Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-03 / 205. szám

KEDD, 2002. SZEPTEMBER 3. • MUSOR-HIRDETES­3 Aszályok és özönvizek után, a Dél-Alföldön A kicsik is öntöznének Öntözőberendezés Makó határában. A víz áránál jóval nagyobb összeget tesz ki az üzemeltetés költ­sége. Fotó: Gyenes Kálmán Az érthető szöveg SULYOK ERZSEBET Tanítani már biztosan nem tudnék, de visszamehetnék napközis tanárnak - mondja szinte sóvárogva ismerősöm, aki évtizede lé­pett le a pályáról. Méghozzá úgy, hogy iskoláról hallani sem akart többet, vagyis, kiábrándultan, megkeseredve. Napközis tanító is­merősöm viszont két évvel ezelőtt szeretett volna mindenáron nyugdíjba menni, mondván, hogy azért a kis pénzért, a fizetésé­ért, ami a háztartásukban még a rezsi felét sem fedezi, nem érde­mes teljesen tönkrevágni amúgy is megviselt idegeit. Most ? A hölgy ragyog és azt tervezi, ha nem muszáj, 62 éves korában sem megy nyugdíjba. Hihetetlen történetek. Vagyis nem hittem volna, hogy az élet­ben hallgathatok még ilyesfajta szövegeket. Mert eddig feszt hallgattuk, hogy kell, kell, kell, mármint hely­reállítani a pedagógusszakma becsületét. Merthogy ezen áll vagy bukik a jövőnk. Es hogy végveszély van, mert a pálya totálisan el­nőiesedett, amely a legtöbb olvasatban azt jelenti, hogy kontra­szelektált, ez meg azt jelenti, sajnos, a legtöbb olvasatban, hogy agyilag elsatnyult. Egyszerűsítésre hajlamosak, mondjuk sajtó­munkások, innen egyenes ágon vezetik le a nemzetközi felmérés számunkra siralmas „eredményét". Hogy ugyanis a bányászbéka alfele alatt leledzünk a tekintetben, hogy az iskolából kikerülők képtelenek helytállni a munkaerő-piaci versenyben, mert fél­analfabéták. Vagy legalábbis nem tudnak tanulni, mert nem értik meg, amit meg kellene, mert olvasási és szövegértési problémáik vannak. Eddig minden szabadon választott kormány, s még az azelőtti­ek az átkosban, örökké az oktatásügy fontosságáról szavaltak, s ennyiben nagyjából ki is merült a tettrekészségük. És szívesen fo­gadnék bárkivel: a mostani kormány is körülbelül követte volna elődei példáját, ha nem gabalyodik minden képzeletet felülmúló választási ígérgetési versenybe és ráadásnak utóbb nem válik ele­mi politikai érdekévé az ígéretek betartása. De ez talán mindegy is. A lényeg, hogy a korábban elképzelhe­tetlen méretű béremeléssel kezelhetőnek látszik az oktatásügy betegségei közül - egy. Igaz, talán a legsúlyosabb. Marad még... •Minden szakmabeli százat is tudna sorolni egy szuszra, úgyhogy bánjunk óvatosan az örömmel, mert a béremelés az összes pozitív hatásaival egyetemben - nem elég. Nemcsak idő kell, hogy jó ha­tásai megmutatkozzanak, hanem sok egyéb körültekintő intézke­désnek is kell követnie, hogy a jövő alakulása felől tényleg nyugod­tak lehessünk. Például fertőtleníteni kell az iskolákat sürgősen, azaz politikátlanítani, és hagyni békén a szereplőket; ha nem oszt­ják ki nekik naponta, mit és hogyan, akkor szülők, tanárok, diákok közösen hamarabb úrrá lesznek - a szövegértés problémáin. Nem pihennek az olasz vadászok Az elmúlt évek szélsőséges idő­járásának hatására ma már a kisbirtokosok is szeretnék ön­tözni földjeiket. A szakemberek szerint igazi öntözési támoga­tásra lenne szükség. Az agrár­lobbi azonban ebben nem egy­séges: a dunántúliaknak jó, ha az Alföldön az aszály miatt gyenge a termés. Az utóbbi években az egy-két hektáros