermek árai SZOTE Irinyi Béke Fesztivál Rizi-Bizi menu 320-340— 360-330350siiitkrampli 130.120-140-180130a bertasaláta 10050110-120150pörkölt 300-250-400370350rántott szelet 300240420280-320rántott sajt 300-260-420320320„iátói spagetti 300260360-300-350ingyenes innivaló ceapvfz csapvtz 8Z ódavíz csapvíz Kisebbségi önkormányzati választás 2002 Tizenkilenc településen harminchat csoport Csongrád megye 60 települése közül 19 helyen összesen 36 kisebbségi önkormányzati választást tűztek ki a helyi választási bizottságok. A bolgárok, a ruszinok és a szlovének nem, de az összes többi hazánkban élő nemzetiség és etnikum legalább egy Csongrád megyei településen kezdeményezte a kisebbségi önkormányzati választások kiírását. Természetesen a szegediek szavazólapja lesz a legterjedelmesebb, hiszen a megyeszékhelyen az előbb felsorolt kivételektől eltekintve minden más, azaz a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a szerb, a szlovák és az ukrán kisebbség, valamint a romák is bejelentették indulási szándékukat. A megye többi településén általában egy-két, esetleg három nemzetiség méretteti meg magát október 20-án. Makón és Apátfalván a cigányok és a románok, míg e két csoport mellett Magyarcsanádon a szerbek, Nagylakon pedig a szlovákok szeretnének kisebbségi önkormányzatot létrehozni. Vásárhelyen a romák és a németek, Újszentivánon pedig a romák és szerbek csoportjainak jelöltjei szerepelnek majd a szavazólapon. Pitvaroson és Ambrózfalván csak a szlovák kisebbség, míg Deszken kizárólag a szerb nemzetiség kezdeményezett kisebbségi önkormányzati választást. A megye kilenc településén, Bakson, Csanyteleken, Csongrádon, Kisteleken, Kiszomboron, Mindszenten, Szegváron, Szentesen és Tiszaszigeten pedig csak a cigány etnikum indul a kisebbségi választáson. Bobvos Pálné, a területi választási iroda vezetőjének jogi helyettese elmondta: az már biztos, hogy az előbbiekben felsorolt, összesen 19 Csongrád megyei településen harminchat kisebbségi csoport száll majd ringbe a voksokért, a konkrét indulók személye azonban még nem mindenhol dőlt el, hiszen a nemzetiségeknek szeptember 27-ig áll módjukban megnevezni a jelölteket. SZ.A.K. Hogyan kell választani? Az október 20-án esedékes önkormányzati választásokkal egy időben a szavazók a helyi kisebbségi önkormányzat tagjaira is voksolhatnak. Ám csak azon a településen alakulhat ilyen helyi önkormányzat, ahol kisebbséghez tartozók élnek - döntött az országos választási bizottság. MUNKATÁRSUNKTÓL A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993-ban született törvény biztosította a kisebbségek jogát arra, hogy helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre. E törvény alapján a Magyarországon elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán önkormányzat alakulhat. De csak azon a településen választhatnak ilyen helyi testületet, ahol az adott nemzeti és etnikai csoporthoz tartozók élnek. A helyi kisebbségi önkormányzat megalakulása történhet közvetett avagy közvetlen módon. Az első esetben a helyi önkormányzat a választás után kisebbségi önkormányzattá nyilváníthatja magát, ha tagjainak sorába túlnyomórészt kisebbségi jelölteket választottak; avagy ha a helyi önkormányzatba legalább harminc százalékban bekerültek kisebbségi képviselők, akkor ők - miközben továbbra is a helyi önkormányzat tagjai maradnak - kisebbségi önkormányzattá nyilváníthatják csoportjukat. A választópolgárok közvetlenül is megválaszthatják a helyi kisebbségi önkormányzatot, azonban a választás nem automatikus. E voksolás kezdeményezésének törvényességéről a helyi választási bizottságok szeptember 5-ig döntöttek. A kisebbségi önkormányzat létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3, 1300 lakos feletti településen 5. A helyi kisebbségi önkormányzat maga választja meg a vezetőit. A kisebbségi képviselőjelöltnek legalább öt (szürke színű) ajánlószelvényt kell összegyűjtenie. Egy személy csak egy településen és egy kisebbség jelöltjeként indulhat. A helyi kisebbségi önkormányzat választásában a település valamennyi választópolgára részt vehet, a választást azonban csak akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, ahány tagú önkormányzat választható a településen. A választás érvényességéhez tízezernél kisebb lélekszámú településen 50, máshol 100 érvényes szavazat szükséges. A választópolgárok a kisebbségi képviselők esetében csak az egy kisebbséghez tartozó jelöltek közül választhatnak, a megválasztható jelöltek számát a szavazólap tartalmazza. A jelöltek neve egy kisebbségen belül betűrendben szerepelnek a szavazólapon. Megválasztott képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapják, szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt. A 13-53 tagú országos kisebbségi önkormányzatokat kisebbségi elektorok választják meg. Az elektori gyűlésen a kisebbségi önkormányzati képviselők, a kisebbségiként megválasztott önkormányzati képviselők