gazdák is egymás után szerzik meg az öntözéshez szük­séges vízjogi engedélyt. Ugyan­akkor még mindig sokan van­nak azok, akik éjjel, titokban lo­csolnak, és nem fizetnek a ví­zért. Ez jellemző a Tisza-Maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat százharminckétezer hektáros il­letékességi területén is. Az Al­föld többi társulata ugyanezzel a helyzettel néz szembe. Néhány nappal ezelőtt meg is alakult a Dél-alföldi Vízgazdálkodási Társulatok Regionális Szövetsé­ge, amely Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék vízgazdálko­dóit gyűjti egybe. Ez a szervezet alkalmas lehet arra, hogy fej­lesztési elképzeléseket fogal­mazzon meg, s javaslatot tegyen például egy egységes, átlátható öntözési támogatás bevezetésé­re is. - Eddig az volt a jellemző, hogy mire megszületett a támo­gatás, az eső is megérkezett, s ilyenkor mintha aktualitását ve­Szerzői és szomszédos jogok megsértésének ügyében kezdő­dött tegnap tárgyalás Szegeden. Az igazságügyi palota zsúfolásig megtelt dísztermébe az ország minden pontjáról érkeztek megvádoltak a 101 vádlottas perben. Szegeden tárgyalt tegnap a Hód­mezővásárhelyi Városi Bíróság. Tette ezt azért, mert az igazság­ügyi palota díszterménél na­gyobb tárgyalóterem megyénk­ben nincs, márpedig igencsak szükség volt a helyre, ugyanis 101 vádlottat kellett egy időben leültetni a vádlottak padiára. Ér­keztek is az „ügyfelek" Magyar­ország majd minden körzetéből. A névsorolvasásnál kiderült, za­laegerszegi vádlott éppen úgy fe­lelni fog a szeptember 10-ig tartó szítette volna ez az ügy. Szerin­tünk még növelni kellene az ön­tözhető területek nagyságát a kedvező termőadottságú földe­ken, és az öntözni szándékozó gazdák beruházásait is hatéko­nyabban kellene segíteni. Ha egy tízmillióba kerülő gép meg­vásárlásához az állam nem per során a bíró kérdéseire, mint mondjuk budapesti, szegedi, nagykanizsai, salgótarjáni, szol­noki, egri vagy mohácsi. A száz vádlottat egyetlen vá­sárhelyi polgár, A. Tamás hozta össze közös csapatba. A per első­rendű vádlottja ugyanis 1998 májusától 1999 nyaráig hódme­zővásárhelyi lakásán Killer és Morder néven hirdetéseket tett fel az internetre. Ezekben meg­határozatlan helyről származó, nem jogtiszta szoftvereket kínált eladásra. A vásárolni vágyók ren­delkezésére állt egy lista, amely­ből kiválaszthatták az őket ér­deklő játékprogramokat, zenei, valamint videoanyagokat, ame­lyeket A. Tamás postai utánvét­tel elküldött a megrendelőknek. A. ezzel a manőverrel 200 ezer forint bevételhez jutott, amit négymilliót, hanem hatot, hetet adna, többen vágnának bele. Be lehetne vonni a területfejleszté­si forrásokat is - véli Balla Iván, a Maros szögi társulat ügyveze­tő igazgatója. A szakember szerint fontos lenne, hogy az öntözés költségei­nek is legalább a felét állná az ál­lam. Egy köbméter víz kijuttatá­sa ma hetven-nyolcvan forintba kerül a gazdálkodónak. Ebben a költségben tizenöt-húsz-huszon­öt forint a víz ára. Jelentősebb a gép üzemeltetésének költsége: a gázolaj, az áram, az amortizáció. Ha valaki háromszor harminc millimétert öntöz egy hektáron, összesen hetvenhatezer forintot fordít arra, hogy nagyobb legyen a termés. Ha az állam a víz árát, s a gép üzemeltetési költségét is támogatná, s ez az összeg a felére megélhetésére, illetve tanulmá­nyainak finanszírozására fordí­tott. A megrendelésekről sem A., sem pedig a vevők nem tájékoz­tatták a szoftverek szerzőit, vagy azok jogutódját, mint ahogy a közös jogkezelő szervezet sem tudott az árusításról. A gyanúsí­tottak jogosulatlanul közremű­ködtek a szerzői jogvédelem alatt álló művek felhasználásában, azok többszörözésében és ter­jesztésében. A felhasználás tör­vénybe ütköző volt egyrészt azért, mert az arra jogosult nem adott erre engedélyt és a máso­láshoz sem volt szerződéses hoz­zájárulás. így aztán az összes le­foglalt CD-n és egyéb hordozón megtalálható anyagok illegális másolatnak tekinthetők - áll az ügyészi vádiratban. A károkozás mértéke különbö­ző. Míg például van olyan vád­lott, aki 56 ezer 290 forint vagyo­ni hátrányt okozott, a vádlottak padján ül olyan vásárló is, akinél ez az összeg 731 ezer, netán csak 600 forint. A XXIII. rendű vád­lott F. Barna ügyködése miatt 25 jogtulajdonosnak 401 ezer forin­tos kára keletkezett, míg a LVII. rendű K. Szabolcs 1 millió 141 ezer forint értékű szoftvert hasz­nált fel jogosulatlanul a vádirat szerint. Mindezekért az ügyészség A. Tamás I. rendű vádlottat 166 rendbeli üzletszerűen és jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői és szomszédos jogok megsértésé­nek bűntettével, a többi vádlottat pedig szerzői és szomszédos jo­gok megsértésének vétségével vádolja. B.Z. csökkenhetne, mindenkinek megérné öntözni, s jobb lehetne a termés. Igaz - teszi hozzá a szakember - a támogatás ügyét eddig azért sem sikerült előbbre vinni, mert ezen a téren sohasem volt egysé­ges az agrárlobbi. A dunántúli gazdálkodóknak nem érdeke az öntözési támogatás bevezetése, mert náluk általában több a csa­padék, mint az Alföldön, s ami­kor itt gyenge a termés az aszály miatt, az ő portékájuk könnyeb­ben elkel. Az azonban köztudott, hogy az EU-ba való belépéskor az előző évben élő támogatási for­mák maradhatnak fönn. A kor­mánynak tehát a jövő évig legké­sőbb el kell döntenie, hogyan se­gíti, s egyáltalán, segíti-e az öntö­zést. BAKOS ANDRÁS Jegyzők fóruma MUNKATÁRSUNKTÓL A Megyei Jogú Városok Szövet­sége jegyzői kollégiuma szeptem­ber 3-án és 4-én Szegeden ülése­zik. A kétnapos fórumon többek között előadást tart Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigaz­gatási államtitkára, Fürcht Pál, az Alkotmánybíróság főtanács­adója, Rytkó Emília, a Központi Adatfeldolgozó hivatalvezető-he­lyettese, Bartha László szegedi polgármester és Mezey Róbert jegyző. Kettőszázharminc jogellenes cselekményt derítettek fel az el­múlt héten a Vám- és Pénzügy­őrség Dél-alföldi Regionális Pa­rancsnokságának munkatársai. Nagylaknál jelentkezett belépés­re négy olasz férfi, akik romániai vadászatukról igyekeztek haza. A vámvizsgálat során kiderült, au­tójuk rakterében egy hűtőtáská­ban összesen 272 darab madár­tetemet tároltak. A szakértő megállapította: ezek közül há­rom vadgerle és egy mezei pacsir­ta védett, míg 256 darab balkáni gerle és nyolc házi galamb nem védett madár. Ezenfelül a tete­mek között volt még négy sere­gély is, ami az Európai Unióban minősül természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj­nak. Az olasz vadászok ellen in­dított természetkárosítási ügy­ben a pénzügyőrség a védett ma­darakat - mintegy 82 ezer forint értékben - lefoglalta. Battonyát sem kerülték el az olasz vadászok. A Békés megyei határátkelőhelyen négy olasznál 72 darab védett fajhoz tartozó fürj tetemét találták meg a pénz­ügyőrök. Mivel