és a kisebbségi szószólók szavazhatnak. Egy kisebbség csak egy országos önkormányzatot választhat. Martonosi támogatói MUNKATÁRSUNKTÓL Martonosi György parlamenti képviselőt, a polgári összefogás közös polgármesterjelöltjét támogatja a Fidesz, a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Szövetség makói csoportja - jelentette be közös sajtótájékoztatóján a három szervezet. Az MDF országos választmányának makói tagja, Domokos László egyebek mellett azzal indokolta a döntést, hogy a honatya képes csapatban dolgozni, összefogást teremteni és hozzáértő ember. A Fidesz véleményét tolmácsoló Frankó Tamás többek között azzal érvelt Martonosi György mellett, hogy ő „megszüntetné a városházán a rettegés nyomasztó légkörét, higgadt stílusával alkotó energiákat szabadítana fel az ott dolgozókban és ez új lendületet adhat Makó fejlődésének". Elszenderült lopás közben Alig szabadult, már őrizetbe is került J. János, aki elaludt korábbi rablásának helyszínén, egy Vásárhely környéki tanyán. A 41 éves férfi több mint 6 évet ült rablásért. Szabadulása napján meglátogatta ugyanazt a tanyaépületet, amelynek kirablásáért börtönbe zárták. Am előtte a szabadulás örömére végigjárt néhány szórakozóhelyet, úgyhogy a tanyában talált pálinka már csaknem feleslegesnek bizonyult. J. János azért bevágott még két felest, majd bódult álomba merült. A tanya tulajdonosa, felfedezvén az alvó betörőt, azonnal értesítette a rendőrséget. A kiérkező járőrök még a helyszínen elfogták az elkövetőt, aki ellen lopás kísérletének alapos gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást. Míg a kisvállalkozók lazítanak, a nagyok inkább maradnak a régi rendszerben Fehérítheti a gazdaságot az eva bevezetése Az egyszerűsített vállalkozói adóval (eva) kapcsolatos törvényjavaslat még sokat változhat, mire végleges szövegezése elkészül, ám az már látszik: a kisvállalkozók örömmel fogadják. Bővült azon vállalkozók és cégek köre, amelyek jövőre az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát választhatják. A Pénzügyminisztérium háza tájáról érkező egyre kedvezőbb hírek lelkesítik azokat, akik a választási kampányban előbb bizakodni kezdtek adóterheik csökkenésében, majd az azt követő első egy-két hónapban elbizonytalanodtak: vajon „beférnek-e" a kedvezményezettek körébe. Mára úgy tűnik, a kisvállalkozók - köztük a kényszerből vállalkozók -, valamint azok, akik más gazdasági társaságban is érdekeltek, úgyszintén választhatják az evát. Igaz, elgondolkodnak azon, melyik adózási formában járnak jobban. Tíhanyiné Filep Irén adószakértő, okleveles könnyvizsgáló, aki maga is egyéni vállalkozó, kettős szerepben is nyilatkozott lapunknak. Egy olyan szakma képviselőjeként, amelyik kevés költséget, legfeljebb irodaszert, számítógépet számolhat el költségként, kedvezőnek ítéb meg az evát. Amennyiben ugyanis a vállalkozó árbevétele áfával együtt nem éri el a 10 millió forintot, mindössze 15 százalék az adóteher, vagyis a kerek számnál maradva a 10 millió bruttó után másfél milbó forintot kell befizetni az APEH-nek. És nem kell könyvelőt alkalmazni, költségszámlákat gyűjteni. Mivel eddig sokan használtak fiktív számlákat, ily módon az eva akár még a gazdaság kifehérítésében is segédkezhet. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számviteli szekciója elnökeként pedig Tihanyiné Filep Irén többedmagával hivatalosan is hozzáfűzhette a véleményét a törvénytervezethez. S mint kifejtette, ami jó a kevés költségszámlával tevékenykedő egyéni vállalkozónak, nem kedvez a nagyobbaknak. A kft.-k, bt.-k például az evát választva 20 százalékkal adóznak a házipénztárban felhalmozott eredménytartalék után, holott az már egy adózott pénz. Amennyiben alkalmazottakkal dolgozik a cég, a kifizetői nyilvántartásokat is el kell készíteni, amelyek sok adminisztrációval járnak. Ugyanakkor aki a 10 millió forintos árbevételt eléri - maradjunk ennél a kerek számnál -, s a tényleges költsége 5 millió, akkor a fennmaradó 5 millió után 18 százalékos adót és 20 százalékos osztalékadót fizet, vagyis kevesebbet, mint amennyi a 10 millió forint 15 százaléka. Heitmar Róbert egyéni vállalkozó, a Nonstop Lakásszerviz tulajdonosa is ez utóbbi véleményt erősítette meg. Szerinte is igaz, hogy a nagy anyagköltséggel dolgozók - ilyen az ő vállalkozása is - jobban járnak a „régi" rendszerrel. Úgy véb, az evát azoknak a kisvállalkozásoknak találták ki, amelyek vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak fejlődni, és csak saját maguk eltartására képesek. Az ő helyzetüket valóban megkönnyíti az eva. Paraginé Vlasics Anikó, a Prezentál 2000 Bt. vezetője egyértelműen örül az evának. Cégének egyik tevékenysége a rendezvényszervezés, a másik a reklámtanácsadás, s ez utóbbi után csak minimális költséget képes elszámolni. Az eva minden szempontból megkönnyíti majd az életét, elég csak arra utalni, hogy adminisztrációs terhekkel a jövőben nem kell számolnia. FEKETE KLÁRA