a zsákmányból mindegyik vadász 18-18 darabot vállalt magára, valamennyiük el­len természetkárosítás bűntet­tének alapos gyanúja miatt in­dult eljárás. A fürjek eszmei érté­ke 900 ezer forint. B. Z. Tfegnap délelőtt megtelt a tárgyalóterem. Fotó: Karnok Csaba Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakkiállítás, Dáridóval • Szeged Expo után Euroland Szeptember 26-29. között rendezik meg a szegedi Hangár Expo- és Konferencia-központban a nem­zetközi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szak­kiállítást. Eddig közel harminc kiállító ígérte biztosra részvé­telét a Szeged új vásárvárosában, a Hangárban szeptember 26-án megnyíló Euroland mezőgazda­sági és élelmiszer-ipari szakkiállításra. A hónap vé­gén négy napon át olyan nemzetközi vásárnak ad otthont a Szeged Expo alkalmával megismert új ki­állítási központ a Kereskedő közben, amellyel a rendező, a Kamara Expo Kft. a régi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakkiállítások hagyományát szeretné feléleszteni - mondta el a tegnapi sajtótá­jékoztatón Rill Ágnes ügyvezető igazgató. A Mars téren utoljára 1995-ben Agora néven láthattak az érdeklődők hasonló jellegű kiállítást, azt követően az ágazat önállóan nem mutatkozhatott be. A szakkiállítást 2200 négyzetméternyi fedett terü­leten rendezik meg, a külső tereken pedig szinte kor­látlanok a lehetőségek: eddig két traktorgyártó cég jelezte részvételi szándékát. A közel 30 érdeklődő háromnegyede megyén kívüli, gépgyártással, vető­mag- és takarmány-előállítással foglalkozó cég, szá­muk napról napra nő. A rendezők sajnálják, hogy Csongrád megye két legnagyobb élelmiszeripari vál­lalata, a Pick és a SOLE még nem jelentkezett, bár még mindkettőjükkel tartanak a tárgyalások. Az agrárkamara olyan közös standdal szerepel, amelyen a kistermelők mutathatják be termékei­ket. De közös standot állít fel száz négyzetméteren a Csongrád Megyei Önkormányzat is a testvérme­gyék, többek között a franciák, dánok, kínaiak be­mutatására, valamint a MacLine Kft. a jugoszláviai és a romániai cégek számára. A szakkiállítás fővédnöke Németh Imre agrármi­niszter, aki várhatóan meg is nyitja a rendezvény­sorozatot. Az Eurolandet olyan szakmai progra­mok kísérik majd, mint a régiók napja konferencia szeptember 26-án, a növénytermesztők és az élel­miszer-gazdaság napja 27-én és 28-án. A további műsort lovasbemutató, díjugratás, fogathajtás, ku­tyaszépségverseny, ősi mesterségek utcája, állatsi­mogató játszóház színesíti. Szeptember 28-án este 8-kor pedig Dáridó kezdődik Lajcsival a Hangár­ban, Szeged új vásárvárosában. Az érdeklődők, akárcsak a Szeged Expo idején, ingyenes buszjára­tokkal utazhatnak a Kereskedő közbe. F. K. MAROSBÓL KI, MAROSBA BE? „Azt hitték az emberek, hogy felelőtlenek vagyunk, amikor a két évvel ezelőtti belvízvédekezés idején mindkét, egymás mellett álló szivattyúnkat működtettük a Marosnál. Az egyik a belvizet emelte át a folyóba, a másik viszont a folyóból szívta az öntözéshez igé­nyelt vizet - mondja Balla Iván, a Maros szögi vízgazdálkodási tár­sulat ügyvezető igazgatója. - „Mindenkinek el kellett magyarázni: az összegyűjtött belvíz olyan rossz minőségű, hogy azt mi nem ad­hattuk el öntözővízként. Nekünk ma már nincs más választá­sunk: minőségi gazdálkodást kell folytatnunk." Százegy vádlott vár ítéletre Szoftverekkel üzleteltek

Next

/
Thumbnails
Contents